8 Órai Ujság, 1924. március (10. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-22 / 69. szám

I ífleombat 1024 március 22’. giwü;> S ílWHJí 1 Ftou-Froa. — Főpróba a Magyar Színházban. — Egy dinül í világ s/ in műirodalm ának hí­res nőalakja és az elmulhatatlan drámai művészet nagy heroinéinak bravúros sze­repe elevenedett meg ma a Magyar Szín­ház színpadán a megifjodás csodálatos tü­neményével. Csodálatos tünemény ez azért, mert e sziámii, mely hősnőjének becéző iuvét viseli, sokkal mélyebben gyökeredzett a maga korának szellemébe, semhogy ter­mészetes volna csupa frisseséggel hód’tó újjáéledése olyan időben, mely előtt az élet példátlan evolúciója a legeseméin tel­jesebb hatvan esztendőt görgette rá arra a korra, amelyben a Frou-Frou szinmüiro- delma .élt. Ez a hatvan esztendő — egy olyan szín­mű fölött, amelyet nem vont be a klasszi- citás időtálló balzsama, sőt amely a maga korának „raoncb.in“ darabja lévén, való­sággal siettette maga fölött a mulandósá- got olyan szellemi távolságot jelent, a mdy színpadi időszámítás szerint talán főtér egy fáraó sírja fölött elmúlt *dövd. De jött egv magyar „lord F.arnarvon“, aki a drámairodalom régi tornácain behatolva, kiásatla és napvilágra hozía a régi fran­cia színmű gazdag értékeit és a maga mű­vészetével életre keltve Frou-Frou alakját, mo lem dráma keretében mutatja be ezt a csodálatosan friss, szinte a mai világ társadalmából kiemelkedő női típust. Frou- Frou. aki cgvike volt a rég’ francia szín n;ü Ilire;-, női galériájában a legérdekesebb egyéniségeknek, a Frnmillonok, Fidorák, Deidsck, Georgette-ek, Letouvreur Adrien­i.’tM'k, Clémeceauk felrorolhatatlan portréi között, íme megszűnt irodalmi em’ék len ni, újjászületett s mint egy nagysikerű „modern dráma’* hősnője, magyar szín­padról indul el egy uj élet sikerei felé. Ezt a/sz.’j-cadi tüneményt Volnál Ferón m* vészeié, zseniális dramaturgi munkája és írói varázslata inscenálta olyan sikerrel, a mely után mohón fognak kapni a magyar színpadi eseményekre figyelmes európai színpadok. De ne feledkezzünk meg Meillhac és Halévy munkájáról. Ha az ő szétporló drá­mai keretük, mely a maga idejében szintén ragyogó volt, el is tiint Molnár Ferenc friss szellemű átdolgozás alatt, a restaurálás művészi munkája mögött, mégis csak meg keli látni a régi világ mestermüvét, szolid drámai iparát, mely a maga eszközeivel is művészit adott és össze tudta egyeztetni az írói feladatot a heroinák művészetére épitö primadonnakultusz hálás szolgálatával. Meillhac és Ilalcvy Offenbach librettistái. de sok híres drámai műnek is nagysikerű szerzői, alaposan ismerték a színpadot és tisztelték a mesterségüket. Nemcsak sze­repet írtak, de drámát és irodalmat is az akkori idők jóhiszemű, becsületes fogalma szerint. És ha az ö drámájuk csak nobilis hangú példázata is volt az élet komoly igazságainak és színeiben a romantika ha­mis morálja kápráztatott, színpadi cselek­ményük mégis a való élet egy izgalmas fejezeteként hatolt, sőt bizonyosan jobban hatott, mint a modern dráma életteljes­sége, amely talán őszintébb az igazságai­ban, de nem igazabb a művészetében. A Frou-Frou szerzői, a francia színmű régi iskolájának mesterei finoman tudták utá­nozni az élet hangját és korszakos sikerük volt. Míg, akik utána jöttek — a csodála­tosan művészi Paul Geraldig és az ő nyo­mában járó uj tehetségekig — magát az életet vitték a Frouk-Frouk színpadjára