8 Órai Ujság, 1922. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1922-10-20 / 240. szám

2t rivy .". féle más célt, mint a kormány.­­ elleni támadást, nem szolgál. "Az ellenzéknek az a célja, hogy a kor­­mánynak momentán kellemetlenségeket okozzon. Ilyen módon azonban célt enni nem fognak, mert az ellenzéki ak­­ció legfeljebb újstelv alkalom lesz a kormánynak arra, hogy a demagógia céljaira kisajátított kérdésekben, így például a drágaság és más közgazda­­sági kérdésben leszögezze a maga ál­láspontját és megvilágítsa az ezirányo­­­ban tett kormányintézkedéseket. Ezek a kormánynyilatkozatok nyilvánvalóvá teszik, azt, hogy a Ház összehívására semmi szükség sem volt és a Ház to­vábbi együtt tartása egyáltalában nem indokolt-A nemzetgyűlés holnapi ülése nyil­vánvalóan foglalkoztatni fogja az egy­­ségcaport mai összejövetelén résztvevő képviselőket és valószínűleg egy­séges megállapodás fog létrejönni az ellen­zékkel szemben követendő magatar­tást illetőleg. A nemzetgyűlés holnapi ü­lése egyébként napiren­delüt­ti fel­szólalással fog kezdődni. Szilágyi La­jos szóvá fogja tenni a gyulafehérvári koronázást és tiltakozást jelent be en­nek érvénye ellen. Az ellenzék részé­ről iízerint Farkas István lesz az első felszólaló. Könnyen meglehet, hogy a Ház szombaton is kénytelen lesz ülést tartani. Hűtl elő!, értesülésünk szerint, a mi­niszterelnök sem fog elzárkózni. A Ház további eg­yüttmaradását azon­ban a miniszterelnök feltétlenül el­lenezni fogja, annál is inkább, mert a kormánynak az a szándéka, hogy a nemzetgyűlést­­állandó ülésezésre no­vember első felében hívja össze. Walkó Lajos kereskedelmi minisz­ter és Korányi Frigyes báró ma reggel Párisból Budapestre érkez­tek és még a mai nap folyamán beszámolnak Bethlen miniszter­elnöknek a párisi tárgyalások eredményéről. A parlament összehívása és a Ház ülésezésének esetleg szombatra való kitolása következtében kérdésessé vált a miniszterelnöknek szombatra, illetve vasárnapra tervezett veszprémi útja. Komplikálja a helyzetet az is, hogy a miniszterelnök szombaton este az itt időző külföldi vendégek tisz­teletére estét ad, úgy, hogy kény­telen lesz lemondani a veszprémi útról. Az elutazás ügyében ezideig nem tör­tént semmiféle intézkedés. A miniszter­­elnök akadályoztatása esetén Ra­­kovszky Iván belügyminiszter vesz részt az egységes párt veszprémi nagy­gyűlésért, amelyen a miniszteren kívül Iklódy-Szabó János és Drehl Imre veszprémi egységespárti képviselők fognak beszédeket mondani. Ángyán B­éla dr., az új sajtófőnök ma megjelent a miniszterelnökségen, hivatalát azonban csak a hét végén foglalja el, amikor kinevezése meg fog jelenni a hivatalos lapban. Ángyán Béla miniszteri tanácsosi rangban kerül a sajtóosztály élére. A miniszteri tanácsosi cím adományo­zása megfelel a régebben követett,t gya­korlatnak, amivel a sajtóosztály veze­tője kinevezésével első időben a minisz­teri tancsosi címet is megkapta. A Co­tren-szövetség mai záró kon­ferenciája féltizenegy órakor kezdő­dött meg. A Kereskedelmi és Iparka­mara díszterme m­a is zsúfolásig meg­telt a magyar és külföldi,közgazdasági élet vezető tagjaival. Ma Sándor Pál­nak kellett volna elfoglalnia