8 Órai Ujság, 1923. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1923-07-01 / 146. szám

WkJ^Fl ' / . ­ / Budapest, 1923 Julim 1. Mm Vasárnap, IX. évfolyam, 14­. sz. VL ELŐFIZETÉS! ÁRAK: *■** kor* 3600 Korona, negyedévre 4800 korona Egyes szám ára hétköznap és vasárnapokon is 80 K, ~411«fdra as eldficetaa kétszeresét neámítjuk. Ára Ausztriában s hétközBipsB 1500 o. Kor., vasárnapon 2000 •• kor. Felelős szerkesztő: Dr. NADÁNTI EMIL. . •'- * • - * 4 -'»... * - i ’# .'. •*. . SZERKESZTŐSIG­­YŰ­L, RÖKK SZILÁRD-UTCA • Telefon Jóetet 105-00, X 105-01, X 105-02. KIADÓHIVATAL: VIII., JÓZSEF-ROBOT 1. SZÁM. Telefon Jesuaf 43, X 33, X 03, X 23-54 / • \iMs] .. (-ni ■ hu 0m ■ Nem is kért bocsánatot Vázsonyi, csupán kör­mönfont rabulisztikával, valami­­mentegetődzésfélével akarta meg­nyugtatni a fölháborodást. Mert a n­yílt bocsánatkérés, az elkövetett hibának ez a legférfiasabb elinté­zése lefegyverezne a jelen esetben is, noha fölmerülne a kérdés: vaj­­­­jon megtette volna-e ezt a lépést a demokrata vezér akkor is, ha vé­letlenül nem kerül a nagy nyilvá­nosság elé izgató kijelentése?! A pózoló­ nyilatkozat, amely szerint önmagához — először is: önmagá­hoz!— és a teremhez méltatlanul viselkedett, amit nagyon sajnál, stilizált bocsánatkérésnek is fest­hetne, ami azonban ezúttal inkább megfutamodó taktikája lenne a fölzavart embernek, mintsem a ne­mes megbánás lelki kényszere. De, ha bele is nyugodnánk a bo­csánatkérésbe, nem térhetünk ki a botrány tanulságai elől. Abban a politikai iskolában, ahol tárgyias felelősségérzetre oktatták elveink táborát, eltiltottak bennünket az embervadászattól, még az ember­vadászokkal szemben is, amint azt maga Vázsonyi is már nem egyszer tapasztalhatta. Ha most is futni hagynék őt e fortélyos bocsánat­kérés menedékébe, nem fojthat­nék el a bírálatot. És ezen a pon­ton megriadva kell konstatálnunk, hogy Vázsonyi, akinek elvakult hiúsága és kíméletlen pártönzése már annyi Szerencsétlenséget zúdí­tott a múltban a magyar politikára, semmit sem tanult és mindent elfe­lejtett. A Ház nyílt ülésén kertelő Vá­zsonyi klasszikus koronatanúja an­nak, hogy­ a destruálás legvadabb kicsapongása volt, amit a folyosón izgató Vázsonyi elkövetett. Védel­mezői most is, mint azelőtt, a nagy tehetségére és egyéni askézi­­sére hivatkoznak, mindenesetre szép tulajdonságokra, amelyek azonban senkinek sem tehetik sza­baddá az utat a közszellemi meg­rontása felé. A dúló obstrukció, a világháborús politikai élet­ gán­csoló hőse ott folytatja, ahol abba­hagyta anélkül, hogy a tapasztala­tokkal és a haladó korral járó meg­­komolyodás a felelősségérzetét szi­lárdította volna meg benne. Mit várjunk akkor a társadalmi és po­litikai rend bevallott ellensé­­­reitől?! • Fascista puccs a kolozsvári ügyvédi kamara ellen. Fegyverrel akarják magukhoz ragadni a kamara épületét és irattárát. . ..... . . ■ ■,■■■■■■ • V- -• ........ Kolozsvár, jun. 29 A román ügyvédek­­ egy része puccsszerűen magához ragadta az ügyvédi kamara vezetését. A kolozsvári ügyvédi kamará­k 368 tagja van, ezek közül 170 b­álti 198 pedig magyar. A legutóbbi kamarai választásokon a magyar ügy­­védtek közül került ki az egyik­ áléi nők a választmányok pedig szintén bevá­­■ lazítottak magyar ügyvédeket is. A­ szélső nacionalista ügyvédek azonban állást foglaltak a választás ellen, külön törvénytelen, közgyűlést hívtak egybe, amelyben egészen új elnökséget választottak: ennek, tagjai között egyetlen magyar nincs, ' legfeljebb a magát a maggyarnak nevező Fischer József dr., aki a közgyűlés előtt'' kijelentette, hogy ázon nem vesz részt.'végül azonban a választmányi tagságot is elfogadta. Minthogy a törvényesen­­megválasztott ve­zetőség ragaszkodik jogaihoz a­ntrolohelista , román ügyvédek, akik fascista alapon dolgozósik, elhatározták, hogy ha kell, fegyverek után is­ kezükbe ve­szik a kam­ara épültét és ii oltárát. Elbocsájt­ják a románul nem tudó erdélyi magyar tanitókat. . . . . » . - • .­­. ■ i - -Kurzusokat rendez a román kultuszminisztérium a román nyelv­ből, történelemből, földrajzból és alkotmánytanból. —A román nyelvtudásból külön vizsgálat alá veszik az erdélyi magyar tanítókat — Aki még nem tud elég jól románul, állásából elbocsátják.