8 Órai Ujság, 1923. november (9. évfolyam, 247-271. szám)

1923-11-01 / 247. szám

!h, Jöjjön el a te országod... Irta: Mikszáth Kálmán. Öt esztendeje, hogy halálával a szerencsétlenség reánk szakadt. - Ebből az öt évből, egy esztendeig tanultuk megismerni a mi bűnünk nagyságát, egy esztendeig kiáltot­tunk meggyőződéstelen mea culpát s három esztendeig mindent elkö­vettünk, hogy szépen visszacsava­­­rodjunk oda, ahol a szerencsétlen­séget a nyakunkba zúditottuk. És közben vajha de sokat idéztük az ő emlékét. Ünnepeltünk és re­­krimináltunk; szónokoltunk és vá­daskodtunk; az ő nagyságával mér­tük a magunk törpeségét és eré­nyeivel akartuk agyonzúzni a ne­künk kellemetlenkedőket; idéztük, hogy megremegtessük a kajánokat és idéztük, hogy ragyogásba öltöz­hessenek a hivalkodók. Tisza István alakja ezalatt emel­kedett. Túlnőtte a földi kereteket. Emléke ma már az országé,­­ de az ő országa még távol van a ma­gyar telkekből. Ami földi volt benne, kiégett a glóriában, mely alakját övezi, ami eszményi volt benne, azt édes kevesen értik e szerencsétlen földön, amelyre át­kot hozott az ő ártatlan vére. Amig es’re emelkedtek az oltárai, fogy­tak kultuszának hivatott papjai. Az oltárok körül nem zsolozsmákat énekeltek, de a hypocrisis mea culpáját­ mormolgatták. A lelkek­ben nem a kegyeletes magába­­szállás honolt, de a dacos testvérgyű­lölet. A közélet, ahol egyszerre mindenki a nyelve­­hegyén hordozta, a gyűlölködő ci­­vódás, a marakodó félreértés, a testvérgyilkos rágalom színterévé lett ismét. Amint engedett a szeren­csétlenség nyomása, úgy nőtt a visszavonás szelleme, amint tágult a magyar remény horizontja, úgy hatalmasodtak a rövidlátó önzés szempontjai, amint összezsugoro­dott a magyar élet perifériája, úgy dagadtak ki a testvérgyűlölet hatá­rai, az egész közéletre, amint éltető sugarat kapott, az öncéluság száz ''polypkarja annál fojtogatóbban­­ szorongatta a kisded magyar jövőt.­­., A kishitűség­ nem alkalmas a­­ szellemidézésre. A nemes kultusz­­ könnyen az alkultusz haszonleső kuruzslásává fajul. Tisza István ala­kja, mely történelmi megvilágí­tásában a magyar bátorság, férfias­ság, halált megvető önzetlenség, a­­ megbocsátó hazafiság eszményévé­­ nőtt, egyre távolodott ettől a kortól, amely a meghunyászkodásnak, a férfiatlanságnak, a kalmárkodó ön­zésnek, s a szemet kikaparó ál­­hazafiságnak oltárain áldoz; bűnö­ket vágok-s egymás fejéhez, de bűn­­bánást nem ismer; mindig puri­­tikál, de megtisztulni nem tud, nyilvános szónoklatokban min­dig készenlétben tart egy pár könnyet Tisza István és a saját tra­gédiája felett, de apró játékait ott folytatja, ahol elhagyta öt esz­tendő előtt. Ezek a magyarok nem Tisza Ist­ván magyarjai, de ez a közélet a Tisza István közélete, az, amely őt megkövezte, hogy azután a saját nyomorúságát benne meggyászolja. Az, ami a m­ai magyarságot Tisza Istvánhoz fűzi, a leromlottság gör­csös ragaszkodása a régi fényessség napjaihoz. Tisza István tudott har­colni és megbocsátani — ez a kor csak marakodni tud és engesztelhe­tetlen lenni. Tisza István kultuszá­ban még nem lát egyebet, mint régi nagyságának emlékét. Nem ismerte még fel benne jövő megtisztulásá­nak kimeríthetetlen forrását. A nemzetek prófétái kétfélék: vagy olyanok, akik egy eszmének meglátó­­s látomásaik szószólói voltak, vagy ol­anok, akik egy esz­mének hitvallói és hitvallásuknak mártírjai voltak. Ez előbbiek sza­vai, az utóbbiak példája messze vi­lágít be a késő századok sötét­­méhébe. Tisza István példája tíz század magyar történelmet jelent — mint lehetőség.­­ ...... Minden magyar megtérése az ő eszméjéhez, egy lépést jelent a le­hetőségtől a valóság felé. Tisza István, jöjjön el a te or­szágod. ( /• i ^ 1/Vyfi - \ ~ V-j Mimit, 1923 nsvcffkiMr 1. ÁsT D, 247. sz. ELŐFIZETÉSI ÁfJAK: Egy hóra 7000 Sor., negyedévre 20,000 Kor. Egyes szám ára hétköznap 350 K, vasárnapokon 400 K. Külföldre az előfizetés kétszeresét számítjuk. Ara Ausztriában, hétköznapon 2000 o. Kor., vasárnapon 2000 o. Kor. SZERKESZTOSÉG, VIII., RÖHR SZILÁRD­ UTCA 4. Telefon József 105-00, J. 105-01, J. 105-02. Felelős szerkesztő: Dr. NADÁNYI EMIL. kiadóhivatal: vill. József­ körút 5.szám. Telefon: József 43, J. 53, J. 63, J. 23—84. Anina léirataa a séftet jójájé fal­­i Sarépi pilislil lábrsállítása érá BHéSsii!