8 Órai Ujság, 1923. április (9. évfolyam, 74-97. szám)
1923-04-01 / 74. szám
* r • O 8 , Húsvéti szám ára 40 korona. ..., É^És /. b % a—b— i ii ^ / / / / Vasárnap, IX. tvfolyam, 74. sí, IT ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Bír kír. 600 Korona, nagyedévre 1700 Korona Egyes példány szám ára 30 Korona Kfllftdldi elAfizatOseh, lenti Arak ketexetesa Áré Bécsben 1200 Korona, Felelős szerkesztő: Dr. NARÁNYI EMIL. SZERKESZTŐSÉG: VIIL, SOKK SZILÁRD UTCA. Telefon: József 105—00, J. 105-01, J. 105—02. KIADÓHIVATAL: VIIL, JÓZSEF KÖRÚT 5. SZÁM. Telefon: József 43, J. 53, J. 03, J. 23-04. Húsvéti harangok zengő szava hirdeti szerte irásban a béke és szeretet igéjét. A gyűlölködés és szitkozódás rikoltásait diadalmas egyedülvalóságban zengi túl az ünnepi himnusz és az áhitat bensőséges érzésében talán kisimulnak a legkeményebben ökölbe gyűrt kezek is. Pax vobiscum! Béke veletek, akiknek lelkét áthatja a feltámadás misztériumának mélységesen szép gondolata, akiknek szivében még nem fogyott el a fogékonyság a szeretetre. A profán dolgokról való megfeledkezés ünnepi emelkedettége talán továbbra is ott rezeg ajd a lelkekben, amidőn újból kikövetkezik a hétköznapok szürke rege. Ez lenne e szépséges ünnep legszebb ajándéka. Heves harcok, a gyűlölködés felfokozott izgalmai közepette érkezőink el a húsvét megszentelt ünnepéhez. A harci zaj elnémul a harangok zúgásában, de vájjon nem harsan-e föl még élesebben, még fülsértőbben az ünnep múltán? Vájjon az ünnep köteles csendje csak pillanatnyi fegyverszünet-e, a kifáradt torkok, a kimerült tüdők újabb erőgyűjtése? Szeretnék hinni, hogy nem az. Talán e csönd gondolatébresztő nyugalma felvillantja a békevágyat a mindig és mindenáron harcolni kész lelkekben és felvillantja e harcok minden meddőségét, céltalanságát és kártékony mivoltát. A nyugalom e néhány napján kívánatosabbnak érezzük a béke édes izét, mint valaha. Érezzük, hogy ez a nyugalom nem a dolce far niente kéjes restsége, hanem az alkotások gyümölcsűszó termékenysége. Ezt a drága kincset nem szabad könnyelmű kezeknek elpocsékolni. Az ünnep nyugalmát át kell mentenünk a dolgos napokra is. Nem is ünnepelhetnénk békében, hittel és a húsvét gondolatához méltóan, ha nem élne bennünk ez az akarat. Tudjuk és hisszük, hogy ez a vágy nemcsak bennünket fűt, hanem mi csak szószólói vagyunk egy hatalmas és általános óhájnak a béke és nyugalom után, amelyet ki akarunk küzdeni, ha kell, harcok árán is. És ez a békéért valóharc nem végződhet máskép, csak ■j legteljesebbgyőzelemmel! — A vallás adja meg lelki békénket, lelki erőnket és boldogságunkat — de egyúttal az igaz humanizmus, a tetlrekész emberszeretet legbővebb forrása is az. * — Az igazság keresésének, a dolgok mélyére törekvő komoly gon- dolkozásnak koronája és záróköve nem lehet egyéb, mint az Isten fel- ismerése, tisztelete, az ő akarata !ában való megnyugvás — mint az élő keresztyén hit. • —’A felekezetiesség ijesztő mérvben harapódzik el hazánkban ... Megelevenedni látszanak régi gyászos idők ellentétei, előítéletei és szenvedélyei... — Az igaz vallásos érzést kell megragadnunk s az eddiginél gondosabban ápolnunk. * — Az idealizmus abban rejlik, hogy magas célok felé önzetlenül törekedjünk.* — Csak az a meggyőződés politikai elv, amely meggyőződést tettekre tudunk felváltani * — Azok az elvek, melyek meg-érdemlik az elv nevet, az illető sze- ] mélyével összeforrott élő valósájgok, — és azok megváltoztatása le- het igen keserves tapasztalatoknak nehezen megérlelődött gyümölcse, de semmi esetre sem olyan könnyű dolog, mint egy más köntös felvétele.* — A valódi jólétnek, a valódi haladásnak egyedüli ,biztos feltétele a nemzetet alkotó egyénekben lévő egyéni iníciativa, egyéni energia. * —~ Ne gondolj sikerre, bízd csak azt az Istenre. De ha azt hiszed, hogy veszély fenyegeti hazádét — * népi mérlegében azt, hogy van-e chance a sikerre vagy nem, tégy meg mindent, amit képes vagy megtenni, hogy elhárítsd ezt a veszedelmet . Olyan nemzet, amelyet nem elvesztésre ítélt a Gondviselés, meg fogja érteni, meg fogja becsülni és követni fogja nagy és igaz embereit.* Az a nemzet lesz naggyá, boldoggá, szabaddá,... amelyik nemzet sorsát azok intézik, akiknek nincs szükségük a politikáira, de akikre a politikának szüksége van. • — Nincs eszme és nincs cél, amelyért nemzetemet feláldozhatnám.* — A magyar nemzet átka: a tetszetős jelszavaikkal szembenvaló gyávaság.* — Ezer esztendő alatt felgyűlt nemzeti kincsnek vagyunk letéteményesei; őriznünk kell azt, s amit annyi munka, annyi dkség, amenyi vér és annyi szenvedés alkotott, azt a könnyelmű ideológia, vagy a népszerűséget féltő gyávaság egy önfeledt pillanatában nem szabad romba döntenünk. • Nemzeti létünket fenntartani csak akkor tudjuk,, ha a közéletbe a magyar nemzeti társadalom elitjei, a magyar nemzeti társadalom legjavának szellemi, erkölcsi, jellembeli képességeit tudjuk belevinni.* — Mit ér minden a kormány,... törvény... ha háta mögött ott nem áll a nemzeti társadalom élő erőinek tömege? ...* — A magyar államnak mindene lehet."; el kell követni, hogy a nem*lzeti kultúrát, azokkal az eszközökkel, azokkal az anyagi és szellemi fegyverekkel felruházza, amelyek nélkül ... büszke hivatását nem töltheti be.* — Olyan gazdasági politikát ke*, vessünk, amely a mi érdekeinknek a legjobban megfelel... Közgazdasági téren nincs dolna.. * * — Egész figyelmünket a gyakorlati élet megoldást kívánó közvetlen feladatai, a nemzetnek kielégítést igénylő érdekei és a nemzetnek leküzdést kívánó veszélyei felé kell fordítanunk.• — Erősebb lelki kapcsolatba kell a néppel lépnünk, — többet kell személyünkből, gondolatainkból, érzelmeinkből e célra szentelnünk, s akkor azután igaz munkásai lehetünk a nép haladásának, boldogulásának, a társadalmi békének, a tettekben nyilvánuló felebaráti szeretetnek — és szocialisták se leszünk a szó legmagasabb emberi és krisztusi értelmében. • — Minden látszólagos ellentét dacára érdekegység, érdekösszhang van a különböző foglalkozási ágak között.• — Ha végignézünk letűnt századok történetén, ha látjuk azt, hogy minduntalan megújuló szabadságharcok, ... a nemzet egész életét idegőrlő sérelmi politika küzdelme vette igénybe a magyar nemzet egész erejét — akkor talán megértjük azt a busongó, méla vonást, s amely a mi nemzeti jellemünkön, nemzeti költészetünkön, zenénkön, nemzeti vigadásunkon is végigvonul ...* — A világtörténelem a népek mérkőzésének, a népek erőpróbájának a története.* —*A világtörítéiolim eseményei. Húsvéti cikk a sírból. Tissa István beszédeiből és cikkeiből. ÉgB£®£ j/SSS® a %jgB|irafe