az elnöki tisztát,, azonban gyengélkedése miatt nem jöhetett el és helyette Strasser Al­fréd, az OMKE alelnöke elnökölt az értekezleten. Strasser felolvasta Sándor Pál levelét, amelyben üdvözli az érte­kezlet jelenlevő tagjait és a konferen­cia jelentőségét méltatta. Ezután Méhely Kálmán dr. tartotta meg előadását a szabadkereskedelem terjesztésének módozatairól angol nyel­ven. Vogel bécsi tanár előadása. Méhely Kálmán beszéde után Vogel bécsi egyetemi tanár emelkedett szó­lásra. Beszédében előbb röviden reflek­­tált az elhangzott javaslatokra, majd a következőket mondotta: — A szabadkereskedelem igen komp­likált probléma. Főleg a kereskedelmi és pénzügyi politika összefüggése foly­tán, Ausztria statisztikai adatai a vámbevételekről és azoknak az állam­­háztartásban való jelentőségéről azt mutatják, hogy ez a probléma nehe­zen oldható meg. A szabadforgalom tulajdonképpen nemzetközi probléma, mert egyrészt alkotó része a nemzet­közi újjáépítés problémájának, más­­részt csak a nemzetek közötti megál­lapodások útján oldhatók meg, figy­előre meg kell elégedni átmeneti intéz­kedésekkel, mert a teljes kivitel ez­­idő szerint még nehézségekbe ütközik. A megoldásra néhány praktikus ja­vaslatot sorolhatok fel. A praktikus megvalósítás első munkaterülete volna a forgalmi megállapodások létesítése, term­ész­et­esen mindig a kölcsönösség elvi alapján.­­ Egy másik munkaterület volna a vámok korlátozása a napi élet leg­szükségesebb tárgyaira, ami már bi­zonyos objektív vámmentességet je­lent. További munkaterületek a nem­zetközi megosztás létesítése a terme­lésben és nagyobb gazdasági terület­egységek alkotása az egymásrovata­l szomszédos államokból, mert ezek a tradíciók és gazdasági érdekek követ­keztében úgyis bizonyos kapcsolatában vannak egymással. Ilyen gazdasági területegység leg­könnyebben a volt monarchia utódállamaiból volna alakítható, mert a kapcsolat ezek között a legszorosabb.­­ Az ilyen területegységek alakítá­­sából azonban folyik a valuták bizo­nyos közössége, mert végeredményben a más gazdasági kérdések magva­r pénz­értékének problémája. Le kell győzni tehát az előítéletet, gyűlölséget és irigységet, mert mindaddig, amíg ez meg nem­ tör­ténik, a népszövetség és szabad­forgalom eszméi csak üres sznvrtz maradnak. Ezután Glatz Gusztáv dr., nyugalmazott külügyminiszter beszélt, ki foglalkozott az elha­ngzott javasla­tokkal és kijelentette, hogy tudatában van annak, hogy a szabadkereskedelen nem valósítható meg az egyik nav.­ó a másikra, hanem csak lépésről-l­é­pésre, fokozatos munkával. Olyan át­meneti állapotoknak kell bekövetkez­niök, amikor a kisebb gazdasági egy­ségek nagyobbakkal kapcsolód­tak ösz­­sze. Egyéni tapasztalat az, hogy az erre való törekvés nem kilátástalan, mert ,már hasonló lépések történtek Németország, Magyarország és Ausztria között. Reméli Gratz, hogy idővel a szabadkereskedő államok nagyobb gazdasági egységekké fognak alakulni, sajnos, az utód­államok alakulása ezzel ellenkező szimptómát mutat, mert itt egy nagy gazdasági egység helyén több kisebb keletkezett. De ezek összekapcsolódása nem lehe­tetlen és ez nagy lépés volna a gazda­sági újjáépítés felé, nem is