és n sikerük legtöbbször szét foszlott és sem­mivé ütt. A híres görög példázat morálja, melvet Arany János is vidáman megéne­kelt, ismétlődött meg a francia sziámii rég múlt és még csak nem rég múlt iskolájá­ban. Ez a vidám rege elmondja, mily töké­letes sikere volt annak a „művésznek**, aki a malac hangját megtévesztésig tudta utá­nozni és milyen csúfos kudarcot vallott' a riválisa, aki valóságos malacot rejtett a köpönyege alá. A Frou-Frou szerzői és kortársnik a színpadi siker művészi tónu­sával éltek, inig utánuk a művészieden élet foglalta el legtöbbször a szinpad területét. Fs ha az a szellem, amelyből ez a régi színmű született, már nem is a mai élet Jelki tápláléka, a Frou-Frou színpadi mű­vészetét a inai élet is mohón visszaköveteli. Moinár Ferenc virtuóz munkája éppen abban mutat szenzációs sikert, hogy mint tudta harmonikus szellemi közösségbe hozni egy régi világ művészetét a mai idők ízlésével cs a kultúra fejlődésével. A múlt szertefoszló porából aranyat csinált olyan varázslattal, amire csak a színpadi alehimia bűvös igéket ismerő mesterei képesek. Egy uj Frout-Frout adott a drámai színpadok­nak. megőrizve ebben a nagyszerű szerep­ben a hamvaiból feltárt művészi feladatot és annak morális erejét, mely további év tizedekre fogja művészi és társadalmi foga A Pasics-líorinány egyelőre marad. Az albán bandaharcokat tárgyalta a szkupstina éjjeli ülésén. — Elnapolják a szkupsíínát? — Saját tudósítónktól. — Belgrádi, márc. 21. (Cseh Sajtóiroda.) Miután a délszerbiai törökök pártja, amely a parlamentben a Pasics-kormányt támogatja, ragaszkodott ahhoz, hogy a kormány válaszoljon a párt egyik tagjának a koszovo-mitroviczai kerü­let rendőrhatóságának albán bandákkal szemben tanúsítóit magatartásáról mondott interpellációjára, a szkupstina tegnapi ülése éjfélig, tartott. Vujiis belügyminiszter kifejtette, hogy a délszerbiai rendőrségnek nehéz, feladat jut részül, mert még a török uralom idejéből származó hagyományokkal kell megküzde­nie. Sok esetben, amelyekben a csendőr­ség és a bandák között véres összeütközés támadt, a •• szükséges hivatalos vizsgálat megindult. Ezeket az eseteket aztán tisztá­zás végett a rendes bíróságokhoz utalták át. A bandákkal való összeütközés részleteiben több óra hosszat tartó vitája után Ferad Eraga, a délszerbiai törökök vezére kije­lentette, hogy a belügyminiszter válaszát megnyugtatónak találja, mire a szkupstina a napirendre tért át. Ennek az incidensnek elsimultával a Pa sics-kabinet megmaradása a horvát képvi­selőknek a parlamentben való teljes száma megjelenéséig biztosítva van. Mint parlamenti körökben híre jár. nincs kizárva, hogy a kormány a költségvetés elintézése után a szkupstinát elnapolja, hogy így az ellenzéki blokkok akcióját leg­alább egy időre megbénítsa. (MTI.) lommá tenni, az életörömökre szomjas és tragikus sorsú Frou-Frou-k típusát. A színmű Molnár Ferenc restaurálásában és bravúros rendezésében a legfrissebb színházi szenzáció erejével hódította meg a mai főpróba közönségét, amely a bemutató előrelátható nagy sikerének előőrseként je­lezte a Frou-Frou diadalát. Természetes, hogy ez a siker a nagystilusu címszerep áb­rázolójának művészetével szorosan össze­függ és Darvas Lili az a nagystílű talentum, aki úgyszólván egyszerre tudott a nagy Frou-Frou-k művészi alakításához fölemel­kedni. Darvas Lili a drámai művészet csú­csán áll ebben a gyönyörű, eszményien