8 Órai Ujság, 1922. április (8. évfolyam, 75-99. szám)
1922-04-01 / 75. szám
2 A vilamosvitelsíjak újabb emelése várhat• A mai árak nem fedezik a kiadásokat. — Saját tudósítónktól. •— A Budapesti Egyesített Városi Vasutak pontosan március 12-én hosszú tárgyalások és a szükséges hozzájárulások megszerzése után lényegesen fölemelte a vilamosviteldíjakat. A vasútak vezetőségének első terjesztése részletesen kimutatta a várható jövedelemtöbletet, amelynek az lett volna a hivatása,hogy a mutatkozó, körülbelül kétszázmillió deficitet pótolni tehítessen. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a vasutakat irányító felszámoló-bizottság számítása helyes volt és ez év végéig sikerülhet is a hiány pótlása, csak abban az esetben nem, ha valamelyik kiadási tétel lényegesen megnövekednék.Ez a nem várt eset sokkal hamarabb következett be mintsem várni lehetett, mert a villamos alkalmazottak béremelési mozgalma fölborítja az előirányzott költségvetés tervezetét. Körülbelül 40 százalékos béremelést követelnek az alkalmazottak, ami végeredményben sokmilliós többlettételt jelent és így nagyon is megvan a lehetősége annak, hogy újabb viteldíjemelést tudjlo -1 a nagyközönség terhére. A helyzet ugyanis az, hogy a villamostársaság 1923. január 1-én köteles az üzemeket a főváros tulajdonjogába átadni és minden törekvés odairányul, hogy a főváros egy lehetőleg egyensúlyozott vállalatot kapjon házikezelőkbe. Márpedig, ha a bértöbblettel szemben újabb emelés nem történnék, akkor a főváros egy deficitekkel megterhelt vállalatot kapna, ami pedig sem azállam, sem az illetékes tényezőknek nem áll érdekében. Beavatott helyen úgy tudják, hogy a villamosjegyek árának legközelebbi felemelése még július hó 1-éig megtörténik. Nagy forgalom a erménytőzsdén. Tartott irányzat. — A búza ára pesű paritásban 3000 korona. — Saját tudósítónktól. — A terménytőzsdén ma erősen tartott irányzat mellett különösen búzában és rozsban jelentékeny forgalom fejlődött ki, amennyiben a malomkartel nagy tételeket vett föl 3000 koronás pesti paritásban számított fonzaárfolyama mellett. Egyéb gabona- és terményfélékben a forgalom szűkebb keretek közt mozgott. A liszt és őrleménypiacon nullás liszt iránt volt nagy kereslet, melyből C vagyon kelt el kiviteli engedéllyel 70 koronás árban. A vetőmag-piac irányzata változatlanul szilárd és elég élénk forgalmat bonyolítanak le. A mai , készáruforgalmi kimutatás szerint elkelt: buza, 22 vagyon pesti pár. 3000, 2 vaggon pesti pár. 3000, 1 vagyon állomáson 2925, 2 vagyon gyulai paritásra 2975, 2 vaggon pesti paritásra 3000, 50 mázsa 81 kilogrammos pesti paritásra 2950, rozs, 150 mázsa budapesti malomban 2100, 20 Vaggon pesti paritásra 2100, zab, 1 vaggon Budapesten 2175, 2 vaggon Csengeren 2075, tengeri 1 vaggon Szabolcsban 2625, 1 vaggon Dunántúl 2650, 1 vaggon Cecén 2700, 1 vaggon Mándokon 2615, köles, 2 vagyon kiviteli engedéllyel 3200, korpa, 1 vagyon Budapesten 1550, liszt, nullás 6 vagyon kiviteli engedéllyel 70, lucerna, 15 mázsa állomáson 125, 10 mázsa fehérplombos Budapesten 180 korona. A mai hivatalos árfolyamok a következők: Búza, tiszavidéki 2980, 3025, pestvidéki és fehérmegyei 2980—3020, rozs 2080—120, takarmányárpa 2150 —200, sörárpa 2200—300, köles 2500 —700, zab 2140—75, tengeri 2625— 75, repce 4300—500, korpa 