­a mülaii szaltaaiesti BZisf. Hz ssffalah t­ftaíroznak a rajnai szeparatista mozgalom ellen. — Amerika elfogadhatóknak tartja Polncsré javaslatait. — Berlini tudósítónk telefonjelentése. —­ Berlin, okt. 31. A német belpolitikai helyzetben a mai napra már a tisztulás első jelei mutatkoztak. A tisztulás folyamatának előfeltételeit egyrészt Amerikának a szakértőbizottság kiküldésére vonat­kozó álláspontja képezi, másrészt pe­dig az a kérdés, hogy minő felfogás alakul ki a nagy­koalíció fenntartá­sára vonatkozóan. Politikai körökben a helyzetet az utolsó órákban már sokkal ked­vezőbbnek látják s az a vélemény alakult ki, hogy a koalíció fel­bomlásának a megakadályozása mindenesetre sikerülni fog. A­­döntést csupán a bajor kormány magatartása zavarja meg, amely ma azt az uasítást adta az adóhivatalok­nak, hogy ne szedjék be a birodalmi kormány által megszavazott és no­vember elsején esedékes mezőgazda­sági és ipari adókat. Azonban ennek ellenére is úgy látszik, hogy­­■ Münchenben 13 szeretnék már a birodalmi kormánnyal támadt konfliktust békésen elintézni. Erre vall, hogy sem a bajor miniszter­­tanácson, sem a demokrata pártnak és a centrumnak tegnapi ülésein nem hoztak döntést s mindegyik helyen várakozó álláspontra helyezkedtek. A helyzetre bizonyára döntően fog hatni az az amerikai hír, amely szerint az Egyesült Államok kormánya elfogad­hatónak tartja azt a javaslatot, ame­lyet legutóbb Poincaré tett a német kérdés rendezése ügyében. Ez a jelentés elsősorban érdekli An­gliát is, amelynek kormánya még a tegnapi napon utasította lord Curzont, hogy lépjen érintkezésbe Poincaréval abból a célból, hogy minél előbb meg­állapíthassák a kiküldendő szakértői bizottság munkaprogrammját. London, okt. 31. Az angol kormány kedden délután­ folytatta a­ szakértői bizottság kérdésé­ről való tanácskozásokat. Jól értesü­­ésökben úg­y tudják, hogy az angol kormány a szakértői­­bizottságra vo­natkozó francia feltételeket elfogadja. A tanácskozások­ ki­terjeszkedtek arra i­s a kérdésre is, hogy Amerika meghí­­­­vása hogyan történjék­. Két mód van:­­ vagy Anglia a szövetségesek írevében hívná meg Amerikát, vagy pedig Anglia, Franciaországi, Belgium és Olaszország együtt" nyújtanának át Hughes államtitkárnak erre vonatkozó közös jegyzéket. Híre terjedt, hogy az ak­i­ol kabinet amerikai delegátusnak kívánja fönn­tartani a kiküldendő szakértői vizs­,­gálóbizottság elnökségét. A tárgyalás színhelyéül angol rész­ről Párist, vagy Berlint javasolják. Berlin, okt. 31. A Vossische Zeituung párisi jelentése szerint a jóvátételi bizottság a teg­napi ülésen elvben késznek nyilatko­zott arra, hogy Németország jóváté­­teli képességének megvizsgálására szakértőbizottságot küldjön ki és meg­egyezett abban, hogy a bizottságban milyen nemzetek képviselői foglalja­nak helyet. A jóvátételi bizottság el­határozta továbbá, hogy maga nevezi ki ennek a bizottságnak a tagjait, ki­véve az amerikai képviselőt, akinek kinevezését az amerikai kormánynak engedik át. A szakértőbizottság tekin­tetében a jóvátételi bizottság akkor fog végleg h­atározni, ha a kormányok erre vonatkozólag egymásal teljesen megegyeztek és erről a bizottságot értesítették.­ London, okt. 31. (Wolff.) A Times jelenti, hogy a kormány tegnapi háromnegyedórás ülése, amely cs­upán a nemzetközi hely­zettel foglalko­zott, végleges állásfoglalásra vezetett a jóvátételi kérdés megvitatására kiküldendő szakértő értekezlet tekintetében, valamint a szövetséges kormányoknak erre vonatkozólag adandó válasz te­kintetében. Azt hiszik, hogy a biro­dalmi értekezlet hétfői ülését Smuts tábornok nyomatékosan sorompóba lépett a mostani nehézségek eloszlatá­sára szolgáló végleges akció ügyében és hogy álláspontját a kormánynak is előterjesztették, amikor hétfőn délután összeült. Amikor a hétfői minisztertanácsot két és egynegyedórás tanácskozás után elnapolták, általánosságban azt beszél­ték, hogy további értesülések beszer­zését határozták el Párisból, valamint Washingtonból, mielőtt végleges hatá­rozatot hoznának. Úgy létszik, hogy tegnap délelőtt ezt az álláspontot mégis elejtették. Nyilván azon a nézeten vol­tak, hogy minden olyan értekezlet, amelyen az Egyesült Államok kormá­nya hajlandó lenne közreműködni, jó irányban jelentene lépést. Ezért elha­tározták, hogy Franciaország, Olasz­ország és Belgium válaszát tudomásul veszik és az Egyesült Államok kormá­nyával haladéktalanul közlik, hogy miután valamennyi szövetséges hozzájárult az ilyen természetű értekezlet megtartásához s erre való tekintettel most már gyorsí­tani lehet az akciót és az Egyesült Államokat megkérhetik, hogy nevezze meg képviselőit, mihelyt ennek időpontját elérkezettnek látja. Az albizottság a jóvátételi bizottság­nak alárendelve fog működni. Nyil­

Next