8 Órai Ujság, 1922. augusztus (8. évfolyam, 173-198. szám)
1922-08-01 / 173. szám
Kedd, augusztus 1. 1 litikájával szemben felhozott. Különkülön akarok a pártok argumentumaival foglalkozni és megkezdemi a szociáldemokrata párttal.— Az indemnitási vita megkezdése előttt Pestil Gyula ' tsztelt ' képviselő -társam egy deklarációt olvasott fel, amely a szociáldemokrata párt programoi eszerű hitvallását tartalmazza. — Ez a mognorm nat viában az októberi pogramm, kiefflíszitive azokkal a követelésekkel, amelyek a szociáldemokrata párt felfogása szerint, a jelenlegi gazdasági és politikai élyzetben szükségesek. ■ — Ha végignézek ezen a programmon, igazat kell, hogy adjak, Petdl képviselő úrnak, aki tegnapelőtti beszédében mutatott rá arra, hogy ez tulajdonképpen radikális irányú polgári programus, mert,histen ,népi?-artalmaz olyan követeléseket, amelyek specialtaer- szociáldemokrata követelések volnának. Nem beszél forradalmi osztályharcról, világforradalomról, nemzetköziségről, nem besze egy szóval sem olyan kérdésekről, amelyek radikális irányú polgári programaiba bele nem, férnek.. • Bogya János dr.. .Kihagyták azokat a kérdéseket, amelyek történeti múltunkat érintik. Hetiden ,litván gróf miniszterelnök. Sok kérdés van azonban, amelyekkel egyet nem értek, vagy ,amelyeket időszerűeknek nem tartok. Megéiell állapítanom azt, hogy bizonyára nem ez a programra volt "oka annak az ellenszenvnek, amellyel a szociáldemokrata képviselők időrőlidőre a* polgári pártok részéről találkoznak. — Sőt rá'kell, hogy mutav;ak ai’13, ami a' polgári pártok szimpátiájának felkeltésére alkalmas. Az. egyik,amikor a ’szerbior'-.n ikra*:: pár i kijelenti, hogy a többségi, elvei elfogadja és a parlamenti demokrácia alapján áll. Iiarkas' István: Mimiig ezt valóitok. Bethlen István- gr-j-l' miniszterelnök !- A má-őb pedig az. h'‘:v hajlandó a polgári pártokkal -y'tifrouillöö ’i eb - hát a célból, hogy a trianoni' szerződés revíziójátelőkészitsük.'' Ha kijelenten, hogy’mi volt az oka ennek,az' ellenszenvnek.''azt nem amiért teszem, hogy ellentéteket szítsak és mérgezzem azt az atmoszférát, amelyre szüksége van a magyarparlamentnek, nemcsaka kormánynak, hanem az ellenzéknek is. Hanem azért, mert alkalmat akarok adni a szociáldemokrata pártnak esetleg olyan nyilatkozatok megtételére, amelyek alkalmasak volnának a félreértések kiküszöbölésére. Peidl képviselőtársam azt mondotta, hogy azáltala előterjesztett programul csak munkaprogramul, ellenben a szociáldemokrata párt teljes egészében fentartja a maga programját, amely sokkalmesszebbmenő követelésekből áll. Én azt hiszem, hogy ez a mentális rezerváció az, ami bizonyos aggodalomra ad okot.Mert kérdem azt, hogy melyik ez a programja?. 1919 tavaszán a szociáldemokrata párt fuzionált a kommunistákkal és ekkor a maga programmját tudtommal átdolgozta. Ez-e az a programra, amely vén-e céljait tartalmazza a szocráldemokr ■ ' •' .na'k ? Friedrich István: .'vagyon helyes.' (Zaj.) Várnai Dániel: Tizenöt busz beszédben megmonrdtuk, hogy nem az. Bethlen István gróf miniszterelnök: Nekünk tudnunk kell ezt, mert hiszen itt a parlamentben előterjesztve polgári alapon álló programja csak akkor jelent komoly együttműködést a polgári társadalommal, ha annak hátai mögött nincs olyan programmja, amit bármikor elővehetnek. Figyelmeztetnem