8 Órai Ujság, 1922. november (8. évfolyam, 250-274. szám)
1922-11-01 / 250. szám
4 Szerda, 1922 november 1. üli a szultáni lilinflit. Nemsokára véget ér a Kellős kormánynál. Konstantinápoly, okt. 31. (Havas.) A szultán kihallgatáson fogadta Rifej basát, az angorai kormány tráciai rendkívüli biztosát. A kihallgatás során szobakénül az a kérdés is, hogy a szultán ismerje el az angorai nemzetgyűlést és hogy a porta képviseltesse magát a lausannei értekezleten. Rifet basa tájékoztatta a szultánt az alkotmányszerű uralomnak ama módosításáról, amelyet a nemzetgyűlés valószínűleg végre fog hajtani, valamint a szultán időleges hatalmi köréről és kalifái minőségedben őt megillető vallási teljhatalmáról. Úgy látszik, hogy a törökországi dualisztikus kormányzat rövidesen véget ér. A szultán el fogja ismerni az angorai nemzetgyűlést úgy, hogy Törökországban a nemzetgyűlés fogja egyedül képviselni a hatalmat, Amerika megfigyelői. Paris, okt. 31. Washingtoni Harms-jelentés szerint Amerika képviselője a lausannei értekezleten Rew svájci amerikai követ lesz, aki mellett esetleg Bristol tengernagy is megjelenik a tárgyalásokon. Hogyan tört ki az okteteri forradalom. A Nemzeti Tanács megalakulásától — Tisza István meggyilkolásáig. — Saját tudósítónkról. — Évfordulóhoz érkeztünk ... Ma négy esztendeje, hogy a gyülevész utca, a demagógok ígéreteitől félrevezetett ■ tömeg kicsavarta a hatalmat azok kezéből, akik ezekben kétségbeesett órákban minden erejük megfeszítésével igyekeztek fenntartani a rendet, megmenteni a megmenthetőt és a már elvesztett háborút becsületes békével befejezni. Mentől távolabb jutunk ettől a naptól, annál élesebben, annál tisztábban látjuk, milyen tragikus események lavináját indította meg ez aőszirózsás nap, mely a vértelen forradalom jelzőjével hízelgett önmagának. Az első éjszaka vértelenségét csakhamar nyomon követte a pusztulás és a vér valóságos áradata, amiknek forrást ez az őszirózsás éjszaka nyitott. Ma már pontosan ismerjük a lélekrombolásnak és a kútmérgezésnek azt a munkáját, mely megérlelte a gyászos október 31-ét. Tisztán látjuk az összefüggéseket a parlamenti harcoktól az utcai csetepatékig, a frontok megbontásától a lánchídi véres összeütközésig, a bécsi tárgyalásoktól a Nemzeti Tanács megalakulásáig, a felelőtlen ígéretek szirénhangjaitól a trianoni békéig. S Emlékezésül, mint érdekes és tanulságos filmet, újból lepergetjük az októberi forradalom eseményeit. A színhely Budapest, a frontról érkező hírektől és a dühöngő spanyoljárványtól kábult főváros. Október 28-án a szenvedésektől meggyötört középhatalmak népeinek lelkéből feltörő békevágy két jegyzékben nyer kifejezést.Andrássy Gyula gróf külügyminiszter a monarchia nevében küld válaszjegyzéket Wilsonnak, azonnali fegyverszünetet kérve, s ugyanakkor Solf német külügyi államtitkár is a békére irányuló jegyzéket intéz az amerikai elnökhöz. Ezen a napon jelenik meg József főherceg proklamációja, melyben ő közli homo regiussá történt kinevezését s mindenkit felszólít az ország törvényes rendjének megóvására. 4/ Előző nap még Hadik János gróf miniszterelnöksége volt előtérben s a főherceg proklamációjának megjelenése után is Hadik gróf miniszterelnöki kinevezését várták. A főhercegi proklamáció megjelenése előtt egy nappal megalakult a Nemzeti Tanács. k. gyűlésen, melyen a Tanács megalakulását kimondták, a többet közti beszédet mondott: Batthyány Tivadar, Lovászi Márton, Garbai Sándor,Jászi Oszkán, Fényes László, Szendei Pál, Böhm Vilmos. A gyűlésen résztvevők a pályaudvarra mentek, hogy fogadják a Bécsből visszatérő Káro vty Mihályt. Este a Károlyi-párt ablakából hangzottak el beszédek a pártkör előtt összegyűlt tömeghez. Ekkor hangzott el Friedrich István, az akkor még ismeretlen kis Károlyi-párti magánpolitikus ajkáról a kiáltás: , — Menjünk Budára és csapjunk a főherceg asztalára. „ A felizgatott tömeg a Gizella-téri Sportikörben összegyűlt politikusok vezetésével megindult Budára, hogy József főihenceg palotája előtt