8 Órai Ujság, 1922. április (8. évfolyam, 75-99. szám)

1922-04-01 / 75. szám

2 A vilamosvitels­íjak újabb emelése várhat• A mai árak nem fedezik a kiadásokat. — Saját tudósítónktól. •— A Budapesti Egyesített Városi Vas­­utak pontosan március 12-én hosszú tárgyalások és a szükséges hozzájáru­lások megszerzése után lényegesen föl­emelte a vilamosviteldíjakat. A vas­útak vezetőségének első terjesztése rész­letesen kimutatta a várható jövede­­lemtöbletet, amelynek az lett volna a hivatása,­­hogy a mutatkozó, körülbe­lül kétszázmillió deficitet pótolni teh­ítessen. Az eddigi eredmények azt mu­tatják, hogy a vasutakat irányító fel­számoló-bizottság számítása helyes volt és ez év végéig sikerülhet is a hiány pótlása,­­ csak abban az eset­ben nem, ha valamelyik kiadási tétel lényegesen megnövekednék.­­­­Ez a nem várt eset sokkal hama­rabb következett be mintsem várni le­hetett, mert a villamos alkalmazot­­tak béremelési mozgalma fölborítja az előirányzott költségvetés tervezetét. Körülbelül 40 százalékos béremelést követelnek az alkalmazottak, ami vég­eredményben sokmilliós többlettételt jelent és így nagyon is megvan a le­hetősége annak, hogy újabb viteldíj­emelést tudjlo -1­ a nagyközönség ter­hére. A helyzet ugyanis az, hogy a villa­mostársaság 1923. január 1-én köte­les az üzemeket a főváros tulajdon­jogába átadni és minden törekvés oda­irányul, hogy a főváros egy lehetőleg egyensúlyozott vállalatot kapjon házi­­kezelőkb­e. Márpedig, ha a bértöbblettel szemben újabb emelés nem történnék, akkor a főváros egy deficitekkel meg­terhelt vállalatot kapna, ami pedig sem az­­állam, sem az illetékes ténye­zőknek nem áll érdekében. Beavatott helyen úgy tudják, hogy a villamosje­gyek árának legközelebbi felemelése még július hó 1-éig megtörténik. Nagy forgalom a er­mény­tőzsdén. Tartott irányzat. — A búza ára pesű­ paritásban 3000 korona. — Saját tudósítónktól. —­ A terménytőzsdén ma erősen tartott irányzat mellett különösen búzában és rozsban jelentékeny forgalom fejlő­dött ki, amennyiben a m­alomkartel nagy tételeket vett föl 3000 koronás pesti paritásban számított fonzaárfo­­lyama mellett. Egyéb gabona- és ter­ményfélékben a forgalom szűkebb keretek közt mozgott. A liszt és őrle­ménypiacon nullás liszt iránt volt nagy kereslet, melyből C vagyon kelt el ki­viteli engedéllyel 70 koronás árban. A vetőmag-piac irányzata­ változatlanul szilárd és elég élénk forgalmat bonyo­lítanak le. A mai , készáruforgalmi kimutatás szerint elkelt: bu­za,­ 22 vagyon pesti pár. 3000, 2 vaggon pesti pár. 3000, 1 vagyon állomáson 2925, 2 vagyon gyulai paritásra 2975, 2 vaggon pesti paritásra 3000, 50 mázsa 81 kilogram­mos pesti paritásra 2950, rozs, 150 mázsa budapesti malomban 2100, 20 Vaggon pesti paritásra 2100, zab, 1 vaggon Budapesten 2175, 2 vaggon Csengeren 2075, tengeri 1 vaggon Szabolcsban 2625, 1 vaggon Dunántúl 2650, 1 va­ggon Cecén 2700, 1 vaggon Mándokon 2615, köles, 2 vagyon kivi­teli engedéllyel 3200, korpa, 1 vagyon Budapesten 1550, liszt, nullás 6 vagyon kiviteli engedéllyel 70, lucerna, 15 mázsa állomáson 125, 10 mázsa fehér­­plombos Budapesten 180 korona. A mai hivatalos árfolyamok a kö­vetkezők: Búza, tiszavidéki 2980, 3025, pestvidéki és fehérmegyei 2980—3020, rozs 2080—120, takarmányárpa 2150 —200, sörárpa 2200—300, köles 2500 —700, zab 2140—75, tengeri 2625— 75, repce 4300—500, korpa 