8 Órai Ujság, 1923. június (9. évfolyam, 122-145. szám)

1923-06-02 / 122. szám

4 ’Kanizsaiéknak okvetlen összefüggést kellett találni az öreg ember hirtelen eltűnése és az öreg asszony imádkozásai között. A viszony Tóth József és az asszony köözött időközben rosszra fordult, mert az asszony, miután Tóth József a házat fiktív szerződés alánján szerezte felén, állandóan pénzt kért Tóth Józseftől Tóth József ugyanolyan módon akkrt az asszony kéréseitől megszabadulni, mint ahogy a házat megszerezte. Minden alkalommal azzal fenyegette meg az asszonyt, hogy a rendőrség kezére juttatja. Vallomásának első részében azt vallotta Tóth, hogy az asszony, aki egyébként hisztériás volt, nem tudta elviselni azt a gondolatot, hogy fiáról előbb-utóbb kiderül, hogy rablógyilkos anyja van és a fi meggyilkolásával akart a sorsnak elébe vágni. Vallomásánakezt a részét azután később úgy módosította, hogy szóváltás támadt közötte és az asszony között, amelynek során az asszony revolvert fogott őrá. Dulakodni kezdtek, kicsavarta az aszszony kezéből a revolvert és ezzel a revolverrel ölte meg Kövesnét. A gyilkosságelkövetése után pár perccel jött haza Kövesné fia, aki őrá támadt. A dulakodásnak Tóth ismét egy revolververlövéssel vetett véget. A fiú holttestét, amint ez ismeretes, ládába gyömöszölve ást el a kis házikó egyik szobájában. Az asszonyt pedig, minthogy Kövesné igen testes asszony volt, kötelekkel hurkolta át és úgy vonszolta ki a villafeljárat előtt levő virágos kertbe 8—10 lépésnyire a feljárattól temette el Tóth az asszony holttestét , holtteste fölé egy keresztalaku virágcsoportozatot ültetett. Az öregasszony Lacmanné a kettős gyilkosság elkövetése idején állítólag nem volt otthon és amikor hazajött, Tóth József azt mondta, hogy az aszszony attól való félelmében, hogy a hatóság előbb-utóbb rájön az öreg Jachthann meggyilkolására, fiával együtt hirtelen Romániába szökött és azt szeni, hogy ők is menjenek hamarosan utánuk Később azután úgy gondolkozik, hogy az öregasszony, ha a fiútól és Kövesnétől semmi esetjel nem érkezik, rá fog jönni arra, hogy ő tette el őket láb alól és ezért arra az elhatározásra jutott, hogy az öregasszonnyal is végezni fog. Egy délutánt, amikor Kanozsayék állítólag nem voltak otthon, rátámadt a szobában foglalatoskodó öregasszonyra, a díványra teperte, fojtogatni kezdte, majd hurkot kötve a nyakára és megfojtotta. A gyilkosság elkövetése után azon töprénkedett, hogy hova is temesse el a legújabb áldozatát. A kis házikó már magában rejtette a fiúnak és az öregembernek holttestét, a kertben pedig, ahol a fiatalasszony feküdt, nem volt már alkalmas hely, hogy feltűnés nélkül ezt a holttestet is eláshassa. Ekkor jutott eszébe, hogy a holttest elhelyezésében segítségére tehet a Kispesten lakó család, amelynek egyik tagjával a gyűjtőfogházban ismerkedett meg. Ezt a családot Szegiéknek hívják. Szegiéknek egy lányuk és három felnőtt fiuk van, akik közül a legfiatalabb 18 éves. A gyüjtőfogházba Tóth József lopás miatt került. Amikor a gyüjtőfogházból kijött öt évig lakott Szegiéknél, közben igen jó viszonyba került a lánnyal. Tudta, hogy Szegiéknek a kertjében szintén van egy kis házikó, egy úgynevezett sufni (kamra), amelybe a családfő asztalos szerszámait tartogatja. Ezt a helyet tartotta a legalkalmasabbnak arra, hogy az sízv. Lachmaimé holttestét elássa. Kiutazott tehát Kispestre és azt mondotta Szegiéknek, hogy ő valamilyen munkát szeretne a