8 Órai Ujság, 1922. november (8. évfolyam, 250-274. szám)

1922-11-12 / 259. szám

Vasárnap, 1922. n­ovemb­er 12. 8 fz/Amz/ K­RQW/X& Ríikosi Jeni ma lett nyolcvan éves és s színházi krónikás visszatekint a múltba, amikor a m­agyar újságírás atyamestere ezé ,a rovaté volt egészen. Amikor a­ német Pesten megcsinálta a magyar Népszínházat. Amikor 6Zinigaz­­gató volt, amikor magyarrá tett egy egész várost az íróival, színészeivel és muzsikusaival. Rákosi Jeni vol­t a Népszínház első igazgatója. De a valóságban megalapí­tója is ő volt ennek a színháznak, hi­szen ő volt a lelke annak a társaságnak, amely 15 Népszínházát létrehozta és ő volt az, aki egész megtakarított pén­zecskéjét, ezt aszerint­: hatezer forintot, kockáztatni merte, mint a színház első bérlője Barátja­ .és Családja tagjai nem tudták visszatartani ettől a könnyelmű lépéstől, amely­­ olyan nagy hasznára lett a magyar kultúrának, a magyar fő­város magmagyaróeo­ ááisának. A Népszínház igazgatásában egy ideig — nagyon rövid ideig. •**» Molnár György, a budai Népszínház egykori igazgatója volt a társa, de már hat hó­­nap múltán Rákosi Jenő magára maradt ,és a színháznak igazgatója, rendezője, ügyelője, ellenőre, szerzőije volt ezentúl egy személyben, de száz emberre valló energiával. Ő hozta el akkor Blahánét a Nemzeti Szin­háztól, ő szólaltatta meg Csepreghy Ferencet, aki az ő biztatá­­sára irta meg a „Piros bugyelláris“-t, a „Sárga, csikó"-t és a „Vizözön“-t. Ta­nács, Tihanyi, Egyild, Kláné, Párté* nyini, Rákosi Ssidi az Ő együttesének voltak oszlopai. Ez a gárda nemeseik igazgatóját látta Rákosi Jenőben, hanem vezérét is, akit követni kellett, akivel együtt harcolni kellett nap-nap után a magyar szóért­. Akik még ma élnek ebből a gárdából, ragyogó szemmel beszél­­nek Rákosi Jenőről, aki a legkü­lönb színigazgató volt és rendezőnek is olyan, amilyen azóta kevés akadt. Igaz, hogy gyakran odavágta a kalap­ját egy-egy szereplőhöz a próbán, vagy a kulcscsomóját vágta a földhöz, ha nem tetszett neki valami; de viszont, ha tet­szett, ha meg volt elégedve, ezt se tit­kolta, hogy az öné, egyszerűen betiltom az elő­adást. Este hét órakor elmentek hát együtt a német színház színpadára, ott Thaisz Elek elvette a súgótól a könyvet és átadta Rá­kosi Jenőnek: — Ráismer ön ? Az ön darabja ez ? — Rákosi Jenő pedig megforgatott egy-két lapot és kijelentette, hogy : — Rácsmerek! ... A német színháznak aznap elmaradt az előadása, Rákosi Jenő megint elmosolyodott és el­mondta a titkát: — Látod öcsém. — mondta — itt van ez a nagy művész, itt van ez a nagy ren­dező, itt van ez a nagy színház és senki sem vette észre, hogy ez a mondat így hangzik a valóságban: „Nevethetsz már!, Szép, világbiró hadseregedet pozdorjává törték! ... Mindennap nevetett ezen ezentúl is; külön öröme volt ez a .,Királynők harca'' előadásain. .. Én A Népszínház Hamupipőkébe volt eb­­be itt az időben Budapestnek. A dédelge­tett kedvenc: a gyapjú-utcai német szín­ház volt. A közönség, a hatóságok, a kül­föld híres szerzői, mind a német teátru­mot dédelgették s például, ha egy-egy nagysikerű külföldi operettet akart meg­szerezni a Né­pezinház, vagy meg is sze­rezte: csak akkor adhatta elő, ha előbb a német színház már ötvenezer szinte hozta, a közönségnek haza kellett menni. .. Ismertem