8 Órai Ujság, 1923. január (9. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-03 / 1. szám

r • ■ - ■ \ — - - *”*• 1823' ja°“ár 3- em bántó a liberalizmusról és a szélsőségekről. Heinrich Ferenc az antiszemitizmus, az internacionalizmus és a radikalizmus ellen, mondját tudósítónktól. A Nemzeti Polgár Párt az újév alkalmából szeretetteljes ünneplésben végzze®itette a Párt vezetőit. Az üdvözlésre rendkívül nagy számban jelentek meg a párt tagjai. Gaál Vilmos dr. üdvözölte a párt nevében Heinrich Ferenc elnököt, aki megköszönve az üdvözlést, az aktuális politikai kérdéseket érintette válaszában. A külpolitikai téren — mondotta — legfontosabbnak tartom, hogy minden irányban kitűnően megszervezett külügyi képviseletünk legyen, elsősorban a győző állam aktán és minden áldozattal arra törekedjünk, hogy a külföld sajtójában hangot kapjunk, hogy felvilágosíthassuk azt a való, szomorú helyzetünkről és növeljük a mellénk állók számát. Egy erős kezű külügyminiszterrel az élen állandóan a jóvátétel ellen kell küzdenünk és utalok itt Lukács László legutóbbi cikkére, amely bőven elmond mindent, amit ez irányban akormánynak tenni kötelessége. Ha a belpolitikai helyzetünket nézem, elsősorban a parlamenti életre kell felhívni a figyelmet. Ahány párt, annyiféle küzdő tárbor van ott és a legkomolyabb tárgyilagosságot megol kivánó kérdéseknél a személyi gyanúsításokkal a bár nem igazolható vádaknak az ország színe elé hozásával fűtik a szenvedélyeket és a szélsőségek egymás elleni harca rendesen személyküzdelemmé fajul. Az elkeseredés, a gyűlölség tobzódik és így természetesen a konstruktív építőmunka lehetőségét már csírájában elfojtják. Én elítélem az antiszemitizmust, az internacionalizmust, a radikalizmust és demagógiát egyaránt. •A megértő, engesztelékeny, becsületes, hazafias és a szó szoros értelemben vett keresztény erkölcsű irányzatérvényesüléséért küzdők, amelyben a nemzeti érzés depiinál. Ha a parlament munkáját nézem, csodálatos, hogy egyben nincs különbség a pártok között és ez az antimerkantéizmna. _ Mint gazdakémzet képviselője főerhoreszkálok minden osztályérdeket, elítélek minden felekezeti vagy osztályérdeknek előtérbe nyomulását és így elképzelhető, hogy mint a parlament egyetlen kereskedőtagja, hogy érzem magam, mikor a megvető megnyilatkozásokat meg kell hallgatnom, amikor egyes bűnösök hibáját az égési osztályra vonatkoztatják, az egész kereskedő és iparos osztálynak gazságokat és lelkiisme- rettességet imputálnak, csak a gazdagodás utáni vágyat látják bennük és még hazafiságot sem igen tételeznek fel részükről.k — Ép úgy, minden rosszat kirbálnak a bankokra, a kereskedőkre és a gyárakra. | — Rászabadítják a kereskedőkre a bizottságokat, bíróságokat, razziákat, tartanak, törvényt hoznak ellenük a tisztesség védelmére, mindez csak az osztály iránti legrosszabb feltevés alantján születhetett meg. Ilyen viszonyok között ne szóljon senki komolyan gazdasági regenerációról, aktív kereskedelmi és fizető mérlegről és a többi jókról, amelyekről felületes hozzáértéssel úton-útfélen puffantanak el frázisokat. Ezzel szembe® pedig elvárják a kereskedőktől, hogy az adóterhekből kivegye a legnagyobb részt és a büntető szankciók éle éppen ez ellen a legkönnyebben elérhető osztály ellen irán’ nyul. Adja Isten, hogy a készülő rendtörvény ne legyen olyan, amely ennek az osztálynak a mozgási szabadságát még jobban megbénítja. Ami az adózást illeti, nem tudom helyes doolg-e a kegyetlen igénybevétele az adóalanyoknak, legyenek azok bármely foglalkozású osztályhoz tartozók. Helyes-e újabb és újabb adók kitalálása és aplikátása? Hisz fizetjük az adókat, amíg csak lehet, de elvégre ennek ellenében takarékosságot is kellene látnunk az államháztartás egész vonalán. Eddig csak az adóbevételek fokozását látjuk, most a kiadások apasztását is szeretnék látni. A megcsonkított kis állam ma is a régi nagy apparátussal dolgozik, pedig igényeinket leszegényedett voltunkra kell szabni. Pénzügyi téren a rendcsinálás első