8 Órai Ujság, 1922. december (8. évfolyam, 275-298. szám)

1922-12-07 / 280. szám

r Csütörtök, 1922 december 7.7 A magyar Pantheon megalkotása ügyében hétfőn ankét lesz a kultuszminisztériumban. Petrovtics György nemzetgyűlési képviselő Indítványa e 'ícnéi5sH©565 siran kerül a Ház elé. — Saját tudósítónktól. — Petőfi Sándor születésének 100 éves évfordulója alkalmával Petrovics György nemzetgyűlési képviselő, — amint jelentettük, — indítványt terjesztett a nemzetgyűlés elé, hogy Petőfi emlékezetét méltókép örökítsék meg a parlament épületében is. Felvettetett az az ötlet, hogy a kupolacsarnokot pantheonszerűen ki lehetne képezni és ott elsőnek Petőfi szobrát helyeznék el. Az illetékes körökben a terv igen kedvező fogadtatásra talált és a nemzetgyűlés rövidesen nyílt ülésen is foglalkozik az indítvány megokotása során a kérdéssel. Ezt megelőzően a kultuszminisztérium tanácskozásra kívánja egybehívni az indítványt tevő nemzetgyűlési képviselőt, valamint irodalmi és művészeti életünk jeleseit. Petrovics György érintkezésbe is lépett Kertész K. Róbert miniszteri tanácsossal, a kultuszminisztérium művészeti osztályának vezetőjével és ehhez képest hétfőn a terv kivitelére nézve a kultuszminisztériumban szűkebb körű bizottság veszi tárgyalás alá a kérdést. A hétfői tanácskozás után fogja Petrovics az indítványát a nemzetgyűlésen megokolni. Törvényt hoznak a közszabadságok gyakorlásáról. A belügyminiszter javaslata a Közrend fokozottabb biztosításáról. — Szabályozzák a politikai rendészetet. Bejelentési kényszer országszerte. — A levéltitok védelme. — Csak engedéllyel szabad lapot indítani. Törvényjavaslat a budapesti villamos jogviszonyairól. ■— Saját tudósítónktól. —Rakovszky Irén dr- belügyminiszter ma benyújtotta a közrend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot, amely huszonegy szakaszában rendezi a belügyi közigazgatás függőben levő kérdésert. A javaslat 1. §-a a bejelentési kötelezettségről szól. Eszerint minden magyar állampolgár, aki valamely községben a belügyminiszter által rendelettel megállapítandó időtartamnál hosszabb ideig tartózkodik, érkezését és eltávozását a helyi hatóságoknál bejelenteni köteles. A külföldi állampolgárokra a korábbi rendelkezések, maradnak érvényben. A menekültek beköltözését a belügyminiszter rendelettel szabályozta. A 3. § a személyes szabadság korlátozásáról szól és felhatalmazást ad, hogy azokat, akiknek működése, vagy magatartása az ország belső rendjének és közbiztonságának, vagy külső politikájának szempontjából az állam érdekeire aggályos, a rendőrhatóság kitilthatja, felügyelet alá helyezheti, vagy toloncházban elhelyezheti. E tekintetben elsőfokon az alispán és a főkapitány határoz, s fellebbezésnek csak birtokon kívül van helye a belügyminiszterhez. A 4. §. a rendőri felügyelet alá való helyezés körülményeit szabályozza. E tekintetben a korábbi rendelkezések állanak fenn, vagyis rendes tartózkodási helyéről csak rendőri hatósági engedéllyel lehet távozni, útlevelet az illető nem kaphat, politikai szerepléstől tartózkodni köteles és nem vehet részt semmiféle nyilvános gyűlésen vagy társas összejövetelen, nyilvános telefonállomást nem használhat, levelezése, táviratváltása és telefonérintkezése ellenőrzés alatt áll, ettől esetleg el is tiltható, telefonállomása leszerelhető. Hetenként kétszeri jelentkezésre is kötelezhető, de a jelentkezés idejét akként kell megállapítani, hogy az a kereseti viszonyokat ne érintse. A dologházba való utalásnál i illető minem Állandóan őrizeet alatt áll és egyéni képességei szerint kijelölt munkát végez, valláserkölcsi oktatás és tanítás útján rendes és munkás életmódhoz szoktassák. A beutalás legfeljebb hat hónapra történhetik. A hatodik paragrafus jelöli meg a személyes szabadság korlátozásának jogalapját. E szerint aggályos az illető személy, ha 1. az alkotmánynak, az állam vagy a társadalom törvényes rendjének felfordítására irányuló tevékenységgel nyilvánvalóan egyetért, ilyenben részes, vagy résztvenni készül; 2. az ország területének megcsonkítására, vagy az állami vagy nemzeti