­­ A zsidó tanulók román állami iskolába nem járhatnak. Magyar tanuló csak három sikeres vizsgálat idén léphet középiskolába. Saját tudósítónktól. — Nagyvárad, június 29. Erdély magyar lakosságát­­ újabb közoktatásügyi rendelet foglalkozatja. A román közoktatásügyi miniszter ugyanis 5957. szám alatt miniszteri rendeletet adott ki, amelyben kötelezi az összes magyar tanító­kat, akik állami iskolákban taní­tanak, hogy remén­nyel, törté­nelmi, földrajzi és alkotmánytani­­ kurzusokon résztvegyenek. A kultuszminisztérium ugyanis negy­­ven kurzust rendez Craiovában és Campulongban augusztus 15-ig.­ Az egyes tanítókat­ ezekbe a kurzusokba az illetékes tanfelügyelő osztja be. A tanítók a kurzus végén vizsgát köte­lesek­­ tenni, amely alapján osztályoz­ta­tni fognak. Ettől a­­rendelettől függetlenül újabb kultuszminniszteri vékszátás alá kerül-­ nek a magyar tanítók. A 62728. sz. miniszteri rendelet az összes nem román tanítókra és tanítónőkre kötelezővé teszi egy újabb vizsgálat letételét, azok szá­mára is, akik az előbb ismertetett kurzusokon sikeresen vizsgáz­tak le, valamint azok számára is, akik a nosz­­trifikáló vizsgálatot már letették és ál­­lamérvényes bizonyítványt kaptak róla. Ennek a vizsgának a tárgyai: román nyelv, történelem, földrajz és alkot­mánytan, azon tankönyvek alapján, ami ezeket az elemi,iskola TV. osztályá­ban, használtak. Ezek a vizsgák augusz­tus­ 15—20-a­ között lesznek. Akik a vizsgán megfelelnek, megmaradhatnak állásukban,­­ ' '­­ akik nem felelnek meg teljesen, azok egy évi haladékot kapnak, akikről azonban megállapítást nyer, hogy a román nyelvet eléggé nem bírja, vagy kevés hajlandó­ságot mutat, elvesztik állásukat és örökre elliltatóak a tanítástól. Ugyancsak végleg e­lbocsájtják mohai is, akik a vizsgán nem je­lennek meg. A bizottság tagjai a következők lesz­­­­nek: A kerületi főtanfelügyelő, egy ki­­­­­ályságbeli elemi iskolai tanfelügyelő ■ és egy erdélyi oláh tanító. Ezek a rendeletek­ éles ellentétben­ állanak a trianoni békeszerződésben biztosított kisebbségi jogokkal és azt­ fogják eredményezni, hogy rövidesen’ alig' lesz magyar tanító’ az erdélyi fal­­­vakban.­­ ' A magyar tanítóság ellen irányuló irtó hadjárathoz csatlakozik a román kultuszminisztériumnak egy másik­ rendelete is, amely valósággal numerus, clausust hoz be a magyar tanulók ellen. Erről a rendeletről a követke­zőket jelenti kolozsvári tudósítónk: Numerus clausus — a magyarok ellen. Kolozsvár, jun. 29. Néhány nappal ezelőtt rendelet je­lent meg, amely első pillanatban ár*­tatlan rendeletnek látszott, később­ azokban kiderül*.., hogy valósággal ró­ a tel­­vet a magyar kultúrának Erdély* t­en. A rendelet kimondja, hogy az elemi iskolák tanulói csak ab­ban az esetben mehedtek át a kö­­zépiskolákba, ha egy külön erre a célra egybeálatott miniszteri bizottság előtt az összes tárgyak*­­ ból oláh nyelven vizsgálatot tesznek.' ‘ . . , —­­..­­ • * • A vizsgálaton 4—6 eszt. elemi ún­­kolás tanulók vehetnek részt. . . Ez a­­ rendszer Ó-Romániában már régen divatban van és ezzel akadályoz*t ták meg a parasztságnak kultúrái oldá­­sát és ezért nem sikerült a mai napig­ sem középiskolai intelligenciát adni csángói magyarságnak. E rendelet sze­rint ?! \ ’ * f a magyar gyermekek csak három vizsga letétele után juthatnak be­­ a­­középiskolába. Az egyik az év . végi vizsgálat, a második a mi-­ niszteri vizsgálat, a harmadik fce-­.. dig az a vizsgálat, amelyet a kö-. zépiskola tanári kara előtt kell­­ letenni, a beiratkozást m­­egelő-,, i­zően. Ezen a három vizsgán ter-­­­mészetesen van elég mód és alka­|­­ lom arra, hogy a magyar tanuló ] okot szolgáltasson a föl nem vé-’ j felre. , . A magyar középosztály tehát elől el van sttve arra, hogy intelligenciáig „ évről-évre kisebbedjék,, ami végered­­ményben az erdélyi magyar kultúrái teljes tönkretételét­ fogja eredményezni... A, román , közoktatásügyi , miniszter .^ugyanilyen rendeletet adott ki a zsidósj tanulókkal szemben is. A 9260. , számu­ miniszteri rendelet kimondja, hogy:* zsidó tanulók nem­ kaphatnak felmerü­lést a szombati és ünnepnapi k­és köt­­elezettsége alól. Hozzájárul ehhez a korlátozáshoz az a körülmény is, az új rendelet szerint állami isko­lába zsidó tanulók nem iratkoz­hatnak be. magyar felekezeti is­­­kolába csak magyar nemzetiségű tanulók vehetnek föl. más nemze­tiségű tanuló fölvételéhez kultusz­­miniszteri hozzájárulás szükséges.

Next