8 Órai Ujság, 1923. szeptember (9. évfolyam, 196-220. szám)

1923-09-01 / 196. szám

* 4 ORmmwMi SzexiDa,,­lír,3 StepteciJter 1. . Kiéleződött a konfliktus Görögország és Olaszország között A görögök visszautasították az olasz ultimátumot. — Mit ajánl föl elégtételül a görög kormány? — Milánóban megostromolták a görög konzulátust. Paris, augusztus 31. A nagykövetek tanácsa tegnap ülést tartott, amelyen foglalkozott az albán határmegállapító nemzetközi bizottság olasz tagjainak meggyilko­lásával. Elhatározták, hogy a francia, a brit és ez olasz kormány nevében erélyes tiltakozást küldenek a görög kormányhoz és felszólítják, hogy mi­után Tel­ini tábornoknak és társainak meggyilkolása görög földön történt, elvárják, hogy haladéktalanul szigorú vizsgálatot indítson a bűnösök kide­rítésére. (MTI.) Róma, aug. 31. – Az athéni olasz követ már meg­kapta a görög kormány értesítését, mely szerint Görögország Mussolini jegyzékét abban a formában, ahogy azt átnyújtották, nem fogadja el. Athén, aug. 31. Görögország tegnap délben nyújtotta át Olaszország követének válaszát az olasz ultimátumra. A görög kormány tiltakozik ama kijelentés ellen, hogy a merénylet a görög hatóságok szeme­­láttára játszódott volna le és kijelenti, hogy az ő­rjárat a tett színhelyétől öt kilométernyi távolságra tartózkodott egy erdő másik részén. A görög kor­mány kijelenti továbbá, hogy nem nyert megállapítást az az állítás, mely szerint a merénylő görög alattvaló lett volna és semmiféle támpont erre nézve nincsen. Athén, aug. 31. (Sajtóiroda.) A görög válaszjegyzé­­ket ma este adta át a külügyminiszté­rium politikai osztályának főnöke az olasz követnek. A jegyzék k­ijelenti, hogy a görög kormány az olasz szóbeli jegyzéknek azt a megállapítását, mely szerint Olasz­ország súlyos megsértéséért a görög kormány felelős, igazságtalannak tartja. A szóbeli jegyzék 4., 5. és 6-ik pontjában megszabott feltételeket, a­melyek Görögország becsületét és ál­lami szuverenitását érintik, lehetetlen elfogadnia. Mivel azonban a gyalázatos merénylet görög területen, barátságos nagyhatalom állampolgárai ellen tör­tént, akik nemzetközi misszióban jár­tak el, a görög kormány kész a követ­kezőkre: 1. .1 görög korrudii­ hivatalos és legmesszebbmenő formában kifejezi sajnálkozását az olasz kormánynak. E célból az athéni térparancsnok meg fogja látogatni az olasz követet. 2­. A görög kormány a merénylet áldozataiért az athéni katolikus szé­kesegyházban misét mondat, amelyen a kormány valamennyi tagja részt­­vesz. . 3. Ugyanezen a napon az olasz zászlónak a következőképpen adják meg a tiszteletet: Az athéni helyőr­ség egy szakasza az olasz követség elé vonul és az előírt tiszteletadás megadása mellett az olasz zászlót üdvözli. 1. Prevesában a holttesteknek olasz hajóra való szállítása közben az ál­dozatokat ünnepélyes formában ka­tonai tiszteletadásban részesítik. A görög kormány ezenkívül kijelenti, hogy méltányossági okokból hajlandó az áldozatok családjának jogos kár­térítést adni s szívesen látja Peronic őrnagy közreműködését, amelynek az a célja, hogy célszerű tájékoztatások­­segítségével a bűnösök kinyomozását támogassa. (MTI.) Róma, aug. 31. Milánóban óriási tömeg megostro­molta a görög konzulátust. A görög címert letépték és elcipelték. Trieszt­ben a görög zászlót elégették, a görög­­ templom és a görög iskola előtt viha­­­­rosan tüntettek. Firenzében és Olaszo­­­ország több más nagyobb városában tiltakozó gyűléseket tartottak. (MTI.) London, aug. 31. A Daily News athéni tudósítója tegnap beszélgetést folytatott a görög miniszterelnökkel. A beszélgetés fo­lyamán a miniszterelnök kijelentette, hogy Olaszország követelései három csoportba sorozhatók, amelyek közül az elsőt Görögország elfogadja, a má­sodikat szintén elfogadja, de csak bi­zonyos fenntartásokkal, a harmadik csoportba sorozott követeléseket azon­ban vissza kell utasítania, mert első­. A székesfőváros központi választ­mánya ma délelőtt egy