8 Órai Ujság, 1924. március (10. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-22 / 69. szám
íflombat 1024 március 22. giwa.ni DPsJhLs%337 Síl WHJ1 1 Frou-Frou. — Főpróba a Magyar Színházban. — Egy dinálz világ sin műirodalmának híres nőalakja és az elmúlhatatlan drámai művészet nagy heroinéinak bravúros szerepe elevenedett meg ma a Magyar Színház színpadán a megifjodás csodálatos tüneményével. Csodálatos tünemény ez azért, mert e sziámit, mely hősnőjének becéző művét viseli, sokkal mélyebben gyökeredzett a maga korának szellemébe, semhogy természetes volna csupa frisseséggel hódító újjáéledése olyan időben, mely előtt az élet példátlan evolúciója a legeseméin teljesebb hatvan esztendőt görgette rá arra a korra, amelyben a Frou-Frou színműirodalmaélt. Ez a hatvan esztendő — egy olyan színmű fölött, amelyet nem vont be a klasszicitás időtálló balzsama, sőt amely a maga korának „raonchin“ darabja lévén, valósággal siettette maga fölött a mulandóságot olyan szellemi távolságot jelent, amey színpadi időszámítás szerint talán főtér egy fáraó sírja fölött elmúlt ,dövd. De jött egy magyar „lord Farnarvon“, aki a drámairodalom régi tornácain behatolva, kiásatta és napvilágra hozta a régi francia színmű gazdag értékeit és a maga művészetével életre keltve Frou-Frou alakját, ma sem dráma keretében mutatja be ezt a csodálatosan friss, szinte a mai világ társadalmából kiemelkedő női típust. Frou- Frou, aki egyike volt a régi francia szín n,ü Ilire, női galériájában a legérdekesebb egyéniségeknek, a Framillonok, Fidorák, Deidsck, Georgette-ek, Letouvreur Adriens.’tMk, Clémeceault felsorolhatatlan portréi között, íme megszűnt irodalmi emlék lenni, újjászületett s mint egy nagysikerű „modern dráma’* hősnője, magyar színpadról indul el egy új élet sikerei felé. Ezt a/sz.’rcadi tüneményt Volnár Feren művészeié, zseniális dramaturgi munkája és írói varázslata inscenálta olyan sikerrel, amely után mohón fognak kapni a magyar színpadi eseményekre figyelmes európai színpadok. De ne feledkezzünk meg Meillhac és Halévy munkájáról. Ha az ő szétporló drámai keretük, mely a maga idejében szintén ragyogó volt, el is tűnt Molnár Ferenc friss szellemű átdolgozás alatt, a restaurálás művészi munkája mögött, mégis csak meg kell látni a régi világ mesterművét, szolid drámai iparát, mely a maga eszközeivel is művészit adott és össze tudta egyeztetni az írói feladatot a heroinák művészetére építő primadonnakultusz hálás szolgálatával. Meillhac és Ilakovy Offenbach librettistái, de sok híres drámai műnek is nagysikerű szerzői, alaposan ismerték a színpadot és tisztelték a mesterségüket. Nemcsak szerepet írtak, de drámát és irodalmat is az akkori idők jóhiszemű, becsületes fogalma szerint. És ha az ő drámájuk csak nobilis hangú példázata is volt az élet komoly igazságainak és színeiben a romantika hamis morálja kápráztatott, színpadi cselekményük mégis a való élet egy izgalmas fejezeteként hatott, sőt bizonyosan jobban hatott, mint a modern dráma életteljessége, amely talán őszintébb az igazságaiban, de nem igazabb a művészetében. A Frou-Frou szerzői, a francia színmű régi iskolájának mesterei finoman tudták utánozni az élet hangját és korszakos sikerük volt. Míg, akik utána jöttek — a csodálatosan művészi Paul Geraldig és az ő nyomában járó új tehetségekig — magát az életet vitték a Frouk-Frouk