beszélve arról a nagy forgalmi és közlekedési növekedésről, amelyet az ilyen egység az illető államra és minden polgárára nézve jelentene. Össze kell tehát hozni az egyes államokban külön élő szabad­­kereskedőket, hogy egységesen módot találjanak az államoknak egymáshoz való közeledésére. Erre a legjobb esz­közök a gazdasági konferenciák. Ezután Feleky Géza dr. beszélt arról, hogy a tudománynak gondos­kodnia kellene olyan propagandáról, mely a tudományos igazságokat be­vinné a közvéleménybe. Bruncke angol tanár előadása Feleky felszólalása után Bruncke angol tanár olvasta fel előadását. Soha még tévhit a gazdaságilag iskolázat­lanok között nagyobb elterjedésre nem talált, mint az, amely a vám­rendszernek azt a képességet tulajdo­nítja, hogy a vám az ország határain belül növeli a kereseti alkalmakat. A tétel ott sántít, hogy a várt és némi­leg be is következő munkaalkalom­­­szaporulat csak a védett ipariján je­lentkezik, míg a káros hatás kevésbé ölük szembe. Minden védővám valódi oka és célja az árak emelése. Ha az ország belterületén előállí­tott áruk olcsóbbak, akkor nincs szükség behozatalra, mert hiszen a tulajdonképpeni ok, ami miatt áru­­import folyik, az, hogy a külföld­ről behozott áru jobb, olcsóbb, vagy megfelelőbb a hazainál. A behozatal ellen kétféleképp védekezhetünk. Az első mód az előállítási költségek le­szállítása, úgy, hogy a belföldi áru jobb és olcsóbb legyen a külföldinél, a másik pedig a behozatali cikkeknek olyan vámokkal való megterhelése, hogy drágábbak legyenek a belföldiek­nél. Ez az úgynevezett „iparvédelem". A védővámrendszer hívei azt hiszik, hogy ha az idegen árut magas vámta­rifával távoltartják a piactól, a fo­gyasztók tovább is ugyanolyan meny­­nyiségben vásárolják a kérdéses árut. Minthogy azonban a védővám áreme­lést eredményez, ez az áremelés csök­kenti a fogyasztást, akár élelmiszer­ről, akár nyersanyagról, akár félkész vagy egészen kész gyártmányról van szó.­ Emellett vitathatja!!!! gazdasági létet, hogy az import növekedése vagy csökke­nése az export ugyanolyan mér­tékű csökkenését vagy emelkedé­sét hozza magával. Ebből következik, hogy a vidvám állat eléri behozatali korlátozás a ki­vi.'!' a­­** Korlátozást idéz elő és csők-' iv'rint a kiviteli iparnál található mun­ka­alkalmat. A véd vámrendszer hívei Ausztriában azt állítja ija: Ji.ogge a. m­tm­ A többi felszólaló. Felszólalt még Smolka János, a Magyar-Olasz Bank titkára, Harret, Ferenc dr. volt miniszter, aki a sza-­­badkereskedelem és a közgazdaság vi­­­szonyáról, Radványi László úr., aki ú­ szabadkereskedelem propagandájának módozatait ismertette. Sasvdri Ármin felszólalása utáni Mr. Wilson felolvasta J. A. h­obson tanulmányát. — Az a hatalmas nemzetközi eladóso­o­­dás, amelyet a háború és a békeszer­ződések idéztek elő, eddig el nem kép­zelhető financiális problémát teremt­­ett — írja Hobs­on. — A szabadkereskedelmi mozgalom mindaddig nem lehet hatásos, amíg a pénzügyi káosz a jóvátételi kérdésekre vonatkozó megegyezést ki nem küszö­­böli. A megegyezésnek három előfel-­­tétele van: 1. a jóvátételi összegnek olyan mér­tékre való lecsökkentése, amilyenben azt egy pártatlan tekintély megálla­pítja. Az összeget egészében meg kell állapítani és részletekre felosztani Né­metország produktivitásának és a szö­vetségesek felvevőképességének szem­l­­előtt tartásával. 