1550—70 korona. íz ^ " * ök RmssfSh Megkezdődtek a párbeszédek a Persign*főtárgyaláson. Miskolczy ügyész csak súlyosító körülményeket lát. Kicsoda Szendrő tanú ! Saját tudósítónktól. A Persián—Reiőd-per mai tárgyalásán a bíróság folytatta a bizonyítás felvételét. Felolvasták Rejőd Alpárnak 1921 július 1-én az akkor Bécsben tartózkodó Giesswein Sándorhoz intézett levelét, amelyben Rejőd megírta, hogy Pordes Hermán bécsi hírlapíró Hlinka és Giesswein között kapcsolatot akar teremteni. A levélben jelzi Rejőd, hogy Budapestre jön Cserno, cseh miniszteri tanácsos, akivel azonban addig nem állanak szóba, amíg Iflinkától garanciákat nem kapnak. A levélben szó volt a magyar-tót autonóm politikai tárgyalásokról is, amelyeknek eredményes befejezése a levél szerint nyereség lenne az országra. A levélben Rejőd azt is hangoztatja, hogy mindent közösen intéznek Persiánnal. Szendrő Ottó Pál előélete. Az iratok ismertetése után a bíróság Vágó Rezső tanút hallgatta ki. Vágó elmondotta, hogy 1917-ben Szendrő (Ottó) Pál hadnagyi uniformisban jelentkezett nála, hosszú harctéri szolgálatra hivatkozott és kérte, hogy alkalmazza őt. Allkialmazta is OS erdőkezelői minőségben és nagyobb összegeket bízott rá. Egy ízben hatvanezer korona volt rábízva amely összeget a cárokat erdőben dolgozó munkások között kellett volna kifizetnie. Szendrő azonban ennek nem tett eleget, hátrahalasztotta a pénz kifizetését, míg végül is egyszer csak eltűnt a pénzzel együtt. Ekkor Vágó feljelentést tett Szendrő ellen a főkapitányságon, amit azonban később visszavont, mert Szendrő vállalta, hogy a kért résztízekben vissza fogja neki téríteni. Ács védő kérte ezután annak megállapítását, hogy Szendrő annak idején apja haláláról hamis gyászjelentést adott ki, melyben az állott, hogy apja jénai egyetemi tanár,, anyja pedig német bárónő. Vágó tanú erre kijelentett©, hogy emlékszik egy ilyen tartalmú gyászjelentésre. Az elnök ismertette Szendrő anyakönyvi kivonatát, mely szerint Szendrő atyja Steinhaus Naftali pesti órás, Szendrő keresztneve nem is Olló, hanem Pál. Szendrő 1919-ben keresztelkedett ki. De ugyancsak ismertetett az elnök egy másik keresztlevelet is, amely szerint Szendrő 1893-ban született. Tartogatott ezenkívül tartalékban még két üres anyakönyvi kivonat-blankettát is, melyeket aztán megtaláltak nála. A következő tanú Steiner Antal dr. ügyvéd, aki elmondta, hogy tavaly júniusban Ihászért Persiána áll, akit arra kért, hogy Varsóban intézze el egypár üzleti ügyét. A beszélgetés kapcsán Persián említette neki, hogy nem érti azé it, hogy valaki keresi őt Budapesten és üdvözletet hozott neki Benes vagy Masssaryk részéről. Ekkor a tanú tréfásan azt válaszolta Persiánnak, hogy „valószínűleg olyan nagy ember vagy, hogy Massaryk üd-vözletét küldi neked". Persián egy másik alkalommal említette neki, hogy agent provokatőreik környékezik, valami cseh dologba akarják belekeverni. A tanú figyelmeztette, hogy vigyázzon magára, mire Persián megérintette, hogy le fogja leplezni az egész társaságot. Ez a beszélgetés Perrsián letartóztatása előtt egy héttel történt. Az ügyész: ön mint ügyvéd-ember, miért nem figyelmeztete Persiánt, hogy az agent provokatőrökkel nagyonkönnyű elbánni: egyszerűen nem kell velük szóba állani. A tanú: Én körülbelül ezt mondtam,, hogy tudniillik a csehekkel