kell a szociáldemokrata pártot a következőkre is: A Marx-féle ortodoxia az egész világon revízió alá került, hiszen egy rövid időszak jelenségeiből szűrődtek le azok a tantételek, amelyeket Marx felállított s amelyeknek elmúltával ezek a tantételek a szociáldemokraták előtt is kellett, hogy revízió alá kerüljenek. — Mi a magunk részéről nem követelhetjük,hogy megtagadják teljes mértékben ezeket a tanokat, de azt követelhetjük, hogy nyilatkozzanak abban a tekintetben, hogy ezeket a tantételeket a világhistóriának eseményei után, amelyeknek részben szemtanai,, részben szenvedői -• vollak, miképp magyarázzák. Propper kép\ík.c - 4Y16h-» dotta.'*hogy a szociáldemokrata párt kétmalomkő közt,van, tudniillik a kommunisták és a’polgári 'r terrok malomköve között; én .azt , mondom, . nogy méntől hamar'ibb hajtja végre a -ikvi(1’áTást, annál hamarabb kerül ki ebből a szorításból Egy országnak, amelyen lét forradalom sepert. végig,, amelyikek a 'polgári' társstílbia éeryaá-'iéaa •szenvedett; u : szocláMe-. mökfítfa' raiírA;'.'/ á':íó!,: j®&: van nyílt és őszinte nyilatkozásei &«vereim n .párt. teve..; ri: 'menő céljairól. ,- (]\mu taps a jobboldalon és a jobb, középeit.) ........ - - -Prosíper Sándor:. Ennek, van ekvivalense ?s! (Zaj.)- ■ ■ B'eicien István ‘gróf:.- Az aggodalmakat a szociáldemokr.st'átikai, szentben fokozásik az. .egyes . követelő.éli. amelyek az in-demniiási v te .sorén a párt szónokai. rés-svo- i c ii ngzatiak. Reget -képy’s.lölásam kiV. rlelte,. hogy az összes emigránsok .'ngzafirését .torgyük- te bele ve. Kérelem, hog :ó köze a szociáldemokratáknak taz emberekhez. . '. .,a 90K százalékuk : - psunista. (Zaj és tiltdírozós d-s-célált dembkrtitákcá!..) Csak igen csekély azoknak a száma, akik'azt mondják, hogya fehér-terror elől mentek, külföldre. ‘Tó! tor!: lg :y elsö ‘serben Garamira céhőnek ?Tŕig-vnnl'arzotí ddemphratalmák) Én nyíltan óhajtok, ezzel a kérdéssel folgunk-zni. (Halljuk! Halljuk! a szélsővalold doh.) Tudom, hogy Garami sohasem volt bolsevista, mert abban a percben, mikor a norv.v vizikus kiütött, Svájcba távozott ,és, nem tért vissza, csak a kommunizmus bukása után. Akkor visszatért, tárgyalások voltak közte és a porúri pártok , között; ezeken a tárgyalásokon magam is rész vettem, mert Garamit sze n'etes embernek- t-Brlfettakni.- ■ — Be Garami a tár alj alá sok után,' nmeivel, nem percslik sikerre, külföldre tánosott. PetdU éYula: Kényteleb' távozni! ‘ ■ ’ ' Bellién Tistai" gróf: '. .. ticésben lapot alp'tolt és kis öntöző dolgokat irt 'Mesvarország, ellen. Klárik Ferenc: Itthon r-~. ''ölók veíná! Bellién István gróf: —. Dr nem r.zal;’ olyan, d lg ■■ ■ mi, amelyek igazéi; volta];, nmem nlymiokdl' is. ani igek nem vollak igazak és — ami a ■ Jegsjilgosíhh olyan ájjamokkal fagott kezel,•'arelyek cHensege-í afiagyszors.yá®nak- és fiövetelté, vogy ezek az .yimiiok" száfjjóésik meg rs:· több í tcrilletet, .mint étidig, (Tiltakozás a szélsfirbalotton.) Varsányi Gábor: Öntsenek tiszta bort a pohárba. (Zaj.) ... , BethlenIstvángróf miniszterelnök ... mert én úgy találom, hogy most, mikor minden szociáldemokrata, hitvallást tesz abban az irányban,hogy a mérsékelt független, vagy kommunista pártból származik, a polgári társadalmat megnyugtatná, ha elsősorban maguk az urak tisztáznák ezt a kérdést. Azt ajánlom a