hirdetményt adott ki, amelyben közli, hogy a vá­lasztói névjegyzék ellen beadott fel­szólalásokra hozott határozatokat hol­naptól, szeptember 1-től kezdődését­ szeptember 10-éig közszemlére állít­ják ki. A közszemlére tétel a IZAT. közigazgatási kerületben lakók részére a kiszpenti város­ház III. emelet 351. számú termé­ben, míg a VII—X. kerületben lakók részére II. emelet 26­5. számú termekben történik. A fent megjelölt időpontban a fel­szólamlásokra hozott határozatok dél­előtt 9—1 óráig megtekinthetők, míg délután 2—6 óráig lemásolhatók. A választói névjegyzékek hónapok óta felszínen lévő ügyének egy új fá­zisa kezdődik meg. A közszemlére tétel most már azokat érdekli, akiket a név-­­ jgyrékek összeállításakor kihagytak és akiknek választójogosultságát most bí­rálják felü­l. Emlékezetes, hogy a köz­ponti választmány legutóbbi ülésén a 106 ezer kihagyott közül 59.917-et mel­lőztek, mert a megvizsgált okmányok bizonyságai szerint ezek nem jogosul­tak a választásokon való szavazásra. ■ A központi választmányhoz kirendelt tisztviselők teljes apparátussal dolgoz­nak s ez újból kihagyottakat október 1-ig érte­sítik a határozatról azzal a megjegyzéssel, hogy mellőzésük ügyé­ben október 15-ig felebbezhetnek. A választói névjegyzékek összeállí­tási munkálatairól illetékes helyen a következő felvilágosításokat kapják: — A kihagyottak felülvizsgálatát már­­ elvégeztük és most az érdekelteken van­­ a sor, hogy a rendeletben megjelölt­­ módon felebbe­zéseiket hozzánk be-­­ nyújtsák. A határidő október 15-én jár le, de addig is a beérkezett felebbezé­­seket továbbítjuk a közigazgatási bíró­­j­­ághoz. Magától értetődik, hogy a benyújtott felebbezésekre ráve­zetjük a központi választmány észrevételeit is.­­ A felebbezések körüli eljárás most annyiban fog eltérni az eddig követett eljárástól, hogy ezután tömeges felebbezéseknek nem adunk helyet. Eddig ugyanis egyes pártok és szerve­zetek a kihagyottak nevében csopor­tonként adták be felebbezéseiket, míg most gátlásuk nagyon lealázó lenne Görög­országra nézve. A görög kormány nem mehet abba bele, hogy megfizesse a követelt jóvátételt azért, mert a tett görög földön történt. Készen áll azonban arra, hogy a meggyilkolt családjait a legmesz­­szebbmenő támogatásban része­­­­sítse. Görögország azonban sohasem egyezhet bele olyan , jóvátételekbe, a­melyek tekintélyét csorbítanák. Kife­jezte még a görög miniszterelnök abbeli reményét, hogy pillanatnyilag, még, sajnos, feszült helyzet nem fogja komolyabban megzavarni a görög­olasz összeköttetéseket. Az athéni sajtó szintén ilyen értelemben ír az esetről. Paris, aug. 31. (Haavs). A párisi albán ügyvivő a miniszterelnöknek, mint a nagyköveti konferencia elnökének, iratot adott át, amelyben az olasz határmegállapító bizottság tagjainak tragikus halála fö­lött kifejezi az albán kormány és az albán nép fájdalmas megrendülését, a választási rendelet 42. §-a sze­rint minden panasz csak egy sze­mélyre vonatkozhatik. Ilyen körülmények között a pártok nem vehetik át a kötelékükbe tartozó kihagyottaktól az iratokat, hanem az érdekeltek kötelesek saját személyük­ben közvetlenül hozzánk juttatni el a felebbezéseket.­­ Egyes politikai körökben a vá­lasztói névjegyzékekkel kapcsolatban csodálkoznak, hogy ezúttal is indoko­latlanul nagy az újból kihagyottak száma. Erre vonatkozólag kijelentjük, hogy a­ belügyminiszteri pótrendelet ér­telmében , a leglelkiism­eretesebben vizsgál­tunk át minden egyes okmányt és akiknek bebizonyíthatólag joguk van a­ választásra, azokat fölvettük, akik pedig nem rendelkeztek a kivánt bi­zonylatokkal, azokat mellőzni voltunk kénytelenek. Az bizonyos, hogy talán 7-8 ezerrel több választót produkálhatnánk, ha az érdekel­tek eleget tettek volna felhívásunk­nak és a kiküldött idézésekre be­mutatták volna, főleg az iskolai végzettségre vonatkozó irataikat. Számos iskolától ugyanis nem kaphat­tuk meg a szükséges válaszokat, mert az illetők esetleg más néven végezték iskoláikat, az asszonyok pedig nem közölték leánynevüket és így minden kutatás hiábavalónak bizonyult. Éppen ezért megidéztünk körülbelül 10 ezer személyt, akik azonban nem jelentek meg és így ezeket kénytelenek voltunk a névjegyzékről törölni. A pártok nem adhatnak be felebbezéseket a választói név­jegyzékek ellen. Minden kihagyott csak a saját személye érdekében feleb­­bezhet. — Holnaptól Közszemlére kerülnek a névjegyzékek — Saját tudósítónktól. —­ n­mus (Budagyöngye megálló) 5 ÓRAI TEA SOUPER Tánc kszlalrendelés­i Telefon 102.06. 