1550—70 korona. íz ^ " * ök RmssfSh Megkezdődtek a párbeszédek a Persign*főtárgyaláson. Miskolczy ügyész csak súlyosító körülményeket lát. Kicsoda Szendrő tanú ! Saját tudósítónktól. A Persián—Reiőd-per mai t­ár­­gyalásán a bíróság folytatta a bizo­nyítás felvételét. Felolvasták Rejőd Alpárnak 1921 július 1-én az akkor Bécsben tartózkodó Gies­swein­­ Sán­dorhoz intézett levelét, amelyben Re­jőd megírta, hogy Pordes Hermán bécsi hírlapíró Hlinka és Giesswein között kapcsolatot akar teremteni. A levélben jelzi Rejőd, hogy Buda­pestre jön Cserno, cseh miniszteri ta­nácsos, akivel azonban addig nem állanak szóba, amíg Iflinkától ga­ranciákat nem kapnak. A levélben szó volt a magyar-tót autonóm politikai tárgyalásokról is, amelyeknek ered­ményes befejezése a levél szerint nye­­reség lenne az országra. A levélben Rejőd azt is hangoztatja, hogy min­dent közösen intéznek Persiánnal. Szendrő Ottó Pál előélete. Az iratok ismertetése után a bíróság Vágó Rezső tanút hallgatta ki. Vágó elmondotta, hogy 1917-ben Szendrő (Ottó) Pál hadnagyi uniformisban je­lentkezett nála, hosszú harctéri szol­gálatra hivatkozott és kérte, hogy al­kalmazza őt. Allkialm­azta is OS erdő­kezelői minőségben és nagyobb össze­geket bízott rá. Egy ízben hatvanezer korona volt rábízva amely összeget a cárokat erdőben dolgozó munkások között kellett volna kifizetnie. Szendrő azonban ennek nem tett eleget, hátra­­halasztotta a pénz kifizetését, míg vé­gül is egyszer csak eltűnt a pénzzel együtt. Ekkor Vágó feljelentést tett Szendrő ellen a főkapitányságon, amit azonban később visszavont, mert Szendrő vállalta, hogy a kért résztí­­zekben vissza fogja neki téríteni. Ács védő kérte ezután annak meg­­állapítását, hogy Szendrő annak ide­jén apja haláláról hamis gyászjelen­tést adott ki, melyben az állott, hogy apja jénai egyetemi tanár,, anyja pe­dig német bárónő. Vágó tanú erre ki­jelentett©, hogy emlékszik egy ilyen tartalmú gyászjelentésre. Az elnök ismertette Szendrő anya­könyvi kivonatát, mely szerint Szendrő atyja Steinhaus Naftali pesti órás, Szendrő keresztneve nem is Olló, ha­nem Pál. Szendrő 1919-ben keresztel­­kedett ki. De ugyancsak ismertetett az elnök egy másik keresztlevelet is, a­mely szerint Szendrő 1893-ban szüle­tett. Tartogatott ezenkívül tartalékban még két üres anyakönyvi kivonat-blan­kettát is, melyeket aztán megtaláltak nála. A következő tanú Steiner Antal dr. ügyvéd, a­ki elmondta, hogy tavaly júniusban Ihászért Persiána áll, akit arra kért, hogy Varsóban intézze el egypár üzleti ügyét. A beszélge­tés kapcsán Persián említette neki, hogy nem érti azé it, hogy valaki keresi őt Budapesten és üdvözletet hozott neki Benes vagy Masssaryk részéről. Ekkor a tanú tréfásan azt válaszolta Persiánnak, hogy „valószínűleg olyan nagy ember vagy, hogy Massaryk üd-­­­vözletét küldi neked". Persián egy másik alkalommal említette neki, hogy agent provokatőreik környéke­zik, valami cseh dologba akarják bele­keverni. A tanú figyelmeztette, hogy vigyázzon­ magára, mire Persián meg­érin­­­tette, hogy le fogja leplezni az egész társaságot. Ez a beszélgetés Perrsián letartóztatása előtt egy héttel történt. Az ügyész: ön mint ügyvéd-ember, miért nem figyelmeztete Persiánt, hogy az agent provokatőrökkel nagyon­­könnyű elbánni: egyszerűen nem kell velük szóba állani. A tanú: Én körülbelül ezt mond­tam,, hogy tudniillik a