8 Órai Ujság, 1922. október (8. évfolyam, 224-249. szám)
1922-10-20 / 240. szám
2t rivy .". féle más célt, mint a kormány. elleni támadást, nem szolgál. "Az ellenzéknek az a célja, hogy a kormánynak momentán kellemetlenségeket okozzon. Ilyen módon azonban célt enni nem fognak, mert az ellenzéki akció legfeljebb újstelv alkalom lesz a kormánynak arra, hogy a demagógia céljaira kisajátított kérdésekben, így például a drágaság és más közgazdasági kérdésben leszögezze a maga álláspontját és megvilágítsa az ezirányoban tett kormányintézkedéseket. Ezek a kormánynyilatkozatok nyilvánvalóvá teszik, azt, hogy a Ház összehívására semmi szükség sem volt és a Ház további együtt tartása egyáltalában nem indokolt-A nemzetgyűlés holnapi ülése nyilvánvalóan foglalkoztatni fogja az egységcaport mai összejövetelén résztvevő képviselőket és valószínűleg egységes megállapodás fog létrejönni az ellenzékkel szemben követendő magatartást illetőleg. A nemzetgyűlés holnapi ülése egyébként napirendelütti felszólalással fog kezdődni. Szilágyi Lajos szóvá fogja tenni a gyulafehérvári koronázást és tiltakozást jelent be ennek érvénye ellen. Az ellenzék részéről iízerint Farkas István lesz az első felszólaló. Könnyen meglehet, hogy a Ház szombaton is kénytelen lesz ülést tartani. Hűtl elő!, értesülésünk szerint, a miniszterelnök sem fog elzárkózni. A Ház további együttmaradását azonban a miniszterelnök feltétlenül ellenezni fogja, annál is inkább, mert a kormánynak az a szándéka, hogy a nemzetgyűléstállandó ülésezésre november első felében hívja össze. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter és Korányi Frigyes báró ma reggel Párisból Budapestre érkeztek és még a mai nap folyamán beszámolnak Bethlen miniszterelnöknek a párisi tárgyalások eredményéről. A parlament összehívása és a Ház ülésezésének esetleg szombatra való kitolása következtében kérdésessé vált a miniszterelnöknek szombatra, illetve vasárnapra tervezett veszprémi útja. Komplikálja a helyzetet az is, hogy a miniszterelnök szombaton este az itt időző külföldi vendégek tiszteletére estét ad, úgy, hogy kénytelen lesz lemondani a veszprémi útról. Az elutazás ügyében ezideig nem történt semmiféle intézkedés. A miniszterelnök akadályoztatása esetén Rakovszky Iván belügyminiszter vesz részt az egységes párt veszprémi nagygyűlésért, amelyen a miniszteren kívül Iklódy-Szabó János és Drehl Imre veszprémi egységespárti képviselők fognak beszédeket mondani. Ángyán Béla dr., az új sajtófőnök ma megjelent a miniszterelnökségen, hivatalát azonban csak a hét végén foglalja el, amikor kinevezése meg fog jelenni a hivatalos lapban. Ángyán Béla miniszteri tanácsosi rangban kerül a sajtóosztály élére. A miniszteri tanácsosi cím adományozása megfelel a régebben követett,t gyakorlatnak, amivel a sajtóosztály vezetője kinevezésével első időben a miniszteri tancsosi címet is megkapta. A Cotren-szövetség mai záró konferenciája féltizenegy órakor kezdődött meg. A Kereskedelmi és Iparkamara díszterme ma is zsúfolásig megtelt a magyar és külföldi,közgazdasági élet vezető tagjaival. Ma Sándor Pálnak kellett volna elfoglalnia az elnöki tisztát,, azonban gyengélkedése miatt nem jöhetett el és helyette Strasser Alfréd, az OMKE alelnöke elnökölt az értekezleten. Strasser felolvasta Sándor Pál levelét, amelyben üdvözli az értekezlet jelenlevő tagjait és a konferencia jelentőségét méltatta. Ezután Méhely Kálmán dr. tartotta meg előadását a szabadkereskedelem terjesztésének módozatairól angol nyelven. Vogel bécsi tanár előadása. Méhely Kálmán beszéde után Vogel bécsi egyetemi tanár emelkedett szólásra. Beszédében előbb röviden reflektált az elhangzott javaslatokra, majd a következőket mondotta: — A szabadkereskedelem igen komplikált probléma. Főleg a kereskedelmi és pénzügyi politika összefüggése folytán, Ausztria statisztikai adatai a vámbevételekről és azoknak az államháztartásban való jelentőségéről azt mutatják, hogy ez a probléma nehezen oldható meg. A szabadforgalom tulajdonképpen nemzetközi probléma, mert egyrészt alkotó része a nemzetközi újjáépítés problémájának, másrészt csak a nemzetek közötti megállapodások