77­. 81­. 83-as villamosok megállója. Százötven magyar indult Amerikába ma délután a Keletiről. Búcsú a kivándorlóktól. —­ A bel­ügyi államtitkár beszélt a távozókhoz. — Saját tudósítónkról. — A keleti pályaudvar környékén kö­zömbösen rohant az ideges pesti élet s benn a pályaudvar hatalmas üveg­tető alatt a bécsi gyors elején két Pull­­m­ann-kocsiban szoronganak a kiván­dorlók, 150 magyar indul ma Buda­pestről a tengeren túlra. A legnagyobb részük még gyerek. Szatmárb­ól, Bor­sodból valók valamennyien s ki bol­dogan, ki aggódva indul a nagy útra, de könnyes a szeme mindannyuknak: nehéz a búcsú a hazai földtől. Pichler, osztálytanácsos már egy órával az indulás előtt kint van a ki­vándorlók közt és sorra veszi őket. Kérdezi, hogy elintéztek-e minden ügyes-bajos dolgukat? Egy szatmári menyecske 3 aprósággal panasszal jön a tanácsoshoz. — Az Isten áldja meg a tanácsos urat, hogy fognak most ezek a csöpp­ségek itt aludni? Pichler osztálytanácsos mindjárt in­tézkedik , a Cunard Line egyik al­kalmazottja pedig azonnal gondosko­­­dik, hogy legyen elegendő helye a ki­csinyeknek. A tiszta, kényelmes III. osztályú Pulm­ann-kocsiban mindenki szeretettel, hálával néz a tanácsosra és Sánt­ha Kovács Andrásné .Szirma­­bessenyévől erős borsodi palócos ak­centussal nem is állja meg szó nélkül. —­ Jaj, édes lelkem, amint kiérek, megírom Borsodba, hogy milyen jó szívvel csinálja a szegények dolgát. Öreg anyókák bólogatnak a szóra és egyikü­k-másikuk már­ bontogatná is az efemózsiás szatyrot, hogy megkínálják egy kis jóféle hazaival a tanácsos urat. De elkéstek vele, Pichler tanácsos már a következő fülkében van é­s egy kis sajómenti magyar suhanccal beszélget. — Hát aztán magyar m­ardsz-e, ücskös? ■. f . — Az én! — veti fül fejét a fiú. ■■■■ — Igazagyu­sz-e? ! — Haza én, de hamar, — mondja a fiú, s mintha könny ragyogna a sze­mében. A vagyon ajtaja előtt pirospozsgás magyar leányzó áll, mellette egy tüzes­­szemű legény, ki nagyon szorongatja a kezét. — Mind a ketten kimentek Ameri­kába ? — Nem, csak én, mondja a leány. — Hát aztán itt mered hagyni a vő­legényedet? — Knyazovits Vendel, a vőlegény el­­komolyodik egy kicsit, belenéz mélyen a lány szemébe, úgy felel a kérdésre. — Ha muszáj. .. — De októberbe már gyün ő is utá­nam — dicsekszik a leány s látszik rajta, hogy­ nagyon féltékenyen, na­gyon nehezen fogja kivárni azt az októbert. A kivándorlók közt intelligens úri­emberek is akadnak. Ott van Péter Szabó Brúnó, aki a newyorki plébá­noshoz megy ki és dr. Balla egri or­vos. Nem tudott itthon megélni. New­­yorkban hozzátartozói vannak, oda­­kinnn próbál szerencsét. Hat hónap múlva nosztrifikálják a diplomáját, re­méli, hogy rövidesen biztos és jó exisztenciát tud teremteni magának. A kis Markó Zsuzsa, — ő is bor­sodi lány — keservesen zokog. Pichler, tanácsos odamegy hozzá, megsimo­­gatja szöszke fejét és szeretettel ér­deklődik, hogy mi bántja, miért busul?! — Kit hagysz itt kis lányom? — Senkit. Édesanyámmal megyek, édes­apámhoz. — Hát akkor kit Siratsz? Nem felel a kis lány, hosszan elnéz maga elé, talán maga sem tudja, hogy a hazáját, a magyar földet siratja. Röviddel a bécsi gyors indulása előtt váratlanul megérkezett a pályaudvarra Kószó István, belügyi államtitkár, aki pár melek elelkes szóval búcsúztatta el a kivándorlókat. A kivándorlók vonala a Himnusz hangjai mellett negyedhárom után ro­bogott ra a keleti pályaudvarról.

Next