demonstráljon. A Ferenc József téren, közvetlenül a Lánchíd előtt a tömeg hatalmas csoport gyalogos és lovasrendőrrel találkozott szembe. A rendőrök útját sállták a tömegrafik, a sötét estében megvillantak a rendőrkardok, óriási tumultus támadt. A lovasrendőrök meg akarták tisztítani a teret, mindjobban szorították a tömeget a mellékutcák felé, midőn , egymásután több lövés dördült el, majd valóságos sortűz keletkezett. jíy tömeg rémülten menekült, a lovas rendőrök kivont karddal utána. A tüntetőktől megtisztított téren három haét hetvennél több sebesült maradt. Másnap, 29-én az esti tüntetés áldozatainak emlékére félórás sztrájkot rendeztek, mialatt nemcsak a gyárakban és műhelyekben, hanem a telefonközpontban is szünetelt a munka. Ezen a napon az üzletek kirakataiban már mindenütt megjelentek a nemzeti szinti plakátok. A Nemzeti Tanács védelme alatt. Kora délután vörösszegfűs fiatalemberek járták sorra a kereskedőket és felszólították őket, hogy üzleteiket zárják be. Közben József főherceg folytatta tárgyalásait a politikusokkal. A városban már ekkor tetőfokra hágott az izgalom. Híre jött, hogy Ausztriában kikiáltották a köztársaságot, hogy Fiumét elfoglalták a horvátok és széltében beszéltek a Délvidéken garázdálkodó zöld káder rémtetteiről. Hadik János e napon lett dezignált miniszterelnök. Mialatt Hadik kormányalakításán fáradozott, döntő fontosságú események játszódtak le a főkapitányság épületében. Előző nap este Szentkirályi Béla rendőrfőtanácsos, Pál György rendőrfogalmazó és Kormos detektív — a későbbi detektívfőnök — bejelentették a Nemzeti Tanácsnak a rendőrség csatlakozását. A Tanács kebelén belül azonnal meg is alakult a rendőrtanács, melynek tagjai Szentkirályi Béla és Kormos Károly lett. Sándor László főkapitány, amint erről tudomást szerzett, azonnal szabadságolta a csatlakozást bejelentő tisztviselőket és a határrendőrségtől kért segítséget. A rendőrségnek és a határrendőrségnek az a része, melyre Sándor László akkor még befolyással bírt, nyilatkozatban jelentette ki, hogy nem csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz. Aznap este élénk sürgés-forgás volt az Astória-szállóban, ahol a forradalmárok főhadiszállásukat tartották. Délután még a szálló erkélyéről megnyugtató beszédek hangzottak el, a szónokok kérték a szálló, előtt összegyűlt tömeget, hogy egyelőre legalább fékezzék indulataikat és tartsanak rendet. Az este minden különösebb esemény nélkül múlt el, nyoma sem látszott annak, hogy mi fog történni néhány óra múlva. Éjféltájban egyszerre megelevenedett az addig csendes és népiden Rákóczi-út. Nagy tömeg vonult a Keleti pályaudvarra, ahol egy menetszázad után készen állott. A tömeg fölszólította a katonákat, hogy tagadják meg az engedelmességet. A katonák engedtek a tömegnek és átadták fegyvereiket. A tömeg örömmámorban úszott és a forradalmat éltetve, vonult ki a pályaudvarról és indult az Astória felé. Közben néhány lövés is eldördült és egyszerre, mintegy adott jelre a város minden pontján elszabadult a forradalom s az utcákat elözöklötte a csőcselék. Az éjszaka sötétjébe puskalövések döreje és felfeszítelt üzleti redőnyök csattogása vegyült. A középületeket fegyveres csőcselék szállta meg. Győzött a „forradalom". Az Astória szállóban a Nemzeti Tanács vezetői: Károlyi, Hock János, Jászi, Kunfi, Garbói, Hatvany osztották parancsaikat, katonák és matrózok lepték el a folyosókat és a szobákat s mindenfelé futárok rohantak, hogy jelentsék a forradalom diadalát. Másnap reggel megjelent a Nemzeti Tanács kiáltványa, mely jelentette, hogy a hatalmat' népkoTihány vette át Károlyi Mihály ernöklete alatt. Szakadó esőben proklamálták az Astoria erkélyéről az alant összegyűlt tömegnek a forradalom vértelen győzelmét. Katonákkal megrakott teherautómobilok száguldták be a város utcáit. A katonák sapkáin és a puskák csövében, a munkások és a polgárok stamiblyukáiban csai rózsa fehérlett. A nép aggódva és bizonytalan sejtelA protestáns egyházak hagyományos kegyelettel ünnepelték meg a reformáció emlékünnepét. 