8 Órai Ujság, 1923. március (9. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

/ Csütörtök, 1923 március 1. ^ | ^ .............. ■ . .......... földi jövetek állandóan, rámutatnak­­ arra, .hogy. milyen nehézséget jelent­­ fgazdasági összeköttetéseink fentartása. j.­­ szempontjából, hogy. ilyen akadályok­­ állottá­k be a külföldi fizetési eszközök­­ megszerzésében és látják, azt, hogy ezt az akadályt eliminálni akartuk.’ Szükséges azmsban, hogy arról az oldalról is segítségünkre­­jöjjenek, ahonnan segítséget re­mélhetünk. . A pénzügyminiszter ezután­­ a ki-, több tárcák költségvetéséről szólt. A dunai kikötő építésére 800 milliót irá­­­­nyoztak elő. Ez nem a teljes összeg. Örvendetes tényként említi meg...hogy Franciaország hozzájárulásával 15 mil­lió frank kölcsönt kapnak a­ kikötő építésére. Ez nem nagy, összeg, tekin­tettel azonban arra, hogy a mai viszon­­­­nyok közt olyan kölcsönt, mint béké­­­­ben, nem kaphatunk, mindenesetre­­ örvendetes jelenség.­­ A külügyminisztérium költségve­­­­tése 2.1 milliárdot tesz ki. A belü­lüi­­ tárca 9.8 miilliárd­ot. Itt főleg a ren­­­­dészeti szervek költségei­­ szerepelnek­­ nagyobb tétellel. A kereskedelmi tárcá­nak 1.6 miliárd a költségvetése. Ebből iparfejlesztésre 175 milliót fordítanak, a többit ipari szakoktatásra, a szén­, kormánybiztosságra, az kvisgálá "bi­zottságira, a kiviteli irodára fordítják. A földmivelésügyi tárca nettó összeg­ben 2,6 miliárddal szerepel. A Mádo­­sotcat elsősorban a vízügyi munkálatok és kísérletek emésztik föl, de jelenté­keny összeget fordítanak a mezőgazda­­sági szakoktatásra és a lótenyésztés szükségletei is nagy összeggel szerzet­nek. Itt gondoskodnak a földbirto­­ren­­dező bíróság költségeiről is. Ezek a kiadások a földbirtokiraformmal álla­nak­­összefüggésben. Nem akkor c­siná­­ltunk jó födreform­ot, ha drágán ad­minisztrálunk, hanem ak­kor, h­a való­­j­ban olyan adminisztrációt állítunk be. .-amelyet áthat: a földreform vág­­rah­­aj-. ..lásának szükségessége és azt hiszem,­­ ez mer nem a földm­íjve­tésügyi minisz­­­ter személyében.­­ — Az­­igazságügyminisztérium há­rom milliárd koronával szerepelt A pénzügyi tárca költségvetésében igen jelentékeny ráfizetési tétel a Délivasútl.­ ­ ’A vasút mostani helyzete a Jugo­­­szláviától elzárás folytán olyan­, hogy állandó deficit mutatkozik és nem igen van remény arra,­­hogy ez a defi­cit csökkenjen,­­ ellenkezően, inkább­­ emelkedésre van kilátás. Ami­ az üze­mek kiadásai előirányzatát illeti, a kiadás 75 milliárd, a bevétel el­öviben csak 49,8 milliárd, úgy­hogy a de­ficit itt 25,2 milliárd. Ez elsősorban ez államvasutak gesztiójának ered­ménye, amely 26,7 milliárd deficit­­tel zárult. , — Ebből a deficitből azonban 16­­milliárd a beruházás, 10 miliárdot­ tesz­­ ki a szállitási . adótétel, amelyet nem !. itt állítottak be a bevételek közé., I. tulajdonképpen tehát, a Máv. .költség-. , vetése nem mutat. fel hiányt. * Ami hiány mutatkozik, az volta­képpen csak beruházás. ./L.—■ Hozzájárul ehhez az, hogy a hely­­z­­et az utolsó fél esztendőben nem volt­­ olyan kedvező az államvasutak bevé­teleiben, mint előbb. A posta aránylag nagy jövedelmet mutat fel: 1,6 milliárdot. .­­' — A postatakarék költségvetéseiben bizonyos deficit mutatkozik, de ennek­­különösebb jelentősége nincs és a ka­matok felemelésével eliminálható. , A­­postatakarékpénztár többet nem játsz­­i.