8 Órai Ujság, 1922. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1922-09-01 / 199. szám

^ ' i [Budape*MM2s*egtembeM|^ ^Parrtek^V!!!^wfolyan099^s^ JagS JWiw O femsífi 2 -V . ELŐFIZETfesi ÁRAK: £jy híra 200 Koronái ntiyedévre 560 Korona JuRoJzISviában egy példány: 3 jugoszláv Korona Ara Becsben 300 Korona. Egyes példániyszám ára 10 korona SZERKESZTŐSÉG: VIII., ROKK SZILAPA-U UTCA 4. Telefon: József 105—00, J. 105—01, J. 10 K—01. KIADÓHIVATAL, VIII., JÓZSEF-KÖRÚT 5. SZÁM. Telefon: József 43, J. 53, J. 63, J. 21-84. Megszólalt a Kun Béla és Károlyi Mihály-féle koalíció grammofonlemeze az interparlamentáris konferencián, tele gyűlölettel és rágalmakkal Magyarország ellen. Vitára kelhetünk-e tehát a német szocialistával,aki olyasmiről beszélt, amit nem ismer, sőt utólag sem akart megismerni? Beszédének anyagát megkapta a magyar szovjet bécsi Emigránsaitól, fel is mondta a leckét a dolgok előzetes megvizsgálása nélkül, sőt utólag sem akart megbizonyosodni afelől, igazat mondott-e, vagy sem? Egy arcizma se rándult meg a maszknak, amikor ország-világ színe előtt Kun Béláék uralmát vértelennek mondotta, a jelenlegi Magyarországot pedig a vérengző kegyetlenség hazájának. A legmegszégyenlőbb választ kell tehát adnunk Bernstein úrnak. Azt, hogy semmi köze a tulajdon beszédéhez. Félretoljuk a grammofonlemezt. Kun Béláéknak és Károlyi Missiályéknak rágalmaira azonban ,megadta a kellő feleletet ApponyiAlbert, túl minden pártkereten, mint a magyar lelkiismeret megszemélyesítője. Nem szépitgetett, nem tagadott, megmondta az igazságot és meg is magyarázta. A forradalom és a bolsevizmus borzalmai után a természettani törvény erejénél fogva a másikgidaira lengett az inga. De mi helyst kibontakozott a káoszból is a törvény uralma, helyreállott a trend. És aranyigazsággal jellemzi a nemzetét Apponyi Albert, • mondjtván, hogy ekkora felfordulás ésennyi szenvedés után ilyen hamar ,sehol másutt a világon nem állott "volna be az egyensúly.S: Az átmeneti bajok ellen, amelyekkel mint még mindig fennálló •rendszert állít be hazugul a háza• sirulók hada, alkotmányos eszközökkel küzdött minden komoly tényező, szembeszállván a felszaba- lídult tömegek dühével. Károlyi Mihályék és Kun Béláék terrorja be-' vallott rendszere volt kormányzójuknak, míga néhai fehérterror aktusai titokban elkövetett bűnökvoltak az uj rezsim ellenére, ők pó vörös terrorra alaptották uralmukat. Az uj rezsm pedig elfojtotta a fehérterrort is. Mitmondjunk tehát a szerllérmetlenségről, amely kormányzatunkrendszerének állítja be azt, amitéppen ez a kormányzat kiirtott? És a rend annyira megalapozottMagyarországon, hogy soha többé nem robbanhat fel. Még az ilyenaknamunkától semi. fi városok és községek háztartásinak rendezése, eíkészett az erre vonatkozó törvénsavaslat. — A főváros ügyét külön rendezik. —a lista korrigálása. — Saját tudósítónktól. — A belügyminisztériumban elkészült a városok és községek háztartásának rendezéséről szóló törvényjavaslat, amelynek pénzügyi vonatkozású rendelkezéseit a Pénzügyminiszter is már magáévá tette. Ez a javaslat egyik láncszeme annak a nagyszabású, programúinak, amelyet Rakovszky Iván belügyminiszter a közigazgatás megreformálására kidolgozott. A városok és községek húsfartsaioak rendezése, különben nem okoz nagy nehézséget, mert a magyar vidéki városoknak tudvalévően kevés a külfölditartozásuk, s így kötelezettségeiknek könynyebben felelhetnek meg. Egészen más a helyzet a székerifivárosnál, amelynek font-, frank- és márkatartozásai vannak. • A főváros ma ezeknek a tartozásoknak mér a kamatait sem képes megfizetni, mert ezek a mai ,valutás viszonyok mellett milliárdokra rúgnak. Éppen ezért a belügyminiszter a székesfőváros háztartásának ügyét külön szerette volna szanálni, de minden jóakarat hajótörést szenvedett azok mellett az óriási terhek mellett, amelyeket a külföldi kölcsönök a székesfővárosra jelentenek. Most az a szándék, hogy a közeljövőben a belügyminiszter ankétet rendez, amelyen a kormány, a főváros képviselői és pénzügyi szakértők vesznek részt és amelyen megtárgyalják a szanálás módozatait. A városok és községek háztartásának rendezéséről szóló javaslatot ősszel már a Ház elé terjesztik és nyomban a főrendiházi javaslat után le is tárgyaltatják a nemzetgyűléssel. Ezzel a hírrel kapcsolatban a belügyminiszter egy másik ténykedéséről is be akarunk számolni. Ismeretes, hogy a menekült közigazgatási lisztviselőket a B. listára helyezték. Ez az intézkedés az érdekeltek körében nagysögületlenséget, és- néltatlankodást váltott ki. A belügyminiszter, a listát revízió alá vette és már eddigeks is sok B. listás Usz'vis,sőt a vet. a.