útján oldhatók meg, figyelőre meg kell elégedni átmeneti intézkedésekkel, mert a teljes kivitel ezidő szerint még nehézségekbe ütközik. A megoldásra néhány praktikus javaslatot sorolhatok fel. A praktikus megvalósítás első munkaterülete volna a forgalmi megállapodások létesítése, természetesen mindig a kölcsönösség elvi alapján. Egy másik munkaterület volna a vámok korlátozása a napi élet legszükségesebb tárgyaira, ami már bizonyos objektív vámmentességet jelent. További munkaterületek a nemzetközi megosztás létesítése a termelésben és nagyobb gazdasági területegységek alkotása az egymásrovatal szomszédos államokból, mert ezek a tradíciók és gazdasági érdekek következtében úgyis bizonyos kapcsolatában vannak egymással. Ilyen gazdasági területegység legkönnyebben a volt monarchia utódállamaiból volna alakítható, mert a kapcsolat ezek között a legszorosabb. Az ilyen területegységek alakításából azonban folyik a valuták bizonyos közössége, mert végeredményben a más gazdasági kérdések magvar pénzértékének problémája. Le kell győzni tehát az előítéletet, gyűlölséget és irigységet, mert mindaddig, amíg ez meg nem történik, a népszövetség és szabadforgalom eszméi csak üres sznvrtz maradnak. Ezután Glatz Gusztáv dr., nyugalmazott külügyminiszter beszélt, ki foglalkozott az elhangzott javaslatokkal és kijelentette, hogy tudatában van annak, hogy a szabadkereskedelen nem valósítható meg az egyik nav.ó a másikra, hanem csak lépésről-lépésre, fokozatos munkával. Olyan átmeneti állapotoknak kell bekövetkezniök, amikor a kisebb gazdasági egységek nagyobbakkal kapcsolódtak öszsze. Egyéni tapasztalat az, hogy az erre való törekvés nem kilátástalan, mert ,már hasonló lépések történtek Németország, Magyarország és Ausztria között. Reméli Gratz, hogy idővel a szabadkereskedő államok nagyobb gazdasági egységekké fognak alakulni, sajnos, az utódállamok alakulása ezzel ellenkező szimptómát mutat, mert itt egy nagy gazdasági egység helyén több kisebb keletkezett. De ezek összekapcsolódása nem lehetetlen és ez nagy lépés volna a gazdasági újjáépítés felé, nem is beszélve arról a nagy forgalmi és közlekedési növekedésről, amelyet az ilyen egység az illető államra és minden polgárára nézve jelentene. Össze kell tehát hozni az egyes államokban külön élő szabadkereskedőket, hogy egységesen módot találjanak az államoknak egymáshoz való közeledésére. Erre a legjobb eszközök a gazdasági konferenciák. Ezután Feleky Géza dr. beszélt arról, hogy a tudománynak gondoskodnia kellene olyan propagandáról, mely a tudományos igazságokat bevinné a közvéleménybe. Bruncke angol tanár előadása Feleky felszólalása után Bruncke angol tanár olvasta fel előadását. Soha még tévhit a gazdaságilag iskolázatlanok között nagyobb elterjedésre nem talált, mint az, amely a vámrendszernek azt a képességet tulajdonítja, hogy a vám az ország határain belül növeli a kereseti alkalmakat. A tétel ott sántít, hogy a várt és némileg be is következő munkaalkalomszaporulat csak a védett ipariján jelentkezik, míg a káros hatás kevésbé ölük szembe. Minden védővám valódi oka és célja az árak emelése. Ha az ország belterületén előállított áruk olcsóbbak, akkor nincs szükség behozatalra, mert hiszen a tulajdonképpeni ok, ami miatt áruimport folyik, az, hogy a külföldről behozott áru jobb, olcsóbb, vagy megfelelőbb a hazainál. A behozatal ellen kétféleképp védekezhetünk. Az első mód az előállítási költségek leszállítása, úgy, hogy a belföldi áru jobb és olcsóbb legyen a külföldinél, a másik pedig a behozatali cikkeknek olyan vámokkal való megterhelése, hogy drágábbak legyenek a belföldieknél. Ez az úgynevezett „iparvédelem". A védővámrendszer hívei azt hiszik, hogy ha az idegen árut magas vámtarifával távoltartják a piactól, a fogyasztók tovább is ugyanolyan menynyiségben vásárolják a kérdéses árut. Minthogy azonban a védővám áremelést eredményez, ez az áremelés csökkenti a fogyasztást, akár élelmiszerről, akár nyersanyagról, akár félkész vagy egészen kész gyártmányról van szó. Emellett vitathatja!!!! gazdasági létet, hogy az import növekedése vagy csökkenése az export ugyanolyan mértékű csökkenését vagy emelkedését hozza magával. Ebből következik, hogy a vidvám állat eléri behozatali korlátozás a kivi.'