8 Órai Ujság, 1922. december (8. évfolyam, 275-298. szám)

1922-12-14 / 285. szám

Budapest, 1922 december 14. IT Csütörtök, Vili, évfolyam, 285. sí* m mjA Jfpl Imi............ i iiiiiimii n niiiich ELOFIZETÉSI ÁRAK: Etf hóra 200 Korona, h­íredévre 560 Korona Egyes pél­dányszám ára 1O Korona Jugoszláviában eisy példány: 3 jugoszláv Korona Ars Bécsben JOOO Korossá, Felelős szerkesztő: Dr. NADÁNYI EMIL SZERKESZTŐSÉG: VIII.,SOKK SZILÁRD­ UTCA 4. Telefon : JSzoef 105-00, J. 105-01. J. 105-01 KIADÓHIVATAL: J HL, JÓZSEF-HORDT 5. SZÁM. Telefon: JGzeef 43. J. 53. J. 63. J. 13-34._____ Hetek óta fol­yi­k Károlyi Mihály vagyonelkob­zási pere a bíróság előtt, anélkül, hogy valami különösebb érdeklő­dést keltene a közvéleményben. Fö­löttébb természetes ez a közöny, hi­szen olyaan kérdésről folyik a vita, amelyre vonatkozólag jogerős ítéle­tét már régóta meghozta a nemzet. Ott függ történelmünk galériájában fekete posztóval bevont képe Ká­rolyi Mihálynak, akárcsak a velen­cei Duca­e nagytermében a haza­áruló dogeé. Nincs szükségünk vád­ra, védelemre, tanukra, vizsgálatra, bizonyításra, mert ezt a port meg­élte lelkében minden magyar em­ber, amikor esztendőkön át egyre fokozódó gyötrelmek közepette ál­dozata volt átkunk végzetes embe­rének. Pert indítani Károlyi Mihály hazaárulási perében, oly fölösleges, mint revíziót kérni is­ kariathi tudás ismert ügyében. A bírói ítélet, akár fölmentő, akár marasztaló is lesz, tisztelettel fog találkozni, anélkül, hogy hivatott döntést jelenthetne. Politikumról van szó, olyan kéréséről, amelynek földerítésére és megítélésére nem áll megfelelő eszköz,­­ se kompetens módszer a bíróság rendelkezésére. Sokkal helyesebb lett volna, ha rögtön az első nemzetgyűlés meg­alakulása után egyszakaszos tör­vényben mondták volna ki a nem­zet ítéletét Károlyi Mihály fölött. A politikai ügy a bíróság előtt azon­ban éppen olyan fonák helyzetet teremt, mintha bíróság elé tartozó ügy kerülne a nemzetgyűlés döntése alá.­­ ♦ Az illetékességeknek ilyetén össze­­tévesztéséből lopott tőkét szerelhet magának a cse szövő agitáció. Meg­ismétlődik a Tisza-gyilkosság vég­­tárgyalásán tapasztalt visszaélés: szószékek, sőt hordók fölállítása a bíróság előtt politikai szónoklatok számára. Szinte eltűnik a sír­vesz­­tőben a bárói emelvény, mialatt nyi­tott ablakon át kiabál le az utcára a forradalom igazolása! A védők politiki taktikáját alig lehet ártal­matlanná tenni, mert a bírót egy­aránt kötelezi a törvény , lényege és alakisága. Az egész tárgyalás ered­ménye tehát: meddő munka a bíró­ság részéről, veszedelmes propa­ganda a védők tribünjén. Maga :az ítélet pedig már régóta megvan! Ká­rolyi Mihály hazaáruló, a háború folyamán lohasztója a harci kész­ségnek, előkészítője az összeomlás­nak, utásza a forradalomnak, csem­­n­gésze a bokevizmusnak. A miniszterelnök tiltakozik az ellen,­ hogy az Ulam­—Rassay-ügyből­­ politikai tökföt kovácsoljanak. illák!) botrány a Birkán. — Illám­ Huszár ale­nfik rábeszélésére elhagyta az üléstermét. — l­es uila Huszár Károly és Gömbös Gyula között. Fried­richi István is a Ház elé vitté „hazaárulás!" ügyét. — Saját tudósítónktól. —...... — A nemzetgyűlés m­ai ülésén a bizto­sítási javaslat tárgyalása közben szót kért személyes ügyben Rassay Károly, hogy ismét a Ház elé hozza az Ulain­­ügyet. ■ — Sajnálattal tapasztaltam, — kezdte felszólalását Rassay, — hogy Ulain képviselő úr nem átallotta a tegnapi affért tovább úgy periraktálni, hogy az a gyanú fullánkját, továbbra is meghagyja. Én tegnap — őszintén szólva — megsajnáltam Ulain képvi­selő urat, mert láttam, hogy teljesen össze van törve és látja, hogy karrier­­jének vége van. Ebben a pillanatban lép a te­rembe Ulain Ferenc, előre megt és ezt kiáltja Sassay felé: — Kár volt önnek megszánni engem! Semmi szükség sincs en­gem megszánni! Amikor Ulain Rassay első monda­tainál a terembe lépett, az ellen­zék nagy zajjal fogadta.