finom alakításában. Szerepének minden nüansza egy kivételes erejű művészietek tiizén melegedett. Hangja, játéka, öröme, könnye meg- renditően gazdag művészi modulációkkal tette grandiózussá alakítását, melynek em­lékezetes nagy sikeréi a közönség elragad­tatása ünnepelte Felvonásról, felvonásra kellene méltatni ezt a káprázatos ábrázo­lást, de, sa jnos, erre most sem terünk, sem időnk nincsen. Csak konstatáljuk tehát, hogy az uj magyar Frou-Frou ritka öröme drámai művészetünknek, melyben Darvas Lili ismét meglepetést produkál. Méltó női partnere voli a lelki finomságok és mély­tüzű érzésnek nobilis hangú művésznője, Pcchy Bianka, akinek mai alakítása egyik legszebb művészi produkciója. Péchg Blanka nagyszerű színpadi kultúrája és művészetének felsőbbséges eszközei külön helyet biztosítanak neki a drámai ábrázo­lások között. Melegen és örömmel kell megemlkezni Bér kg Lili pompás stílusú, decens és biztos rutinnal megrajzolt párisi asszonyáról, mely egyik nevezetes esemé­nye a Frou-Frou tökéletes előadásának. Ebben az összjátékban elevenedik meg Zilahi] Gyula művészetének régi fénye. Az apa szerepében elragadó frisseséggel jutott el pályája renaissance-ához. És teljes el­ismeréssel kell gondolnunk Toronyi Gyula sikerére, aki megkapóan ízléses, komoly művészi alakítással emelkedik e darabban a legjelentősebb színészeink közé. Vándort/ Gusztáv, Bétey Lajos és Romlás Ilka pro­dukálták a nagyszerű tónusu előadás töret­len teljességét. A Magyar Színház a Frou-Frou reprizé- vei művészi stílusának nagy sikeréhez ju­tott. tMlptai ímr>e — Paulay Erzsit nyugdíjazták. A Nem­zeti Színház Nyugdíjintézete legutóbbi ülé­sén Paulay Erzsit 1924 junius elsejétől kezdődőleg nyugdíjazta. Paulay Erzsi csak a nyugdíjintézettől járó nyugdiját fogja kapni és pedig a legutóbbi határozat értel­mében, valorizálva. Örökös tagsági címe megmarad a művésznőnek, de az ötödik fizetési osztálynak megfelelő külön örökös tagsági nyugdijat nem kapja meg, mer! idegen állampolgár felesége lett és törvé­nyeink nem engedik meg, hogy idegen állampolgár akár kegydijat, akár az állam­tól ilyen javadalmazást kaphasson UJ MŰSOH VidámSiinpadon március 13*tói, Keddtől BAJOR G ZI Zilahy Lajos egyíoivonásos vigiátékában Szerémy Zoltán, Gyöngyössé I&rzsi, JanKovits Magda Holtai Jeao vígját ok aban Liptai Imre vigjátóka BéKefiy László uj konteranssza Boross Géza uj kuplekkal Kondor Ibolya. Pnthes Sándor, Göuiory Viima. Szemere Gyula Papp János, Nagy Mária, Mátray, Pázmann- Holtai, Kerékgyártó Olga, Veér. Pénztár d. e 10-től. Telefon: 17—97 Előadás kezdete i/,9 órakor. Herczeg Ferenc — Fenyvessy Emiiről. Tegnap este meghalt egy magvar szi nesz, a nagyok ,az igazán művészek közül ! való, akit nem a divat szeszélye kapott fel, j hanem tehetségének ereje emelt a magyar {.színjátszás legelsői közé. Fenyvessy Emil művész volt, a szó legnemesebb értelmé­ben, aki a szerepek sokféleségében is min­dig önmagát adta. a szi nesz művészetének ama tökéletes harmóniájában, mely egyéni­ség tud maradni anélkül, hogy meghamisí­taná a szerepet, az író elgondolását. Nobi­lis. rokonszenves, férfias volt a színpadon, nobilis, rokonszenves, férfias volt az élet­ben is. A magyar színházi közönség, mely közel félszázadon át gyönyörködött művé­szetében, gyászolja benne a tökéletes szí­nészt .pályatársai siratják aö önfeláldozó barátot, a melegszívű embert, az ideális kollégát. Fenyvessy Emil neve