szociáldemokratáknak, hogy a szélsőséges, elemektől inkább ma, mint holnap váljanak el. Ha — amint mondották —, likvidálni ,kell a bolsevizmust, akkor elsősorban a saját, vámjukban kezdjék a likvidálást. Propper Sándor: Téves informából Friedrich István: Majd 1'ó'nap"adatokat hozunk! (Zaj.) Bethlen • István. gróf: . . . Nem vagyok hajlamló. a saját fiaiból az országnals" Coriolatusokat nevelni. (Helyeslés . a jobboldalon.) . Becsben lábakoztam. egy .urral, aki .azt . mondotta, .hogy Garami üzenteti, hogy tárgyalni akart velem, mert haza akar jönni. ■ • . Reger Károly : Azt az urat Garami sejtesem bízta megi (Zaj.) Bethlen István gróf: ' .. Kijelentem, hogy amíg Garami aJövőt fenntartja' s olyan hangon ir Magyarországról,, sulit eddig, ■ »m vagyok hajlandő vele szóim*, állal. CSaggiaps a ■ jobboldalont) • Klárik'Verező:/ Garami nerc. a -Jjiróságyú* lo-nem a fehér terrortól"féll/leiklen -Istvf-ne;;.f,: -a szoeifíidemokraták azt i; kgye.pUék. hosv nyisuk •. o . kóvíÖRÖk . . és fitala nos amnesztiát, adjunk. .Újból .kéruüíí. i: •, c no köze a ,?zr»«alk.jiiriki-at-áknek az tn-ecrekhez, akiknek .90 ••/aisa-.illat ruivraetiva? (vmni a tzoeiáhimi okr.ciláknál. Bej kiáltások:. . ő’cíh . kommuidsiák!) ■ . . ■U'r.rík Ferenc:. .-90 kiázalékuk, a kommönizmus- .y áldozatait. • . Bethlen István gróf:' Az igm-f-fügyminiszter ur az imént ki.'jintetté, ! ■■ • .IV ezer amnesztiát adtunk. Ezzel amásik oldalon felháborodnak azon, mert 190 esetben • amneztiát 'i'Kell adnunk olyanoknak, akik bizonyos jogrendellenes • bűncseleknvnyeket követtekel, akiket megbolon4.ltott a kommunizmus és '■ azt hitték, hogy ők hivatottak az ország megmentésére. Kérdem, hogy micsoda jogérzés az, ha az egyik oldalt,n r’:n 'elégszenek meg 27 ezer amnesztiává!, a másik oldalon pedig 70 embarra feszítsd megöt kiáltanak? A kiengesztelödésnek köcsönösnek kell . (Zaj a szélsőbaloldalon.). Várnai Dániel: Ez rabé-isztika! •Peidl ■ Gyula: ScAss.'.’m volt Magyarországon 27.COO komsutániszc.: Beklen írh'Ir gróf': A közszfibad-SáTfokkal k-'v.c.:olatos követelésekreé.reá.át ezH án, de ismét...ive kijelentem, hogy a kormaánytől semmi sem áll távolabb, min' hogy a kivételes hatalmat ők Kéi'&fsi tHerlicssfíifebirsa, kfi! •-•.. . v. s a kornsány kefi-lzl . /V. .arra, hogy G kunr_F5?a baUti . a kivét ÁScs nntalisát. A kivételesheia'om azonban nem magyar spéci’ , hanem Közép euró-. •pában mindenütt megvan. Hivatkozom ■Ní-imeit'Orszárr és Csehország pélé'4vm', ezekről az országokról el léc! 1 i -mern.,' . oti. demokratikus uralom van 03 mégis a kivételes hatalom- mai élnek. (Nagy 'zaj.) : ■ r. 1 ' Sajnos, egész Európában a viszonyok olyanok, hogy a kormányokkénytelenek a kivételes hal Adómmal élni. Ausztriában nincs ugyan kivételes ha-, tatom, de ezért ne irigyeljük, mert ott sokkal kisebb a jogbiztonság, mintnálunk Mindenesetre furcsa, hogy azok a képviselők, akik itt a plénum előtt .a.. kivételes hatalom megszünt fi tétét követelik, a bizottságokban, ármaximálásokat, rekvirálásokat és a lakásrertdelet ‘ szigorítását kérik, tehát csupa olyan dolgot, amelyek csak a . kivételes hatalommal érhetők el. ' (Nagy taps 'a jobboldalon és a jobbközépem) * - - - á ' ‘ Vázsonyi Vilmos: Az egyik közjogi, a másik magánjogi követelés is Bethlen István gróf. Áttér ezután a szociáldemokratáknak a szakszervezetekre vonatkozó követeléseire, különösen a vasutasok és villamosvasúti alkalmazottak követeléseire. Majd áttér a liberális pártok követeléseire, elsősorban Rassai Károly beszédére. Rassay azt mondotta, hogy a kormány felülről csinál forradalmat, mert a választási rendelettel jogfosztást köve.lelt el és ezáltal a nemzetgyűlés nélkülözi a megkívánt presztizst. Új argumentumot nem is hozott fel, . 