egység megbontására alkalmas cselekményt követeli vagy támogat; 3. az alkotmányt, vagy a nemzet becsületét, hitelét, hagyományait a hazafias vagy vallásos érzést, hatóságok tekintélyét gúnyolja, becsmérli vagy sérti; 4. a katonaság, vagy állami intézmény ellen izgat, a karhatalmi szervek, a vasút, posta, távírda, telefon fegyelmét lazítja; 5. a törvények, rendeletek, a vallás, a házasság, a család vagy a tulajdon intézménye ellen izgat; 6. aki nem politikai célú egyesület politikai célra használ fel; 7. aki tiltott szervezkedésben résztvesz, vagy belföldi politikai célra külföldi pénzt gyűjt, elfogad vagy felhasznál; 9. az ország közállapotait tudva valótlanul kedvezőtlen színben tünteti fel; 10. aki gazdasági téren nyerészkedés céljából olyan működést fejt ki, amely a lakosság megélhetési nehézségeinek fokozására alkalmas, aki árdrágító, vagy valutaüzér;11. az a keresetre utalt, munkaképes egyén, aki vagyon ellen elkövetett bűncselekmény miatt ismételten büntetve volt, ha nincs rendes foglalkozása, keresetforrása gyanús, vagy ismeretlen, 12, aki jogellenes viselkedésével a lakosság személyes szabadságát, vagy testi épségét ismételten nyilvánosan sérti, vagy veszélyezteti A 7. f. a közszolgáltatásokról szól. E szerint, ha szükségessé válik, közérdekű munka teljesítésére a közigazgatási hatóság. A minisztérium felhatalmazásával minden tizennyolc évet meghaladott és 50. éleltévet be nem töltött egyént személyes szolgálat felteljesítésére kötelezhet. Vonatkozik ez a közlekedési eszközökre, nevezetesen vasútakra, iparvágányokra, sodrony, kötélpályákra is. E szakasz értelmében karhatalom is igénybe vehető. A szolgálatokért és a szolgáltatásokért térítés nem jár. A 8. §. a fegyverek és más veszélyes tárgyak, vagy állatok tartásáról szól. A 9. §. a záróra és a szesztilalom szabályozását a belügyminisztérium hatásköreibe utaljja. 10. §. az egyesülést és gyülekezést rendezi. A 11. §. a posta-, távírda- és távbeszélő forgalom ellenőrzéséről szól. E szerint a levelek ellenőrzése csak bizottság útján történhetik. Az ellenőrzés során szerzett tudomás hivatali titok, amelynek megsértését a büntetőtörvény szerint büntetik. A 12. §. a lapalapítást a miniszterelnök engedélyezéséhez köti. Megtagadható az engedély, ha az illető nem magyar állampolgár, nem nagykorú, nem önjogú, nem állandó lakosa az országnak, vagy aki büntetőjogi szempontból kifogás alá esik. A lapbiztosítékot a 14. §. az eddigi összeg tízszeresére emeli fel. A 16. §. A lapbetiltásról szól. A belügyminiszter határozott vagy határozatlan időtartamra betilthatja olyan lap megjelenését, amely az állam érdekeit, a közrendet, vagy a közerkölcsiséget sérti, vagy veszélyezteti. A külföldi sajtótermékek ugyanilyen szempontból ellenőrizhetők és lefoglalhatók. A kommunista, bolsevista, anarchista irányú sajtótermékek birtoklása és forgalombahozatala tilos. A lap betiltása esetén, amelyet falragasz útján tesznek közzé, a lapot dohánytőzsdében, üzletben, nyilvános helyen árusítani, ingyen szétosztani, közszemlére kitenni, vagy az előfizetőkön kívül másoknak szétküldeni tilos. A 18. §. pontos rendelkezést tartalmaz: megszűntnek kell tekinteni a két hétnél kisebb időközökben megjelenő időszaki lapok, ha megjelenése egy hónapig, a havi lapoknak, ha megjelenésül, két, illetve hat hónapig, szünetel. A 19. §. az újságpapír ügyet rendezi. E szerint a rotációs és az íves nyomópapír forgalmáról a miniszterelnök korlátozásokat állapíthat meg. A 20. §. tartalmazza a büntetőrendelkezéseket. A törvényjavaslat rendelkezése szerrint a megváltozott gazdasági viszonyok, valamint erkölcsi okok szükségessé teszik, hogy az időközi lapok alapításának szabadsága megszüntettessék, egyrészt a papirshiány miatt, másrészt a lelkiismeretlen izgatás miatt,amely a hosszú háború és az azt követő események következtében a felzaklatott kedélyek megnyugvását amúgy is akadályozza. Ebben a tekintetben oroszlánrésze van annak a sajtónak, amely a túlzott, szinte képtelen törekvéseknek megvalósulása érdekében a burkolt tekintélyrombolástól és a nyát lazítástól, a