8 Órai Ujság, 1923. május (9. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-01 / 98. szám

Kean, 1923 május 5. Totakoznak igress&5& a Mrommiliánlss for­­galmi atottfiány háza. A Kat­apest! Ügyvédi Ka­mara k©zg5?41­ése. — S-ssep Sez Sért a há­borúban hősi halált fiatt ügyvé­dek eralékiárslásáit. — Saját tudósítónktól. — A budapesti Ügyvédi Kamara va­sárnap délelőtt tartotta meg Szemere­­utcai székházában rendkívül látogatott évi közgyűlését. A közgyűlésen ünne­pélyesen leleplezték a háborúban hősi halált halt budapesti ügyvédek emlék­tábláját. Dr. Papp József, a Kamara el­nöke meleghangú és lendületes be­szédben emlékezett meg a megdicsőü­lt hatvan budapesti ügyvédről. Rámuta­tott arra, hogy a felállított márvány­tábla a hősi halottak nevével mindig tanúságot fognak tenni arról, hogy a magyar ügyvédség teljesen egybeforrot a nemzettel, annak minden tradíciói­val, törekvéseivel és hogy a magyar ügyvédség az állam egyik legerősebb támasza. Kérte a közgyűlést, hogy a mai­­ napot ne csak a hősi halottak emlékének, ele a hazaszeretetnek szen­telt ünnepnek is tekintsék és vonják le a mai gyászünnep tanulságát oly irányban, hogy a magyar ügyvédi kar éljen és működjön a csorbutálatlan al­kotmányhoz való ragaszkodás nemes erényeinek, a hazaszeretetnek és a szabadság eszméjének jegyében. Majd Utalt arra Papp József dr., hogy Ma­gyarország ezeréves története örökös küzdelem volt. — A kard és a jog ezen küzdelem­nek a szimbólumai. A trianoni béke kicsavarta a kardot kezeinkből, de megmaradt a jog fegyvere Csonka­­magyarországon és a lekapcsolt terü­leten is minden magyar ember szívé­ben. Ez a fegyver az elnyomottaknak az eg­­tlen reménye és támasza, a ha­talmi tébolyban tobzódó győzőknek pe­­­digl korlátja és fékez­ője. Az ügyvédség helyzete igen szomorú, a jövőbeli ki­látások nem biztatók, de azért ne zú­golódjunk, hanem dolgozzunk továbbra is tudással és becsülettel, gondoljunk arra, hogy szeretett hazánknak nagy gyászában és nyomorúságában sokkal inkább van szüksége az ügyvédek közreműködésére, mint valaha. Forr­jon egybe az ügyvédség múltja és je­lenje. Ezután Popper Tódor dr. főtitkár ismerteti a pénzügyminiszter leiratát, amellyel a budapesti ügyvédek folyó évi forgalmi adóátalányát hárommil­­liárdban kívánja megállapítani. Határo­zati javaslatot nyújt be, amely szerint a hárommilliárdos adóalapot elfogad­hatatlannak tartja és utasítja az elnök­séget, hogy folytassa a minisztérium­mal a tárgyalást és legfeljebb másfél­milliárd korona erejéig kösse meg az egyezményt. Almási László dr., a nemzetgyűlés alelnöke kifejti ezután, hogy túl nagy az aránytalanság a pénzügyminiszter követelése és az ügyvédi kar teljesítő­­képessége között. Brődi-Harrach Tihamér dr. nemzet­gyűlési képviselő, Ráth Endre dr., Tas­­nádi Nagy András dr., Dóczi Sámuel dr. és Leopold Elemér dr. felszólalása után a közgyűlés Popper Tódor dr. indítványát Bródy Ernő dr. módosítá­sával kiegészítve, 210 szavazattal 1 94 ellenében elfogadta. Ezután a kamara évi jelentését tár­gyalták le Petrik Aladár dr. pénztáros előter­jesztette a zárószámadást és a költség­­vetést, amelyet a közgyűlés elfogadott. Majd beszámolt arról, hogy Pollák Illés 70 éves születésnapja alkalmából tisztelői Pollák­ Illés-alapítvát is­ lé­tesítettek. A közgyűlés különböző vá­lasztások mege­jtése után ért véget. mmmEeuammm s.mmMsmmuBermaeBaan H­iiiffi&lpi MM­ I., HidegKafi­ ut 78. Ívám .