színpadjára és a sikerük legtöbbször szétfoszlott és semmivé ütt. A híres görög példázat morálja, melyet Arany János is vidáman megénekelt, ismétlődött meg a francia sziámii rég múlt és még csak nem rég múlt iskolájában. Ez a vidám rege elmondja, mily tökéletes sikere volt annak a „művésznek**, aki a malac hangját megtévesztésig tudta utánozni és milyen csúfos kudarcot vallott a riválisa, aki valóságos malacot rejtett a köpönyege alá. A Frou-Frou szerzői és kortársaik a színpadi siker művészi tónusával éltek, míg utánuk a művészietlen élet foglalta el legtöbbször a színpad területét. És ha az a szellem, amelyből ez a régi színmű született, már nem is a mai élet lelki tápláléka, a Frou-Frou színpadi művészetét a mai élet is mohón visszaköveteli. Molnár Ferenc virtuóz munkája éppen abban mutat szenzációs sikert, hogy mint tudta harmonikus szellemi közösségbe hozni egy régi világ művészetét a mai idők ízlésével és a kultúra fejlődésével. A múlt szertefoszló porából aranyat csinált olyan varázslattal, amire csak a színpadi alchimia bűvös igéket ismerő mesterei képesek. Egy új Front-Front adott a drámai színpadoknak, megőrizve ebben a nagyszerű szerepben a hamvaiból feltárt művészi feladatot és annak morális erejét, mely további évtizedekre fogja művészi és társadalmi fogalommá tenni, az életörömökre szomjas és tragikus sorsú Frou-Frouk típusát. A színmű Molnár Ferenc restaurálásában és bravúros rendezésében a legfrissebb színházi szenzáció erejével hódította meg a mai főpróba közönségét, amely a bemutató előrelátható nagy sikerének előőrseként jelezte a Frou-Frou diadalát. Természetes, hogy ez a siker a nagystílusú címszerep ábrázolójának művészetével szorosan összefügg és Darvas Lili az a nagystílű talentum, aki úgyszólván egyszerre tudott a nagy Frou-Frouk művészi alakításához fölemelkedni. Darvas Lili a drámai művészet csúcsán áll ebben a gyönyörű, eszményien finom alakításában. Szerepének minden nüansza egy kivételes erejű művészietek tüzén melegedett. Hangja, játéka, öröme, könnye megrendítően gazdag művészi modulációkkal tette grandiózussá alakítását, melynek emlékezetes nagy sikerét a közönség elragadtatása ünnepelte Felvonásról, felvonásra kellene méltatni ezt a káprázatos ábrázolást, de, sajnos, erre most sem térünk, sem időnk nincsen. Csak konstatáljuk tehát, hogy az új magyar Frou-Frou ritka öröme drámai művészetünknek, melyben Darvas Lili ismét meglepetést produkál. Méltó női partnere volt a lelki finomságok és mélytüzű érzésnek nobilis hangú művésznője, Péchy Bianka, akinek mai alakítása egyik legszebb művészi produkciója. Pedig Blanka nagyszerű színpadi kultúrája és művészetének felsőbbséges eszközei külön helyet biztosítanak neki a drámai ábrázolások között. Melegen és örömmel kell megemlkezni Bérey Lili pompás stílusú, decens és biztos rutinnal megrajzolt párisi asszonyáról, mely egyik nevezetes eseménye a Frou-Frou tökéletes előadásának. Ebben az összjátékban elevenedik meg Zilahi Gyula művészetének régi fénye. Az apa szerepében elragadó frisseséggel jutott el pályája renaissance-ához. És teljes elismeréssel kell gondolnunk Toronyi Gyula sikerére, aki megkapóan ízléses, komoly művészi alakítással emelkedik e darabban a legjelentősebb színészeink közé. Vándort Gusztáv, Rétey Lajos és Romlás Ilka produkálták a nagyszerű tónusú előadás töretlen teljességét. A