8 Órai Ujság, 1922. november (8. évfolyam, 250-274. szám)

1922-11-01 / 250. szám

4 Szerda, 1922 november 1. üli a szultán­i l­i­lin­flit. Nemsokára véget ér a Kellős kormánynál. Konstantinápoly, okt. 31. (Havas.) A szultán kihallgatáson fogadta Rifej basát, az angorai kor­mány tráciai rendkívüli biztosát. A ki­hallgatás során szobakénül az a kér­dés is, hogy a szultán ismerje el az angorai nemzetgyűlést és hogy a porta képviseltesse magát a lausannei érte­kezleten. Rifet basa tájékoztatta a szultánt az alkotmányszerű uralomnak ama mó­dosításáról, amelyet a nemzetgyűlés valószínűleg végre fog hajtani, vala­mint a szultán időleges hatalmi köré­ről és kalifái minőségedben őt megillető vallási teljhatalmáról. Úgy látszik, hogy a­ törökországi dualisztikus kormányzat rövidesen vé­get ér. A szultán el fogja ismerni az angorai nemzetgyűlést úgy, hogy Tö­rökországban a nemzetgyűlés fogja egyedül képviselni a hatalmat­, Amerika megfigyelői. Paris, okt. 31. Washingtoni Harms-jelentés szerint Amerika képviselője a lausannei ér­tekezleten Rew svájci amerikai követ lesz, aki mellett esetleg Bristol tenger­nagy is megjelenik a tárgyalásokon. Hogyan tört ki az okteteri forradalom. A Nemzeti Tanács megalakulásától — Tisza István meggyilkolásáig. —­ Saját tudósítónkról. — Évfordulóhoz érkeztünk ... Ma négy esztendeje, hogy­ a gyülevész utca, a demagógok ígéreteitől félrevezetett ■ tömeg kicsavarta a hatalmat azok ke­zéből, akik ezekben kétségbeesett órákban minden erejük megfeszítésé­vel igyekeztek fenntartani a rendet, megmenteni a megmenthetőt és a már elvesztett háborút becsületes békével befejezni. Mentől távolabb jutunk et­től a naptól, annál élesebben, annál tisztábban látjuk, milyen tragikus ese­mények lavináját indította meg ez a­­őszirózsás nap­, mely a vértelen forra­dalom jelzőjével hízelgett önmagának. Az első éjszaka vértelenségét csakha­mar nyomon követte a pusztulás és a vér valóságos áradata, amiknek for­rást ez az őszirózsás éjszaka nyitott. Ma már pontosan ismerjük a lélek­­rombolásn­ak és a kútmérg­ez­ésnek azt a munkáját, mely megérlelte a gyászos október 31-ét. Tisztán látjuk az ös­­­szefüggéseket a parlamenti harcoktól az utcai csetepatékig, a frontok meg­bontásától a lánchídi véres összeütkö­zésig, a bécsi tárgyalásoktól a Nemzeti Tanács megalakulásáig, a felelőtlen ígéretek szirénhangjaitól a trianoni békéig. S Emlékezésül, mint érdekes és tanul­ságos filmet, újból lepergetjük az ok­tóberi forradalom eseményeit. A színhely Budapest, a frontról ér­kező hírektől és a dühöngő spanyoljár­ványtól kábult főváros. Október 28-án a­­ szenvedésektől meggyötört középha­talmak népeinek lelkéből feltörő béke­­­vágy két jegyzékben nyer kifejezést.­­Andrássy Gyula gróf külügyminiszter a monarchia nevében küld válaszjegy­zéket Wilsonnak, azonnali fegyverszü­netet kérve, s ugyanakkor Solf német­­ külügyi államtitkár is a békére irá­­­nyuló jegyzéket intéz az amerikai el­nökhöz. Ezen a napon jelenik meg Jó­­­zsef főherceg proklamáció­ja, melyben­­ ő közli homo regiussá történt kinevezé­sét s mindenkit felszólít az ország tör­vényes rendjének megóvására. 