1/rafeljebb azt, hogy Pöllnert idézte. Pollner csupán azt mondotta, hogy vagy a Flieterich-féle rendelet alapján, vagy a Tisza-féle • 1913-as törvény alapján kell választani. — Ami a jogfosztás vádját illeti, ez sem áll meg. Hiszen a mi választójogunk igen bő jog, amely többpolgárt, ruház fel választójoggal, mint Angliában vagy Franciaországbban. És ha a nők választójoga körül szűkítés is történt, nem lehet aztmondani, hogy a nég nagyobb részét, megfosztottuk választójogaié*. Ő csak ,ezt léptette életbe, araira nézve' a régi nemzeg illéssel megégve' tört félre. Hiszen Rassavis ensnurré,hogy messzemenő engedmények történtek. Közjogi téren ér' i:':'"!: nincs a jogfosztás. Az ellenzék a vele folytatott' tárgyalásokon nem zárkózottel a szűkítés, elől, csak az volt, a baj, hogy mindenkimást akart és nem lehetett közös plattormra jutni. Azt is mondják, hogy "Erőszakkal meghamisították a választók akaratát és hogy Bánffy alatt sem volt ilyen választás. Eltekintve attól, hogy a többséget királygyilkosoknak" nevezték, hogy a választási harcba a vallási izgatást vitték be, hogy protestáns kormányról beszéltek, amelyik akadályozza a katholikus király visszatérését. — olyan izgatás folyt, amely ellen fellépni kötelesség volt. És ha e küzdelemben egyesek mozgási szabadulását korlátozták, így ez magasabb szempontból történt." (Úgy van!) A titkos kerületekben lefolyt választások eredínényéből nem lehet semmire következtetni, mert ha az egész vonalesi titkos is lett volna a választás, akkor is eltérő lett volna az eredmény: a városi és falusi kerületek között, mert a falu egészen más eszmekörben él.. . . — Ami Budapestet illeti, ez nem lehet fokmérő, mert itt az egységes pári — talán taktikai hibából — nem is állított jelöltet. Egy taktikai hibát kiaknázni nem helyes dolog. Ennek a parlamentnek és a többségnek meg van a presztízse arra, hogy törvényeket hozzon és nemzetet képviselje. Bethlen István gróf miniszterelnök: A legkevésbé fogadok el ebben a tekintetben kitan-tá-t R?s?ay részéről. « A szociálernő'ilroda' távolabbi céllal. ta ága» *» JJJfPSa S A nagyra.becsült vásárló közönségnek sz címnek UDVARIAS KÉSZSÉGŰT IL « jt _ r '* p r GÉL ÁLLUNK RENDELKEZÉSÉRE, HOGY A NAPONTA ÉRKEZO LEG-fi SWWI* B áfái Ei && 1 NEMESEBB- AIMYA.GÍ3ÓL KÉSZÜLT gyönyörű kivitelű FÉRFI- cS NŐI IMJI 8%e B 9 1 ikr I ■II AZ ÖETUJDONSÁGAINKAT BEMUTASSUK, és pozitív Tájékozási nyujt-r ifi « 8 fii 4 [J].J -a • ??? :' Á A tf'Á íí' .u.tk azon közismert tényről, hogy cégünk minőség és választék tekin|J|1 j| « H Ú á É aj ájf » § É oí ö •ft.y' f1 k ötében legelsőronguan különleges,,, az árak tekintetében a leg*■ • . *** * ® ***. f*-^ “ eo-— .á *J’ vV íi czolldaobzri előnyös. — A NYÁRI SZÖVETEK „short langht“-jeit (egyes ' • ruhákra alkalmas darabok). vilstaffii a még raktáron levő vásznadat anioi painiinMi iteisSeS® Wsísí, ís,, gáei alea H. lé. 1473! ELEGÁNS''“autó- KOCsIJAKAROK VÁLASZTÉKBAN. 3