Magyar Színház a Frou-Frou reprizévei művészi stílusának nagy sikeréhez jutott. talotai Imre A Pasics-kormány egyelőre marad. Az albán bandaharcokat tárgyalta a szkupstina éjjeli ülésén. — Elnapolják a szkupstínát? — Saját tudósítónktól. — Belgrádi, márc. 21. (Cseh Sajtóiroda.) Miután a délszerbiai törökök pártja, amely a parlamentben a Pasics-kormányt támogatja, ragaszkodott ahhoz, hogy a kormány válaszoljon a párt egyik tagjának a koszovo-mitroviczai kerület rendőrhatóságának albán bandákkal szemben tanúsított magatartásáról mondott interpellációjára, a szkupstina tegnapi ülése éjfélig, tartott. Vujics belügyminiszter kifejtette, hogy a délszerbiai rendőrségnek nehéz, feladat jut részül, mert még a török uralom idejéből származó hagyományokkal kell megküzdenie. Sok esetben, amelyekben a csendőrség és a bandák között véres összeütközés támadt, aa szükséges hivatalos vizsgálat megindult. Ezeket az eseteket aztán tisztázás végett a rendes bíróságokhoz utalták át. A bandákkal való összeütközés részleteiben több óra hosszat tartó vitája után Ferad Braga, a délszerbiai törökök vezére kijelentette, hogy a belügyminiszter válaszát megnyugtatónak találja, mire a szkupstina a napirendre tért át. Ennek az incidensnek elsimultával a Pasics-kabinet megmaradása a horvát képviselőknek a parlamentben való teljes száma megjelenéséig biztosítva van. Mint parlamenti körökben híre jár, nincs kizárva, hogy a kormány a költségvetés elintézése után a szkupszinát elnapolja, hogy így az ellenzéki blokkok akcióját legalább egy időre megbénítsa. (MTI.) — Paulay Erzsit nyugdíjazták. A Nemzeti Színház Nyugdíjintézete legutóbbi ülésén Paulay Erzsit 1924 június elsejétől kezdődőleg nyugdíjazta. Paulay Erzsi csak a nyugdíjintézettől járó nyugdíját fogja kapni és pedig a legutóbbi határozat értelmében, valorizálva. Örökös tagsági címe megmarad a művésznőnek, de az ötödik fizetési osztálynak megfelelő külön örökös tagsági nyugdíjat nem kapja meg, mert idegen állampolgár felesége lett és törvényeink nem engedik meg, hogy idegen állampolgár akár kegydíjat, akár az államtól ilyen javadalmazást kaphasson ÚJ MŰSOR Vidám Simpadon március 13-tól, keddtől BAJOR GÁI Zilahy Lajos egyfelvonásos vígjátékában Szerémy Zoltán, Gyöngyössé Zörzsi, Jankovits Magda Heltai Jenő vígjátékában Liptai Imre vigjátéka Békeffy László új konferanssza Boross Géza új kuplékkal Kondor Ibolya, Pethes Sándor, Gönsory Vilma, Szemere Gyula Papp János, Nagy Mária, Mátray, Pázmann- Heltai, Kerékgyártó Olga, Veér. Pénztár d. e 10-től. Telefon: 1797 Előadás kezdete 1,9 órakor. Herczeg Ferenc — Fenyvessy Emilről. Tegnap este meghalt egy magyar színész, a nagyok ,az igazán művészek közül való, akit nem a divat szeszélye kapott fel, hanem tehetségének ereje emelt a magyar.színjátszás legelsői közé. Fenyvessy Emil művész volt, a szó legnemesebb értelmében, aki a szerepek sokféleségében is mindig önmagát adta, a színész művészetének ama tökéletes harmóniájában, mely egyéniség tud maradni anélkül, hogy meghamisítaná a szerepet, az író elgondolását. Nobilis, rokonszenves, férfias volt a színpadon, nobilis, rokonszenves, férfias volt az életben is. A magyar színházi közönség, mely közel félszázadon át gyönyörködött művészetében, gyászolja benne a tökéletes színészt ,pályatársai siratják az önfeláldozó barátot, a melegszívű embert, az