­.Uhun, fizikális és diétás gyógyintézet ideg­es bélbetegeknek. Üdülőknek^ h ivó­kúra. Nagy fekvő csarnok, Je^elsoromló konyha. Elő­jegyzéseket a nyári idényie elfogadunk Tetetesuzám: 20—37­ .'4­5'—20 Hapi­oln­ flcsifiii jól, la fin útja miatylele marad. A Times a párisi úttól. — Az angol sajtó szimpatizál a magyar miniszterek párisi missziójával. — Esflsten Istváni gróf minisz­­terelKSH és Káilsy Tibor pénzügyminiszter vasárnap délután elutaztak Fárisira. — Saját tudósítónktól, é­s Politikai körökben ma szinte kizáró­lag Bethlen István gróf miniszterelnök­­és Kállay Tibor dr. pénzügyminiszter párisi útjával foglalkoztak, mert en­nek a külföldi útnak a jelentősége hát­­térbe szorít minden más politikai vo­natkozású kérdést. Bethlen István gróf miniszterelnök vasárnap délután 3 órakor a bécsi gyorsvonattal Kállay Tibor pénzügy­miniszter és gróf Khuen-Héderváry Sándor külügyminisztériumi tanácsos kíséretében külföldi útjára utazott. A miniszterelnököt Bácsig felesége és legidősebb fia is elkísérik. A pályaud­varon a miniszterelnök búcsúztatására megjelentek a diplomáciai kar Buda­pesten időző tagjai közül Hohler an­gol követ, Robi­n francia és Vinci olasz ügyvivő s a követségük több tagja, valamint Le Go, a Temps buda­pesti tudósítója és több Budapesten tartózkodó külföldi újságíró. A minisz­terelnök búcsúztatására megjelent a magyar közéletnek számos tényezője, így Varuváry Géza külügyminiszter, Rakovszk­y Iván belügyminiszter, Pró­­nay György államtitkár, Bárczy István miniszteri tanácsos, Kassay-Farkas Béla és Fogler Béla, a miniszterelnök titkárai, Kozma Miklós miniszteri ta­nácsos, továbbá Mayer János az egy­séges párt elnökével az élén az egysé­ges pártnak mintegy ötven képviselő­je, köztük Könyves Lajos, Kállay Tamás, Dréhl Imre, Erődi-Harrach Tihamér, Mándy Sámuel, Bíró Pál, S­artos János, Éhn Kálmán, Gaál Endre, Gschwindt Ernő, Hajós Kál­mán, Halász Móricz, Illés József, Karafiáth Jenő, Maillet Nándor, Marschall Ferenc, Móser Ernő, Pesthy Pál, Szily Tamás és Hegyeshalmy Lajos volt miniszter. Az egységes párt nevében Mayer János és Kállay Ta­más rövid beszédben kívántak szeren­csét a miniszterelnöknek. Megjelent még a budapesti sajtó számos képvise­lője is, akik a miniszterelnöknek sok szerencsét és teljes sikert kívántak el­utazása alkalmából és a magyar sajtó számára búcsúüzenetet kértek. A mi­niszterelnök megköszönve a sajtó kép­viselőinek a megjelenését, legszívesebb üdvözletét küldte a magyar sajtónak. A vonat az egybegyűltek szerencsekí­­vánságai és éljenzése közben hagyta el a pályaudvart A miniszterelnök és a pénzügy­miniszter párisi útjának eredmé­nye elé a legkülönbözőbb pártál­lású politikusok, is a legteljesebb reménységgel tekintenek, mert bíznak abban, hogy a jóvátétele bizottság méltányolni fogja azokat a magyar szempontokat, amelyeket előt­tük a magyar kormány két tagja a szóban forgó kérdés megoldása céljából ki fognak fejteni. De remény van a párisi út sikerére abból a szempontból is, hogy a külföldi sajtó éspedig első­sorban az angol, de nagyrészt a párisi tanók is az utóbbi időben szimpatiku­san foglalkoznak a magyar kérdések­kel. Bethlen István gróf miniszterelnök és Kállay Tibor dr. pénzügyminiszter párisi útjáról pedig még a legellensé­gesebb sajtóorgánumok is várakozó semlegességgel emlékeznek meg, a töb­biek pedig méltánylandóknak és telje­sít­endőknek jelentik ki a magyar kor­mány kívánságait. Ebből a szempont­ból rendkívül figyelemreméltó ,a há­rom legtekintélyesebb londoni napilap­nak e kérdésről megjelent cikkei. A Times a Manchester Guardian és a Morning Post ugyanis foglalkoznak Bethlen miniszterelnök párisi és lon­doni látogatásával, amelyet Magyaror­szág súlyos gazdasági helyzete tett szükségessé. A lapok véleménye sze­­rint a magyar miniszterelnök ipar­kodni fog a jóvátételi bizottságnál el­érni azt, hogy Magyarországnak mó­dot adjon arra, hogy újjáépítésére kölcsönt legyen képes szerezni. A Times hozzáfűzi, hogy ha a ma­gyar miniszterelnök mostani