való beszélgetésnek még a látszata is kellemetlen és tartózkodjék ettől. Az ügyész: Mi iválit az ön impreszsziója, vájjon nem akart-e Persián magának alibit előkészíteni? A tanú: Nem, én Persiánt korrekt embernek tartottam. Az ügyész: És hogy akarta Persián leleplezni az agent provokátorokét? A t°nu: Azt mondta, hogy két rendőrfogalmazót fog felvinni a lakásába és így csalja tőrbe az agent provokátőröket. Bán Endre ,hírlapíró elmondta, hogy tavaly július 17-én az Otthon-körben Persián érdeklődött nála az akkor letartóztatott Szász Zoltán felől és megjegyezte, hogy ellene is áskálóknak, agent provokátorok ólálkodnak körülötte s megkérdezte a tanút, nem ismer-e egy Hindy nevű detektívet. A tanú elmondta Hindy személyleírását. Az volt a benyomása, hogy Persián azért tart a detektívektől, mert akkoriban volt a Persián—Malcsiner-ügy tárgyalása és Persiánnak afférja volt Mikes püspökkel. Mikes Ferenc vállalkozó előadja, hogy tavaly nyáron panaszokodott neki Persián, hogy lövőleit felbontják, telefonbeszélgetéseit kihallgatják és agent provokátorok veszik körül. Ács védő kérte a bíróságot, ismertesse Tóth Lajos vallomását, akinek Szendrő a sikkasztott pénzből tizetet koronát adott át megőrzés végett. A bíróság elutasította a kérést. A következő tanú Szendrő Ottó Pál. Mivel nem jelent meg, a bíróság intézkedett azonnali előállítása iránt és addig a tárgyalást felfüggesztette. Szünet után Nagy Béla dr. tanácselnök jelentette, hogy Szendrő Pált nem sikerült előállítani. Az ügyész indítványozta, hogy Szendrő felettes katonai parancsnokságát keressék meg, hogy ez utasítsa Szendrőt arra, hogy a holnapi tárgyalásön feltétlenül jelenjék meg. Ács védő nagyon különleges helyzetnek tartja a jelenlegit, a tanú a megeskedés tárgyában hozott határozat kihirdetése elől megszökött... Elnök (közbevág): Ne tessék ilyen kifejezést használni. Ács védő: Kérem tett a bíróságot, hogy a megesketés tárgyában hozot határozatot Szendrő távollétében is hirdesse ki és a tárgyalást tovább folytassa. Az elnök ezután kihirdette a bíróság határozatát, mely szerint mellőzi Szedrő Pál megesketését és a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja. A vádbeszéd. Ezután Miskolczy dr. királyi ügyész mondotta el nagyszabású vádbeszédét. — Minden társadalom fenekén él — mondotta — egy társadalmi réteg, amely ellensége a fennálló rendnek. Ez a réteg akkor, amikor az állam hajója bizton erez, tehetetlenségre van kárhoztatva, mihelyt azonban a kormány kicsúszik az erős kezek közül, ez a sötét elem mindjárt hátot támadja a kormányost. Magyarországon 1918 októberben a kétségbeesés vett erőt és ekkor állottak elő ezek a sötét elemek és megtámadtak mindent, ami a magyar népelőtt szent volt. Ez a társadalmi réteg most újra kinyújtja karjait a sötétségből és hallatja szavát. Szabadság, jogrend, stb. jelszavakat használ, mert a destrukció a haladás jelszavával szokott dolgozni és a hazafiság köpenyesébe burkolódzni. Ezeknek az elemeknek felszínre kerülését a nemzet soha sem fogja eltűrni. Azért fordulnak külső államokhoz, ellenségeinkhez, hogy restaurálják az 1918-as népköztársaságot. Természetesen legelsősorban Csehszlovákiára támaszkodnak, mert ennek programútja Magyarország teljes eltörlése. A trianoni békeszerződés egyetlen pontja, mely javunkra szolgál az, hogy