meg Rákosi Jenőt, mint rende­zőt. A Magyar Színház készült akkor erre a magyar levegőjű daljátékra és a­ libret­­tista: Rákosi Jenő ott volt minden pró­bán. De nemcsak, hogy ott volt, hanem fenn a színpadon eljátszotta az egész da­rabot : a primadonnának, a tenoristána­k, a komikusnak ő volt a­ játékmestere és én nem győztem csodálni a fürgeségét, az öt­letességét, a színészi készségét. Egyáltalán — harminc­ év óta folyton csodálom őt. Amikor kezdő kis újságíró voltam, a bölcs öregre néztem csodálat­tal ; m­a, — amikor fejemet ellepte a bér és okulárén át nézem a világot; amikor kenyerem javát megettem már! — a fiatal Rákosi Jenőt csodálom. Mert a cigámysoron nincs fiatalabb ember nálánál... A „Niniche“ volt az első operett, amelynek a szerződé­sében nem szerepelt ez a kikötés a a Népszínház nagyban készült 1« már az előadására, amikor Pestre érkezett Wil­­helm Knack, a bécsi komikus, hogy a né­met színházban vendégszerepeljen és ép­pen a Nímichoben akarta megkezdeni ven­dégjátékainak sorozatát. Rákosi Jenő két­ségbeesve futott az akkori főkapitányhoz, Thaisz Elekhez, hogy segítséget kérjen tőle; Thaisz Elek pedig egyszerűen azt is­ Tette a kérésére, hogy: — Én nem értek a színházakhoz, jöjjön »n velem este a német színházba, ott J­eg­­raézzu­k « súngópéldányt és ha ön ráösmer, Pige Stolemé Miíipof Amikor pedig­ a Népszínház éléről tá­vozott, még sokáig a színházé volt egé­szen Rákosi Jenő. Beöthy László meséli, hogy ő, mint 17—1S éves fiatalember egyre arra kérte a nagybátyját, Rákosi Jenőt, hogy vigye el egy próbára. Akkor éppen a ,,Királynők harca" című drámá­ját tanulták a Nemzeti Színházban. Rá­kosi Jenő magával vitte a fiata­l Beöthyt, aki persze izgatottan és lélekzetét vissza­fojtva figyelte a próbát. És elkövetkezett a próba során az a jelenet, amelyben Újházi Ede egyedül volt a színpadon és odakiáltotta az egyik királynőnek: — Nevethetsz, már, szép világbíró­ Hadseregedet pozdorjává törték. Ennél a jelenetnél Rákosi Jenő csöndesen elnevette magát. A fiatal Beöthy László persze megkér­dezte, hogy miért nevet, de Rákosi nem­­ mondta meg. És nem mondta meg a mái­­napi próbán s az azután következőkön­­ sem. De a premieren, amikor­­ jelenet­hez értek el Újházi megint, el­mondta, légy: — Nevethetsz már, szép világbiró! I­laj^ seregedet mcedoriává­ törték!... a ;!3oíoiis3“ próbáin Faragó flenő. 7 Egy budapesti mészáros rejtélyes eltűnése. Grosszmann Dávid holttestét Téténynél Kifogták­ a Dunából. — Öngyilkosság vagy gyilkosság ? —­ Saját tudósítónktól. — Szeptember 1-én Groszmann Dávid budapesti mészáros igen rejtélyes kö­rülmények közt eltűnt s néhány nap múlva holttestét kifogták Nagytétény határában a Dunából. A rendőrség az üsküfően megindította a nyomozást, eddig azonban nincs eredménye a vizs­gálatnak. Az ügy előzményeiről a következő­ket tudtuk meg: Grosztmann Dávid hatvanegy éves mészárosnak a központi városháza ud­varán volt nagyobb mészárszéke; min­­denki vagyonos embernek ismerte. Aradi­ utca 51. szám alatt van a lakása, ahol feleségével és hajadon leányával élt; három leánya férjnél van. Grosz­­marin rendes, nyugodt életet élt, sza­bad idejét családja körében töltötte el, rendesen haza járt étkezni, éjszaka soha Sem szokott elmaradni. Szeptem­ber 1-én azt mondta feleségének