sufniba elvégezni és e célból bocsássák rendelkezésére a helyiséget. Szegiék beleegyeztek s ő másnap fuvarost fogadott és a kocsival két lá-34. alá. Szegiékhez Tóth József ugyanis az öregasszony holttestét szintén egy cinkládába tömte. Két faládát sajátkezűig készített, amelyek közül az egyikbe elhelyezte a holttestet rejtő cinkládát és a másikat üresen betette a kocsiba, nehogy egy ládának az elszállítása feltűnést okozzon, mert ő a kérdezősködőknek azt a fölvilágosítást adta, hogy Kispestre költözködik. Kispestre érve, a fuvaros segítségével a kamrába szállították a két ládát és a lánynak azt mondotta, hogy ne lásson, ne halljon semmit, annál kevésbé szóljon valakinek a dologról. A lánynak ezt a hallgatását 50.000 koronával vásárolta meg. A láda elhelyezésére két méter mély gödröt ásott s abba temette a hullát. Az üres ládákat azután összedarabolta és odaajándékozta Szegiéknek, hogy tüzeljék el. Eddig szól az elvetemedett gyilkosnak vallomása, amelyeknek igazságáról a rendőrség nagyobbrészt meggyőződött. Természetes, hogy ezek után még igen sok kérdés maradt tisztázatlanul. Ezek a kérdések a Szegf család, a Kanozsay házaspár kihallgatása, valamint a ládákat szállító fuvaros előállítása után fognak még tisztázódni. Ma délelőtt a rendőrség kihallgatta a Lachmann-féle villa szomszéd lakóját, Bodánszky Józsefet, aki igen fontos vallomást tett. Ennek a tanúnak a vallomása nagyrészben megkönnyíti a rendőrség munkáját és minden valószínűség szerint tisztázni fogja az öreg Lachmann meggyilkolásának időpontját. Bodánszky József ugyanis azt mondotta, hogy ő még novemberbenis látta az öreg Lachmannt és Tóth József eddigi vallomásaiban az öregember halálának idejét az elmúlt év május 10. napjára vezeti vissza. " OigureLsMa Szombat, 1923 junius 2- Tóth József a kispesti tetemrehívásnál. . A gyilkos Tóth Józsefet a mai napon Kispestre szállították, hogy jelen legyen akkor, amikor a megtalált cinkládát a rendőrség előtte emeli ki a gödörből. Így tehát ma hiába sereglettek össze Rákosszentmihály kiváncsi emberei, hogy jelen legyenek,ha mindjárt a kerítésen kívül is, a gyilkos kihallgatásánál. A házba a hatóság és a sajtó emberein kívül senki sem léphet be. A kertben egy öreg kertész, valószínűen a borzalmas villa új tulajdonosának munkása, már betemette Kövesné sírgödrét és új parcellákat készít a kertben. A kis házikó nyitott ablakain át benézve, látjuk az öreg Lachmann holttestét, illetve annak csak egy részét. A rendőrség ugyanis a boncolás idejéig nem emeltette ki a földből a majdnem teljesen elpusztult holttestet és az időközben a holttestre ráomlott föld ismét betemette a hullát. A másik szobában két gödör sötétült. Az egyik szabálytalan gödör, ez a rendőrség kereső munkájának próbaásása, a másik pedig már a gyilkos vallomása alapján történt munka eredménye, amely híven tükrözi vissza a cementláda négyszögű alakját. Az ajtóhoz támasztva áll egy nagy fekete, aranyos szegélyű koporsó, amely az üreg Lachmann holttestére vár. Csend és némaság van a tömeggyilkosság színhelyén, csupán a még mindig terjengő hullaszaggal összegyűlt legyek zümmögnek éhesen a gödrök sötétségében. ,,Halottak nyargalnak a mi hadseregünk élén. Halottak, akik velünk élnek, halottak, akik értünk harcolnak, halottak, akik soha meghalnak." Ezt a költőien szárnyaló megállapítást Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója mondta ma reggel Tóth József sírjánál a Kerepesi temetőben