8 Órai Ujság, 1923. január (9. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-17 / 12. szám
Szerda, 1923 január 17. OkdmsMd Mi lesz Kossuth Lajos Tivadar milánói hagyatékával. — Gimsit Bertalan halála. — Sajótudási tanktól. — Mussolini betiltotta az olasz Petőfi- ünnepségeket. Egy olasz lap szenzációs cikke a Petőfi-centenáriumról. — Mussolini a kisántant tetszését akarta elnyerni az olasz Petőf-ünnepek betiltásával. — Saját tudósítónktól. — Politikai közgazdaság, és írod-lmi köreinkben fájdalmas gyászt'' kelt a Pozsonyból érkező hír, mer szerint Gülií.,z■■ Lei tálán, az .1 líu.*CLtiG$ magnezit Részvénytársaság elnöke, ott, tegnap 63 éves korában meghalt. Nagy sikerekben és fordulatos élményekben gazdag életpálya találta meg korai végét a kiváló férfi halaival, akinek egyénisége és ereje a régi Magyarországban gyökeredzvén, együtt pusztult el a hazával. Kora ifjúságában — Helly Ignác ajánatára — titkára lett Kossuth Lajosnak, aki mindhaláláig bizalommal és szeretettel volt a nagytehetségi szentesi fiú iránt. Olaszországba viszszatérvén, publicisztikai és közgazdasági működést fejtett ki Mint a Reuter-iroda parlamenti tudósítója, több esztendeig élt Londonban, majd Magyarországba tért vissza, ahol ,kamzetközi relációit fö használván, áldásos közgazdasági működést fejtett ki, öt kulturnyelven irt és beszélt tökéletesen. Európa és Amerika minden álmában voltak meghitt barátai és nagy üzletfelei, tizenegyszer szelte át az Atlanti Óceánt, hogy amerikai tőkét hozzon Magyarországba. Egyénisége, ez a disztingvált vegyüléke a nemzetközi kulturembernek és a tőzsgyökeres magyar táblabirónak, mindenütt hódított úgy a magánéletben, mint a nemzeti közgazdaságot érdeklő ügyekben. _ Följegyzései és elbeszélései a Kossuth-család intim életéről fontos adalékai lesznek a történetirónak. Mindvégig meleg barátság fűzte a két Kossuth-fiúhoz és utolsó tervei is Kossuth Lajos Tivadar milánói hagyatékának szóltak. — Mi lesz Kossuth Lajos Tivadarral?! — töprengett aggodalmasan, amikor Olaszország belépett a háborúba. Addig nem nyugodott, míg Svájcon keresztül hírt nem kapott távoli barátjától. Kossuth Lajos Tivadar csak ennyit üzent: „Nagyon szomorú vagyok." Akkor terjedt el Budapesten a hazug hír, hogy az olasz király Kossuth Lajos Tivadart a monsai királyi kastély majordomusává nevezte ki. Gunszt akkor Svájcba utazott, hogy semleges terüeten találkozhassak a Kossuth-fiúval. felajánlani magyar barátok segítségét Kossuth Tivadar nem jelent meg és egy üzenetben esdekelve kérte Gunsztot, ne küldjenek neki semmit se, mert irtóztató helyzetében csak újabb félreértéseknek tennék ki ők A béke megkötése után Gunszt — már megtört szívvel — Milánóba utazott, hogy megtudja, minő körülmények között halt meg az utolsó Kossuth és hogy mi történt hagyatékával. Útja eredményéről sírva, ahogyan csak igazi férfi tud sírni, mondta el a következőket e sorok írójának: — Kossuth Lajos Tivadar — egy rövid utazás kivételével — az egész háborús időt Milánóban töltötte. Dacára annak, hogy olasz álmpolgár volt, sőt megkapta a nagy olasz állampolgárságot, ami azt jelenti, hogy az olasz páriament szavazattal vette őt fel az olasz közötségbe, — ki volt téve a jyjuutitó t. tmsákatatwk. Éveken kertiül előbb a vasútnál, majd közgazdasági I válla.t. -t.Lol'ban vezető állást töltött be ez a-tn -pig becsü'de.