­hatik szerepet, pénz. és hitelpoli­tik­ánk­ban, mert. hiszen van jegyintézet és. van pénzintézeti körönt. .... ,, Az elnök*az ölést..5,'-.pfirotip. .• terfijg.’ geszti. " ^"6*0-a . ‘ Szünet után Kállay Tibor pénzügy­­miniszter­­folytatta beszédét. A népjó­léti tárca költségére 1­ szólva meg­­enfi­ti, hogy a fauulá­sbiztosítás kérdésében legközelebb megfelelő törvényiri­­­­istület terjeszt a nép­jóléti minisz­ter a nemzetgyűlés eh*, ^talikani akar nw . * a kultuszminiszteri tárca költség­­vetésével, 5,5 ■milliárd a költségvetési előirányzat, amelynek nagy részét jelentékeny be­ruházások képezik. Figyelembe kell venni a művészet terén szükséges gaz­daságii és szociális szükségleteket. Nem szabad, hogy tovább is szaporítsuk a szell­emi proletariátust. ... A művészeti szükségleteket minden esetre a legmesszebbmenő mérték­ben ki kell elégíteni. Ha már most mindezeknek össze­foglalásával a jövő képét akarjuk meg­világítani , és a jelenlégi viszonyokat aktatjuik­"-ismerteteti ,a­kkor a­ kibontó. Irtózást illetőleg a­ legfőbb baj , hogy az állam állandóan kénytelen a bankóprést igénybe venni, hogy a kiadásokat fedezze. Esztendők óta folyik ez és sajnos még most is, de az bizonyos, hogy állan­dóan folytatni nem lehet. A közvéle­ményt is élénken foglalkoztatja ez a kérdés. Beszélnek inflációról és deflá­cióról,, olyanok, akik ezeknek a fogal­maknak jelentőségév­el nincsenek tisz­tába. Deflációról beszélni nálunk, saj­nos, nem lehet. Lehet anrád ,hasz­ni, hogy az infláció egészséges inflációdé, vagy egészségte­len. Akik az egészséges inflációt akar­ják, ami azt jelenti, hogy az infláció révén beruházásokat eszkölö­t­sünk, azok megtalálják mindenesetre a költ­ségvetésben az erre megfelelő alapot, mert költségvetésünk felerésze ilyen egészséges inflációnak az ered­ménye­, lesz. A pénz rosszabbodását azonban ez a fedezési mód nem akadályoz­hatja meg és nem akadályoz­hatja meg a drágaság fokozását sem. A mi legfőbb célunk ennek a megszüntetése, mert szükségkép­pen rontja egész gazdasági éle­tünket. Azután itt van még a reparáció szolgáltatásának kér­dése, •a. külföldi adósságok mellett. Talán Magyarország az egyetlen állam, amely reparáció nélkül is nagyon súlyos külföldi adósságokkal van megterhelve. .. És amikor egész Európának nagy gondot okoz a háborús költségeknek fedezése és ha Anglia is kénytelen megegyezést emlegetni a háborús költ­ségek tekintetében, akkor bizonyára nem veszik tőlünk rossz néven, ha be­­jelentem, hogy mi is megegyezéseket és engedmé­nyeket kérünk, hogy a nagyobb fizetések térz­ét csök­kentsék, mert ezek állandóan nagy mérvű eltolódássokat okoznak állam­­háztartásunkban és­ ezek mellett gaz­dasági és pénzügyi regenerációról be­szélni sem lehet Szükségünk van tehát olyan köl­csönre és ez irányban nemsokára megtehetjük a kezdő lépéseket, mely nemcsak az államháztartá­sunk stabilizálását biztosíthatja, hanem külföldi adósságaink ren­dezését is lehetővé teszi. _. Egyelőre az a helyzet, hogy erőt kell gyűjteni, hogy feltárd­ózkod­hassunk. Az elmúlt 8 hónap, alatt 171 női!­­Hárdot vettünk a fegyintézettől igénybe, de .vigyáznunk kel!,­ hogy "ne menjünk "• szertelenségetek fit te :: ' Jön azonbim kői földi kölcsön sép.ii? ’g’. 'annál r­e.*ie. hb « ~helyzet. merT«Wi re • :n eV ^.i idő ,x. pénzü­gym­iniszter és a kormány • akrlk rnta. szükség lesz . az egész r ■ .el­dozatkészségére. . — KttlkereSked­ Mitü. ..mérlegünk IW m­ilió arany kí»rófiu p.: -'Ivslás!