a firigy művész centenáriumának első kegyeletes ünnepén. E két mondat: az igazsághoz méltó költői köntös és ünnepi gyászruhája az emlékező és méltató szavaknak, melyek egy nagy halott sírjánál hangzanak fel a temető nyári csendjében. Viszont csak kis emberek korában lehet átérezni teljesen ennek az igazságnak minden szépségét és keserűségét, mikor nagy időkre, nagy emberekre jogos és igazán a szív forró mélységeiből feltörő kegyelettel és szeretettel emlékezik az utód. Tóth József emlékét is a magyarságnak, közelebbi pályatársainak és utódainak igaz és mélységes őszinteséggel ünneplő hódolata köszöntötte ma. Ez az ünneplő emlékezés annak a művésznek szólt, aki ’■— tömören kifejezve, — a modern magyar színjátszásnak, a színészi munkabírásnak és nagy kultúrája mellett a speciálisan színészi műveltségnek első mestere volt és marad ebben az országban. Emlékében nemcsak felejthetetlen sikereit tiszteli meg és eleveníti fel a mai ünneplés, hanem ezeket az erényeit is, melyek példát és utat mutatók nagyságukkal és el nem múló értékükkel. Siker és taps elmúlik és elhangzik, de ezek az erények a művész születésének századik évfordulóján is az élet eleven lángjaival világítanak. A Nemzeti Színház művészei ma délelőtt 10 órakor a Kerepesi-úli temetőben Tóth József sírját koszorúzták meg. A temetői ünnepségen megjelentek a Nemzeti Színház összes tagjai Hevesi Sándor dr. igazgató vezetésével. Megjelentek a sírnál Tóth József családtagjai közül Tóth Imre udvari tanácsos, a Színművészeti Akadémia igazgatója feleségével, özv. Tóth Kázmérné és Tóth László dr., a Nemzeti Újság szerkesztője. Ott volt továbbá Kéky Lajos egyetemi tanár és mások. Elsőnek Hevesi Sándor dr. lépett a sir elé és mondott nagyhatású emlékbeszédet, melyet igy fejezett be: — A Nemzeti Színház történetében Tóth József az a magyar színész, akinek élete pályája, művészete csak a legnagyobb és legkomolyabb regényíró életével és törekvéseivel magyarázható. Egész művészetében egyetlenegyet keres, elmélyedéssel, küzdelemmel, pedáns és kitartó munkával. Soh, nem a sikert, nem a népszerűséget, nem az érvényesülést, hanem az embert, mint lelki és művészi rejtélyt. Hogy a legnagyobb Shakespeare- és Moliére-színészek közé emelkedett s hogy sok tekintetben megelőzte korát, ennek magyarázata éppen az, hogy soha előtte magyar színész nem hatolt ilyen mélyre és nem tört ilyen magasra. Tóth Józsefben a magyar színészet eljutott legjobb erejének tiszta tudatára s a Nemzeti Színház ővele feljutott a legmagasabb csúcsra, ahová színháza feljuthat. Válhatik-e porrá és hamuvá ez a színészi lélek és szellem, ez az acélos és törhetetlen magyar erő, ez a sugárzó magyar ész, amely Shakespeareban, és Moliéréban úgy jegyzi el magát a világirodalom szellemével, hogy megbabonáz angolokat és franciákat is, akik egy hangot sem értenek a nyelvből, amelyen az a nagy színész interpretálja őket? — Halottak nyargalnak a mi hadseregünk élén. Halottak, akik velünk élnek, halottak, akik értünk harcolnak, halottak, akik soha meg nem halnak. Nem játszhatjuk Shakespearét, Katonát, Molierét, hogy előttünk ne álljon, bennünket ne inspiráljon, ne biztasson és ne sarkaljon Tóth József, aki már hetven Nemzeti Színházat el akarjuk vinni a magyarságnak és európaiságnak, az eredetiségnek és műveltségnek, az önálló-ságnak és tudásnak nagy keresztező pontján — azon a ponton, ahol az egész magyarságnak állnia kell, hogy európai helyéről ki ne mozdíthassák