405 évvel ezelőtt, 1517. október 31-én tűzte ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom falára azt a 95 tételt, amelyekben vitára szállt az egyház fejével, a pápával. Ezt a momentumot tekintik a világ összes protenstánsai a reformáció kiindulási pontjának. Az emlékünnepek sorozta már a vasárnapi napon megkezdődött. Kedden reggel 8 órakor a Kálvin-téri református templomban hivatalos katonai istentisztelet volt, amelyen a különböző katonai hatóságok református tagjai jelentek meg. Délelőtt 3 10 órakor a fővárosi tanintézetek ifjúsága vett részt az istentiszteleten. A Deáktéri evangélikus templomban délelőtt 11 órakor kezdődött az emlékünnepély, amelyen Raffay Sándor dr. püspök imádkozott és mondott emlékbeszédet. Raffay püspök emékbeszédében a reformáció hivatásáról beszélt és szembeszállótt azokkal a vádakkal, amelyekkel a protestáns egyházakat illették. Különösen két vádat. ..a másodrendű vallás“ és az „államellenes pallós" vádját utasította vissza.— Juo m Ilié lélek ünnepel ma — mondotta az evangélikusok püspöke — és emlékszik meg a reformáció áldásairól. A reformáció votaképpen az emberiség ünnepe, ünnepe a fövilágosodásnak, a lelki szabadságnak, az öntudatra ébredésnek. A reformáció emlékünnepélyén nem a múltok dicsőségén mélázunk el, nem is emberek emlékezetét ünnepeljük, hanem Istennek azt a fundamentumrakását, amelyet a reformációban egy áldottabb jövendő számára teljesített. Mikor erről megemlékezünk, máskét nem bánt a megítéltetés. Minden egyes vallásnak megvan a maga hivatása a földön. A reformáció hivatása az volt, hogy a középkori keresztény világnézetét, amely a világfit jelölöm, az ember és életgyűlölet volt, megváltoztassa. Ez a szerepe volt a reformációnak és ehhez hasonló esetleg más irányú hivatása van minden vallásfelekezetnek egyaránt. A római katholikus egyház óriási tisztekkel ünnepelte a vértelen forradalmat. És délmán eldördültek a puskák, melyek kioltották Tisza Istvánt életét. . . Aztán letiltották a róla való megemlékezést. a „vértelen forradalom"4 naiv halottjáról nem volt szabad megemlékezni!t életreméltó munkát végez abban, hogy irányítja, vezeti és óvja a nagy tömegeket, a maga erejével megtartja őket az erkölcs és igazság útján, a protestáns egyháznak viszont az a hivatása, hogy az öntudatra ébredt, szabadságtudatára jutott emberi telkeknek szabi) irányt és medret. A katholicizmus tömegeket nevel, a protiestantizmus nevelőket ad a tömegek számára. A reformáció büszkeséggel és teljes öntudattal tekinthet vissza arra a munkára, amelyet az ember nevelése terén immár 4 évszázadon keresztül végzett. A református templomokban délután 6 óraikor tartják meg az emlékünnepélyeket. Minden egyes templomban két szónok fog beszélni. A Kálvin-téri templomban Ravasz László dr. püspök mond beszédet. Budán dr. Kovácsify István és Haypál Benő. Este az összes: protestáns egyesületek vallásos estélyeket tartanak. Így a skót misszióban iÍ este 7 órakor teaestély lesz, amelyeítj Revei idga Vilmos skót lelkész mondj emlékbeszédet. A theológus ifjúság november 1-én tartja meg az emlékünnepélyt, amikor is délután 5 órakorti Sebestyén Jenő és Ravasz László dr. püspök emlékeznek meg a reformáció’ évfordulójának jelentőségéről. Rafffay Sándor püspök a reformáció Hivatásáról. „Mifltisn vallásnak meg van a maga tiszteletreméltó szerepe". — Katonai, iskolai és közistenlisztensiek a protestáns templomodban. % A reformáció 405. évfordulójának emlékünnepei. — Saját tudósítónktól. —. .. I ‘Higanyt IsSiL g Hamisfogat |g«4Íl Platinát RégiségeketPlOS^eSLLW VI, Hagymező utca 48 h Művészi vezetüi Aczél Viktor. — Karmester: Kovács Viktor zongorahumorista. Mégaé^ö októberi műsor. .Kezdőbe 10 óra után. Előadás után modem ■ rímcok záróráig. .Francia konyha, kitűnő italok. — Vacsora 8 órától. — - - ---------------------------. nVAV.IMR.^^ TEL. 14-22. EDST és STEINHAEDT feléptéTCl Aki azt nem Utía . .. és Der von Djepore Kezdete pontban 7V órakor.