8 Órai Ujság, 1922. november (8. évfolyam, 250-274. szám)
1922-11-12 / 259. szám
Vasárnap, 1922. november 12. 8 fz/Amz/ KRQW/X& Ríikosi Jeni ma lett nyolcvan éves és s színházi krónikás visszatekint a múltba, amikor a magyar újságírás atyamestere ezé ,a rovaté volt egészen. Amikor a német Pesten megcsinálta a magyar Népszínházat. Amikor 6Zinigazgató volt, amikor magyarrá tett egy egész várost az íróival, színészeivel és muzsikusaival. Rákosi Jeni volt a Népszínház első igazgatója. De a valóságban megalapítója is ő volt ennek a színháznak, hiszen ő volt a lelke annak a társaságnak, amely 15 Népszínházát létrehozta és ő volt az, aki egész megtakarított pénzecskéjét, ezt aszerint: hatezer forintot, kockáztatni merte, mint a színház első bérlője Barátja .és Családja tagjai nem tudták visszatartani ettől a könnyelmű lépéstől, amely olyan nagy hasznára lett a magyar kultúrának, a magyar főváros magmagyaróeo ááisának. A Népszínház igazgatásában egy ideig — nagyon rövid ideig. •**» Molnár György, a budai Népszínház egykori igazgatója volt a társa, de már hat hónap múltán Rákosi Jenő magára maradt ,és a színháznak igazgatója, rendezője, ügyelője, ellenőre, szerzőije volt ezentúl egy személyben, de száz emberre valló energiával. Ő hozta el akkor Blahánét a Nemzeti Szinháztól, ő szólaltatta meg Csepreghy Ferencet, aki az ő biztatására irta meg a „Piros bugyelláris“-t, a „Sárga, csikó"-t és a „Vizözön“-t. Tanács, Tihanyi, Egyild, Kláné, Párté* nyini, Rákosi Ssidi az Ő együttesének voltak oszlopai. Ez a gárda nemeseik igazgatóját látta Rákosi Jenőben, hanem vezérét is, akit követni kellett, akivel együtt harcolni kellett nap-nap után a magyar szóért. Akik még ma élnek ebből a gárdából, ragyogó szemmel beszélnek Rákosi Jenőről, aki a legkülönb színigazgató volt és rendezőnek is olyan, amilyen azóta kevés akadt. Igaz, hogy gyakran odavágta a kalapját egy-egy szereplőhöz a próbán, vagy a kulcscsomóját vágta a földhöz, ha nem tetszett neki valami; de viszont, ha tetszett, ha meg volt elégedve, ezt se titkolta, hogy az öné, egyszerűen betiltom az előadást. Este hét órakor elmentek hát együtt a német színház színpadára, ott Thaisz Elek elvette a súgótól a könyvet és átadta Rákosi Jenőnek: — Ráismer ön ? Az ön darabja ez ? — Rákosi Jenő pedig megforgatott egy-két lapot és kijelentette, hogy : — Rácsmerek! ... A német színháznak aznap elmaradt az előadása, Rákosi Jenő megint elmosolyodott és elmondta a titkát: — Látod öcsém. — mondta — itt van ez a nagy művész, itt van ez a nagy rendező, itt van ez a nagy színház és senki sem vette észre, hogy ez a mondat így hangzik a valóságban: „Nevethetsz már!, Szép, világbiró hadseregedet pozdorjává törték! ... Mindennap nevetett ezen ezentúl is; külön öröme volt ez a .,Királynők harca'' előadásain. .. Én A Népszínház Hamupipőkébe volt ebbe itt az időben Budapestnek. A dédelgetett kedvenc: a gyapjú-utcai német színház volt. A közönség, a hatóságok, a külföld híres szerzői, mind a német teátrumot dédelgették s például, ha egy-egy nagysikerű külföldi operettet akart megszerezni a Népezinház, vagy meg is szerezte: csak akkor adhatta elő, ha előbb a német színház már ötvenezer szinte hozta, a közönségnek haza kellett menni. .. Ismertem