és magyarságából ki ne forgathassák, I -T1). Hevesi beszéde után Mihályfi Károly a Nemzeti Színház tagjai, Kéky Lajos dr. az Akadémia, Molnár Dezső dr. a Színész-szövetség, Balassa Imre az újságíró testületek és Négyessy Imre polgármester Tóth József szülővárosa, Szentes nevében mondott emlékbeszédet. A beszédek után elhelyezték Tóth József sírján a Tóth-család, a Nemzeti Színház és Szentes város koszorúit. Ma este hét órakor a Nemzeti Színházban díszelőadás követi a délelőtti ünnepséget. Az előadás előtt a színház zenekara a Szózatot játsza el Lavottti Rezső karnagy vezényletével. Azután Hevesi Sándor igazgató ünnepi beszéd kíséretében megkoszorúzza Tóth Józsefnek a színpadon felállított szobrát. Majd pedig előadják Moliére Tartuffejét — Tóth József legjobb szerepét — Pethes Imrével a főszerepben és Tóth József unokájának, Tóth László dr.nak nagysikerű egyfelvonásosát, a Májusfát. I leüli illisziliái liliasmli fizi arját. Gentenáris ünnepség a temetében és a Nemzeti Simílázban. — Hevesi Sándor ünnepi beszéde. —■ Saját tudósítónktól. —■ 7000 E pária valódi bivalybör ij iwnwmminiMjnijJi.wuyj- talpú elsőrendű 9 töki női tenniszcipő Falér gyermekcipő külföldi 25-26. ‘-T-30. Sl-íg ttámiit. t 1 gyártmány ."i00*, &W10, korona. twiiud'C linVcraniiál Ia ii0-S4- 31”.!S- sOvK.1 NUI bídíludl nűseg II00, i5oo, ÍIBOU, ;soo,| Torona. Női vászoncipők fihér, szürke és fekete színekben. Dupla* ■ talpú seandálok létező legjobb min nőségben. Férfi vászoncipő francia amerikai fazonban. Gummltalpu | vászon uccai cipő gyönyörű kiviteleiben. Rámán varrott terniszcipők, házicipők, fi harisnyaneműek mérsékelt árban, Cphafor . PPfl Budapest, I kerület, fi Düllener - bég, Deferentel-tér 4-6.0 Telefon : 5—71, o. Isi immum aukciói VI, Nagymenő u. 8. Ijjjjú Telefon: 120-14. A „Helikon Kiállításai” anyagából: Dr. Charles Bell londoni gyűjtő hagyatéka: Stílus-bútorok (komplett ebédlő, háló, bondok és szalon), porcellánok (teljes meisseni és angol készletek, fajanszok, csillárok, függönyös, gobelin-fotelek, bronzok, festmények, régi angol metszetek és egyéb műtárgyak. Kiállítás : 1923 május.31, június 1, 2,3, d. e. 9-től este 6-ig. Aukció: 1923 júniust és 5-én délután pontosan 1 órától* Előrehaladt idény miatt visszavonásig re CIPŐ lift S adunk, VERY WELL Cipőház. Rákóczi-ut 1 föotiSSKéMC arany.ezüst.platins Ow SloBCeosafigés hamisság beváltás*. LilliwQpft Nagymező ucca 11. Andrássy*ut sarok* maYano Ostrom ucca 29. sz. Széna-tér melletti l adja, forduljon Révész Jenő szőnyegáru-I házához, IV. Régiposta u. 11. Tel.-hivó 118-71* A JS Magyar Lovaregylet 1923 junius hó 3, 5, 7, 9, 10, 12, 14, 16 és 17-én ALAGOST rendez! A verseny kezdete SUVC1 aunyt délután 3 óra 30 perc. Éves bérlet (45 napra) 25.000 kor. Idénybérítet 9 napra 5200 kor. }Napi jegyek: I. hely ünneplés vasárnap 800 kor., I. hely hétköznap 700 kor. II. hely ünnep- és vasárnap 250 kor., IX- hely hétköznap 200 kor. III. hely 50 korona. A külön* fogadási helyre (Bookmakerek körébe) bérlet: 9 napra 20,000 kor. Napijegy ünnep- és vasárnap :1*00 kor . hétköznap 2500 korona. Vendéglő ék Totalisateur minden helyen. Különvonatok a nyugoti pályaudvarról. ÚJBÓL MEGJELENT Társalgás és ingamás Kőnyire Irta: l’ORGÓ JENŐ Ára 322.— kor. Kapható a BUDAPESTI HÍRLAP könyvkereskedésében, VIII., József-körutc 5. szám Mészhemoferégla nagyobb mennyiségben, jutányosan azonnal átadó. Somogyi Béla építési anyagkereskedő• :• V ■■ .......ter. MT11.