8 Órai Ujság, 1923. december (9. évfolyam, 272-294. szám)
1923-12-01 / 272. szám
4 rófa~ politikusoknak nevezett bennünket ... Rothenstein Mór: Ilyen igazságokat mondott? (Derültség.) Gömbös Gyula: Megállapítom, hogy a kultuszminiszternek még egy híres ügye van a Ház előtt. Ha tehát olyan helyen támad bennünket, ahol nem tudunk válaszolni, ez ellenkezik a komolysággal, mert ha én ott lettem volna Csurgón és megmondottam volna az ott lévőknek, hogy a kultuszminiszter úr hogyan járt el a Kovácsügyben, a népgyűlésnek más lefolyása lett volna. Csak a nemzet érdeke követelhet erős, de nem erőszakos intézkedéseket. Itt senki sem tudja, hogy mi a kormány programja. Boltbos Andor: Hát akkor azt se tudják, mit támadnak? Gömbös Gyula: A kormány bennünket mint bábukat mozgat ide-oda, ahogy céljának megfelel. Elnök: Figyelmezteti, hogy a tárgyhoz beszéljen.. Gömbös Gyula: Kéri a Ház engedélyét, hogy a tárgytól eltérhessen. Bethlen István gróf miniszterelnök: Beszélhet egész bátran. A Ház az engedélyt megadja. Gömbös Gyula: Hozzájárul Klári kiadatásához, feleljen azért amit tett. De felesleges fogvatartani, mert egy nem létező személlyel akart szerződést kötni. Elszökni nem fog. Ha megszökne, felajánlom magamat, csukjanak be engem. Óriási hosszantartó derültség a Ház minden oldalán. Ha érdekli a kormányt a Trenga Dei, akkor ne legyen az egyoldalú szerződés, amely csak az ellenzéket kötelezi. Az egész ügyben politikát lát, márpedig nagy érdek, hogy a mentelmi jogot ne politikailag kezeljék. Nem fogadja el Hans Albert javaslatát, hanem igenis követeli, amit az előadó javasolt, hogy ilyen esetekben azonnal hívják össze a nemzetgyűlést. Nagy Emil igazságügyminiszter kéri a Házat, hogy az Olanrügyet még a mai napon fejezték be, hogy az ügyészségnek módja legyen arra, hogy a vádiratot elkészítse. Minthogy a mentelmi jog felfüggesztése még nincsen meg, az ügyészségnek tétlenül kell várnia ebben a fontos kérdésben a parlamenti vita befejezését. Politikai szemszögből sem lehet érdeke senkinek, hogy a mentelmi ügy soká elhúzódjék. Anomáliának tartja, hogy az igazságszolgáltatás érdekeit nem tekintik és soká hozzákhalasszák ennek a mentelmi ügynek vitáját. Nem kíván hozzászólni a kérdéshez, mert annak további kifejtését a bíróságra bízza. A maga igazolása céljából megjegyzi, hogy több helyről, de a sajtó részéről is kifogások hangzottak el azért, mert az ügyet nem statáriális, hanem a rendes bíróság elé utasították. Kijelenti, hogy őt sem ebben a kérdésben, sem más kérdésben soha politikai szempont nem vezette. Lehettek valaha tévedései, de amíg ő ezen a helyen van, más mint objektív igazságszeretet nem vezérli. Hogy ha valaha valamilyen kérdésben hibázott, azt nyíltan és férfiasan beismeri. Szomorú lenne, ha az igazság legfőbb őre nem tudna objektív lenni. Az egész Usain-kérdést behatóan áttanulmányozták és őszintén kijelenti, hogy a hatóságok is minden részletre kiterjedtek és a vizsgálatok következtében az volt a szakértők véleménye, hogy az ügy a rendes büntetőbírósághoz tartozik. Nem érti, hogy őt, az úgynevezett, minősítés kérdésében is támadják. Hogy az ügy fegyházi, vagy álamfogházi büntetést von maga után, az teljesen az ügyészség dolga. Megtámadták abban a kérdésben