ideális kollégát. Fenyvessy Emil neve évekkel ezelőtt öszszeforrott az Ócskán brigadéros nevével, amikor Herczeg Ferenc hazafias drámájának hősét játszotta. Herczeg Ferencet akkor is, azóta is meleg barátság fűzte a művészhez és ma ez az illusztris író a következőket mondotta nekünk az elhunyt színészről: — Nekem kedves és kitűnő színészem volt Fenyvessy Emil. Úgy tudom, hogy első nagy sikerét a Dolovai nábob lányában, a másodikat, a legemlékezetesebbet az Ocskay brigadéros bán aratta. Elragadtatással gondolok színészi alakításaira és arra a hallatlan lelkiismeretességre és lázas ambícióra, amellyel kötelességét mindenkor teljesítette. Egyszót vár benne éss a szerepben, amelyet játszott: egész tehetségét, egész tudását egész lényét adta mindig; soha nemáltozott, soha nem ripacskodott, nem kereste az olcsó hatásokat, nem hajszolta a tapsot Színésznek és embernek egyformán kitűnő volt. Férfi tetőtől talpig. és ami a legnagyobb ritkaság a színházak világában — ember. Azt mondanom se kell, hogy derék ember, jó ember, mert hiszen, ha azt mondom, hogy ember volt a kulisszák előtt és a kulisszák mögött, ez minden jó tulajdonságát egyesíti. Fiatal éveinek történetét alig ismerem Azóta ismertem csak voltaképen, amikor Pestre került és mindjárt kiderült róla, hogy nyeresége, nagy nyeresége a pesti színpadnak, ami egyértelmű azzal, hogy a magyar színpadnak. — Arra vonatkozólag, hogy mennyire benne élt a szerepeiben mindig, van egy kedves, jellemző emlékem róla. Ocskov brigadérosnak tudvalevőleg hiányzott a fél füle. Fenyvessy ezt úgy jelképezte, hogy az egyik fülére ráfésülte a haját Egyszer borotválás közben, a szuggesztió hatása alatt alkatatlanul mélyen belevágott a fülébe, mintha le akarta volna nyisszantani. Hogy tökéletes Ocskay legyen! Pedig anélkül is tökéletes volt.. . Fenyvessy Emil temetése holnap, szombat délután lesz. A temetés az elhunyt akaratához híven, minden külsőséges pompától mentesen nem a Vígszínház kupolacsarnokából, hanem a Farkasréti temető gyászházából történik a római katolikus vallás szertartása szerint. A temetésen a budapesti zínigazgatók szövetsége nevében Beöthy László, a Vígszínház igazgatósága és műtész személyzete nevében Jób Dániel és a kortársak és a budapesti Színészszövetség nevében Góth Sándor bucsúztatja a hajtót. A Vígszínház igazgatósága Fenyvessy Emil elhunyni alkalmával a következő .. . adja ki A Vígszínház igazgatósága és művészi társulata gyászba boroltan jelenti, hogy Fenyvessy Emil 1921. március 20-án 65 éves korában meghalt. A színház alapítása óta díszünk és büszkeségünk volt, a magyar színjátszásnak korszakos jelentőségű munkása. Pontos, lelkiismeretes és kötelességtudó munkatársunkat vesztettük el benne. Emlékét fájdalmas szívvel, mélységes kegyelettel őrizzük. Utolsó útjára szombaton, e hó 22-én délután kísérjük a Farkasréti-temető halottáskájából. — A ..Makrancos hölgy** századik előadása. A Nemzeti Színházban hétfőn este századszor kerül színre a Makrancos hölgy. A jubiláris előadáson Shakespeare vígjátékot új betanulással és szereposztással a főszerepekben Bajor Gizi és Kiss Ferenc alakításával játszák. — A legifjabb gárda hangversenye a ,,Fészek“-ben. Gyönyörű ötletet valósított meg tegnap a Fészek-Klub, amikor a legfiatalabb muzsikus-gárdát szerepeltette hangversenypódiumán. Banális volna a „csodagyermek** kifejezést