csehekkel való beszélgetésnek még a látszata is kelle­metlen és tartózkodjék ettől. Az ügyész: Mi ivá­lit az ön impresz­szió­ja, vájjon nem akart-e Persián magának alibit előkészíteni? A tanú: Nem, én Persiánt korrekt embernek tartottam. Az ügyész: És hogy akarta Persián leleplezni az agent provokátorokét? A t°nu: Azt mondta, hogy két rend­őrfogalmazót fog felvinni a lakásába és így csalja tőrbe az agent provoká­­tőröket. Bán Endre ,hírlapíró elmondta, hogy tavaly július 17-én az Otthon-körben Persián érdeklődött nála az akkor le­tartóztatott Szász Zoltán felől és meg­jegyezte, hogy ellene is áskálóknak, agent provokátorok ólálkodnak kö­rülötte s megkérdezte a tanút, nem is­­mer-e egy Hindy nevű detektívet. A tanú elmondta Hindy személyleírását. Az volt a benyomása, hogy Persián azért tart a detektívektől, mert akko­riban volt a Persián—Malcsiner-ügy tárgyalása és Persiánnak afférja volt Mikes püspökkel. Mikes Ferenc vállalkozó előadja, hogy tavaly nyáron panaszokodott neki Persián, hogy lövőleit felbont­ják, telefonbeszélgetéseit kihallgatják és agent provokátorok veszik körül. Ács védő kérte a bíróságot, ismer­tesse Tóth Lajos vallomását, akinek Szendrő a sikkasztott pénzből tizet­et koronát adott át megőrzés végett. A bíróság elutasította a kérést. A következő tanú Szendrő Ottó Pál. Mivel nem jelent meg, a bíróság in­tézkedett azonnali előállítása iránt és addig a tárgyalást felfüggesztette. Szünet után Nagy Béla dr. tanács­elnök jelentette, hogy Szendrő Pált nem sikerült előállítani. Az ügyész indítványozta, hogy Szendrő felettes katonai parancsnok­­ságát keressék meg, hogy ez utasítsa Szendrőt arra, hogy a holnapi tárgya­­lásön feltétlenül jelenjék meg. Ács védő nagyon különleges hely­zetnek tartja a jelenlegit, a tanú a m­egesked­és tárgyában hozott határo­zat kihirdetése elől megszökött... Elnök (közbevág): Ne tessék ilyen kifejezést használni. Ács védő: Kérem tet­t a bíróságot, hogy a megesketés tárgyában hozot határozatot Szendrő távollétében is hirdesse ki és a tárgyalást tovább folytassa. Az elnök ezután kihirdette a bíró­ság határozatát, mely szerint mellőzi Sze­­drő Pál megesketését és a bizo­nyítási eljárást befejezettnek nyilvá­nítja. A vádbeszéd. Ezután Miskolczy dr. királyi ügyész mondotta el nagyszabású vád­beszéd­ét. — Minden társadalom fenekén él — mondotta — egy társadalmi réteg, amely ellensége a fennálló rendnek. Ez a réteg akkor, amikor az állam hajója bizton erez, tehetetlenségre van kárhoztatva, mihelyt azonban a kor­mány kicsúszik az erős kezek közül, ez a sötét elem mindjárt há­to­t támad­ja a kormányost. Magyarországon 1918 októberben a kétségbeesés vett erőt és ekkor állottak elő ezek a sötét ele­mek és megtámadtak mindent, ami a magyar nép­­előtt szent volt. Ez a társadalmi réteg most újra ki­nyújtja­ karjait a sötétségből és hal­­latja szavát. Szabadság, jogrend, stb. jelszavakat használ, mert a destrukció a haladás jelszavával szokott dolgozni és a hazafiság köpenyesébe burko­­lódzni. Ezeknek az elemeknek felszínre kerülését a nemzet soha sem fogja eltűrni. Azért fordulnak külső álla­mokhoz, ellenségeinkhez, hogy restau­rálják az 1918-as népköztársaságot. Természetesen legelsősorban Cseh­szlovákiára támaszkodnak, mert en­nek programút­ja Magyarország teljes eltörlése. A trianoni békeszerződés egyetlen pontja, mely javunkra szol­gál az, hogy