4/ Előző nap még Hadik János gróf­­ mi­ni­sz­tereln­ök­sége volt előtérben s a főherceg prokl­amációján­a­k megjele­nése után is Hadik gróf miniszterel­nöki kinevezését várták. A főherceg­­i proklamáció megjelenése előtt egy nappal megalakult a Nemzeti T­anács. k. gyűlésen, melyen a Tanács megala­­­kulását kimondták, a többet közt­i beszédet mondott: Batthyány­ Ti­va­­dar, Lovászi­ Márton, Garbai Sándor,­­Jászi Oszkán, Fényes László, Szende­i Pál, Böhm Vilmos. A gyűlésen részt­vevők a pályaudvarra mentek, hogy fogadják a Bécsből visszatérő Káro­ vt­y­ Mihályt. Este a Károlyi-párt ablaká­ból hangzottak el beszédek a pártkör­­ előtt összegyűlt tömeghez. Ek­kor h­angzott el Friedrich István, az akkor­­ még ismeretlen kis Károlyi-párti m­a­­­gánpolitikus ajkáról a kiáltás: , —­ Menjünk Budára és csapjunk a főherceg asztalára. „ A felizgatott tömeg a Gizella-t­éri Sportikörben összegyűlt politikusok ve­­­zetésével megindult Budára, hogy Jó­zsef főihenceg­ palotája előtt demonstrál­jon. A Ferenc József­ téren, közvetle­nül a Lánchíd előtt a tömeg hatalmas csoport gyalogos és lovasrendőrrel ta­lálkozott szembe. A rendőrök útját sállták a tömegrafik, a sötét estében megvillantak­ a rendőrkardok, óriási­­ tumultus támadt. A lovasrendőrök meg akarták tisztítani a teret, mind­jobban szorították a tömeget a mel­lékutcák felé, midőn , egymásután több lövés dördült el,­­ majd valóságos sortű­z keletkezett. jíy tömeg rémülten menekült, a lovas­­­ rendőrök kivont­­ karddal utána. A tün­tetőktől megtisztított téren három ha­­ét hetvennél több sebesült maradt. Másnap, 29-én az esti tüntetés áldo­zatainak emlékére félórás sztrájkot rendeztek, mialatt nemcsak a gyárak­ban és műhelyekben, hanem a telefon­­központban is szünetelt a munka. Ezen a napon az üzletek kirakataiban már mindenütt megjelentek a nemzeti szinti plakátok. A Nemzeti Tanács védelme alatt. Kora délután vörösszegfűs fiatalembe­rek járták sorra a kereskedőket és fel­szólították őket, hogy üzleteiket zár­ják be. Közben József főherceg folytatta tár­gyalásait a politikusokkal. A városban már ekkor tetőfokra hágott az izgalom. Híre jött, hogy Ausztriában kikiáltot­ták a köztársaságot, hogy Fiumét el­foglalták a horvátok és széltében be­széltek a Délvidéken garázdálkodó zöld­ káder rémtetteiről. Hadik János e napon lett dezignált miniszterelnök. Mialatt Hadik kormányalakításán fá­radozott, döntő fontosságú események játszódtak le a főkapitányság épületé­ben. Előző nap este Szentkirályi Béla rendőrfőtanácsos, Pál György rendőr­fogalmazó és Kormos detektív —­ a későbbi detektívfőnök — bejelentették a Nemzeti Tanácsnak a rendőrség csat­lakozását. A Tanács kebelén belül azonnal meg is alakult a rendőrtanács, melynek tagjai Szentkirályi Béla és Kormos Károly lett. Sándor László fő­kapitány, amint erről tudomást szer­zett, azonnal szabadságolta a csatlako­zást bejelentő tisztviselőket és a ha­­tárrendőrségtől kért segítséget. A rendőrségnek és a határrendőrségnek az a része, melyre Sándor