évekkel ezelőtt ősz szeforrott az Ócskán brigadéros nevével, amikor Herczeg Ferenc hazafias drámájá­nak hősét játszotta. Herczeg Ferencet akkor is. azóta is meleg barátság fűzte a művészhez é* ma ez az illusztris író a követ­kezőket mondotta nekünk az elhunyt szí­nészről: — Nekem kedves és kitűnő színészem volt Fenyvessy Emil. Úgy tudom, hogy első nagy sikerét a Dolovai nábob lányá­ban, a másodikat, a legemlékezetesebbet az Ocskay brigadéros bán aratta. Elra­gadtatással gondolok színészi alakítá­saira és arra a hallatlan lelkiösmeretes ségre és lázas ambícióra, amellyel kötő lességét mindenkor teljesítette. Ugyszót vár benne éif a szerepben, amelyet iát szott: egész tehetségét, egész tudását egész lényét adta mindig; soha nem V zirozoft. soha nem ripacskodott. nem kereste az olcsó hatásokat, nem hajszolta a tapsot Színésznek és embernek esvfor mán kitűnő volt. Férfi tetőtől talpig. Fs ami a legnagyobb ritkaság a színházak világában — ember. Azt mondanom se kell. hogy derék ember, jó ember: mert hiszen, ha azt mondom, hogy ember volt a kulisszák előtt és a kulisszák mögött, ez minden jó tulajdonságát egvesiti. Fia­tal éveinek történetét alig ösmerem Azóta ösmertem csak voltaképen, amikor Pestre került és mindjárt kiderült róla, hogy nyeresége, nagy nyeresége a pe-ti színpadnak, ami egyértelmű azzal, hogy a magyar színpadnak. — Arra vonatkozólag, hogy mennyire benne élt a szerepeiben mindig, van egv kedves, jellemző emlékem róla. Ocskov brigadérosnak tudvalevőleg hiányzott a fél füle. Fenyvessy ezt úgy jelképezte, hogy az egyik fülére ráfésülte a haját Egyszer borotválás közben, a szuggesztió hatása alatt alsaratlaunl mélyen belevá gott a fülébe, mintha le akarta volna nyisszantari. Hogy tökéletes Ocskay legyen! Pedig anélkül is tökéletes volt., * Fenyvessy Emil temetése holnap, szom­bat délután lesz. A temetés az elhunyt aka­ratához hiven. minden külsőséges pompá­tól mentesen nem a Vígszínház kupolacsar fokából, hanem a Farkasréti temető gyász- házából történik a római katolikus vallás szertartása szerint. A temetésen a budapesti zinigazg.itók szövetsége nevében Beöthy László, a Vígszínház igazgatósága és mii­ész személyzete nevében Jób Dániel és a kartársak és a budapesti Szinészszövetség nevében Góth Sándor bucsuztalja a ha­jtat. A Vígszínház igazgatósága Fenyvessj Emil elhunyni alkalmával a következő ;; : ad la ki A Vígszínház igazgatósága és művészi tár­sulata gyászbaboridtan jelenti, hogy Feny­vessy Emil 192i. március 20-án 65 éves A'o- rában meghalt. A színház alapítása óla dí­szünk és büszkeségünk volt. a magyar szín­játszásnak korszakos jelentőségű munkása. Pontos, lelkiismeretes és kötelességtudó munkatársunkat vesztettük el benne. Emlé­két fájdalmas szívvel, mélységes kegyelettel őrizzük. Utolsó útjára szombaton, e hó 22-én délután kísérjük a Farkasréti-temető halót- táskásából. — A ..Makrancos hölgy** századik elő­adása. A Nemzeti Színházban hétfőn este századszor kerül színre a Makrancos hölgy. A jubiláris előadáson Shakespeare vígjáté­két uj betanulással és szereposzfással a fő­szerepekben Bajor Gizi és Kiss Ferenc ala­kításával iátszák. — A legifjabb gárda hangversenye a .,Fészck“-bcn. Gyönyörű ötletet valósított meg tegnap a Fészek-Klub, amikor a legfiatalabb muzsikus-gárdát szerepeltette hangverseny- pódiumán. Banális volna a „csodagyermek** kifejezést használni ezekkel a 8—14 éves művész-gyerekekkel