va­csora után, hogy lemegy egy kis sé­tára. El is ment hazulról. Felesége és leánya hiába várták haza s amikor reggel sem jött még, az asszony el­ment a főkapitányságra és bejelentette az ura eltűnését. A főkapitányságon azonnal meg­indították a nyomozást, de nem tud­ták megállapítani, hogy Groszman kivel ment, és hova tűnt el. Néhány nap múlva Nagytéténynél kifogtak a Dunából egy holttestet s egy ép ott tartózkodó mészáros, aki ismerőse volt Groszmannéknak, a holt­testben felismerte az eltüntet. Értesí­tették a hozzátartozókat, akik megje­lentek Nagytétényben és agnoszkálták a holttestben Groszmannt. A nagyté­tényi községi orvos megvizsgálta a holttestet és megállapította, hogy Groszmann már holtan került a vízbe. Erre az enged követeztetni, hogy teste egyáltalában nem volt felpuffadva. Az orvosi vizsgálat szerint Grosszmann arcán kisebb karcolás volt, testén pe­dig ütődések és zúzódások nyomai voltak láthatók. Zsebei ki voltak fosztva és hiányzott tárcája is, amely­ben 40.000 korona volt-Grossmannt beszállították a tör­vényszéki orvostani intézetbe, ahol megejtették a boncolást. A boncolás is a rendőrorvosi jelentéssel egybe­hangzóan azt állapította fe­l, hogy minden kétséget kizáróan halva ke­rült a Dunába. A rendőrségen ezügyben most már erélyesebb nyomozást indítottak, több tanút kihallgattak, azonban pozitíve nem tudták megállapítani, hogyan került Grossmann a Dunába. A nyo­mozás egyes adatai azt mutatják, hogy Grossmann öngyilkosságot követett el, azonban ez még nem bizonyos. Rabló­gyilkosságra enged következtetni az a körülmény, hogy a Grossmannál lévő 40.000 korona készpénz és összes ér­téktár árá is hiányoztak­. Érdekes körülmény, hogy ugyanaz­nap, szeptember 1-én jelentkezett a rendőrségen Vadas Iván, a MAC tré­nere, aki elmondotta, hogy minden ok nélkül bedobott egy embert a Margit­­hidról a Dunába. Vadast annak idején beszállították az elmegyógyintézetbe, de azt még nem állapították meg, hogy váljon Grossmann­ e az, akit a Du­nába dobott. A főkapitányságon ez ügyben Rendkí­vüli eréllyel folyik a nyomozás és re­mélhető, hogy rövid időn belül siikerül kideríteni a tényeket.­­ A „Bajadér" premierje. Két szó­val el lehetne intézni a Király­ Szirihiá* tegnapi estéjét. Ez a két szó: szenzá­ciós siker. De számot kell adnunk külön arról a rendkívüli szeretetről, amellyel a közönség Kálmán Imrét és muzsikáját fogadta; arról az előre­törésről, amellyel Honthy Hanna a legeslegelső sorba jutott immár; arról a külön szenzációról, amelyet Fedők Sári toalettjei keltettek; a Nádor Jenő sikeréről, amellyel a „legjobb operett­­bonviváns“ cím és jelleg jár nyilván; Rátkay Márton nagyszerű humoráról, amellyel állandó derültségben tartotta a közönséget; Latabár Árpád kedves vidámságáról, amellyel az életuntakat is felvillanyozta s a nagyszerű kiálli­­tásról, amely mindenkit elragadott. Mindez pedig ezt a két szót támasztja alá: szenzációs siker [UNK] (F. J.) ' —A „Tüzek" a Belvárosi Színházban. Mint értesülünk, a Magyar Színház nagysikerű műsordarabja, a „Tüzek" leg­közelebb a Belvárosi Színházban foly­tatja karrierjét, ahol a Darvas Lili által kreált női főszerepet Simányi Mária fogja játszani. * A Vígszínház jövő hetének eseménye A csábító szombati bemutatója lesz, amely iránt párját ritkító