használni ezekkel a 8—14 éves művész-gyerekekkel kapcsolatban. A reklámnak, az üzl. érdeknek nincs köze hozzájuk; igaz és értékes talentumok, magyar értékek, magyar zsenik, akik legkiválóbb zenepedagógusaink vezetése mellett most alapozzák meg művészi jövőjüket. A „Fészek", amelynek termeiben annyi szép hangverseny zajlott le, talán soha se nyújtott még olyan meghatóan szépet, mint ezen az estén, amelyen a nagyszemű, kipirult arcú, de a lámpalázat nem ismerő, csak tanáraik szigorú tekintetétől „drukkoló" gyerekeket felvonultatta. Amit játszottak és ahogyan játszottak : az igaz művészet volt Haydn Vonósnégyesét négy fiú interpretálta művészi képességgel : Gertler Endre, Kessler Jenő, Hannover György, Hitler Pál, Beethoven g-dúr rondoját és Schütt „Etudes mignonne“-ját a pöttömnyi Réthy Tusi zongorázta bravúros készséggel. Vieniavszky Faust-fantáziáját szinte tökéletes technikával és művészi önérzettel játszotta Neufeld Ernő ; majd a kilencéves Földes Bandi, aki valóságos híresség már, Beethoven Fischur szonátáját és saját szerzeményű, — egészséges, meleg humorú, — scherzoját zongorázta pompásan ; végül Machula Tibor gordonka játéka és Nánássy Bözsi zongorás művészete ragadtatta el a közönséget. Hangverseny után megvendégelte kis művész vendégeit a „Fészek", nem feledkezvén meg az ajándék osztogatásról sem. A feledhetetlen est rendezésében Tolnay Ákos, Bruchsteiner Rezső, Vécsey Artúr, Hajó Sándor, Kövér Gyula, Molnár Mihály, Kéri-Szántó Imre és Fodor Ernő szereztek igaz érdemeket. (1- 1) Rátkai Márton nem szerződött a Fővárosi Operettszínházhoz. Ma reggel az a hír jelent meg egyik újságban, hogy Rátkai Márton az idei szezon száz estéjére és a jövő szezonra ugyancsak száz estére a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött és az „Apukám** című Lehár-operett után, aNewyork szépe' előadásain föl is lép. Megkérdeztük e hírre vonatkozóm a művészt, aki kérdésünkre a következő választ adta: — Nem szerződtem el a Fővárosi Operettszínházihoz. Az idén a Blaha Lujza Színházban játszom száz este, jövőre pedig Beöthy Lászlóhoz kötöttem le magamat száz estére. Más fix megállapodásom senkivel nincs. Hogy kinek az érdeke a rám vonatkozó álhírek lanszírozása, nem tudom, de rem is érdekel. — Dráma II. Sándor cár megfiunkoltateról. Berlinből írják, hogy egy ott élő z író drámát irt II. Sándor cárnak 1881. március elsején történt meggyilkolásáról. A bombamerényletes drámát, hir szerint, Moszkvában és Pétervárott fogják előadni. — „Kacagó-est“ Szombathelyen. A következő színházi kommünikét olvastuk az egyik szombathelyi lapban: „Kacagó-est lesz a Kamara Színházban. Holnap, csütörtökön Georg Kaiser nagyhatású műve, az egész világos ismert „Tűzvész az operában“ van soron Szabados Piroskával és Pogánnyal a főszerepekben. Szombaton és vasárnap az országos érdeklődéssel várt Babits—Mohácsi premiere, a „Rejtett élet" (Gólyakalifa) vált ki óriási érdeklődést városunk műértő közönségéből. .A bemutatón ott lesz a szerző és a fővárosból és Bécsből is jönnek újságírók a darab megtekintésére. Súlyos betegségek emésztik a szét vezet erejét. — A legtöbb ápolás és gondozás mellett szükség van olyan táplálékra amely az elvetlen erőket pótolta. Isten jó! emészthető, kellemesen erősítő ápszei av Ovomattíne S25a(Lt Izellemes ImmI.vI) elkészitése egyszerű íSfei fiWQy f: \ * 1 *'* 'fii Wer~Mtrl ^ I