8 Órai Ujság, 1922. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1922-09-01 / 199. szám

*>*■ PWhtoí, ttfö. SíepTemfter T. 9SS.000 métermázsa lisztet exportáljonk egy félév alatt. Gépeket viszünk ki Jugoszláviába és Romániába. — Saját tudósítónktól. — A Központi Statisztikai Hivatal hosszabb közleményt adott ki, amely­ben pontosan közli többek között a születések, halálozások, halvaszületé­­sek, házasságok stb. számadatait Csonkamagyarország területén az 1922. év első felére vonatkozólag. Ezek a szám­ok, az elmult évekhez ké­pest — megállapítható — dekadenciát mutatnak. A közlemény második fele igen ér­dekes adatokat tár fel az ország 1922. év első felében lebonyolított külke­reskedelmi forgalmunk mennyiségi adatairól. A közlemény szerint a behozatalunk 13,9 millió méter­­mázsa, kivitelünk pedig 5,9 millió métermázsa volt. Ezen adatokban a darabáruk nem foglaltatnak bent. A behozatalnál az utóbbi áruk összesen 230.579 darab­bal, a kivitelnél pedig 398.620 darab­bal szerepelnek. Behozatalunk mennyi­­ségéből 32.2% esett Csehszlovákiára, 27.3% Romániára, 16.5% Németor­szágra, 8.6% Ausztriára és 3.5% Jugoszláviára; a többi államok együt­tesen 119%-tól részesedtek. Behoza­talunk mennyiségének összesen 53,8 %-re esett a Magyarországtól el­­szakított területre." A fa és a szén volt most is a leg­fontosabb behozatali tömegcikk, így fából 6.3 millió métermázsát, szénből 3.7 millió métermázsát, importáltunk. "Az importált fának túlnyomó részét Romániából és Csehszlovákiából hoz­tuk be, illetve úgy a román, mint a­­csehszlovák származású fa, csaknem teljes egészében az elszakított terüle­tekről származik. Igen nagy összeggel, 1.-1 millió mé­­termázsával szerepelnek behozatalunk­ban a különböző ásványok, így a vas, rérc, márvány, mészkő stb. Jelentős behozatali tömegcikkünk volt a só is, melyből félév alatt több mint félmillió métermázsa került hozzánk, főleg Né­metországból. A víz­behozatal összesen 345.000 m­étermázsát tett ki, a len­gyel származású nyer­sás­vány olaj­im­portja pedig mintegy 150.000 méter­­mázsát ért el. Súlyos tehertétele volt a külforgal­­mmunknak a 235.000 métermázsát, ki­tévő papírimport, mely túlnyomórész­­ben németausztriai származású volt. Szövetekből összesen 70.000 métermá­­zsát hoztunk be, főleg Csehszlovákiá­ból, Németországból és Angliából. Kivitelünk mennyiségének 42.9%-re­­Ausztriába irányul, 28.9%-ra Jugoszlá­viába, 14.4%-re Csehszlovákiába,­­5­1%-re Németországba, 3.5%-re pedig Romániába. A fennmaradó 5.3% a­­ többi államok közt oszlik meg. A legfontosabb kiviteli cikkünk a liszt volt, melyből 966.000 méter­­mázsa került exportra­­, pedig 6­9.000 métermázsa Ausz­triába, 318.600 métermázsa pedig Cseh­szlovákiiba. A kiszállított bor meny­­n­yisége 68.000 métermázsa, volt, egyéb mezőgazdasági termékekből az időszak­nak megfelelően kivitelünk még nem lehetett jelentékeny. A gyümölcsből, főzelékfélékből és növényekből a kivi­tel mintegy 200.000 méter mázsát tett ki. Szarvasmarhákból 71.000 darabot, sertésekből pedig 56.000 darabot szál­lítottunk külföldre. Egyre jelentősebb szerepet játsza­nak kivitelünkben a gépipar ter­mékei. Ezekből való exportunk már elérte is 136.000 méter mázsát, közel három­szorosan múlva felül behozatalunkat. Gépkivitelünk főpiaca Jugoszlávia és Románia volt. A felsorolt adatokból és az előző­bd­i statisztikai kimutatásokból meg­­®llapíthatjuk, hogy exportképes-á m­ link matat. Miért volt Teleki Pál Romániában? Az utazásnak nincs politikai célja. — A románok 30 holdat hagytak meg szatmármegyei birtokából.­ ­ Saját tudósitónktól. —­­Néhány nap óta a magyar sajtó egy rés­ze ismételten helyet adott annak a román forrásból eredő hírnek, hogy: Bethlen István gróf miniszterelnök Domavatrán tárgyalást folytatott a román miniszterelnökkel. 