meg Rákosi Jenőt, mint rendezőt. A Magyar Színház készült akkor erre a magyar levegőjű daljátékra és a librettista: Rákosi Jenő ott volt minden próbán. De nemcsak, hogy ott volt, hanem fenn a színpadon eljátszotta az egész darabot : a primadonnának, a tenoristának, a komikusnak ő volt a játékmestere és én nem győztem csodálni a fürgeségét, az ötletességét, a színészi készségét. Egyáltalán — harminc év óta folyton csodálom őt. Amikor kezdő kis újságíró voltam, a bölcs öregre néztem csodálattal ; ma, — amikor fejemet ellepte a bér és okulárén át nézem a világot; amikor kenyerem javát megettem már! — a fiatal Rákosi Jenőt csodálom. Mert a cigámysoron nincs fiatalabb ember nálánál... A „Niniche“ volt az első operett, amelynek a szerződésében nem szerepelt ez a kikötés a a Népszínház nagyban készült 1« már az előadására, amikor Pestre érkezett Wilhelm Knack, a bécsi komikus, hogy a német színházban vendégszerepeljen és éppen a Nímichoben akarta megkezdeni vendégjátékainak sorozatát. Rákosi Jenő kétségbeesve futott az akkori főkapitányhoz, Thaisz Elekhez, hogy segítséget kérjen tőle; Thaisz Elek pedig egyszerűen azt is Tette a kérésére, hogy: — Én nem értek a színházakhoz, jöjjön »n velem este a német színházba, ott Jegraézzuk « súngópéldányt és ha ön ráösmer, Pige Stolemé Miíipof Amikor pedig a Népszínház éléről távozott, még sokáig a színházé volt egészen Rákosi Jenő. Beöthy László meséli, hogy ő, mint 17—1S éves fiatalember egyre arra kérte a nagybátyját, Rákosi Jenőt, hogy vigye el egy próbára. Akkor éppen a ,,Királynők harca" című drámáját tanulták a Nemzeti Színházban. Rákosi Jenő magával vitte a fiatal Beöthyt, aki persze izgatottan és lélekzetét visszafojtva figyelte a próbát. És elkövetkezett a próba során az a jelenet, amelyben Újházi Ede egyedül volt a színpadon és odakiáltotta az egyik királynőnek: — Nevethetsz, már, szép világbíró Hadseregedet pozdorjává törték. Ennél a jelenetnél Rákosi Jenő csöndesen elnevette magát. A fiatal Beöthy László persze megkérdezte, hogy miért nevet, de Rákosi nem mondta meg. És nem mondta meg a máinapi próbán s az azután következőkön sem. De a premieren, amikor jelenethez értek el Újházi megint, elmondta, légy: — Nevethetsz már, szép világbiró! Ilaj^ seregedet mcedoriává törték!... a ;!3oíoiis3“ próbáin Faragó flenő. 7 Egy budapesti mészáros rejtélyes eltűnése. Grosszmann Dávid holttestét Téténynél Kifogták a Dunából. — Öngyilkosság vagy gyilkosság ? — Saját tudósítónktól. — Szeptember 1-én Groszmann Dávid budapesti mészáros igen rejtélyes körülmények közt eltűnt s néhány nap múlva holttestét kifogták Nagytétény határában a Dunából. A rendőrség az üsküfően megindította a nyomozást, eddig azonban nincs eredménye a vizsgálatnak. Az ügy előzményeiről a következőket tudtuk meg: Grosztmann Dávid hatvanegy éves mészárosnak a központi városháza udvarán volt nagyobb mészárszéke; mindenki vagyonos embernek ismerte. Aradi utca 51. szám alatt van a lakása, ahol feleségével és hajadon leányával élt; három leánya férjnél van. Groszmarin rendes, nyugodt életet élt, szabad idejét családja körében töltötte el, rendesen haza járt étkezni, éjszaka soha Sem szokott elmaradni. Szeptember 1-én azt mondta feleségének vacsora