feltétele a mérlegkészítés, azaz egy zárszámadás és egy költség, előirányzat. E nélkül egy komoly lépés sem tehető előre. A valuta fluktuációja nem akadályozhatja ebben a kormányt, ezen könnyű segíteni egy fix, kurzus bázissal, mely után automatikusan nőnek, vagy apadnak a beállított tételek. — Ismerem, a kormány nehéz helyzetét, ismerem jószándlékait, nem akarom nehezíteni helyzetét, hanem segíteni szeretnék rajta. Azt hiszem, ha ezen aggályaimat mérlegelni fogja, nem fog a köznek kárára válni. Beszéde végén megköszönte a bizalom megnyilvánulását és köszönetet mondott az üdvözlésért. A tetszéssel fogadott beszéd után Dési Géza dr. üdvözölte a párt nevében Lukács Lászlót. Szólott Lukács László politikájáról, amely a magyar virágzás legragyogósab időszakának előmozdítója volt. Az 5 pénzügyi genialitása váltotta valóra azt, hogy arannyá lett a magyar papír, készpénzzé a magyar hitel és bizalommá a magyar írás. Mérsékletével és előrelátásával megtudta tartani azt, amit megszereztünk. A szabadelvűség volt a politikai krédója, nem a jelszavak szabadelvűsége, hanem az a szabadelvűség, amely egyben konzerváló erő. Konzerválja a nemzeti erkölcsi gondolatot, kiegyenlíti az állam jogos igényeit a polgárok méltányos érdekeivel, nem részesít senkit jogosulatlan kedvezésben, de méltatlan hátrányban sem. Kérte beszéde végén Lukács Lászlót, hogy ebben az irányában mutassa tovább is a párt útját, amely Magyarországot hatalmassá, naggyá tette. Lukács László szólalt fel a nagy tetszéssel fogadott beszéd után, megköszönte az üdvözlést, majd arról szólott, hogy ha a párt az elmú öt esztendőben nem érte el a sikert, amelyet joggal várhatott és remélhetett, annak okát abban látja, hogy azok, akikhez fordult a párt és akiknek érdekében zászlót bontott, nem értették meg törekvéseit és nem méltatták kellőképen figyelemre azt az irányzatot, melyet diadalra vinni igyekezett. — Mi is liberálisak vagyunk és liberális irányba akarjuk az ország lakosságát és a polgárságot vinni, azt a polgárságot, amely minden egészséges államban a nemzet gerincét kell, hogy képezze. Itt az történt azonban, hogy polgártársaink úgy gondolván, hogy ha már liberális akarok lenni, akkor ahhoz csatlakozom, aki minél többet ígér, nem gondolvánmeg, hogy ez az ígéret vagy csak ígéret marad, vagy pedig ha megvalósíttatik, az országnak csak kárára szolgálhat. Nem vették észre, hogy ily módon beleestek a radikalizmus kelepcéjébe.— A hiba megtörtént és látjuk, hogy ennek következtében a nemzetgyűlés szekere meglehetősen baloldalra tolatott fel. — Mindazonáltal nem szabad lemondanunk a reményről, hogy sikerülni fog kitartó munkával a jövőben igazi, minden szélsőségtől ment és az egészséges középúton haladóliberális irányzatnak érvényt szerezni. Aki az európai helyzetet ismer, látja, hogy minden országban óriási averzió mutatkozik minden szélsőséges irányzattal szemben és bizonyos reakció keletkezett a szélsőségek túlságos növekedése ellen. A szélsőséges akcák reakciót váltanak ki és nekünk is megvan a reménységünk arra, hogy adandó alkalommal polgártársaink helyesebben fogják megítélni a helyzetet és távol tartják magukat a szélsőségektől. Sajnos, nálunk a baloldali szélsőségek ugyanilyen szélsőséget váltanak ki a jobboldalon is, amelyeket nem helyeselhetünk, el is ítélünk, de részben megérthetik mindazok előtt, akik keresztülmentek a forradalmaknak nevezett felfordulások minden borzalmain és szenvedésein. Természetes, hogy ezek megismétlődésétől mindenki óvakodik és megtörténik, hogy az eszközök megválogatásánál e törekvésükben túl mennek a megengedett határokon, ami ismét végtelen károkat okoz nekünk külföldi relációkban. Szükséges tehát, hogy megváltozzék az, amit modern kifejezéssel mentalitásnak neveznek a legújabb idők óta és amit magyarul gondolkozásmódnak lehet, mondani. Meg kell változni ennek, hogy ne csak azt keressék az emberek, ami másoknak minél többet árt, hanem azt keressék, ami az összességnek minél többet használ. Látjuk, hogy minden irányú