8 Órai Ujság, 1924. január (10. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-01 / 1. szám

« jól tudja, mint én, hogy ez nevetséges ráfogás és hazugság, hogy én nem azért támadtam meg őt, mert hitbizo­­mányát akartam „megkaparitani"­, ha­nem mert meg voltam győződve nem­zetrontó és hazaáruló működéséről Azt is tudja, hogy nem személyes gyűlölet­ből jelentettem ki 1914-ben, hogy még az esküvőjére sem fogok elmenni, ha­nem azért, mert házasságát közvetle­nül megelőzőleg valakivel kapcsolato­san olyan hitvány módon viselkedett, hogy az én szememben már akkor megszűnt a tisztességes emberek so­rába tartozni. Ő soha sem vette észre azt a hihe­tetlen hipokrízist, amely állítólagos meggyőződésként hirdetett elvei, világ­nézete és valóságos életmódja között fönnállóit. Hiszen ő nálánál nagyobb szibaritát, ínyencet, divalfex­et, élvhaj­­hászót lámpával sem lehetett volna ta­lálni. Ruhatárával egy fél városrész lakosságai lehetett volna felruházni. A­mire csak kedve támadt, arra sohasem sajnálta olvasatlanul szórni a pénzt. Kamaszkora óta állandó szenvedélyes látogatója volt a baccarat-asztaloknak. Heteken át kártyázott a Nemzeti Kaszi­nóban minden éjszakán át, milliókba és onnét ment záróra után, dolga vé­­geztekor állítólagos meggyőződését hir­detni és vakondmunkáját folytatni. Testileg, szellemileg és jellembelileg tel­jesen degenerált, defekt egyéniség. Ren­geteget összeolvasott, amit megemész­teni nem tudott és ami h­aotikus za­varodottságban kóválygott össze-vissza agyában. Mérhetetlenül, hiú természete feltűnésre, szereplésre késztette őt első­sorban és mindenekfölött Ennek ki­elégítésére minden mód, minden esz­köz megfelelt. Politikai pályafutását elkezdte mint szabadelvűpárti képviselőjelölt, azután agrár konzervatív OMGE-elnök. Ez utóbbi pozícióját nem saját érdemei­nek, hanem annak köszönhette, hogy nagybátyánk, Károlyi Sándor gondola­tai és törekvései letéteményesének tar­tották őt. Jóformán átmenet nélkül csapott át egyre radikálisabb elveket valló Justh pártivá egyszerűen azért, mert ezen oldalon bővebben volt része az általa annyira megnyelt körülhízel­­gésben. Ha ezt megkapta volna a má­sik oldalon, talán megmaradt volna a megkezdett politikai csapáson, így azonban egyre balfelé tolódott, úgy hogy a háborút közvetlenül megelőző években már tulajdonképpen szocia­lista nézetei voltak. . Az igaz ember komoly, becsületes meggyőződése azonban hiányzott. Em­it h­­izem, mintha ma történt volna egy 1912-ben vagy 1913-ban közöt­tünk lefolyt hosszú beszélgetésre, melynek során hosszasan fejtegette előttem többé kevésbbé zavaros mó­don előadott szocialista nézeteit és amelynek végén a következőket vála­szoltam neki: Magam is azt hiszem, hogy sehol sincs az megírva, hogy a mai kapitalisztikus világrendnek időtlen­ időkig kelljen fennállania, mert ez rendkívül sok igazságtalanságot tar­talmaz. Belátható időn belül azonban nem látom, rajt lehetne helyébe állí­tani, mert ez felel meg legjobban az ember törekvő, törtető, individualisz­­tikus mai természetének és az emberi nem mai fejlődési stádiumának. A kollektivista világtermelés sokkal előre­haladottabb, morális értelemben is fej­lettebb, átlag emberi­­természetet kíván meg, mint, am­ilyen az ma, hogy állandó,­­tartós jsikerrel­­és megnyug­­ással valósíttassék meg. Véleményem­ szerint az ember ma még közelebb áll a troglodytához, mint ahhoz a fej­lettségi joghoz, ami ehhez szükséges. De lehet, hogy én tévedem és neked van igazad. Egyet azonban nem értek és erre kérek választ: ha ez a te ko­­­­moly meggyőződésed, hogyan egyez­teted te azt össze