is, hogy miért adta ki ebben az ügyben az ismert kommünikét. Ennek az indokolása az, hogy a sajtóban igen sok téves híradás jelent meg és ezért megtiltotta, hogy a hivatal adjon felvilágosítást az újságíróknak. Úgy érezte, hogy kötelessége felvilágosítást adni, azt hiszi, hogy az ügyet a büntető perrendtartás szempontjából helyesen fogta fel. Ismételten kéri a nemzetgyűlést, hogy a felmerült kérdéseket rövidesen, lehetőleg még a mai napon intézek el. Ezután Györki Imre szólal fel. A mentelmi joggal foglalkozik a szabadságjogok szempontjából. Úgy tudja, hogy az egységes pártnak egy képviselője figyelmeztette Ilaint arra, hogy valami akció készül, de tudja azt is, hogy Ilaint szerették volna statáriális bíróság elé állítani, de amikor nem mutatkozott elég indok, összehívták a jogi konzíliumot és ráterelték az ügyet a rendes bírói útra. Kifogásolja, hogy addig, amíg harminc esztendő óta itt produktív munkát végző munkásembereket kiutasítottak, egy flobula Titusz nevű amerikai polgár évek óta puccsokat szervezhet itt. Kifogásolja továbbá, hogy bajor horogkeresztesek tömegben jöhetnek be a határon, amíg tisztességes, rendes embereknek útlevelük egyheti meghosszabbításáért heteken át kell szaladgálniuk. Felsorolja az utóbbi időben elkövetett bombamerényleteket és azt mondja, hogy azokat nem nyomozták ie és csak most léptek akcióba, amikor egy idegen követség ellen követtek el merényletet. De talán még most se tették volna ezt, ha nem lett volna kilátás arra, hogy a merénylők leváltják azt a fenyegetésüket, hogy a többi követség ellen is merényletet fognak elkövetni. Nagy Emil igazságügyminiszter, amikor elfoglalta a miniszteri széket, erélyes kijelentéseket tett a törvényes uralom tekintetében. Egészen új hangot ütött meg és mi páratlan örömmel vártuk intézkedéseit, azonban Nagy Emil igazságügyminiszter sem tett semmit. Nagy Emil igazságügyminiszter (közbeszól): Csak várjon! Györki Imre szerint a puccskísérlet annyira elő volt készítve, hogy semmiféle külső támogatásra szükség nem is volt. Dőhmel vallomásából kitűnik, hogy arról is beszéltek a Szemere Körben, hogy a magyar puccsok „atyamesterét", Friedrich Istvánt is be kellene vonni. Akkor azonban arra a megállapodásra jutottak, hogy erre nincs szükség, mert az „atyamester" nélkül is megtudják csinálni, amit akarnak.*1 srupert Rezső: Nem volt szükség, mert Friedrich nem volt véres pucscsista. Friedrich István: Csodálkozom, hogy nem fogtak le most. Propper: Ez az óhajtása még teljesülhet. Györki: Nem szavazok abban a kérdésben, hogy megsértették a mentelmi jogot, vagy sem, a kiadatás mellett foglalok állást. Szakács Andor a következő szónok: A kormány — szerinte — szabályszerűen járt el, amikor a tervezett puccsot megakadályozta és annak érdekében Ulain Ferencet letartóztatta. A további eljárásról azonban kizárólag a nemzetgyűlés tartozik gondoskodni. Idézi erre vonatkozóan a törvény szakaszát. A vádtanács túllépte hatáskörét, amikor nemzetgyűlési képviselő letartóztatása felett határozatot hozott, anélkül, míg a nemzetgyűlés a törvény rendelkezései értelmében nyilatkozhatott volna ebben a kérdésben. Rubinek István: Ez tévedés. Szakács Andor: Meggyőződésem, hogy a kormány nem sértette meg Ulain mentelmi jogát. Hiszen