- A. listára. • gy állapotokatiem teremteni, nagy a legyfóoti pépeit ailföissiisH. Appofius fllfesii gróf a a tnferparlamentáris Itonfermia eredraénysíről —. Saját tudósítónktól. Becs, alig. 31. ■ Az iterparlamentáris unió, delegátusainak tiszteletére tegnap Bécs városa a Konzeribats nagytermében bankettet adott, amelyen Asipond Albert gróf"a következő "félköszöntőt"mondta: ._ Néhány..szót kiyiteok, szentelni a mi tiszteletbeli elnökünknek, lord WeadeaWsk, mint az interparlamentáris szellem legkiválóbb megtestesüldsének. Mi az az interparlamentári- szellem? Az interparlamentáris szellem összekapcsolása annak a hazaikagnak, amelyet mi,nenzeti k.pviselőiv magunkkal hozunk, az internaciointli- szelleműral.' Leletséges-e ez az összekapcsolás? igeni.- i'írji-v 1. Ha a hazafiságnak a lehillandsztwitárni av.t ;idjuk, olvari' egyéneknél is. auiket sz-'retünk. barátunknál,kiainknál kivan_ juk ugyan, hogy boldogok legyenek, c~ vagyoni állapotuk ja le-Tvc: . • he "■ egészségetek tegyenek, de mindenekelőtt kívánjuk, hogy őket magas erkölcsi színvonalon lássuk. — A bazaszereteinek legmagasabb koncepciója azt kívánja, hogy tulajdon hazája magas erkölcsiszínvonalon járjon és elöl járjon az emberiség nagy eszméinek megvalósításáért folyó munkában. Ez a szintézis könnyűnek látszott a háború előtt, azonban a háború ezt megzavarta, egy időre lehetetlenné tette,és a békekötés által teremtett állapotok rendkívül megnehezítették annak újjászületését. ... . ..Beszédek az értekezleten a le£ci yverzásről és helyesen, említették, ing.. . lefegyverzésnek kettősnek kell lenni: anyaginak és erkölcsinek. Ezt az utóbbit vagyunk mi hívata keres/.ly'virm’t. Az elsőre vonatkozólag csak óhajókat fejezünk ki, de az erkölcsi leszerelés a -mi speciális feladatunk. l y*Üt - r 0»t «»n a konferenciáll? ITa őszinték akarunk lenni, úgy azt kell mondanunk, hogy nem, de hozzá kell tenni, hogy lélektanilag lehetetlenség ennek rögtöni elérése. Ha azonban azt kérdem, haladtunk-e feléje, éppen olyan határozottan azt mondhatom, hogy igen. És ennek a haladásnak tán legfőbb eszközei azok az elszólások, azok az elnökünk által említett diszszonáns hangok voltak. Én, tán tőle eltérőleg, ezekben látom a konferencia legfőbb eredményét, abban tudniillik, hogy megszűntünk egymóssal diplomatizálni s eheiett megmondták elég leplezetlenül az igazat, hogy az ebből keletkező disszonáns hangok nem idéztek elő robbanást. — Elmondottak olyan dolgokat, amelyeket még egy év előtt nem lehetett volna mondani anélkül, hogy nagy fölindulást ne idéztek volna elő. Meg,hallgattuk és bizonyosan meg is fogják gondolni a hallottakat. .. mi feladatunk igenis az, kinek-kinek a maga otthonában előmozdítani a szellemi leszerelést, de kell, hogy ezt nekünk lehetővé tegyék. Kell, hogy olv állapotok teremtessenek, emelyek mellett a legyőzött népek anyagilag is megélhetnek, szellemileg pedig megnyugváshoz kell jutniok. Ennek létrehozatala a dolog természete szerint lassú processus, de megindult. Az interparlamentáris unió hivatva van arra, hogy amikor eljutott a lelki egyensúlynak teljességéhez, a nemzetek szövetségének, népháza legyen. — Ezt a fejlődést látom magam előtt, ezt a kérdést beszéltem meg jóval a háború előtt lord Weardeale barátommal, amikor öt falusi magányában fölkeresetem. Ezért lelkesedett ő, aki típusa az angol gent Lexpennek, angol minden izében és lelke minden megnyilvánulásában, de egyszersmind ■ átfolyó szellem és nagy szív, amely semmit, ami emberi, magától idegenneje nem .itél s akinek barátsága átélte a háború krízisét. Arra ürítem poharamat , hogy' ennek a' mi vezérünknek egészsége mielőbb teljesen helyreállon, hogy tovább vezérelhessen minket ama nagy céh felé,' amelynek halvány képét óhajtottam Önöknek megmutatni. Rathenau tárcáját nem töltik be. Berlin, aug. .81. A birodalmi külügyminiszteri állás betöltésének a sajtóban ismételten felmerült kérdéséről a Wolff-iroda azt az illetékes helyen szerzett értesülését közli,hogy semmül- sem pedig belpolitikai okok nem teszik ezidőszerint kívánatossá, hogy a külügyi tárcát, amelyet Rathenau meggyilkolása óta a birodalmi kancellár vezet, mással töltsék be. A birodalmi kancellár továbbra is az általános politika irányításával szoros összefüggésben fogja vezetni a kalszereket.