­­Felkiáltások: Itt jön! Megjelent! Mégis be mert jönni! Amikor Ulain visszautasító köz­bekiáltása elhangzott, óriási vi­har tört ki az ellenzéken. Az el­lenzéken. Az ellenzék a padokat csapkodva kiáltja Ulain felé: Men­jen ki! Ulain közben leül a helyére, a zaj azonban nem szűnik. Az ellenzék tagjai egyre kiabál­ják:- Hogy mert­ bejönni? Kami­­slló! Nincs helye iá. Usain sápadtan felkel a helyéről, fel akar menni a teremből, azon­ban az ellenzék kiáltozása látható­lag annyira bántja, hogy vissza­jön a kijárattól, felmegy a pad­sorok között az első padsor elé, ott összefös­ a karmill, megáll és szembenéz az elle­niékkel. Az -­a, how mit fognak még feléje kiál­tani. Huszár Károly odasiet Uránhoz, kirtérül és kapacitálni kezdi, hogy hagyja el a termet, ne provokál­jon még nagyobb viharokat. Ulain már­ rám­ hajlik Huszár szavaira, azmikor Gömbös Gyula a jobbkö­zépről a padsorok között átsiklik, odamegy Huszárhoz és vitatkozik vele. A vitatkozást elnyeri az ellen­zék viharos lármája. Az ellenzék tagjai Gömbös felé kiáltják: — Talán azonosítja magát Ulainnal? Gömbös: Én nem azonosítom ma­gamat, de nem lehet egy embert így megtámadni. Gömbös közben tovább folytatja a vitatkozást Huszár Károllyal. Az ellenzék kórusban kiáltja Gömbös felé: —­ Mit akar Gömbös? Igaza van Hu­szárnak! Éljen Huszár Károly! Az ellenzék és a jobbközép hosz­­szasan éljenzi Huszár Károlyt. Gömbös visszakiált az ellenzék felé: — így nem lehet egy embert meg­támadni! Én a gyengéket mindig meg­védem. Létay Ernő: Védje meg azokat, aki­ket guaran­botokkal vernek az utcán. Felkiáltások a baloldalon: Ulain menjen ki! Hamisítónak nincs itt helyet Uh­in ki is megy a teremből, a középen azonban tovább folyik a vita Huszár Károly és Gömbös Gyula között.. Gömbös Gyula vé­delmére kel­l kisnak, Huszár pe­dig a lármát ,túlharsogva, kiállja Gömbösnek: — Nem engedem magára terrori­zálni! Az ellenzék zugó tapssal és éljen­zéssel­ fogad­ja Huszár felkiáltását. Usctty Ferenc: Rágalmazónak nincs Itt­ helye,­­tegyen végre tisztesség ebben az országban! Közben állandó viharos zaj az egész Házban.. Az elnök állandóan rázza a csengőt,­­ azonban a rendet rumi tudja­ híyreálítani. A folyto­­nos közbeszólókat figye­lezteti ugyan az elsők, de siker nélkül. Végül is a folytonos közbes­ólók közül Propper Sándort, Nagy Er­nőt és Rupert Rezsőt rendreuta­­sítja, a rendet azonban helyreállí­tani nem tudja, mire az ülést fel­függeszti. Izgalmas szünet. A szünet alatt a vita még egyre tart Huszár és Gömbös között. A képvise­lők bennmaradnak az ül­és­teremben, a zaj és a vihar tovább tart. Gömbös hangja kihallatszik a lármából: — Senkinek sincs joga egy képvi­selőt a Házból kiutasítani! Gömbös Gyula az ellenzék padsorai elé megy és ott kiállja: — Képviselőt nem lehet a Házból kiutasítani. Rakovszky István visszakiállja Göm­bösnek: De igen! Itt nincs helye : rá­galmazónak! Gömbös visszavág Rakovszkynak. Maga beszél így, aki mindig a mentelmi­­jog védelmét hangoztatta. Tessék a Házszabályok szerint eljárni. Rakovszky István: Hol a miniszter­elnök? Itt kell lennie! Huszár Károly egy csoportban ma­gyarázza, hogy mi történt, közben in­gerülten a padra üt és kiállja: Akár­mit akarnak, semmi körülmények kö­zött nem h­agyom magam terrorizálni Felkiáltások a szocialistáknál. Nem kell katonai diktatúra! Ez­­ nem a Sörfesz-utca, ott dirigáljon Gömbös! * Rothenstein hangja végigsüvit a termen: A kaszárnyaparancsnok akar itt dirigálni. Felkiáltások a baloldalon és a közé­pen: Huszár Károlynak igaza volt, ezt mindenkinek be kell látnia. Mióta Gömbös az egységes párt? A nagy zajban és a viharos vitat­kozások között lép be a terembe Berklén István gróf miniszteri­rnak. A miniszterelnök Gömbös felé megy, valamit mond neki, majd Huszár Ká­rollyal együtt kimegy a teremből. Gömbös Gyu­l továbbra is az ellenzék előtt­ maradt és magyarázza eljárását. Majd Gömbös Gyula és­­ Ugron Gábor között­ formális vita fejlődik ki. Gömbös kijelenti, hogy ő nem akarta vissza­tartani V­ászár Kár­oli­t, de bár ment-

Next