után, hogy lemegy egy kis sétára. El is ment hazulról. Felesége és leánya hiába várták haza s amikor reggel sem jött még, az asszony elment a főkapitányságra és bejelentette az ura eltűnését. A főkapitányságon azonnal megindították a nyomozást, de nem tudták megállapítani, hogy Groszman kivel ment, és hova tűnt el. Néhány nap múlva Nagytéténynél kifogtak a Dunából egy holttestet s egy ép ott tartózkodó mészáros, aki ismerőse volt Groszmannéknak, a holttestben felismerte az eltüntet. Értesítették a hozzátartozókat, akik megjelentek Nagytétényben és agnoszkálták a holttestben Groszmannt. A nagytétényi községi orvos megvizsgálta a holttestet és megállapította, hogy Groszmann már holtan került a vízbe. Erre az enged követeztetni, hogy teste egyáltalában nem volt felpuffadva. Az orvosi vizsgálat szerint Grosszmann arcán kisebb karcolás volt, testén pedig ütődések és zúzódások nyomai voltak láthatók. Zsebei ki voltak fosztva és hiányzott tárcája is, amelyben 40.000 korona volt-Grossmannt beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe, ahol megejtették a boncolást. A boncolás is a rendőrorvosi jelentéssel egybehangzóan azt állapította fel, hogy minden kétséget kizáróan halva került a Dunába. A rendőrségen ezügyben most már erélyesebb nyomozást indítottak, több tanút kihallgattak, azonban pozitíve nem tudták megállapítani, hogyan került Grossmann a Dunába. A nyomozás egyes adatai azt mutatják, hogy Grossmann öngyilkosságot követett el, azonban ez még nem bizonyos. Rablógyilkosságra enged következtetni az a körülmény, hogy a Grossmannál lévő 40.000 korona készpénz és összes értéktár árá is hiányoztak. Érdekes körülmény, hogy ugyanaznap, szeptember 1-én jelentkezett a rendőrségen Vadas Iván, a MAC trénere, aki elmondotta, hogy minden ok nélkül bedobott egy embert a Margithidról a Dunába. Vadast annak idején beszállították az elmegyógyintézetbe, de azt még nem állapították meg, hogy váljon Grossmann e az, akit a Dunába dobott. A főkapitányságon ez ügyben Rendkívüli eréllyel folyik a nyomozás és remélhető, hogy rövid időn belül siikerül kideríteni a tényeket. A „Bajadér" premierje. Két szóval el lehetne intézni a Király Szirihiá* tegnapi estéjét. Ez a két szó: szenzációs siker. De számot kell adnunk külön arról a rendkívüli szeretetről, amellyel a közönség Kálmán Imrét és muzsikáját fogadta; arról az előretörésről, amellyel Honthy Hanna a legeslegelső sorba jutott immár; arról a külön szenzációról, amelyet Fedők Sári toalettjei keltettek; a Nádor Jenő sikeréről, amellyel a „legjobb operettbonviváns“ cím és jelleg jár nyilván; Rátkay Márton nagyszerű humoráról, amellyel állandó derültségben tartotta a közönséget; Latabár Árpád kedves vidámságáról, amellyel az életuntakat is felvillanyozta s a nagyszerű kiállitásról, amely mindenkit elragadott. Mindez pedig ezt a két szót támasztja alá: szenzációs siker [UNK] (F. J.) ' —A „Tüzek" a Belvárosi Színházban. Mint értesülünk, a Magyar Színház nagysikerű műsordarabja, a „Tüzek" legközelebb a Belvárosi Színházban folytatja karrierjét, ahol a Darvas Lili által kreált női főszerepet Simányi Mária fogja játszani. * A Vígszínház jövő hetének eseménye A csábító szombati bemutatója lesz, amely iránt párját