­ín n tát. —-; Láth­ató vlitel. It'i­gy a mérleg állandóan javul, amii » Mal kell adni a lehetőséget azonban, hogy ne állapítsunk meg olyan bevé­teleket, melyek csak az államháztar­tást labilissá teszik.­­ — A bankjegy emelkedésével termé­­­szetesen nemcsak a drágaság em­elke­­­­dik, hanem újabb és újabb igények­­ jelentkeznek a közalkalmazottak ré­széről, amit én természetesnek, jogos törekvésnek tartok, azonban mégis a tisztviselők legnagyobbfokú áldozat­készségére is szüksége van, hogy az ál­lamháztartás­ jövendőjét valahogy rendbehozhassuk, meg kell komolyan fontolni, hogy mi az, amit a tisztviselőknek ad­hatunk és meddig terjedhet a nem­zet áldozatkészsége.­­ Mert nem elég ehhez az áldozatkész­­­­ség, nem elég ehhez az, hogy gon­­­­­doskodjék a fedezetről a pénzügymm­­­i­niszter és a kormány, tekintetbe kell venni az adózó teherbíróképességét is. * — Harmadik fontos kérdésünk a hadsereg gazdasági kérdése,­­ mely 16 milliárddal szerepel a költ­­­­s­égve­tésben, ez az összeg azonban nem felel meg a tényleges szükségletnek. Hogy hads­ereg­­er­én nem rendez­­kednéztünk e­rre úgy, mint a mi igé­­nyeinknek az megfelelne, az a béke­szerződésből folyik, vagyis a zsoldos hadsereg szisztémája, melyet a békeszerződés ránk kény­szerít, nagyon nehézzé teszi a had­sereg fentartását.­­— És ezen nem tudunk egyelőre vál­toztatni, mert akkor, amikor valamit változtatni akarunk, annak útjában állnak nyomban a békeszerződés ha­­tár­ormányai­, úgy hogy kénytelenek vagyunk hadasereget a mai viszonyok­­hoz képest berendezni. Mi békés nemzet vagyunk, békes­séget akarunk, békében akarunk élni szomszédainkka­, semmiféle háborús törekvéseink nincsenek, behozatal csökkentésére és kivitel emelésére vezethető vissza.­­­ Én elvileg a teljes gazdasági sza­badság álláspontján vagyok. Az a né­zetem,­ ho­t, a tilalmi listát egészen el kellene törölni és meg­ kell jegyez­nem, hogy néhány nap előtt, megálla­podás jött létre a kormányom belül, hogy az exportlistát revízió alá vesszük és több felesleges tételt töröljünk be­lőle. Persze ebben a vonatkozásban kompromisszumra lesz szükség, de elvi álláspontomnál fogva el kell men­nünk a legmesszebbmenő határokig. Mindig van közvélemény, amely a kor­látozásokat sürgeti, mert elejét kell venni a konjunkturális szertelenségek­nek. A cél a szabad­ gazdálkodásra való áttérés. Időnk­ént szükség van korlá­­­tozó intézkedésekre. — A Devizaközpont fenntartására szükség van. — Mert ha m­egszentelnék, a szerte­lenségek újra ismétlődnének. Ennek ellenére a közönség nem támogatja a Devizáköz­pontot, hanem igyekszik azt munkáidban akadályozni. Nem tűrhet­jük, hogy megmentselt sürgönyökkel kérjenek valutát és más eszközökkel játszák ki a Devizaközpontot. A sza­bad gazdálkodásról szólva, még két problémáról­ kell megemlékeznünk. .Az egyik a hitelek rendezése. Itt csak a stabil pénz segíthet, de­ vannak jeten­­i;igékötentelyek mellett nem haladhb­­bulik el- most sem szó nélkül és ezek.­­Két: it bizonyos korlátozó intézkedő­­'-'kfté- vhh s­zükség.­ Különösen, a koszt­­- -c,;/:'; kell szeéni. Azt hi.szövgi-ttwsv.. • k. s/ipénz a beteg közga/flatsögi . ‘ ' élet' í olyant ónra V-- ho-;y. ezek a. lőnétek egyáltalában h'lmciü!!’ ittek, annak a következ­­mén... h­ogy az p.’ sppk ninj egész ké­­pesek. F. söserhcsn a hi-r/e vezetőségének kellene in­tézkednie, de a kormánynak is fog­lalkoznia kell ezzel a kérdéssel. —Meg kell válogatni a banküzleteiket, amelyek a kosztpénz-üzlettel foglal­kozhassanak. Nagyobb programmsze­­rűséget kell általában belevinni a hi­telügyletekbe. — A második, amelyről ezen a pon­ton szólni kell, a lakásbér kérdése. — Ebben is elhatározó lépésnek kell következnie. Úgy tudom, hogy a nép­jóléti miniszter nemsokára propozíció­­val­­fog jönni ebben a kérdésben. Ami az építtetéseket illeti, látható, hogy a mostani költségvetésben jóval több van előirányozva az építkezé­sekre, mint a tavalyiban . Az állam azonban csak akkor he­­lyettesítheti a magántevékenységet, ha erre a parlament külön felhatalmazást ad neki. Nyilvánvaló, hogy a költségvetésnek minden egyes problémája a pénz stabilizációján és az államháztartás rendezésén fordul meg. — A gazdasági élet egészségessé téte­lére vonatkozóan -két­­vélemény ala­kult ki. Az első azt mondva, hogy­ elsősorban az államháztartást kell rendbe hozni, a másik szerint elsöor­­tóan a termelést kell fokozni. —■ Hosszú gyakorlati tapasztalatok­kal rendelkező férfiak­­ közü­l többen széles átfogó programumot adtak, amely hivatva volna­­Magyarország pénzügyi helyzetét élőkre vinni. A ne­hézség ebben az esetben azonban az, hogy ... ezek közül a férfiak közül egy sem vállalkozott arra, hogy a maga programmját megvalósítsa. — Olyan tanácsokkal állunk tehát szemben, amelyeket az adott viszo­nyok között és az adott helyzetben sem óhajtanak maguk a tanácsadók megvalósítani. Ez nem könnyűvé teszi a helyzetet, hanem inkább nehézzé. Az egyik részről a termelés fokozását kívánják, tekintet nélkül a bankó­présre, viszont a másik rész kontin­gentálni akarja a bankjegyforgalmat, nem törődve fentivel. Az egyik meg­oldásnál mindig kérdezni kell, mi történik a tisztviselőkérdéssel, a kö­zéposztállyal, ha csak a termelést nézzük. A másik iránynál számolni kell a gyakorlati élet lehetőségével, hogy ott élő emberekkel, ezek töreks­zéseivel és vágyaival kerülünk szembe. A kormány ebben az adott, helyzetben számol az él­etfeltétellel és olyan gya­korlati irányt kell követnünk, amely a magyar politikai életben mer­ való­­sítható. Sándor Pál: a vacilálpolitikája. Kállay Tibor dr. pénzügy­miniszter: Nem a vacillálás politikája ez hanem célokat tűzünk ki és úgy akarjuk megvalósítani, hogy senkinek se fájjon túlságosan. Meg vagyok győződve arról, hogy a­ társadalom és elsősorban annak veze­tetőié, a magyar parlament meg fogja teremteni azt a hangulatot , a kéz­felfogást, hogy átvergődhessünk a nehéz helyzeten és megtaláljuk a­ kibontakozást. Mindig reméltem, hogy bizonyos külföldi kölcsönbhöz is hoz­­záju­thatunk, a mete átenenetet hs-. lzetőv­­ teszi. A segítség azonban késik. Az európai helyzet az utóbbi időben nem kedvező. Reméljük azonban a jobb helyzet kialakulását. Mennél skeptikusabbak vagyunk, annál inkább meg kell ragadnunk minden lehetőséget arra, hogy ön­magunkon segítsünk. Remélem, hogy sikerült megje­lölnöm azokat az utaka­t, amelyeknek szemf­tt­tartásával, a kiadások és a­­szükségtetők restringáltóival. .a bevé­telek' r. vi­­ v íi.Ti lart á vá va 1 a* Állam­ház­­tár fást tendbievichel hozni. Legifonto­­sabbnak í­zi az elvet tárttá, hogy nem szabad elhatároznunk sem­­­m­iféle olyan »új kiadás és uj ter­hek vállalását, amelyeknek meg­­felelíi ni bevételekről nem gondos­kodunk. lirt az h. nyelvet minden ínitézkedés­­ben *sem elött tartják, amellyeln­ei* A jóvátételt reduliálni kell. *

Next