8 Órai Ujság, 1922. december (8. évfolyam, 275-298. szám)
1922-12-14 / 285. szám
Budapest, 1922 december 14. IT Csütörtök, Vili, évfolyam, 285. sí* m mjA Jfpl Imi............ i iiiiiimii n niiiich ELOFIZETÉSI ÁRAK: Etf hóra 200 Korona, híredévre 560 Korona Egyes példányszám ára 1O Korona Jugoszláviában eisy példány: 3 jugoszláv Korona Ars Bécsben JOOO Korossá, Felelős szerkesztő: Dr. NADÁNYI EMIL SZERKESZTŐSÉG: VIII.,SOKK SZILÁRD UTCA 4. Telefon : JSzoef 105-00, J. 105-01. J. 105-01 KIADÓHIVATAL: J HL, JÓZSEF-HORDT 5. SZÁM. Telefon: JGzeef 43. J. 53. J. 63. J. 13-34._____ Hetek óta folyik Károlyi Mihály vagyonelkobzási pere a bíróság előtt, anélkül, hogy valami különösebb érdeklődést keltene a közvéleményben. Fölöttébb természetes ez a közöny, hiszen olyaan kérdésről folyik a vita, amelyre vonatkozólag jogerős ítéletét már régóta meghozta a nemzet. Ott függ történelmünk galériájában fekete posztóval bevont képe Károlyi Mihálynak, akárcsak a velencei Ducae nagytermében a hazaáruló dogeé. Nincs szükségünk vádra, védelemre, tanukra, vizsgálatra, bizonyításra, mert ezt a port megélte lelkében minden magyar ember, amikor esztendőkön át egyre fokozódó gyötrelmek közepette áldozata volt átkunk végzetes emberének. Pert indítani Károlyi Mihály hazaárulási perében, oly fölösleges, mint revíziót kérni is kariathi tudás ismert ügyében. A bírói ítélet, akár fölmentő, akár marasztaló is lesz, tisztelettel fog találkozni, anélkül, hogy hivatott döntést jelenthetne. Politikumról van szó, olyan kéréséről, amelynek földerítésére és megítélésére nem áll megfelelő eszköz, se kompetens módszer a bíróság rendelkezésére. Sokkal helyesebb lett volna, ha rögtön az első nemzetgyűlés megalakulása után egyszakaszos törvényben mondták volna ki a nemzet ítéletét Károlyi Mihály fölött. A politikai ügy a bíróság előtt azonban éppen olyan fonák helyzetet teremt, mintha bíróság elé tartozó ügy kerülne a nemzetgyűlés döntése alá. ♦ Az illetékességeknek ilyetén összetévesztéséből lopott tőkét szerelhet magának a cse szövő agitáció. Megismétlődik a Tisza-gyilkosság végtárgyalásán tapasztalt visszaélés: szószékek, sőt hordók fölállítása a bíróság előtt politikai szónoklatok számára. Szinte eltűnik a sírvesztőben a bárói emelvény, mialatt nyitott ablakon át kiabál le az utcára a forradalom igazolása! A védők politiki taktikáját alig lehet ártalmatlanná tenni, mert a bírót egyaránt kötelezi a törvény , lényege és alakisága. Az egész tárgyalás eredménye tehát: meddő munka a bíróság részéről, veszedelmes propaganda a védők tribünjén. Maga :az ítélet pedig már régóta megvan! Károlyi Mihály hazaáruló, a háború folyamán lohasztója a harci készségnek, előkészítője az összeomlásnak, utásza a forradalomnak, csemngésze a bokevizmusnak. A miniszterelnök tiltakozik az ellen, hogy az Ulam—Rassay-ügyből politikai tökföt kovácsoljanak. illák!) botrány a Birkán. — Illám Huszár alenfik rábeszélésére elhagyta az üléstermét. — les uila Huszár Károly és Gömbös Gyula között. Friedrichi István is a Ház elé vitté „hazaárulás!" ügyét. — Saját tudósítónktól. —...... — A nemzetgyűlés mai ülésén a biztosítási javaslat tárgyalása közben szót kért személyes ügyben Rassay Károly, hogy ismét a Ház elé hozza az Ulainügyet. ■ — Sajnálattal tapasztaltam, — kezdte felszólalását Rassay, — hogy Ulain képviselő úr nem átallotta a tegnapi affért tovább úgy periraktálni, hogy az a gyanú fullánkját, továbbra is meghagyja. Én tegnap — őszintén szólva — megsajnáltam Ulain képviselő urat, mert láttam, hogy teljesen össze van törve és látja, hogy karrierjének vége van. Ebben a pillanatban lép a terembe Ulain Ferenc, előre megt és ezt kiáltja Sassay felé: — Kár volt önnek megszánni engem! Semmi szükség sincs engem megszánni! Amikor Ulain Rassay első mondatainál a terembe lépett, az ellenzék nagy zajjal fogadta.Felkiáltások: Itt jön! Megjelent! Mégis be mert