8 Órai Ujság, 1924. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-01 / 27. szám

; i/! fi! ^ /<«y5>w'--------------' )S-\ '' n lA A^/r^aí-C-. f ■* • Budapest, február Péntek. X. évfolyam. 27. o. O fenin­s díj c.LOFlZtT£Si ÁRAH Hig hóra 10.000 K, negyedévre 30.000 ^ Egyes szám ára hétköznap 500 K, vasárnapokon 600 X K.tülföldre az al­tszeres kétnz­eresét számítjuk. Ara Ausztriában­­ hétköznapot 2000 o Kor vasárnapot 2500 o Kor. Felelős szerkesztő: Dr. NADÁNYI EMIL. SZERKESZTŐSÉG: Vili., RÖKK SZILÁRD­ UTCA 4 Teleton Józsdf 105—00, J. 105 -01. J. 105—02. KIADÓHIVATAL: VIII., JÓZSEF-KÖPUT S. SZÁM. Teieton József 13. / 53 j. 61 J. 23—84. A debreceni választás eredményét egészen cél­talan volna szépítgetni, de egykép­pen céltalan és erőszakolt volna az urnákból kikerült szavazatok arányából olyan következtetéseket levonni, melyek ehhez az elszige­telt jelenséghez holmi célzatos ál­talánosításokat kívánnának fűzni. Ez a választási eredmény hű tükrét mutatja a debreceni választók han­gulatának és ezen a képen népi változtathat az sem, ha a pótvá­lasztás során esetleg nem Nagy Vince kapná meg a kerület man­dátumát. E választási eredmény tükrében éles vonalakban rajzoló­dik elénk a vidék egyik legnagyobb és legmagyarabb városának lelki fotográfiája, mely mélyen megdöb­bentene és elszomorítana, ha nem tudnék, hogy a debreceni választási eredmények nem az ország, csak magának Debrecennek hangulatát szokták kiejezni. Különös és érthetetlen erők mű­ködnek e város lelkében, melyek furcsa és sajnálatos fogékonysággal oltják be olyan politikai áramlatok iránt, melyek a magyar nép józan világnézetétől a legtávo­labbra esnek. Ezeknek az érthetet­len erőknek tudhatjuk csak be, hogy a nemzeti gondolat ápolásá­nak e leghivatottabb magyar várát az októbrista Hegymegi-Kiss Pál, a szociáldemokrata Györki Imre képviselik a parlamentben és hogy most Jánosi Zoltán kerületében új­ból az oktobrizmus egyik vezető egyénisége jut az aránylagos több­séghez. E földalatti erők okozhatták csak, hogy a kommunizmus oly te­­levény talajra talált Debrecen népé­ben, elsősorban a debreceni intelli­genciában s csak igy tudjuk meg­magyarázni azt a lojális deputáció­­zást is, amellyel a román megszállás idején a román királyt fogadták. Ezek a gesztusok nem a magyar nép lelkéből fakadtak, nem a ma­gyar nép érzelmeinek voltak kife­jezői. Ez a sajnálatos elkülönülés a nemzeti gondolattól, a magyar nép összességének lelki világától — s ilyen tünetnek kell tekintenünk a Nagy Vincének jutott szavazatok nagy számát is — annál fájdalma­sabb, mert hiszen Debrecen váro­sának igazi hivatása éppen a nem­zeti eszmények bensőséges kul­tusza lenne. Erre predesztinálják törzsökös magyarsága, kultúrája s in utolsó sorban azok a tanulsá­­k, melyeket a közelmúlt tapasz­­ttai szereztek számára. De, láj­im, úgy látszik, a tapasztalatok recenben nem tudnak tanulsá­gokká nemesedni. Az export elősegítésére fontos változások a devizarendszer­ben. A kereskedelmi miniszter és a Devizaközpont igazgatója hosszas tanácskozást folytatott az összes gyáripari szakmák képviselőivel. — Saját tudósítónktól. _ Walkó Lajos kereskedelmi minisz­ter, amikor legutóbb magához kérette a gyáripari érdekképviseletek vezetőit, hogy a gyáripari válságnak okairól a munkabeszüntetések arányairól infor­­máltassa magát, a megjelentek hang­súlyozták a miniszter előtt, hogy a mai devizarendszer a legfőbb kerék­kötője a gyáripari termelés zavarta­lan biztosításának és fejlődésének. A kereskedelmi miniszter akkor ígéretet tett, hogy az összes szakmák kép­viselőivel, továbbá a Devizaközpont és a pénzügyminisztérium devizaosztá­ lyának vezetőjével tanácskozni fog eb­ben a kérdésben és meg fogja hall­gatni az érdekelteket, hogy mik a kon­krét kívánságaik és panaszaik ebben a kérdésben, milyen kihatással van a mai deviza­rendszer a szakmájuk hely­zetére. Ez az értekezlet ma délben volt a kereskedelemügyi minisztériumban. Az értekezleten, amely délben egy órakor kezdődött, körülbelül húszan vettek részt. Ott voltak többek között: Taba- I­kovich Dusán, a Devizaközpont igaz­gatója, Kállaii Zoltán dr. miniszteri tanácsos, a pénzügyminisztérium de­viza-osztályának vezetője, P­rónai­ György báró