László ak­kor még befolyással bírt, nyilatkozat­ban jelentette ki, hogy nem csatlako­zik a Nemzeti Tanácshoz. Aznap este élénk sürgés-forgás volt az Astória-szállóban, ahol a forradal­márok főhadiszállásukat tartották. Délután még a szálló erkélyéről meg­nyugtató beszédek hangzottak el, a szónokok kérték a szálló, előtt össze­gyűlt tömeget, hogy­ egyelőre legalább fékezzék indulataikat és tartsanak rendet. Az este minden különösebb esemény nélkül múlt el, nyoma sem látszott annak, hogy mi fog történni néhány óra múlva. Éjféltájban egy­szerre megelevenedett az addig csendes és népiden Rákóczi-út. Nagy tömeg vonult a Keleti pályaudvarra, ahol egy menetszázad után készen állott.­­ A tömeg fölszólította a katonákat, hogy tagadják meg az engedelmes­séget. A katonák engedtek a tömegnek és átadták fegyvereiket. A tömeg öröm­mámorban úszott és a forradalmat él­tetve, vonult ki a pályaudvarról és in­dult az Astória felé. Közben néhány lövés is eldördült és egy­szerre, mintegy adott jelre a vá­ros minden pontján elszabadult a forradalom s az utcákat elözök­­­lötte a csőcselék. Az éjszaka sötétjébe puskalövések döreje és felfeszítelt üzleti redőnyök csattogása vegyült. A középületeket fegyveres csőcse­lék szállta meg. Győzött a „for­radalom". Az Astória szállóban a Nemzeti Ta­nács vezetői: Károlyi, Hock János, Já­szi, Kunfi, Garbói, Hatvany osztották parancsaikat, katonák és matrózok lepték el a folyosókat és a szobákat s mindenfelé futárok rohantak, hogy je­lentsék a forradalom diadalát. Másnap reggel megjelent a­­­ Nemzeti Tanács kiáltványa, mely­ jelentette, hogy a hatalmat' népkoTihán­y vette át Károlyi Mihály ernöklete alatt. Sza­kadó esőben proklamálták az Astoria erkélyéről az alant összegyűlt tömeg­nek a forradalom vértelen győzelmét. Katonákkal megrakott teherautómo­­bilok száguldták be a város utcáit. A katonák sapkáin és a puskák csövé­ben, a munkások és a polgárok stamiblyu­káiban csai rózsa fehérlett. A nép aggódva és bizonytalan­ sejtel­A protestáns egyházak hagyományos kegyelettel ünnepelték meg a refor­máció emlékünnepét. 405 évvel ezelőtt, 1517. október 31-én tűzte ki Luther Márton a wittenbergi vártem­plom fa­lára azt a 95 tételt, amelyekben vitára szállt az egyház fejével, a pápával. Ezt a momentumot tekintik a világ összes protenstánsai a reformáció kiindulási pon­tjának. Az emlékünnepek sorozta már a va­sárnapi napon megkezdődött. Kedden reggel 8 órakor a­ Kálvin-téri refor­mátus templomban hivatalos katonai istentisztelet volt, amelyen a külön­böző katonai hatóságok református tagjai jelentek meg. Délelőtt 3­­ 10 óra­kor a fővárosi tanintézetek­ ifjúsága vett részt az istentiszteleten. A Deák­­téri evangélikus templomban délelőtt 11 órakor kezdődött az emlékünne­pély, amelyen Raffay Sándor dr. püs­pök imádkozott és mondott emlék­beszédet. Raffay püspök emékbeszédében a re­formáció hivatásáról beszélt és szem­beszállótt azokkal a vádakkal, ame­lyekkel a protestáns egyházakat illet­ték. Különösen két vádat. ..a másod­rendű vallás“ és az „államellenes pal­lós" vádját utasította vissza.