avval a minden te­kintetben luxuriózus, sybertia élet­móddal, a munka nélküli nagy vagyon jövedelmében való akkora duskálko­­dással, amelyet folytatsz? Miért nem jársz magad elveidnek a megfelelő író példával elől és miért nem osztod fel legalább is szabad­­nem­zzitbizományi) vagyonodnak azon megmaradt részét a szegények közt, melynek blég nem hágtál a nyakára és el nem tékozoltál? Ezen kérdésemre adós maradt a vá­lasszal. Előttem ez az állítólagos meg­győződés mindig az őszinteség hiányá­nak bélyegét viselte magán. Én­­gy nem tartottam őszintének a háború utolsó éveiben annyiszor hangoztatott állítását sem, hogy az ő­­francia összeköttetései révén az ő se­gítségével előnyösebb békét tudna az ő személyisége részünkre biztosítani. Ő jól tudta azt, aminek alkalmam volt alaposan utána járni, hogy milyen inferioris, Franciaországban számot nem tevő franciákkal állok­ összekötte­tésben a háború alatt, akiknek, java része Franciaországban a lábát sem tehette be, hanem Svájcban élt „emig­­rációban“; hogy a háború előtti, egé­szen felületes természetű összekötte­tései­­francia politikusokkal semmiféle kihatással sem lehettek egy megkö­tendő béke feltételeire, hogy semmiféle­­ellenség sem tiszteli azt, aki saját ha­zája ellenségeivel paktál és azok ja­vára működik, kihasználja, de tiszte­letben nem fogja részesíteni és sze­mélye révén semmiféle előnyöket sem fog koncedálni. Könyvének tartalma egyébként túl­nyomó részben egyenes beismerése országrontó működésének. A pacifis­­musnak az a neme, amely a nemzet­i élet-halál harcaiban ama saját had­i erejét iparkodik gyengíteni, ellenálló képességét csökkenteni, amely­­nem látja be azt, hogy­ a harc bes­önt.lé-é , ház., az ellenfél haji •.• 'ósága is'szűkö I ... .­­UlfriK,Ul « iPJtvt Vt ÜtVU, szinte öngyilkosságot jelent, az ilyen pacifizmust hirdetőket ártalmatlanná kellett volna tenni, ahogyan azt Clé­­menceau és Lloyd George szerint or­szágukban megtették. Az olyan catrimárius exisztencia pe­dig, amely a nemzet élet-halál harcá­ban török farmosok (rec­e Toch Izi­dor) révén trafikál az ellenséggel, ugyancsak ártalmatlanná lett volna teendő, ha több önfenntartási ösztön lett ebben az országban. " N­agy Károlyi Mihály könyvében ja­­­víthatatlanul ragaszkodik azokhoz a nézetekhez, ahhoz a felfogáshoz, amely őt vezette, az semmit sem vál­toztat azon a minden hazafiasan és józanul gondolkozó ember előtt meg­dönthetetlen tényen, hogy családjára mérhetetlen szégyent hozott, hazájá­nak pedig talán soha helyre nem hoz­ható kárt okozott. I „Az Ébredő magyarok nem képviselik a magyar nemzet tömegű**. Angol lapost a mattysz­afi csönrűl. — A kisánfánt belgrádi konferenciája Január 3 án ül össze. Zágráb, dec. 30. Illeni beavatott helyről származó értesülés szerint a kisánfánt vég­legesen január 9-ében állapodott meg a belgrádi konferencia össze­hívásának időpontjául. A konfe­rencia célja elsősorban is a kis­­ántsal-szövetség kohéziójának a megerősítése. A tárgysorozatot illetőleg megállapítja, hogy első­sorban a magyar kölcsönügy, Gö­rögországnak a szövetségesekhez való viszonyának a megállapítása és az angol választási eredmények ezzel kapcsolatosan Angliának Franciaországhoz való viszony ké­pezi a szorosabban vett tárgysoro­zatot. A főkérdést­­mindenesetre a magyar kölcsön fogja képe A konferencián a kisántánt képvi­selői véglegesen döntenek Lengyelor­szágnak a kisántánsba való fölvétele ügyében. London, dec. 30. Az Economist azt a rményét fejezi ki, hogy a nemzetek szövetségének kölc­csönk­övezetét rövidesen végleg elfo­gadják és folytatják Európa újjáépí­tésének