közélelmezési államtitkár, a különböző iparágak képviseletében ifjú Chorin Ferenc, Keleti Kornél, Szurday Róbert, Hirsch Albert, Kende Tódor, Bacher Ernő, Stux Emil, Halmi József, Ascher Lipót, Schiller Ottó, to­vábbá Fenyő Miksa, a Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója és Tóm Gergely miniszteri tanácsos, a kereskedelmi minisztérium ipari osztá­lyának a vezetője. Az érdekeltek képviseletében elsőnek Fenyő Miksa a GYOSZ igazgatója ismertette a gyáripar súlyos helyzetét és rámutatott arra, hogyha a devizapolitikában változás nem történik, akkor rö­videsen megáll az export, aminek nemcsak a gyáriparra, hanem az egész ország gazdasági helyzetére igen súlyos következményei lesz­nek. Kérte a minisztert s a Devizaközpont megjelent igazgatóját, hogy rövidesen hassanak oda, hogy a deviza kiutalá­sok és beszolgáltatások rendjében változtatásokat teremtsenek, majd Bacher Ernő a Viktória Tűzmalom vezérigazgatója, a malomérdekelt­­ség képviselője szólalt fel, aki rá­mutatott arra, hogy a devizapoli­tika mennyire megnehezíti a mal­mok exportálásának a lehetőségét. Majd Kende Tódor,­­ a Vas és Gép­gyárak Országos Egyesületének igaz­gatója ismertette a vasipar helyzetét és a kilátástalan­ exportjele­tőségeket. Kende Tódor után, valamennyi érdekeltség vezetője felszólalt és részletesen vázolta szakmája helyzetét és a kiviteli lehetőségeket. E felszólalások mind abban rezu­­málható.ik, hogy a a legrövidebb idő alatt, már né­hány napon belül rendet kell te­remteni a devizabeszolgáltatások és kiutalások mai lehetetlen rend­szerében és meg kell határozni, hogy az érái­keltek milyen árfolyamon kapnak va­lutát, vagy szolgáltathatják be valuta­készleteiket. E felszólalások után Tabakovics Dusán a Devizaköz­pont igazgatója reflektált az el­hangzott beszédekre és kijelen­tette, hogy a Devizaközpont a leg­rövidebb időn belül eleget fog tenni az érdekeltek kívánságainak. — Ez a kijelentés nem puszta ígé­ret, — mondotta, — mert megvalósí­­tására más, megkezdődött a munka. Eszerint tehát csakhamar fontos változások vár­hatók a devi­zaszerben. Az értekezleten konkrét elhatározá­sok nem történtek. Az értekezletnek csupán az volt a célja, hogy a keres­kedelemügyi miniszter és a deviza­ügyek legfőbb intézői behatóan meg­ismerjék az egyes szakmák helyzetét és az export lehetőségeket, mert illeté­kes tényezők jól tudják, hogy a mai átmeneti időben foko­zottabb súlyt kell helyezni a kivitelre. A magyar szocialisták kiküldöttei ma reggel Londonb­a utaztak. Tárgyalások a földreformnovella módosításán)!. — Rácz János indítványa a kazlisztusselök, katonatisztek és képvise­lők földigényléséről. — A képviselők megtekintik az egyes ipartelepeket.­­ Kevesen vannak a parlamenti gyorsírók. —• Saját tudási tónktól. — A nemzetgyűlés mai ülésén a tegnap esti viharok lecsillapultával nyugodt hangulatban folytatták a földreform­novella részletes tárgyalását. Később azonban Gaál Gaszton indítványa kö­rül, amely úgy szólt hogy köztisztvi­selők, katonatisztek és képviselők a földigénylésből kizárassanak, kisebb vihar támadt. Az Egységes Párt tagjai között ugyan­is többen voltak olya­nok, akik hajlandók lettek volna Gaál Gaszton indítványát akceptálni. Vita közben felmerült az a kívánság, hogy az elnök­övid időre függessze fel az ülést, amíg a pártok megbeszélhetik az indítvánnyal szemben való állás­­foglalásukat. Szünet alatt, a folyosón a képviselők csoportokba verődve tár­gyalták ezt a kérdést. Nagyatádi Szabó István Gaál Gasztonnal vitatkozott ar­­­­ról, hogyan lehetne módosítani a be­nyújtott indítványt és milyen módon lehetne azt elfogadtatni. Ekkor Rácz János nemzetgyűlési képviselő konkrét formában előadta, hogy milyen módo­sítást fog benyújtani Gaál Gaszton in­dítványához. A módosítás szerint köz­­tisztviselők, katonatisztek és képvise­lők az alaptörvény 21. §-ának első négy pontjában körülírt határokon túl­­menőleg földet nem igényelhetnek és nem is kaphatnak. Rácz János módosító indítványát a képviselők megnyugvással vették tudo­­másul mert ezzel megszűnt az Egysé­ges Párt fölfogása és a Gaál Gaszton indítványa közötti ellentét. A nemzetgyűlés plénuma elé ke­rül nemsokára az i­j magyar vám­­­á­fáról szóló törvényjavaslat is.

Next