!' a** Korlátozást idéz elő és csők-' iv'rint a kiviteli iparnál található munkaalkalmat. A véd vámrendszer hívei Ausztriában azt állítja ija: Ji.ogge a. mtm A többi felszólaló. Felszólalt még Smolka János, a Magyar-Olasz Bank titkára, Harret, Ferenc dr. volt miniszter, aki a sza-badkereskedelem és a közgazdaság viszonyáról, Radványi László úr., aki ú szabadkereskedelem propagandájának módozatait ismertette. Sasvdri Ármin felszólalása utáni Mr. Wilson felolvasta J. A. hobson tanulmányát. — Az a hatalmas nemzetközi eladósoodás, amelyet a háború és a békeszerződések idéztek elő, eddig el nem képzelhető financiális problémát teremtett — írja Hobson. — A szabadkereskedelmi mozgalom mindaddig nem lehet hatásos, amíg a pénzügyi káosz a jóvátételi kérdésekre vonatkozó megegyezést ki nem küszöböli. A megegyezésnek három előfel-tétele van: 1. a jóvátételi összegnek olyan mértékre való lecsökkentése, amilyenben azt egy pártatlan tekintély megállapítja. Az összeget egészében meg kell állapítani és részletekre felosztani Németország produktivitásának és a szövetségesek felvevőképességének szemlelőtt tartásával. 2. A szövetségesek háborús adósságának újjáértékelése egyezményes alapon, az adósságok egyesítése olyan formán, hogy a nemzetközi kötelezvények bocsáttassanak ki, amelyeket a kibocsátó nemzetek egyenként és együttvéve prezentálnak. A kötelezettségeknél számításba kell venni minden egyes ország teljesítőképességét. 3. A hitelező és adós államok korferenciára ülnek össze, amelyen megállapodnak azon áruk listájában, amelyeket anyagilag vámmentesen hajlandók beengedni, hogy ezáltal a jóvátételi és szabadfizetéseket megkönnyítsék. S Dr. Kadosa Marcell szólalt fel ezután és arról beszélt, hogy az angoloknak, akik évtizedek óta a szabadkereskedelem atmoszférájában élnek, nem lehet fogalmuk arról, hogy milyen nehézségekbe ütközik ennek, az eszmének a megértése a védvámos államok közönségénél. Méhely Kálmán dr. előadó a zárószó jogán szólal fel és megállapítja a gaz■dasági konferenciák nagy jelentőségét, s rámutat e háromnapos konferencia eszmefejlesztő hatására. Strasser Alfréd elnök zárószavában köszönetet mond a kormány képviselőinek és a konferencia vendégeinek, Mr. Molden nagy beszéde. Ezután Mr. Molden angol képviselő emelkedik szólásra és a következőkét! mondja: — Figyelemmel hallgattuk eddig ft . szabadkereskedelem teóriájára praxisára vonatkozó fejtegetéseket. Mi a magunk részéről inkább azt akarjuk kifejteni, miképpen segíthetne ez az eszme Magyarország jelenlegi szenvedésein. — A magyaroknak nem szabad elhanyagolniok a szabadkereskedelem eszméjének propagálását. Minden népnek eme elveket alkalmazni kell. A háború a szabadkereskedelem elveit felboriította, de éppen ezért fokozottabbjó igyekezettel kell azon lennünk, hogy " azt az ötvenévi veszteséget, amivel a:;i I háború''visszasülyesztette az emberi; ! | séget, mihamarabb kiegyenlítsük. ’K.j I háború a szabadkereskedelem tagi- j * disa, cg SgédgápúveodNraf JigpmSm mgcsDiilotii, é el nem sninaii." hmi Sheffield és Mr. Molysn beszédei Magyarország \Mírői — Gratz Gusztáv, Maly Kálmán, Hess! bécsi agyes tanár és Bruneks angol tanár előadásai a szaStai SRerBsKsif cSBmről. A Egleden-hnifsreinda utolsi — Saját tudósítónktól. —. Hamis fogakat vereket legtöbbért. IVuonhan.nl Tisza Rámán-tér tizenhárom vvyowhoyroo, Levelezőlapinvisra jövök w -t. " VfeJLfcG Péntek, 1922 október 20. kakálóm ott növekszik azóta, amióta a magyar áru nem megy be szabadon Ausztriába. Ugyanazt áll itják a magyar viszonyokat illetően magyar részről is. De ha ez igaz, akkor Budapesten minden hídon vámsorott apót állíthatnánk fel és ebből a két testvérA városnak, dumádon Pedig az egész fő, városnak nagymérvű virágzást következnék. Érveket hozott fel ezután az előadó arról, hogy ez a mesterséges védelem, amellyel az állam a várnak felállítása révén a munkaalkalmukat kívánja szaporítani, tökéletesen csődöt mondott esa legszükségesebb nyersanyagoknak megdrágítása által csökkenti a termelést és megakadályozza a jólét terjedését.