1­1 katego­rikus magyar cá­folat után most egyes lapok úgy módosítják értesülésüket, hogy Teleki Pál gróf volt magyar mi­niszterelnök tárgyalt román államfér­fiakkal. Meg kell állapítanunk — és e tekintetben fel­tel­enül hiteles infor­mációra támaszkodhatunk, hogy Teleki Pál gróf romániai útja ki­záróan magántermészetű okokra vezethető vissza s annak semmi néven nevezendő politikai célja nincs. A volt miniszterelnök bukaresti tar­tózkodása azzal a román földbirtok­reform végrehajtásával kapcsolatos intézkedéssel függ össze, amellyel Te­lek­i Pál gróf szatmármegyei birtokára a román kormány rátette a kezét. A megszálló hatóságok a nagy­birtokból mindössze harminc hol­dat hagytak meg jogos birtokossá­­nak s azonfelül lefoglalták a bir­tok egész felszerelését, raktárait és minden készletét. A földosztó bizottságnak e kétségte­len túlkapása miatt — amely ellen több más hasonló esettel együtt a m­agyar kormány nemrég tiltakozást jelentett be — volt szükséges Teleki Pál gróf személyes megjelenése és közvetlen tárgyalása az illetékes román hatósá­gokkal, de bukaresti útjának — ismé­teljük — semmiféle politikai vonatko­zása nincs. Pozsonyitól elégett a Biorarm finnstídia. Az elégett hajó váza elmerült. — Saját tudósítónktól.­­Pozsony, aug. 31. Kedden délután « Growworm angol ágyunaszád, amely annak idején IV. Károlyt Magyarország területéről el­vitte, uton volt Bécs felé. Amikor a pozsonyi híd alatt áthaladt, a kísérő C. 196. számú őrnaszád kigyulladt. A tűz a hajó hátsó részén támadt. A pozsonyi tűzoltók­ létrákkal és mentőeszközökkel kivonultak és sike­rült a hajót húsz-harminc méternyire a part közelébe vontatni. Magára a hajóra azonban nem juthattak fel, mert a felhalmozott benzin és olaj folytonosan felrobbant. A partról nagy közönség nézte a hajó égését. Az északi szél következ­tében az örnaszád lángtengerbe borult és délután fél négy órára egészen el­égett. Megmaradt váza oldalt fordult és elmerült. A benzin kifolyt és a víz színén nagy területen tovább égett, mire a szomszédos hajókról az embe­rek ijedten a partra menekültek. A Growworm tegnap reggel egyma­gában folytatta atját Bécs felé. Korányi Frigyes a devizaforgalomról, M devizaforgalmat nem lehet teljességgel átte­relni a Devizaközpontba, — M zugkereskedelem fokozása, — M reparációs kérdések elintézése után nem lesz szüség a központra. A szabadforgalom idején egy nap alatt 5 milliárd devizát igényeltek. — Saját tudósítónktól. A Devizaközpont felállítása a keres­kedelmi és az ipari köröket készület­lenül találta. Ezen intézkedés követ­keztében sem a kereskedők, sem az iparosok nem tudtak fizetési kötele­zettségeiknek olyan mértékben meg­felelni, mint ahogy azt a már teljesí­tett külföldi szállítások szükségessé teszik, minthogy a Devizaközpont nem tudta teljes mértékben kielégíteni a szükségleteket és a kért valutáknak rendszerint csak nagyon kis részét utalta ki. Ez a körülmény sok fenn­akadást­ okozott a kereskedelmi élet­ben.. Ezzel kapcsolatban kérdést in­téztünk a Devizaközpont működéséről és annak fentartásáról Korányi Fri­gyes báró volt pénzügyminiszterhez, aki a L­orai Újság munkatársának a következőket mondta: — Ilyen szervezetre, amely ellen­őrzés alá veszi a deviza­üzleteket, tagadhatalanul szükség van. Ennek a szervezetnek célja nem más, mint az, hogy megfigyelje a beviteli és a kiviteli forgalmat és a lehetőséghez képest korlátozza a behozatalt. Na­­gyon meg kell rostálni, milyen célra niihtrd­ den­nt moit tuipang deviza­forgalom külkereskedelmi mérle­günkre is káros, hatással jár. A de­vizaforgalom korlátozásával a De­­viza­központ működése lehetetlenné kívánja tenni az ártalmas spekulá­ciót is. Kétségtelen azonban, hogy a devizaforgalmat nem lehet teljesség­gel átterelni a Devizaközpontba. Bárhol merült is fel ez a szándék, mindenütt csak a zugkereskedelem tevékenységét fokozta s ezt csak a legszigorúbb rendőri