ritkító érdeklődés nyilvánul a közönség legszélesebb rétegeiben. A szenzációs újdonság bemutatójáig a Cserebere, Három nővér és a Taifun váltakoznak. Most vasárnap délután a Kékfrakkot, jövő vasárnap délután a Tolvajt adják. * Raguza hercege uralja a Városi Színház jövő heti műsorát. Petráss Sári hódító egyénisége, Tisza Karola, boszorkányos táncai, Sziklai József ezer ötlete, pompás humora, Boross Géza és Horti Sándor kacagtató mókái, Szentmihályi, az Operaház hős-tenorjának szárnyaló tenorja óriási sikert hoznak a mulatságos, fordulatos operettnek, mely hétfőn, szerdán, csütörtökön, szombaton és a következő hétfőn van műsoron. Pénteken a változatos opera műsor, Clement Károly nagysikerű operájával, a Trilbyvel gazdagodik, a tavalyi bemutató kitűnő szereposztásával, melynek fő erősségei Aquila Adler Adelina, Kálmán Oszkár, Somló, Pusztai, Palotai és Pázmán. Kedden a Faust, Aquila Adler Adeliiinával, vasárnap délután a Hamburgi menyasszony, este pedig a nagysikerű Fra Diavolo folytatja sorozatát. * Ötvös Gitta a Várszínházban, jövő hét minden estéjén fellép A hajdúk hadnagya női főszerepében. A gyönyörű zenéjű operette várszínházi másodvirágzásában telt házak előtt kerül esténkint színre. * A Várszínházban Papp Manci felléptével most vasárnap délután Csárdáskirályné, jövő vasárnap délután János vitéz van műsoron. * Csengery utca 68. Itt, ebben a gyönyörű palotában nyílt meg néhány nap előtt a főváros legújabb színháza a Művész Színpad, amelyet rövid fennállása óta máris megkedvelt a közönség, amit az is mutat, hogy szinte szokatlan módon karolta fel az új vállalkozást. Erre a minden oldalról megnyilvánuló érdeklődésre a Művész Szinted legjobb íróinktól való műsorával és nagyszerű művészgárdájával rá is szolgált. Odry Árpád, Berky Lili, Békeffy László, Szemere, Gózon, Szebeni Margit, Síró Anna, Mihályi Vilcsi, Hegyi Rózsi, Tamás Benő, Bende, Molnár © ti., Kosztolányi Dezső, Csathó Kálmán, Békeffy László, Harsányi Zsolt, Török Rezső, Kőváry, Lányi Viktor és mások darabjaiban, tréfáiban és magánszámaiban ragyogtatják művészetüket minden este. Jegyek a Színházi Életnél, Bóránál és a Művész Színpad jegypénztáránál válthatók. * Petőfi-matiné az Urániában, Abonyi Géza, Garamszeghy Sándor, Kiss Ferenc a Nemzeti Színház művészei és Péchy Blanka a Magyar Színház művésznőjének közreműködésével vasárnap délelőtt 11 órakor. Bevezető előadást tart: Váradi Antal, a Petőfi-Társaság alelnöke, Kiss Ferencet Tarnay Alajos zongoraművész kíséri. * Az Égi és földi szerelem a Színházi Életben. Molnár Ferenc új darabjából adott hatalmas , 72 oldalas számot e héten a Színházi Élet, Incze Sándor népszerű hetilapja. Az Égi és földi szerelem legszebb jeleneteit hozza pompás fényképekben, rengeteg cikken, tréfán, rajzon Móricz Zsigmond új regényen, érdekes mellékleteken kívül. Az albumnak beillő szám ára 50 korona, negyedévi előfizetés 500 korona. Kiadóhivatal: Erzsébet- körút 29. *Theodora — még néhány napig — az Urániában .(5,. AG9,és U»A" jBratckpr)3| Megkezdődött a flanett- és barchetvásár pongyolák, ruhák és pyjamákra A I>. Völgyközönség figyelőjét fel*hívom 07 © a rendkívüli kedvezményes bevásárlási alkalomra! SChein Antal Kereskedő , VII. Ker., Király utca 13. szám.