Magyarország független és belügyeibe senkinek sem szabad beleavatkoznia. Mindazok tehát, akik a kisántant érdekeit szolgálják, elárul­ják a haza ügyét. A vádlottak is ilyen emberek. Összeköttetésbe léptek a cse­hekkel. Ezért terjesztették azt a hírt, hogy a kormány legitimista, hogy itt nincs köz­szabadság, hogy mi az er­kölcsi züllöttségi és a korrupció orszá­ga vagyunk, mert ezekre hivatkozva, támaszkodott Benes a maga pro­­grammjára, Magyarország teljes fel­osztására. Persián és Rejed nyíltan megmondották memorandumukban, hogy az októberi népköztársaság alap­ján állanak, kimondották tehát azt is, hogy nem akarnak több katonát látni, hogy szívesen átengedik a Felvidéket, Erdélyt, a Bánátot ellenségeinknek és ezzel vallották azt az álláspontot, hogy nem kell nekik kardcsörtető poli­tika. A vádlottak tagadják ugyan, hogy ők írták volna a memorandumot, vagy hogy a csehekkel egyáltalában tárgya­lásokba bocsátkoztak volna, de hiszen a tanúvallomásokból és az iratokból megállapítható, hogy a vád igaz. Persián maga beismeri, hogy Szavaí­­naival több izben beszélt, állandóan politizált vele és Szalatnai még jegy­zeteket is készített Persián előadása nyomán. Az is leigazolást nyert, hogy a Prágába küldött jelentés Szalatnai írása. A vádlottaknak nagyon kapóra jött Szendrő Pál, akiről a tárgyalás folyamán kitűnt, hogy múltjában bi­zonyos foltok vannak. Nem az a fon­tos, hogy valakinek milyen az elő­élete, hanem az, hogy igaz-e az, amit állat.­­ Mindezek alapján vádat emelek Persián Ádám és Rejed Alpár ellen a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövettett bűntett címén és kérem a bíróság igazságos ítéletét. Enyhítő körülményt egyik vádlott esetében sem látok, ellenben súlyosbító körülmény az, hogy a vád­lottak az állam szorongatott helyzeté­ben követték el a bűncselekményt, önző anyagi haszon megszerzése lebe­gett szemük előtt, Persián pedig több­ízben volt elítélve rágalmazásért. — A törvényszék ítéletében nem­csak a vádlottak cselekménye fölött fog ítéletet mondani, — fejezte be vádloeszédét az ügyész, — hanem egy­ben megbélyegzi annak a földalatti irányzatnak embereit is, amely a ma­gyar haza ellen dogozik. Védőbeszéd Persián mellett. Ezután Ács Jenő dr.. Persián vé­dője tartotta meg védőbeszédét. Vád­­elejtést vár azok után, ami az ügy koronatanújával, Szendrővel a tárgya­láson­ történt. Az ügyész nem a vád­ról beszélt, mondotta, hanem politikai elm­efuttat­ást rendezett. A vád azon alapult, hogy Persián Ádám memo­­ randumot készített a csehek részére, erre nézve azonban semmiféle bizo­nyíték a tárgyaláson nem merült fel. Nem lehet Szendrő Ottók eljárása miatt becsületes embereket elpusztí­­tani. A magyar állam érdekeit nem lehet Szendrő Ottók kezére bízni. Nem olyan szeglény a magyar nemzet, hogy ilyen ember támogatására volna szüksége. Az elnök ezután a tárgyalást holnap reggel 9 órára halasztotta, amikor is Rupert Rezső dr., Rejőd Alpár vé­dője kezdi meg védőbeszédjét. Mombat, 1922 április 1. Önt felhúzzák liftán a „Solymosi Kapszolon“ (IV., Kossuth Lajos­ u. 8. II. 4. tel.78-72.) tavaszi képvásárlára és mindazon százalék kedvezményekben részesül, ami önnek e fáradságos mászásért kijárt. Külön aki­ terem Hírneves mesterek alkotásain kívül eladásra kerül 500 darab ízlésesen keretezett szintén kiállító művé­szektől származó olajfestmény 1090 koronán aluli árban.

Next