-. és ridegen köz eséget teljesítő férfi. Elképzelhető, hogy ■ sok ellenséget szerzett, akik a háborús tébolyban megbízhatatlansággal, sőt kémkedéssel is vádolták. Kossuth Laos Tivadar mindenkitől visszavonult, klubjába se járt, igazgatótagságait törölték, alig ment sétálni, nyomorgóit eladta értéktárgyait, de mindvégig megmaradt a Hotel Milánban levő szobácskájában. Szív betegsége egyre jobban gyötörte és amikor egyszer Milánó utcáin magyar hadifoglyokat látott, rohamot kapott és ájultan hozták haza. Mikor betegsége végzetesre fordult, már alig volt mit eladnia. Amikor meghalt, nem akadt jóbarát, aki eltemette volna. Kossuth Lajosivetdart tömegsírban temették el. — Nagynehezen megtaláltam a tömegsírt, ahol pihen, denem nyugszom mindaddig, amig , haza nem. . hozatjuk hűlt tetemeit, hogy apja mellett találja meg helyét Kossuth Lajos Tivadar hagyatéka, egy irományokkal teli bőrönd és atyjának arcképe zálog gyanánt maradt egy milánói ügyvéd kezében, aki az utolsó költséget kölcsönözte. Ezt is vissza kell szerezni, mert Kossuth Lajos Tivadar írásai között fontos történelmi okmányok is vannak. És itt elmondta Gunszt, hogy Kossuth Ferenc, mint miniszter, minden egyes királyi audiencia után dialógus formájában megírta a királlyal való beszélgetést öccse számára. Kossuth Ferenc, amikor először jelent meg a Burgban, nem volt valami nagy véleménnyel Ferenc József uralkodói képességéről. Fölöttébb érdekes, hogy a huszonnyolc levélben, amely az audienciák sorozatát mindig friss benyomások alatt megörökíti, mint nő meg Kossuth Ferenc véleményében az agg király alakja. Kitűnik, hog bizonyos alapvető kérdésekben a király meg tudta győzni Kossuth Lajos fiát Gunszt, aki úgyszólván másfél esztendeig haldokolt, elfére foglalkozott a tervvel, hogy ezt a hagyatékot — Milánóba utazván —■ személyesen visszaszerezze. Tanácskozott is egyszer Apportus Alberttel, akinél teljes megértésre talált. Majd szem Szterényi József bárónak, a /Kossuthi-család egykori rajongó hívének, látogassa meg őt ebben az ügyben betegágyánál. Szterényi nem jött el és a csalódástól fájdalmasan érintett Gunszt Bertalan keserűen jegyezte meg: — Bezzeg fürgébb volt ez a Szterényi, amikor élő Kossuthról volt szó! A pozsonyi temető csöndes halottjának abbamaradt tervét bizonyára meg fogja valósítani a magyar kormány. Gunszt Bertalant holnap temetlik és ravatala körül mély gyászban állnak gyermekei: fia, Gunszt Kossuth Lajos, a Magnezit Társaság igazgatója és leányai: Ilona, Ernst József bankár felesége. Annie, dr. Karczag László egyetemi magántanár felesége és Klára. Ha a viszonyok javulnak, honi földbe fogóik szállítani a hon nerit. Garbói.’ István. um „..................... ........................m r .•* . Petőfi Sándor születésének századik évfordulóját nemcsak a magyar társadalom, hanem az egész műveit világ minden nemzete egyaránt megünnepelte. A Petőfi-centenárium nemcsak a magyaroknak, hanem a finneknek, a svédeknek, a németeknek, az osztrákoknak, a franciáknak is alkalmat szolgált arra, hogy a szabadság költőjének emlékezetét megünnepeljék. Az a hatás azonban, amelyet Petőfinek és általa a magyar géniusznak a centenárium alkalmából való megünneplése gyakorolt a külföldi nemzetekre, úgy látszik, megdöbbentette a magyarság politikai ellenfeleit. A kisántant államai magyarellenes gyűlöletüket és propagandájukat a Petőfiünneplés terére is átplántálták. Olaszország most készült a Petőfi-ünneplők sorába lépni, azonban Mussolini, olasz kormányelnök meggátolta az olasz Petőfi-ünnepségek megtartását, mert a kisántant államai nyomást gyakoroltak. Mussolini kénytelen volt engedni a bukaresti, prágai és belgrádi politikai közhangulatnak és ezzel lehetetlnné tette annak a Petőfi Sándornak az ünneplését, aki több alkotásban áldozott az olasz szabadság oltárán. Mussolini tiltakozása természetesen nem maradt hatás nélkül az olasz közvéleményben, Olaszország egyik legelterjedtebb lapja a La voce republicana a Petőfi-ünnepségek kapcsán hatalmas cikket közöl „Il centenario di Alessandro Petőfi, il Mameli ungherese" — Petőfi Sándor,, a magyar Mameli centenáriuma — címen. Az olasz lap cikke mindenekelőtt Mamelihez, az