Magyarország független és belügyeibe senkinek sem szabad beleavatkoznia. Mindazok tehát, akik a kisántant érdekeit szolgálják, elárulják a haza ügyét. A vádlottak is ilyen emberek. Összeköttetésbe léptek a csehekkel. Ezért terjesztették azt a hírt, hogy a kormány legitimista, hogy itt nincs közszabadság, hogy mi az erkölcsi züllöttségi és a korrupció országa vagyunk, mert ezekre hivatkozva, támaszkodott Benes a maga programmjára, Magyarország teljes felosztására. Persián és Rejed nyíltan megmondották memorandumukban, hogy az októberi népköztársaság alapján állanak, kimondották tehát azt is, hogy nem akarnak több katonát látni, hogy szívesen átengedik a Felvidéket, Erdélyt, a Bánátot ellenségeinknek és ezzel vallották azt az álláspontot, hogy nem kell nekik kardcsörtető politika. A vádlottak tagadják ugyan, hogy ők írták volna a memorandumot, vagy hogy a csehekkel egyáltalában tárgyalásokba bocsátkoztak volna, de hiszen a tanúvallomásokból és az iratokból megállapítható, hogy a vád igaz. Persián maga beismeri, hogy Szavaínaival több izben beszélt, állandóan politizált vele és Szalatnai még jegyzeteket is készített Persián előadása nyomán. Az is leigazolást nyert, hogy a Prágába küldött jelentés Szalatnai írása. A vádlottaknak nagyon kapóra jött Szendrő Pál, akiről a tárgyalás folyamán kitűnt, hogy múltjában bizonyos foltok vannak. Nem az a fontos, hogy valakinek milyen az előélete, hanem az, hogy igaz-e az, amit állat. Mindezek alapján vádat emelek Persián Ádám és Rejed Alpár ellen a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövettett bűntett címén és kérem a bíróság igazságos ítéletét. Enyhítő körülményt egyik vádlott esetében sem látok, ellenben súlyosbító körülmény az, hogy a vádlottak az állam szorongatott helyzetében követték el a bűncselekményt, önző anyagi haszon megszerzése lebegett szemük előtt, Persián pedig többízben volt elítélve rágalmazásért. — A törvényszék ítéletében nemcsak a vádlottak cselekménye fölött fog ítéletet mondani, — fejezte be vádloeszédét az ügyész, — hanem egyben megbélyegzi annak a földalatti irányzatnak embereit is, amely a magyar haza ellen dogozik. Védőbeszéd Persián mellett. Ezután Ács Jenő dr.. Persián védője tartotta meg védőbeszédét. Vádelejtést vár azok után, ami az ügy koronatanújával, Szendrővel a tárgyaláson történt. Az ügyész nem a vádról beszélt, mondotta, hanem politikai elmefuttatást rendezett. A vád azon alapult, hogy Persián Ádám memo randumot készített a csehek részére, erre nézve azonban semmiféle bizonyíték a tárgyaláson nem merült fel. Nem lehet Szendrő Ottók eljárása miatt becsületes embereket elpusztítani. A magyar állam érdekeit nem lehet Szendrő Ottók kezére bízni. Nem olyan szeglény a magyar nemzet, hogy ilyen ember támogatására volna szüksége. Az elnök ezután a tárgyalást holnap reggel 9 órára halasztotta, amikor is Rupert Rezső dr., Rejőd Alpár védője kezdi meg védőbeszédjét. Mombat, 1922 április 1. Önt felhúzzák liftán a „Solymosi Kapszolon“ (IV., Kossuth Lajos u. 8. II. 4. tel.78-72.) tavaszi képvásárlára és mindazon százalék kedvezményekben részesül, ami önnek e fáradságos mászásért kijárt. Külön aki terem Hírneves mesterek alkotásain kívül eladásra kerül 500 darab ízlésesen keretezett szintén kiállító művészektől származó olajfestmény 1090 koronán aluli árban.