­­— Juo m Ilié lélek ünnepel ma — mondotta az evangélikusok püspöke — és emlékszik meg a reformáció áldá­sairól. A reformáció votaképpen az emberiség ünnepe, ünnepe a fövilá­­gosodásnak, a lelki szabadságnak, az öntudatra ébredésnek. A reformáció­ emlékünnepélyén nem a múltok dicső­ségén mélázunk el, nem is emberek em­lékezetét ünnepeljük, hanem Istennek azt a fundamentumrakását, amelyet a reformációban egy áldottabb jövendő számára teljesített. Mikor erről meg­emlékezünk, máskét nem bánt a meg­­ítéltetés. Minden egyes vallásnak meg­van a maga hivatása a földön­. A­ re­formáció hivatása­ az volt, hogy a kö­zépkori keresztény világnézetét, amely a világfit jelölöm, az ember és­­ életgyű­­lölet volt, megváltoztassa. E­z a szerepe volt a reformációnak és­ ehhez ha­sonló esetleg más irányú hivatása van minden vallásfelekezetnek egyaránt.­­ A római katholikus egyház óriási tisz­­t­­ekkel ünnepelte a vértelen forra­dalmat. És délmán eldördültek a pus­kák, melyek kioltották Tisza Istvánt életét. . . Aztán letiltották a róla való meg­emlékezést. a „vértelen forradalom"4 naiv halottjáról nem volt szabad megemlékezni!­t életreméltó munkát végez abban, hog­y irányítja, vezeti és óvja a nagy töm­e­­­­geket, a maga erejével megtartja őket­ az erkölcs és igazság útján, a protes­­­táns egyháznak viszont az a hivatása,­ hogy az öntudatra ébredt, szabadság­­tudatára jutott emberi telkeknek szabi) irányt és medret. A katholicizmus­ tömegeket nevel, a protiestantizmus ne­­­­velőket ad a tömegek számára. A re­­­­formáció büszkeséggel és teljes öntu­­­dattal tekinthet vissza arra a munkára,­­ amelyet az ember nevelése terén im­már 4 évszázadon keresztül végzett. A református templomokban délután 6 óraikor tartják meg az emlékünne­pélyeket. Minden egyes templomban­ két szónok fog beszélni. A Kálvin-téri templomban Ravasz László dr. püspök mond beszédet. Budán dr. Kovácsif­y István és Haypál Benő. Este az összes: protestáns egyesületek vallásos esté­­­lyeket tartanak. Így a skót misszióba­n iÍ este 7 órakor teaestély lesz, amelyeítj Revei idga Vilmos skót lelkész mondj emlékbeszédet. A theológus ifjúság no­­­­vember 1-én tartja meg az emlékün­­­nepélyt, amikor is délután 5 órakorti Sebestyén Jenő és Ravasz László dr.­ püspök emlékeznek meg a reformáció’ évfordulójának jelentőségéről. Rafffay Sándor püspök a reformáció Hivatásáról. „Mifltisn vallásnak meg van a maga tiszteletreméltó szerepe". — Katonai, iskolai és közistenlisztensiek a protestáns templomodban. % A reformáció 405. évfordulóján­ak emlékünnepei. — Saját tudósítónktól. —. .. I ‘Higanyt IsSiL­ g Hamisfogat |g«4Íl Platinát RégiségeketP­lOS^eSLLW VI, Hagymező­ utca 48 h Művészi vezetü­i Aczél Viktor. — Karmester: Kovács Viktor zongorahumorista. Mégaé^ö októberi műsor. .Kezdőbe 10 óra után. Előadás után modem ■ rímcok záróráig. .Francia konyha, kitűnő italok. — Vacsora 8 órától. — - -­­ ---------------------------. n­VAV.IMR.^^ TEL. 14-22. EDST és STEINHAEDT fel­éptéTCl Aki azt nem Utía . .. és Der von Djepore Kezdete pontban 7V­ órakor.

Next