munkáját minden fölösleges késedelem nélkül. Kielégítő, hogy a főbb körvonalak elfogadhatóknak bi­zonyultak a magyar kormány számára ámbár Bethlen helyzetét több buda­pesti politikus élesen bírálja. Az újjá­­épülés technikai akadályai egy mező­gazdasági államban bizonyára kiseb­bek, mint például Ausztria esetében és az ébredő magyarok a hasonló fele­lőtlen szervezetekkel együtt nem kép­viselik igazán a magyar nemzet tö­megét. A Nation azt tartja, hogy Magyar­­országnak nincs különösebb oka a bánkódásra amiatt a tervezet miaatt, amely a moratórium után korlátozna jóvátételt fizetésről gondoskodik. A népszövetség maga nem javasolta a jó­vátételi fizetéseket, hanem éppen ellen­kezőleg korlátozta a jóvátételi bizott­ság esetleges követeléseit ,ázzal, hogy megvonta a legfeljebb 10 millió arany­koronás határt. 4 Bulgária megegyezést keres a Balkén államokkal. A Cankov-kormány külpolitikai expozéja. Szófia, dec. 31. A trónbeszédre adandó válasz fölötti vitát Cankov miniszterelnök hosszabb expozéval zárta be. Beszédében részle­tesen ismertette az ország kül- és bel­politikai, valamint pénzügyi helyzetét. A szomszéd államokhoz való viszonyt fejtegetvén, örömét fejezte ki a Romá­niához való viszony javulása fölött, amely napról-napra barátságossabbá válik. Majd azt a reményét fejezte ki, hogy a Bulgária és Görögország kö­zötti gazdasági érdekek szorosabb kap­csolatot teremtenek e két ország kö­zött. Törökországgal hasonlóképpen jó szomszédi lábon állunk. Természetes, hogy ehhez az államhoz való viszo­nyunk egyre szorosabbá fűződik, mert hiszen ez az ország legközvetlenebb fogyasztója termékeinknek. Jugoszlá­viával kapcsolatosan emlékeztetett arra, hogy mindjárt hatalomra jutása után éppen ez a kormány tett erőfeszítése­ket, hogy a megkezdett tárgyalásokat eredményesen fejezzék be. Bulgária jóakarata megnyilvánult azon a bolgár szerb értekezleten, ame­lyen elintézték a függőben evő pénz­ügyi kérdéseket Ha szomszédainkat tatránezek v békés hajlandóságok hat- ! 'á'. c-.t a Bafk'-á ' '■■•sítkáróiMse rövidé- j í-.jí ír.'.'síd fia a. bolgár kisebbsé­ gek jogait Macedóniában elismerik, úgy Macedónia, amely a múltban Eris almája volt, a jövőben az összekötő kapocs lehet a Balkán államai között. Nyomatékosan kijelenti, hogy Belgrád­­ban is tudomásul vehessék, még­pedig teljes őszinteséggel hogy a szerb és bolgár nép egymás mellett haladhat a fejlődés útján. Beszéde végén a miniszterelnök azt a kívánságát fejezte ki, hogy a nagy­hatalmak a Bulgáriára nehezedő ter­hek csökkentése érdekében legalább részben megengedjék a kötelező kato­nai szolgálat visszaállítását. Ezzel ugyanis elkerülhetővé válik a terhes zsoldosrendszer, amely nem felel meg az ország társadalmi szerkezetének. Politikánkat a lojalitás, a békeszeretet, a polgárok jogának tisztelete és a munka jellemzik. 4 Újból leszáll­ottuk eftürnBmjifiiH árait! . " wrm— 'Nwi— omairwii — Gyári árak! JEWAv FEHÉRftEMAGYAR Vili., Múzeum-körút 2 volt Nom/.oti Színház* épület Árak ezer koronákban Férfi hálping príma komplett­­ 33—38 Zofiringek .00coo Untában 33-38 Francia french­­ingek........f i 29-34 Selymes rayéingek........48-55 Frakkinok príma minőség ... . o 38-46 Kézelés szmokinging............... f 42-52 Puh­agallérok................./ 1­2-4 Selyem*, rayé* és extordingek minta után is eredeti gyak­­ort­ak­. Női ing vagy nadrág ....... 20-24 Hői hálóing príma .. ......... 25-30 Egyes darab női batiszt fehérneműek kiárusítása. geberneran­varral hozott anyagból is FÖlÜÜn­éll ül. Hold öcsi 1 szám. TpípIiS"­,MB­M 118-32-34 131 Sf Lom Tod­aiH 6 millión! korona

Next