útja eredménytelen lesz, akkor nincs mód arra, hogy Magyarországnak ugyanolyan pénzügyi összeomlá­sát, mint amilyen Ausztriában be­következett, feltartóztatni lehessen. niszter pak­s r­úziéval vannak kap­csolatban. Az emigráció vezetői ugyanis mes­terkedéseik sikertelensége után meg­bizonyosodtak arról, hogy hazavezető útjukat csakis a jelenlegi magyar kor­mányzati rendszer megbuktatásával egyengethetik. Minthogy pedig ezt sem a kisantantnál folytatott ellenséges akcióik, sem pedig a magyar belpoli­tikai életnek szándékolt felforgatásá­­val elérniük nem sikerült, most már elvakult törtetésük közben rá­szánták magukat arra, hogy a nagyam­ántnál is próbát tegyenek. Lelkiismeretlen coralánusi mun­kájukra jellemző, hogy éppen ezt a Magyarországra nézve rendkívül fontos párisi utazást akarják ered­ménytelenné tenni azzal, hogy az emigráció exponenseit, Linder Bé­lát és Kécs Pált Párisba küldjék a Magyarország Iránt ellenséges párisi sajtóorgánumoknak meg­té­vesztése céljából. Jól tudjuk, hogy a kisantantnak meg van a módja és eszköze arra, hogy az antant államokban, de külö­nösen és éppen Párisban irányító be­folyást gyakoroljon egyes sajtóorgá­numokra, amelyek éppen ezért mm viseltetnek olyan szimpátiával a ma­gyar kérdések iránt, mint ahogy azt a magyar ügy igazsága megérdemelné. Bizonyság erre az a legutóbbi ítélet, melyet a népszövetség a salgótarjáni határkérdés rendezésében hozott, ami­kor is az összes semleges államok, köz­tük Brazília és Kim, az igazság álláspontjára helyezkedve adták döntő szavazatukat a magyar szempont érvényesítésére, ellentétben a velünk ellenséges belga és francia szavazatokkal. Természetes azonban, hogy sem Lin­der Béla, sem Kéri Pál nem elég erősek ahhoz, hogy a párisi sajtót irányíthas­sák. Eltekintve attól, hogy az utóbbi időben különösen az angol sajtó, de részben a francia sajtó is előnyösen megváltoztatta hangulatát a magyar kérdésekben, de már annak a kérés­nek a méltányossága is, amelyet Beth­len István gróf miniszterelnök és Kál­lay Tibor pénzügyminiszter vannak hivatva Párisban megoldásra vinni, elég erős lesz ahhoz, hogy a francia közvéleményt ne engedje a bécsi emi­gránsok hazaáruló mesterkedéseitől be­folyásolt­atni. Litther Zila és Kéri Pál hazaárulása Párisban. Az emigránsok meg akarják téveszteni a külföldi sajtót. — A francia közvélemény nem engedi magát a házi árad­ók­tól befolyásoltatni. Saját tudósítónktól. — Kinder Béla, a Károlyi-kormány volt hadügyminisztere néhány nap óta Parisban tartózkodik és intin megbeszéléseket folytat Kéri Pállal, aki tudvalévően az emigráció külföldi sajtó propagandáját intézi. Ezek a megbe­szélések természetesen ez alkalommal is annak a hatalmas manővernek ki­terjesztésével foglalkoznak amelyet a bécsi emigránsok a mai magyar kor­mányzati rendszer megbuktatására in­dítottak meg. Ez az emigráns-akció egy ideig kizárólag a kisantant államai­nak területére szorítkozott -s az emig­ránsok javarésze egyik legextr­ége­­sebb szomszédunknál- Jugoszláviánál talált menedéket, most azonban, mióta hiábavalónak bizonyultak­­ diplomatái körében folytatott mesterkedések, az emigráció vezetősége szükséges­nek tartotta, hogy működési terét a nagyontant országaira is kiter­jessze. Ezért bízták meg Kéri Pált, az ok­tóberi forradalom hírhedt újságíróját azzal, hogy német és francia nyelven megjelenő emigráns kőnyomatost ad­jon ki és valószínűleg ezzel az újabb irányú akcióval van kapcsolatban Andor Bélának Parisban való hirte­len megjelenése is. Lintner Bél­a páris!­ tartózkodása és Kéri Pállal éppen a napokban folytatott megbeszélései — mint jól informált helyről értesülünk — Bethlen István gróf miniszterelnök és Kállay Tibor dr. pénzügymi­ _ 3

Next