túlzásegyformán egészségtelen és a két túlzó irányzatnak egymással szemben való harca az alkotó munkának legnagyobb akadálya. Kívánom, hogy a Gondviselés adja meg a lehetőséget annak az irányzatnak az előmozdítására, amely a polgárságot a mérsékelt felfogás útjára fogja terelni és a meddő harcok helyett az alkotás munkája következhet. A zajos éljenzéssel és tapssal fogadott beszédek után a párt tagjai szerencsekivaslataikat fejezték ki Heinrich Ferencnek és Lukács Lászlónak. Is gyársul, levesledik és iparosok tutokoznak a hitelni jön könyvezetés ellen. Pénteken délben értekezletet tartanak az összes kereskedelmi és ipari érdekeltségek* Saját tudósitónktól.* A kereseti adóról szóló törvény mellé csatolt végrehajtási utasítás tudvalevően kötelezővé teszi, hogy a gyárosok, kereskedők, iparosok, vállalkozók külön könyveket vezessenekaz üzleti forgalom pontos és részletes kimutatására. Könyvet kell vezetni — a végrehajtási utasítás értelmében — az összes bevételekről, kiadásokról, leltárról és a forgalom minden fázisáról. •A kereskedők és iparosok körében nagy elégületlenséggel fogadták ezt a rendelkezést. Különösen a kiskereskedők és kisiparosok tartják magukra nézve sérelmesnek a kötelező könyvvezetést. Hangsúlyozzák, hogy e rendelkezés életbeléptetése káros befolyással lehet, az üzletmenetelükre. A kereskedelmi érdekeltségek tegnap elhatározták, hogy értekezletet tartanak, amelyen tiltakozni fognak a kötelező könyvvezetés ellen és bírálat tárgyává teszik a kereseti adóról szóló törvényt. Az értekezlet szenteken délben 12 órakor lesz a Kereskedelmi és Iparkamara nagytermében és ezen résztvesz valamennyi kereskedelmi, ipari, gyár,ipari érdekeltség. így megjelennek az OMKL, a Baross Szövetség, a GyOSz, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete, az Országos Iparegyesület, a Magyar Kereskedelmi Csarnok, a Kereskedelmi és Iparkamara a Budapeti Kereskedelmi Testület, a Keresztény Iparosok Szövetsége, az Országos Kereskedelmi és Iparos Szövetség képviselői. Az értekezleten Belatini Braun Artúrds, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elnököl, aki megnyitóbeszédében rá fog mutatni a törvény mindazon intézkedéseire, amelyeket sérelmes, pék talál a kereskedemi és ipari életünkre. Ezután Bodroghy József dr. előadó beterjeszti a határozati javaslatot, amely a kötelező könyvvezetés káros-,hatását - t fejti ki és amelyben az értekezlet kéri a pénzügyminisztert, hogy az új végrehajtási utasítás életbeléptetését halassza el. A határozati javaslat beterjesztése utáni az érdekképviseletek kiküldöttjei ingnak iho*rásaólajá *.iavasUüio®.. ~ A határozati javaslatot minden valószínűség szerint memorandum formájában egy nagyobb küldöttség fogja a pénzügyminiszter elé terjeszteni, hogy így még hathatósabban dokumentálják tiltakozásukat. A pénteki értekezlet elé nagy érdeklődéssel tekintenek a fővárosi és vidéki kereskedők és iparosok. Az ügyvédek is sérelmesnek tartják a kereseti adótörvény végrehajtási utasítását. .A kereskedelmi élet tiltakozó mozdalmával egyidejűleg mozgalmat indítottak a kereseti adótörvény végrehajtási utasítása ellen az ügyvédek is. A '■különböző sérelmekkel már foglalkoztak az ügyvédség hivatalos testületei is. Legutóbb az Új ügyvédi Pártnak I V. kerületi értekezlete tiltakozott a végrehajtási utasítás rendelkezései ellen. Dr. Szűcs Miklós elnöki megnyitója után Brauner Mór dr. előadó hosszabb beszédben kifejtette, hogy az ügyvédi hivatás alapelvébe, az ügyvédi titoktartásba ütköznek a sérelmes rendelkezések. Gál Jenő dr. pedig arra mutatott rá, hogy milyen károkat okozhat némely esetben az ügyvédi titoktartás fntéményének esetleges meglazítása. A titoktartási kötelezettség — szerinte — nem az ügyvéd privilégiuma, hanem a jogkereső közönség legszükségesebb védelme. Több felszólalás után az értekezlet elhatározta, hogy a különböző ügyvédi testületek bevonásával küldöttséggel járulnak a pénzügyminiszterhez, hogy a sérelmes végrehajtási utasítást sürgősen változtassa meg.