szenvedélyek felkorbácsolásáira minden eszközt felhasznál. A sajtó egy részének szenvedélyességét valószínűleg éppen a nagy versenyből származó megélhetési nehézségek fokozzák és az indokolás szerint, az elfajulásnak szülőokaiként tekinthetők. Az időszaki lapok fogalmi körének kiterjesztése szükségessé vált a visszaélés miatt, amelyeket az egyes sajtótermékeknek az időszaki lapokra megállapított jogszabályok alól való célzatás kivonásával követtek el. Walkó Lajos kereskedelmi miniszter ma terjesztette be a Budapesti Egyesített Városi Vasutak jogviszonyainak rendezéséről szóló 18 szakaszos törvényjavaslatot. A törvényjavaslat kimondja, hogy a villamosvasutak erőszakos elvétele annak idején jog- és törvényellenesen történt, de a magyar állam ezért felelősséggel nem tartozik. A vasutak üzemét ideiglenesen a felszámoló-bizottság vezeti tovább és a felszámoló-bizottság intézkedik az egyes adminisztrációs kérdésekben is. A javaslat jóváhagyja azokat a korábbi kormányrendelkezéseket, amelyek intézkedtek a vasutaknak és tartozékainak jogos tulajdonosaik részére való visszaadására. A törvényjavaslat részletes intézkedéseket tartalmaz a vasútvállalatokkal szemben fennálló követelésekről és tartozásokról, valamint az egyes részvénytársaságok kötvényeiről, beruházásairól stb. Ezeudveres családi dráma a Bilik In. Egy húszéves műszerész rálőtt az anyja barátjára. — Saját tudósítónktól. — Ma délután 3 órakor a Dob utca 93. számú ház földszinti házmesterlakásában véres családi dráma történt. Voda Lajos 20 éves műszerész édesanyja védelmében és önvédelemből rálőtt a Voda Ferencnével közös háztartásban élő Márki Sándor foglalkozás nélküli emberre. Két revolvergolyó fatta keresztül Márki Sándor tüdejét és a családi dráma áldozatát az előhívott mentők életveszélyes sérüléseivel a Rókus-kórházba szállították. Körülbelül másfél év óta élt Voda Ferencné a Dob utca 93. számú ház házmesteri lakásban közös háztartásban Márki Sándorral, akinek hónapok óta se foglalkozása, se keresete nincsen. Vodáné házmesteri keresetéből tartja fenn magát és a vele közös háztartásban élő ember, aki az utóbbi hetekben egyre gyakrabban jött haza ittas állapotban, ilyenkor az asszonyával, Vodánéval együtt lakott a törvényes házasságából született 20 éves Lajos fia, aki műszerész és aki keresetének egy részével hozzájárult a család létfenntartásához. Ma délután 8 óra tájban Márki Sándor ismét kissé részegen tért hasa és Vodánéval összeszólalkozott. A bíváskodásnak heves veszekedés lett a folytatása és Márki indulatában az asszonyt ütlegelni kezdte. Voda Lajos anyja bántalmazását nem tudta elurcai, a verekedők kiadatain, hogy elválassza őket. Márki Sándor ekkor baltát ragadott és úgy rohant a fiúra. A súlyos pillanatban Voda Lajos jogos önvédelemből előrántotta Frommer pisztolyát és két lövést tett. Mind a két revolvergolyó találta a támadó Márki Sándort, ki vérző mellel esett össze. A revolverlövésekre összefutottak a házbeliek, akik közül többen átsiettek a szomszédos rendőrőrszobára, ahonnan rendőri segítséget kértek. Pár perccel később megjelentek a rendőrök a családi dráma színhelyén, ahol helyszíni szemlét tartottak. Telefonon kihívták a mentőket, akik csakhamar meg is jelentek a színhelyen. Marich Sándort elsősegélyben részesítették és életveszélyes állapotban szállították a Rókus-kórházba. Voda Lajos tettének elkövetése után minden felszólítás nélkül, önként ment a négyes számú rendőrőrszobára, ahol elmondta a rendőröknek a családi dráma történetét. Voda Lajost a rendőrőrszobán egyelőre őrizetben tartották. A 8 Órai Újság rendőri tudósítója megjelent a családi dráma színhelyén, ahol a házbeliekkel beszélgetett. A Dob utca 93-as számú ház lakói egybehangzóan azt mondották munkatársunknak, hogy Márki Sándor csavargó természetű, dologtalan ember volt, akit senki sem szeretett és akiről úgy tudták: az utóbbi időben lopásokból tartotta fenn magát. Voda Lajost a házban mindenki szerette, tisztességgé jóravaló embernek ismerték, aki csakugyan jogos önvédelemből és anyjának megvédéséért használta Frommod pisztolyát