jönni! Amikor Ulain visszautasító közbekiáltása elhangzott, óriási vihar tört ki az ellenzéken. Az ellenzéken. Az ellenzék a padokat csapkodva kiáltja Ulain felé: Menjen ki! Ulain közben leül a helyére, a zaj azonban nem szűnik. Az ellenzék tagjai egyre kiabálják:- Hogy mert bejönni? Kamislló! Nincs helye iá. Usain sápadtan felkel a helyéről, fel akar menni a teremből, azonban az ellenzék kiáltozása láthatólag annyira bántja, hogy visszajön a kijárattól, felmegy a padsorok között az első padsor elé, ott összefös a karmill, megáll és szembenéz az elleniékkel. Az -a, how mit fognak még feléje kiáltani. Huszár Károly odasiet Uránhoz, kirtérül és kapacitálni kezdi, hogy hagyja el a termet, ne provokáljon még nagyobb viharokat. Ulain már rám hajlik Huszár szavaira, azmikor Gömbös Gyula a jobbközépről a padsorok között átsiklik, odamegy Huszárhoz és vitatkozik vele. A vitatkozást elnyeri az ellenzék viharos lármája. Az ellenzék tagjai Gömbös felé kiáltják: — Talán azonosítja magát Ulainnal? Gömbös: Én nem azonosítom magamat, de nem lehet egy embert így megtámadni. Gömbös közben tovább folytatja a vitatkozást Huszár Károllyal. Az ellenzék kórusban kiáltja Gömbös felé: — Mit akar Gömbös? Igaza van Huszárnak! Éljen Huszár Károly! Az ellenzék és a jobbközép hoszszasan éljenzi Huszár Károlyt. Gömbös visszakiált az ellenzék felé: — így nem lehet egy embert megtámadni! Én a gyengéket mindig megvédem. Létay Ernő: Védje meg azokat, akiket guaranbotokkal vernek az utcán. Felkiáltások a baloldalon: Ulain menjen ki! Hamisítónak nincs itt helyet Uhin ki is megy a teremből, a középen azonban tovább folyik a vita Huszár Károly és Gömbös Gyula között.. Gömbös Gyula védelmére kell kisnak, Huszár pedig a lármát ,túlharsogva, kiállja Gömbösnek: — Nem engedem magára terrorizálni! Az ellenzék zugó tapssal és éljenzéssel fogadja Huszár felkiáltását. Usctty Ferenc: Rágalmazónak nincs Itt helye,tegyen végre tisztesség ebben az országban! Közben állandó viharos zaj az egész Házban.. Az elnök állandóan rázza a csengőt, azonban a rendet rumi tudja híyreálítani. A folytonos közbeszólókat figyelezteti ugyan az elsők, de siker nélkül. Végül is a folytonos közbesólók közül Propper Sándort, Nagy Ernőt és Rupert Rezsőt rendreutasítja, a rendet azonban helyreállítani nem tudja, mire az ülést felfüggeszti. Izgalmas szünet. A szünet alatt a vita még egyre tart Huszár és Gömbös között. A képviselők bennmaradnak az ülésteremben, a zaj és a vihar tovább tart. Gömbös hangja kihallatszik a lármából: — Senkinek sincs joga egy képviselőt a Házból kiutasítani! Gömbös Gyula az ellenzék padsorai elé megy és ott kiállja: — Képviselőt nem lehet a Házból kiutasítani. Rakovszky István visszakiállja Gömbösnek: De igen! Itt nincs helye : rágalmazónak! Gömbös visszavág Rakovszkynak. Maga beszél így, aki mindig a mentelmijog védelmét hangoztatta. Tessék a Házszabályok szerint eljárni. Rakovszky István: Hol a miniszterelnök? Itt kell lennie! Huszár Károly egy csoportban magyarázza, hogy mi történt, közben ingerülten a padra üt és kiállja: Akármit akarnak, semmi körülmények között nem hagyom magam terrorizálni Felkiáltások a szocialistáknál. Nem kell katonai diktatúra! Ez nem a Sörfesz-utca, ott dirigáljon Gömbös! * Rothenstein hangja végigsüvit a termen: A kaszárnyaparancsnok akar itt dirigálni. Felkiáltások a baloldalon és a középen: Huszár Károlynak igaza volt, ezt mindenkinek be kell látnia. Mióta Gömbös az egységes párt? A nagy zajban és a viharos vitatkozások között lép be a terembe Berklén István gróf miniszterirnak. A miniszterelnök Gömbös felé megy, valamit mond neki, majd Huszár Károllyal együtt kimegy a teremből. Gömbös Gyul továbbra is az ellenzék előtt maradt és magyarázza eljárását. Majd Gömbös Gyula és Ugron Gábor között formális vita fejlődik ki. Gömbös kijelenti, hogy ő nem akarta visszatartani Vászár Károlit, de bár ment-