intézkedések­kel lehetett, ha nem is teljesen, leg­­alább nagy részében meggátolni. Természetes, hogy a bürokratizmus folytán minden központ nagy hát­ránnyal jár a kereskedelemre, s ha azonban ezeket az elkerülhetetlen hibákat tesszük mérlegre és azt a nagyfontosságú célt, hogy a Deviza­központ a kereskedelmet megóvni kívánja az indokolatlan árhullám­zástól, akkor azt találjuk, hogy egy ideig legalább mégis szükség van a na maíd * visro. á­ nyok megnyugodnak és különösen megszűnik az a nyugtalanság, amely a legutóbbi eseményekkel és a repa- ■ rációs kérdésekkel függ össze, akkor majd semmi sem okolja meg a De-­ vizaközpont további fentartását és kívánatos is, hogy abban az esetben azt minél előbb egészen megszűnte*, sék. — A Devizaközpont tulajdonkép­peni célja nem volt más, mint az, hogy a devizaforgalomban bizonyos rendszerességet, hozzon be. Tiszten szabadforgalomban ezt a rendsze­rességet nem lehet megvalósítani. Megtörtént, hogy a szabadforgalom idején egyetlen egy napon öt mil­liárd koronányi devizát igényeltek. A devizáknak ilyen nagymértékű igénylése, vagy pedig piacra vetése olyan árhullámzást von maga után, amelyet kereskedelmi és gazdasági életünk érdekében feltétlenül ni­vellálni kell. Ezt a munkát végezte és végzi a Devizaközpont, amennyi­ben az egy napra túlságosan felhal­mozódott keresletet több napra osztja be és ezzel útját állja az ugrásszerű áremelkedéseknek, illetve árcsökkenéseknek. Ö­ ccaiami— ■..T..y»nflwwrrTO Házassásszédelsü­ssaió. Négymillió korona erejéig szöve­­tehet csalt ki egy fiatalember. — Saját tudósitónktól. — A főkapitányságon a mult hét vé­gén több bűnvádi feljelentést tettek és ezek mind arról szóltak, hogy a főváros legelőkelőbb szövetkereskedé­­seiben megjelent egy fiatalmber, aki egy ismeretlen nevű szövet- és ruha­­festő-gyár kiküldöttjének adta ki ma­gát. A fiatalember a cégeknél aziránt érdeklődött­, hogy van-e raktáron olyan kelme, amit megfestetni akar. A leg­több helyen adtak is fel megrendelé­seket, amelyeket azután annyik rendje és módja szerint fel is vett, utalvá­nyokat állított ki és a kelmékért más­nál­ kocsin ment el. A cégek feljelentéseikben azt is elő­adják, hogy a szélhámos fiatalember a szövetek átvétele után többé nem jelenkezett Az összes kár meghaladja a négymillió koronát. A károsultak a­ szélhámosról pontos személyleírást adtak el, ebből­ a rend­őrség megállapította, hogy a csaláso­kat mindenütt egy és ugyanazon nyú­lánk termetű, szőke, 25 év körüli fiatalember követte el. A rendőrségen a vizsgálat vezetését (Uhl Antal dr. rendőrfoglm­azóra bízták, aki detek­­tívjeivel a nyomozást meg is kezdte. Hétfőn a főkapitányságon egy igen előkelő budapesti úricsalád részéről bűnvádi feljelentést tettek egy állítóla­gos dr. Barta szigorló orvos ellen, aki a családhoz befurakodott, az idősebbik leánygyermeket házassági ígérettel el­csábította és több mint 100.000 koronát kicsalt. Az­ újabb feljelentésben adott személyleírás teljesen ráillett a szélhá­mosra, aki a budapesti szövetkereske­dőket megkárosította. A detektívek ezen a nyomon haladva, megállapíto­t­­ták, hogy egy Barla-Birenfeld Jenő nevű foglalkozásnélküli magán hivatalnok a szélhámos, aki egy létező barátjának, dr. Barta szigorló orvosnak nevével kö­vette el a házasságszédelgést és a szö­vetkereskedőknél is több helyen ezen a néven mutatkozott be. Tegnapelőtt este a detektívek Barta-Birenfeld Je­nőt a főváros egyik mulatójának nyári helyiségében pezsgőzés közben találták meg. Elfogták és előállították a főka­pitányságra. Öhl Antal dr. rendőrfogalmazó teg­nap kezdte meg a szélhámos kihallga­tását, amit csak ma délben fejezett be. Hosszas faggatás után Barta beismerte bűncselekményeit. Barta-Birenfe­ld Je­nőt ma délelőtt előzetes letartóztatásba helyezték és holnap reggel kísérik el úi király, ügyészség tanházába. 3

Next