2. A szövetségesek háborús adóssá­­gának újjáértékelése egyezményes ala­pon, az adósságok egyesítése olyan formán, hogy a nemzetközi kötelezvé­nyek bocsáttassanak ki, amelyeket a kibocsátó nemzetek egyenként és együttvéve prezentálnak. A kötelezett­ségeknél számításba kell venni min­­­den egyes ország teljesítőképességét. 3. A hitelező és adós államok k­or­­ferenciára ülnek össze, amelyen meg­állapodnak azon áruk listájában, ame­lyeket anyagilag vámmentesen hajlan­dók beengedni, hogy ezáltal a jóváté­­teli és szabadfizetéseket megkönnyít­sék. S Dr. Kadosa Marcell szólalt fel ezután és arról beszélt, hogy­­ az angoloknak, akik évtizedek óta a­­ szabadkereskedelem atmoszférájában­ élnek, nem lehet fogalmuk arról, hogy milyen nehézségekbe ütközik ennek, az eszmének a megértése a védvámos államok közönségénél. Méhely Kálmán dr. előadó a zárószó jogán szólal fel és megállapítja a gaz­­■­dasági konferenciák nagy jelentőségét, s rámutat e háromnapos konferencia eszmefejlesztő hatására. Strasser Alfréd elnök zárószavában köszönetet mond a kormány képvise­­lőinek és a konferencia vendégeinek, Mr. Molden nagy beszéde. Ezután Mr. Molden angol képviselő­­ emelkedik szólásra és a következőkét!­­ mondja: — Figyelemmel hallgattuk eddig ft . szabadkereskedelem teóriájára praxisára vonatkozó fejtegetéseket. Mi a magunk részéről inkább azt­­ akarjuk kifejteni, miképpen segít­­­­hetne ez az eszme Magyarország jelenlegi szenvedésein. — A magyaroknak nem szabad elha­­­nyagolniok a szabadkereskedelem esz­méjének propagálását. Minden népnek eme elveket alkalmazni kell. A háború­­ a szabadkereskedelem elveit felbori­­í­totta, de éppen ezért fokozottabb­­j­ó igyekezettel kell azon lennünk, hogy "­­ azt az ötvenévi veszteséget, amivel a:;i I háború''visszasülyeszt­ette az emberi; ! | séget, mihamarabb kiegyenlítsük. ’K.j I háború a szabadkereskedelem tagi- j * disa, cg SgédgápúveodNraf JigpmSm mgcsDiilotii, é el nem snin­aii." hmi Sheffield és Mr. Molysn beszédei Magyarország \M­í­­rői — Gratz Gusztáv, Maly Kálmán, Hess! bécsi agyes tanár és Bruneks angol tanár előadásai a szaStai SRerBsKsif cSBmről. A Egleden-hnifsreinda utolsi — Saját tudósítónktól. —. Hamis fogakat vereket legtöbbért. IVuonhan.n­l Tisza Rámán-tér tizenhárom vvyowhoyroo, Levelezőlapin­visra jövök w­ -t. " VfeJLfcG Péntek­, 1922 október 20. ka­­kálóm ott növekszik azóta, amióta a magyar áru nem megy be szabadon Ausztriába. Ugyanazt áll itják a ma­gyar viszonyokat illetően magyar rész­ről is. De ha ez igaz, akkor Budapes­ten minden hídon vámsorott apót állít­hatnánk fel és ebből a két testvérA városnak, dumádon Pedig az egész fő, városnak nagymérvű virágzást­ kö­­vet­ke­znék. Érveket hozott fel ezután az előadó arról, hogy ez a mesterséges védelem, amellyel az állam a várnak­ felállítása révén a munkaalkalmukat kívánja szaporítani, tökéletesen csődöt mondott es­­a legszükségesebb nyers­­anyagoknak megdrágítása által csök­­kenti a termelést és megakadályozza­ a jólét terjedését.

Next