érdeklődés nyilvánul a közönség legszélesebb rétegeiben. A szenzációs újdonság bemutatójáig a Cserebere, Három nővér és a Taifun vál­takoznak. Most vasárnap délután a Kék­­frakkot, jövő vasárnap délután a Tolvajt adják. * Raguza hercege uralja a Városi Szín­ház jövő heti műsorát. Petráss Sári hódító egyénisége, Tisza Karola, boszorkányos táncai, Sziklai József ezer ötlete, pompás humora, Boross Géza és Horti Sándor ka­cagtató mókái, Szentmihályi, az Opera­­ház hős-tenorjának szárnyaló tenorja óriási sikert hoznak a mulatságos, fordu­latos operettnek, mely hétfőn, szerdán, csütörtökön, szombaton és a következő hétfőn van műsoron. Pénteken a változatos opera műsor, Clement Károly nagysikerű operájával, a Trilbyvel gazdagodik, a ta­valyi bemutató kitűnő szereposztásával, melynek fő erősségei Aquila Adler Adelina, Kálmán Oszkár, Somló, Pusztai, Palotai és Pázmán. Kedden a Faust, Aquila Ad­ler Adeliiinával, vasárnap délután a Ham­­burgi menyasszony, este pedig a nagy­sikerű Fra Diavolo folytatja sorozatát. * Ötvös Gitta a Várszínházban­­, jövő hét minden estéjén fellép A hajdúk had­­nagya női főszerepében. A gyönyörű ze­­néjű operette várszínházi másodvirág­zásában telt házak előtt kerül esténkint színre. * A Várszínházban Papp Manci fellép­tével most vasárnap délután Csárdás­királyné, jövő vasárnap délután János vitéz van mű­soron. * Csengery­ utca 68. Itt, ebben a gyö­nyörű palotában nyílt meg néhány nap előtt a főváros legújabb színháza a Művész Színpad, amelyet rövid fennállása óta máris megkedvelt a közönség, amit az is mutat, hogy­­ szinte szokatlan mó­don karolta fel az ú­j vállalkozást. Erre a minden oldalról megnyilvánuló érdeklő­désre a Művész Szinted legjobb íróinktól való műsorával és nagyszerű művész­gárdájával rá is szolgált. Odry Árpád, Berky Lili, Békeffy László, Szemere, Gó­zon, Szebeni Margit, Síró Anna­, Mihályi Vilcsi, Hegyi Rózsi, Tamás Benő, Bende, Molnár © ti­., Kosztolányi Dezső, Csathó Kálmán, Béke­ff­y László, Harsányi Zsolt, Török Rezső, Kőváry, Lányi Viktor és mások darabjaiban, tréfáiban és magán­­számaiban ragyogtatják művészetüket minden este. Jegyek a Színházi Életnél, Bóránál és a Művész Színpad jegypénz­táránál válthatók. * Petőfi-matiné az Urániában, Abonyi Géza, Garamszeghy Sándor, Kiss Ferenc a Nemzeti Színház művészei és Péchy Blanka a Magyar Színház művésznőjének közreműködésével vasárnap délelőtt 11 órakor. Bevezető előadást tart: Váradi Antal, a Petőfi-Társaság alelnöke, Kiss Ferencet Tarnay Alajos zongoraművész kíséri. * Az Égi és földi szerelem a Színházi Életben. Molnár Ferenc új darabjából adott hatalmas , 72 oldalas számot­­ e héten a Színházi Élet, Incze Sándor nép­szerű hetilapja. Az Égi és földi szerelem legszebb jeleneteit hozza pompás fény­képekben, rengeteg cikken, tréfán, rajzon Móricz Zsigmond új regényen, érdekes mellékleteken kívül. Az albumnak beillő szám ára 50 korona, negyedévi előfizetés 500 korona. Kiadóhivatal: Erzsébet-­ körút 29.­­ *Theodora — még néhány napig — az Urániában .(5,. AG9,és U»A" jBratckpr)3| Megkezdődött a flanett- és barchetvásár pongyolák, ruhák és pyjamákra A I>. Völgyközönség figyelőjét fel*­hívom 07 © a rendkívüli kedvez­ményes bevásárlási alkalomra! SChein Antal Kereskedő , VII. Ker., Király­ utca 13. szám.

Next