olasz szabadság költőjéhez hasonlítja Petőfi Sándort és egyben megragadja az alkalmat arra, hogy Petőfi ünneplésével kapcsolatban éles bírálatot mondjon az olasz kormány külpolitikájáról. A cikkből a következő részleteket közöljük: — Január 1-én egész Magyarország — annak az igazságtalan trianoni békeszerződés által is kitolt része is — nagy fénnyel ünnepelte Petőfi Sándort a magyar Mameli születésének századik évfordulóját, aki 1849 juius 31-én a magyar szabadságért hősiesen küzdve, a becsület mezei,n esett el. — Az°k a magerek,. akik ma több: ’• váóbú mester..'se :en alkohol' áll ormányainak rabszobaságában élnek, csak egész csendben ünn. -ik meg nagy költőjüket, a kinek neve körül tömörülnek a közel eljövendő megváltásban és felszabadulásban bizva. — Érthető, hogy a kisántánt félénk kormányai, amelyek erőszakkal hajtották hatalmuk alá a magyarok millióit, elnemzetietleníteni törekszenek őket és ezért megtiltottak minden nyilvános megemlékezést Petőfiről. — De a legnagyobb mértékben csodálkozunk — mondja az olasz, lap cikke, — hogy Itáliában megtilthatják a magyar szabadság költőjének ünneplését, Petőfi Sándorról, a magyar szabadság költőjéről, minden olasznak kötelessége megemékezni. Petőfi Sándorról január 26-án a Sorbonneban a francia társadalom is megemlékezik, sőt Berlinben, Bécsben, Stockholmban is megülik a Petőfi-centenáriumot. Az olasz közvélemény a legteljesebb mértékben csodálkozik azon, hogy éppen Itália kormánya, Mussolini miniszterelnök személyében mérte ezt az erkölcsi pofont a magyarokra, akik legfdráóbb vezetőik közreműködésével ünnepelték meg annak idején az olasz költő Dante születésének évfordulóját. — Nyilvánvaló ebből — végzi cikkét az olasz lap, — hogy Olaszország és Magyarország között nincsen semmiféle egyetértés, dacára annak, hogy az olasz fascisták annyira emlegették a magyar fascistákkal való kapcsolatot.--Az igazság ezzel szemben az, hogy Mussolini r taláta ez idő szerint helyénvalónak a Petőfi Sándorról, való megemékezést, csak azért, hogy ezzel megnyerje Prága, Eolgrád és Bukarest tetszését. Az idézett olasz lapnak ez a cikke méltán kelthet feltűnést a magyar közvéleményben, amely az utóbbi időben rendkívül hajlott arra a következtetésre hogy Mussolini kormányra jutása idején valamelyes szorosabb nekrrust kelt Magyarország és Olaszország között. .wVAY »« t ^ —------- — | | Uj műsor. &&iS%SS£ Kezdete pontban 7V* órakor. J 3 Harmínc évas& famúesztély vonul fel Románia ellen. Háború esetén Bulgária is támadna Törökország támogatásával. London, január 16. A Morning Post Belgrádiból arról értesül, hogy a Dnyeszter mentén Románia elen 30 orosz hadosztályt vonak össze. Hír szerint tárgyalások folyók el osztáx. '.•••Trés ,t .us náci szór . t .kii iáiné.',' másrészt Szófia, Moszkva é Key között. Háború estjén'/Bülgy-iá im*« •aris. iiindik'.a vonalra fel. .Oroszország mr.dánadná fisszin urnát, a bolgár bandák Dobrudzsában kezdenének harcokat, a törökök pedig Tráciából támogatnák a küzdelmet. Szófia, jan. 16. A Bolgár Távirati Iroda a leghatározottabban megcáfolja azokat a híreszteseiket, amelyeket különösen a román sajtó terjeszt és amelyek szerint abban az esetben, ha a Közel- Kesten bonyodalom támadna, vagy Szovjetoroszország akcóba kezdene Románia ellen, Bulgária nem őrizné meg semlegességét. A bolgár kormánynak épp ellenkezőleg, a legsziárdabb elhatározása, hogy békés politikát folytat. A bolgár kormány nem szándékozik semmiféle olyan politikai kombinációba belépn , amely valaki ellen irányulna, még kevésbbé szándékozik Oroszországhoz csatlakozni, mert a bolsevista oroszok és az agrár bolgárok közt semmi közösség nincs. Olcsó hét Imi CIPŐM RákaSiUtt 1. Elegáns iUv*tos cipők. ~ Olcsó leltári árak. » " Tekintse meg kicsketuinkát!