kapcsolatban. A reklám­nak, az iizlc:' érdeknek nincs köze hozzájuk; igaz és értékes talentumok, magyar értékek, magyar zsenik, akik legkiválóbb zenepedagó­gusaink vezetése mellett most alapozzák meg művészi jövőjüket. A „Fészek", amelynek ter­meiben annyi szép hangverseny zajlott le; ta­lán soha se nyújtott még olyan meghatóan szépet, mint ezen az estén, amelyen a nagy- szemű, kipirult arcú, de a lámpalázat nem is­merő, csak tanáraik szigorú tekintetétől „drukkoló" gyerekeket felvonultatta. Amit ját­szottak és ahogyan játszottak : az igaz mű­vészet volt Haydn Vonósnégyesét négy fiú interpretálta művészi képességgel : Gertler Endre, Kessler Jenő, Hannover György, Hütler Pál; Beethoven g-dur rondoját és Schütt „Etudes mignonne“-ját a pöttömnyi Béthy Tusi zongorázfa bravúros készséggel; Vteniaoszky Faust-fantáziáját szinte tökéletes technikával és művészi önérzettel játszotta Neufeld Ernő ; majd a kilencéves Földes Bandi, aki valóságos híresség már, Beethoven Fisdur szonátáját és saját szerzeményű, — egészséges, meleg humoru, — scherzoját zon- gorázta pompásan ; végül Machula Tibor gor­donka játéka és Nánássy Bözsi zongorás mű­vészete ragadtatta el a közönséget. Hangver­seny után megvendégelte kis művész vendé­geit a „Fészek", nem feledkezvén meg az ajándék osztogatásról sem. A feledhetetlen est rendezésében Tolnay Ákos, Bruchsteiner Re­zső, Vécsey Artúr, Hajó Sándor, Kövér Gyula, Molnár Mihály, Kéri-Szántó Imre és Fodor Ernő szereztek igaz érdemeket. (f- Í-) — Rátkai Márton nem szerződött a Fő­városi Opereitszinhúzhoz. Ma reggel az a hír jelent meg egyik újságban, hogy Rátkai Márton az idei szezóu száz estéjére és a jövő szezonra ugyancsak száz estére a Fővárosi Opereltszinházhoz szerződött és az „Apukám** című Lehár-operett után, a .Newyork szépe' előadásain föl is lép. Meg­kérdeztük e hirre vonatkozóm a művészt, aki kérdésünkre a következő választ adta: — Nem szerződtem el a Fővárosi Ope­rettszínházihoz. Az idén a Biahá Lujza Szín­házban játszom száz este; jövőre pedig Beöthy Lászlóhoz kötöttem le magamat száz estére. Más fix megállapodásom sen­kivel nincs. Hogy kinek az érdeke a ram vonatkozó álhirek lanszirozása. nem tudom, de r.'em is érdekel. — Dráma II. Sándor cár megffvHkolíhteról. Berlinből írják, hogy egy ott élő z iró drámát irt II. Sándor cárnak 1881. március elsején történt meggyilkolásáról. A bombame- rényletes drámát, hir szerint, Moszkvában és Pétervárott fogják előadni. — „Kacagö-est“ Szombathelyen. A követ­kező színházi kommünikét olvastuk az egyik szombathelyi lapban: „Kacágó-est lesz a Kamara-Szinházban. Holnap, csütörtökön Georg Kaiser nagyhatású műve, az egész vilá­gos ismert „Tűzvész az operában“ van soron Szabados Piroskával és PogánnvaJ a főszere­pekben. Szombaton és vasárnap az országos érdeklődéssel várt Babits—Mohácsi premiere, a „Rejtett élet" (Gólyakalifa) vált ki óriási ér­deklődést városunk műértő közönségéből. .4 bemutatón ott lesz a szerző és a fővárosból és Bécsböl is jönnek újságírók a darab meg­tekintésére. Súlyos betegségek emésztik a szét vezet ereié1. — A legtöbb ápolás é- gondozás mellett -zük-ég van olvan táplálékra ameli az. elveden erőket pótolta. Ifién ró! emészthető, kellemes zn erősítő ápszei av Ovomattíne S25a(Lt Ize ellemes ImmI.vI) eiKészité*e egyszerű íSfei íiWQy f: \ * 1 *'* 'fiiWér~MÍÍl ^ i ÖPsJhLs%33 7

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék