8 Órai Ujság, 1923. május (9. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-01 / 98. szám
Kean, 1923 május 5. Totakoznak igress&5& a Mrommiliánlss forgalmi atottfiány háza. A Katapest! Ügyvédi Kamara k©zg5?41ése. — S-ssep Sez Sért a háborúban hősi halált fiatt ügyvédek eralékiárslásáit. — Saját tudósítónktól. — A budapesti Ügyvédi Kamara vasárnap délelőtt tartotta meg Szemereutcai székházában rendkívül látogatott évi közgyűlését. A közgyűlésen ünnepélyesen leleplezték a háborúban hősi halált halt budapesti ügyvédek emléktábláját. Dr. Papp József, a Kamara elnöke meleghangú és lendületes beszédben emlékezett meg a megdicsőült hatvan budapesti ügyvédről. Rámutatott arra, hogy a felállított márványtábla a hősi halottak nevével mindig tanúságot fognak tenni arról, hogy a magyar ügyvédség teljesen egybeforrot a nemzettel, annak minden tradícióival, törekvéseivel és hogy a magyar ügyvédség az állam egyik legerősebb támasza. Kérte a közgyűlést, hogy a mai napot ne csak a hősi halottak emlékének, ele a hazaszeretetnek szentelt ünnepnek is tekintsék és vonják le a mai gyászünnep tanulságát oly irányban, hogy a magyar ügyvédi kar éljen és működjön a csorbutálatlan alkotmányhoz való ragaszkodás nemes erényeinek, a hazaszeretetnek és a szabadság eszméjének jegyében. Majd Utalt arra Papp József dr., hogy Magyarország ezeréves története örökös küzdelem volt. — A kard és a jog ezen küzdelemnek a szimbólumai. A trianoni béke kicsavarta a kardot kezeinkből, de megmaradt a jog fegyvere Csonkamagyarországon és a lekapcsolt területen is minden magyar ember szívében. Ez a fegyver az elnyomottaknak az egtlen reménye és támasza, a hatalmi tébolyban tobzódó győzőknek pedigl korlátja és fékezője. Az ügyvédség helyzete igen szomorú, a jövőbeli kilátások nem biztatók, de azért ne zúgolódjunk, hanem dolgozzunk továbbra is tudással és becsülettel, gondoljunk arra, hogy szeretett hazánknak nagy gyászában és nyomorúságában sokkal inkább van szüksége az ügyvédek közreműködésére, mint valaha. Forrjon egybe az ügyvédség múltja és jelenje. Ezután Popper Tódor dr. főtitkár ismerteti a pénzügyminiszter leiratát, amellyel a budapesti ügyvédek folyó évi forgalmi adóátalányát hárommilliárdban kívánja megállapítani. Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a hárommilliárdos adóalapot elfogadhatatlannak tartja és utasítja az elnökséget, hogy folytassa a minisztériummal a tárgyalást és legfeljebb másfélmilliárd korona erejéig kösse meg az egyezményt. Almási László dr., a nemzetgyűlés alelnöke kifejti ezután, hogy túl nagy az aránytalanság a pénzügyminiszter követelése és az ügyvédi kar teljesítőképessége között. Brődi-Harrach Tihamér dr. nemzetgyűlési képviselő, Ráth Endre dr., Tasnádi Nagy András dr., Dóczi Sámuel dr. és Leopold Elemér dr. felszólalása után a közgyűlés Popper Tódor dr. indítványát Bródy Ernő dr. módosításával kiegészítve, 210 szavazattal 1 94 ellenében elfogadta. Ezután a kamara évi jelentését tárgyalták le Petrik Aladár dr. pénztáros előterjesztette a zárószámadást és a költségvetést, amelyet a közgyűlés elfogadott. Majd beszámolt arról, hogy Pollák Illés 70 éves születésnapja alkalmából tisztelői Pollák Illés-alapítvát is létesítettek. A közgyűlés különböző választások megejtése után ért véget. mmmEeuammm s.mmMsmmuBermaeBaan Hiiiffi&lpi MM I., HidegKafi ut 78. Ívám ..Uhun, fizikális és diétás gyógyintézet ideges bélbetegeknek. Üdülőknek^ h ivókúra. Nagy fekvő csarnok, Je^elsoromló konyha. Előjegyzéseket a nyári idényie elfogadunk Tetetesuzám: 20—37 .'45'—20 Hapioln flcsifiii jól, la fin útja miatylele marad. A Times a párisi úttól. — Az angol sajtó szimpatizál a magyar miniszterek párisi missziójával. — Esflsten Istváni gróf miniszterelKSH és Káilsy Tibor pénzügyminiszter vasárnap délután elutaztak Fárisira. — Saját tudósítónktól, és Politikai körökben ma szinte kizárólag Bethlen István gróf miniszterelnökés Kállay Tibor dr. pénzügyminiszter párisi útjával foglalkoztak, mert ennek a külföldi útnak a jelentősége háttérbe szorít minden más politikai vonatkozású kérdést. Bethlen István gróf miniszterelnök vasárnap délután 3 órakor a bécsi gyorsvonattal Kállay Tibor pénzügyminiszter és gróf Khuen-Héderváry Sándor külügyminisztériumi tanácsos kíséretében külföldi útjára utazott. A miniszterelnököt Bácsig felesége és legidősebb fia is elkísérik. A pályaudvaron a miniszterelnök búcsúztatására megjelentek a diplomáciai kar Budapesten időző tagjai közül Hohler angol követ, Robin francia és Vinci olasz ügyvivő s a követségük több tagja, valamint Le Go, a Temps budapesti tudósítója és több Budapesten tartózkodó külföldi újságíró. A miniszterelnök búcsúztatására megjelent a magyar közéletnek számos tényezője, így Varuváry Géza külügyminiszter, Rakovszky Iván belügyminiszter, Prónay György államtitkár, Bárczy István miniszteri tanácsos, Kassay-Farkas Béla és Fogler Béla, a miniszterelnök titkárai, Kozma Miklós miniszteri tanácsos, továbbá Mayer János az egységes párt elnökével az élén az egységes pártnak mintegy ötven képviselője, köztük Könyves Lajos, Kállay Tamás, Dréhl Imre, Erődi-Harrach Tihamér, Mándy Sámuel, Bíró Pál, Sartos János, Éhn Kálmán, Gaál Endre, Gschwindt Ernő, Hajós Kálmán, Halász Móricz, Illés József, Karafiáth Jenő, Maillet Nándor, Marschall Ferenc, Móser Ernő, Pesthy Pál, Szily Tamás és Hegyeshalmy Lajos volt miniszter. Az egységes párt nevében Mayer János és Kállay Tamás rövid beszédben kívántak szerencsét a miniszterelnöknek. Megjelent még a budapesti sajtó számos képviselője is, akik a miniszterelnöknek sok szerencsét és teljes sikert kívántak elutazása alkalmából és a magyar sajtó számára búcsúüzenetet kértek. A miniszterelnök megköszönve a sajtó képviselőinek a megjelenését, legszívesebb üdvözletét küldte a magyar sajtónak. A vonat az egybegyűltek szerencsekívánságai és éljenzése közben hagyta el a pályaudvart A miniszterelnök és a pénzügyminiszter párisi útjának eredménye elé a legkülönbözőbb pártállású politikusok, is a legteljesebb reménységgel tekintenek, mert bíznak abban, hogy a jóvátétele bizottság méltányolni fogja azokat a magyar szempontokat, amelyeket előttük a magyar kormány két tagja a szóban forgó kérdés megoldása céljából ki fognak fejteni. De remény van a párisi út sikerére abból a szempontból is, hogy a külföldi sajtó éspedig elsősorban az angol, de nagyrészt a párisi tanók is az utóbbi időben szimpatikusan foglalkoznak a magyar kérdésekkel. Bethlen István gróf miniszterelnök és Kállay Tibor dr. pénzügyminiszter párisi útjáról pedig még a legellenségesebb sajtóorgánumok is várakozó semlegességgel emlékeznek meg, a többiek pedig méltánylandóknak és teljesítendőknek jelentik ki a magyar kormány kívánságait. Ebből a szempontból rendkívül figyelemreméltó ,a három legtekintélyesebb londoni napilapnak e kérdésről megjelent cikkei. A Times a Manchester Guardian és a Morning Post ugyanis foglalkoznak Bethlen miniszterelnök párisi és londoni látogatásával, amelyet Magyarország súlyos gazdasági helyzete tett szükségessé. A lapok véleménye szerint a magyar miniszterelnök iparkodni fog a jóvátételi bizottságnál elérni azt, hogy Magyarországnak módot adjon arra, hogy újjáépítésére kölcsönt legyen képes szerezni. A Times hozzáfűzi, hogy ha a magyar miniszterelnök mostani útja eredménytelen lesz, akkor nincs mód arra, hogy Magyarországnak ugyanolyan pénzügyi összeomlását, mint amilyen Ausztriában bekövetkezett, feltartóztatni lehessen. niszter paks rúziéval vannak kapcsolatban. Az emigráció vezetői ugyanis mesterkedéseik sikertelensége után megbizonyosodtak arról, hogy hazavezető útjukat csakis a jelenlegi magyar kormányzati rendszer megbuktatásával egyengethetik. Minthogy pedig ezt sem a kisantantnál folytatott ellenséges akcióik, sem pedig a magyar belpolitikai életnek szándékolt felforgatásával elérniük nem sikerült, most már elvakult törtetésük közben rászánták magukat arra, hogy a nagyamántnál is próbát tegyenek. Lelkiismeretlen coralánusi munkájukra jellemző, hogy éppen ezt a Magyarországra nézve rendkívül fontos párisi utazást akarják eredménytelenné tenni azzal, hogy az emigráció exponenseit, Linder Bélát és Kécs Pált Párisba küldjék a Magyarország Iránt ellenséges párisi sajtóorgánumoknak megtévesztése céljából. Jól tudjuk, hogy a kisantantnak meg van a módja és eszköze arra, hogy az antant államokban, de különösen és éppen Párisban irányító befolyást gyakoroljon egyes sajtóorgánumokra, amelyek éppen ezért mm viseltetnek olyan szimpátiával a magyar kérdések iránt, mint ahogy azt a magyar ügy igazsága megérdemelné. Bizonyság erre az a legutóbbi ítélet, melyet a népszövetség a salgótarjáni határkérdés rendezésében hozott, amikor is az összes semleges államok, köztük Brazília és Kim, az igazság álláspontjára helyezkedve adták döntő szavazatukat a magyar szempont érvényesítésére, ellentétben a velünk ellenséges belga és francia szavazatokkal. Természetes azonban, hogy sem Linder Béla, sem Kéri Pál nem elég erősek ahhoz, hogy a párisi sajtót irányíthassák. Eltekintve attól, hogy az utóbbi időben különösen az angol sajtó, de részben a francia sajtó is előnyösen megváltoztatta hangulatát a magyar kérdésekben, de már annak a kérésnek a méltányossága is, amelyet Bethlen István gróf miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter vannak hivatva Párisban megoldásra vinni, elég erős lesz ahhoz, hogy a francia közvéleményt ne engedje a bécsi emigránsok hazaáruló mesterkedéseitől befolyásoltatni. Litther Zila és Kéri Pál hazaárulása Párisban. Az emigránsok meg akarják téveszteni a külföldi sajtót. — A francia közvélemény nem engedi magát a házi áradóktól befolyásoltatni. Saját tudósítónktól. — Kinder Béla, a Károlyi-kormány volt hadügyminisztere néhány nap óta Parisban tartózkodik és intin megbeszéléseket folytat Kéri Pállal, aki tudvalévően az emigráció külföldi sajtó propagandáját intézi. Ezek a megbeszélések természetesen ez alkalommal is annak a hatalmas manővernek kiterjesztésével foglalkoznak amelyet a bécsi emigránsok a mai magyar kormányzati rendszer megbuktatására indítottak meg. Ez az emigráns-akció egy ideig kizárólag a kisantant államainak területére szorítkozott -s az emigránsok javarésze egyik legextrégesebb szomszédunknál- Jugoszláviánál talált menedéket, most azonban, mióta hiábavalónak bizonyultak diplomatái körében folytatott mesterkedések, az emigráció vezetősége szükségesnek tartotta, hogy működési terét a nagyontant országaira is kiterjessze. Ezért bízták meg Kéri Pált, az októberi forradalom hírhedt újságíróját azzal, hogy német és francia nyelven megjelenő emigráns kőnyomatost adjon ki és valószínűleg ezzel az újabb irányú akcióval van kapcsolatban Andor Bélának Parisban való hirtelen megjelenése is. Lintner Béla páris! tartózkodása és Kéri Pállal éppen a napokban folytatott megbeszélései — mint jól informált helyről értesülünk — Bethlen István gróf miniszterelnök és Kállay Tibor dr. pénzügymi _ 3