közvetlen veszély esete forgott fenn, azonban helytelenül járt el, hogy rögtön a nemzetgyűlést nem hívta össze és nem kérte ki a kormány a nemzetgyűlés véleményét ebben az ügyben. A nemzetgyűlés véleményét ebben az ügyben. A nemzetgyűlés elnöksége is felelős e tekintetben, mert neki kelltt volna a nemzetgyűlést összehívni. Idézi erre nézve a házszabályok megfelelő szakaszát. Szakács Andor azt indítványozza, hogy függesszék fel lain mentelmi jogát, de a további fogvatartást azonnal szüntessék meg. Indítványát írásban is beterjeszti. Azután Rakovszky István szólalt fel. Elfogadja Szakács Andor indítványát. Hajlandó Ulain mentelmi jogát felfüggeszteni, de konstatálja, hogy a képviselő mentelmi jogát megsértették azzal, hogy lefogták és fogva tartják. Egyes részleteket idéz a belügyminiszter tegnapi beszédéből és megállapítja, hogy a miniszter felfogása a megfigyeltetés dolgában teljesen téves. Az egyetlen, félig még épségben maradt alkotmánybiztosítékot, a mentelmi jogot meg kell őrizni. Magyarázza a bíróság eljárását a mentelmi ügyekben annak a bizonyítására, hogy Ulain fogvatartása jogtalanul történt. A régi országgyűlés, amelyet pedig osztályparlamentnek neveztek, mindig a közszabadságokat nézte, ez sohasem a pártszempontokat. Az a meggyőződése, hogy sem a reakciós kormányzat idején, sem az úgynevezett osztályparlamentben annyi sérelem a képviselők mentelmi jogán mint ma nem történt. Beniczky, aki annak idején maga ment el a rendőrségre azzal, hogy úgy értesült, hogy Berlin, nov. 30. Stresemann, Kardoff, Albert dr. és Faarc, után egy hét alatt Németország ötödik kancellárjelöltje, Marx Vilmos, a centrumpárt elnöke fogja az új kormányt megalakítani. Mára már kész kormánylistát várnak tőle, amelynek egyik jelentősége, hogy Stresemann is, mint külügyminiszter, szintén részt vesz a kabinetben A szociáldemokraták nem vesznek részt Marx kabinetjében, de nem is gördítenek akadályt az új kormány megalakulása elé. Berlin, nov. 30. A Marx-kormány létrejövetelét bizonyosra veszik. Megállapítható, hogy a szociáldemokraták ezzel a kormányalakítási akcióval szemben bizonyos jóakaratú semlegességgel viseltetnek, a német nemzeti párt pedig valószínűleg egyik tagjával képviselve is lesz az új kormányban, melynek ilyenformán léte biztosítottnak látszik. Berlin, nov. 30. A lapok szerint Marx birodalmigyűlési képviselő tegnap a késő éjjeli órákig a kormány megalakításán fáradozott. Marx abból a gondolatból indult ki, hogy olyan kormányt alakítson, amely a fődolgokban a középpártokra támaszkodik, anélkül, hogy tulajdonképpen koalíciós kormány, volna és amely nincs összeköttetés nélkül a jobb- és baloldali irányban. Marx képviselő, hogy hidat építsen a német nemzetiekhez. Schiele német nemzeti képviselőhöz fordult, hogy őt a közélelmezési minisztérium átvételére bírja. Schiele a párt országos szövetségének határozatától tette függővé döntését. Berlin, nov. 30. Herst képviselő, a német nemzeti néppárt elnöke, a birodalmi elnökhöz levelet intézett, amelyben kijelenti, hogy a parlamentáris szokások szerint az ellenzéki pártok egyikét kellett volna megbízni a kormányalakítással, a birodalmi elnök azonban ettől eltért. ",A német nép túlnyomó többségében a mostani kormányrendszertől való eltérést és jobboldalra valóst keresik, annak dacára, hogy maga jelentkezett, mégis letartóztatták. Bethlen István gróf miniszterelnök: Azért keresték éppen, hogy letartóztassák. Rakovszky István: Nem érti a szocialisták állásfoglalását ebben a kérdésben. A szocialisták tartózkodnak a szavazástól, mert nem látnak tisztán a tettenérés dolgában. Rothenstein Mór: Bennünket nem lehet beugratni. Neubauer Ferenc (a szocialisták felé kiáltva): Én is a maguk jóvoltából ültem börtönben. Rakovszky István: Ha valaki nem lát tisztán ilyen kérdésekben, akkor mindig a kisebbet, az enyhébbet kell választania. Ulain ügyében őt nem vezetik személyes szimpátiák, őt nem érdekli Ulain személye és csak az elvek és a törvények sérthetetlenége érdekébenzólalt fel. Hozzájárul Szakács Andor indítványához, amely tökéletesen kifejezi az ő felfogását is. Az elnök ezután napirendi javasltot lesz, mely szerint a Ház holnap, szombaton is ülést tart. A holnapi ülésen Ulain mentelmi ügyet fogják folytatólagosan tárgyalni. A mai ülés egynegyed három órakor ért véget, orientálódást remél. Ha a birodalmi gyűlés nem képes ennek a néphangulatnak kifejezést adni, a birodalmi elnöknek fel kell hatalmaznia az új kormányt a birodalmi gyűlés feloszlatására. A német nemzetiek ilyen feltételek mellett a kormányalakítás céljából rendelkezésre állanának. A birodalmi elnök levelében azt válaszolta, hogy ha eltekintett attól hogy a két ellenzéki párt egyike bízza meg a kormány megalakításáával, úgy ez azért történt, mert meggyőződött róla, hogy a két párt egyike részére sem állott fenn a lehetősége annak, hogy a kormányt alkotmányos alapon alakítsa meg. Ezenkívül azt a benyomást szerezte hogy a német nemzetiek nem helyeznek döntő súlyt a vezetésre a kormányalakításnál. Kardorff képviselővel megegyezett, hogy a német nemzetieknek két fontos tárcát ajánl fel. Minthogy az a kísérlete, hogy valamennyi pártból alakult pártok fölötti kormányt nevezhessél ki, meghiúsult, mindent megtette arra, hogy a polgári pártoknak a megegyezésre irányuló tárgyalásait siettesse. A birodalmi elnök levele végül utal arra, hogy az elnök e tárgyalások meghiúsulása után Marx képviselőt bízta meg középpárti kormány megalakításával. Berlin, nov. 30.Marx képviselőnek a kormányalakítás ügyében folytatott tárgyalásai annyira előrehaladtak, hogy valószínűleg ma délelőtt befejeződnek. Megalakul az új német Marx centrumpárti kancellárjelölt kabinetje. — Stiesemann is a kabinetben marad. — Az új kancellár megkapja a házfeloszlatás jogát. — Marx is felhatalmazási törvénnyel lép a birodalmi gyűlés elé. — 71 szocialisták nem gördítenek akadályokat a designált kancellár elé. — Berlini tudósítónk telefon jelentése. —■ Szombat, 1923 december T. A német fizetőképesség megállapítása. Paris, nov. 30. A jóvátételi bizottság ma délutáni három órai hivatalos ülését, amelyen a Matin szerint kizárólag a német fizetőképesség megállapítására kiküldendő szakértői bizottság kérdését beszélik meg, ma délelőtt megelőzi Barthou és Bradbury tanácskozása. Ha ennek során a kompromisszum lehetségesnek látszik, akkor francia részről igyekezni fognak a két javaslatot összeegyeztetni. Úgy látszik, hogy a megfelelő formulát francia részről már előkészítették. ..