8 Órai Ujság, 1924. április (10. évfolyam, 76-83. szám)

1924-04-01 / 76. szám

p­ítend: 1924 április­­. Indítványt nyújtottak be a numerus clausus eltörlésére. 1i középiskoláé reformjavaslat tárgyalása. A nemzetgyűlés mai ülése. — Saját tudósitónktól. — Biztositottnak tekinthető a szanálási javaslatok parlamenti sorsa. Az ellenzék nem egységes a követendő magatartást illetőleg. — Deklarációt és kivonulást tervez. - Hétfőn kezdődnének a tízórás ülések — Saját tudó­sitónktól. -­A nemzetgyűlés mai ülését fé­­ti­zenkét emkor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. !A Ház harmadszori olvasásban elfogadja a földrefommovella második szakaszát. Mi­után a bírálóbizottságba újonnan megválasz­tott Pukls Endre letette esküjét és Mózer Ernő előterjeszti a honvédelmi bizottság je­lentését a hősök emlékéről szóló javaslatról. Azután áttér a Ház a középiskolai reform­javaslat általános vitájának folytatá­sára. Az első szónok Bozsik Pál. Bámutat arra, hogy kultú­ránk alapja a középiskola, amelynek re­formjánál tekintetbe kell venni mindazt, ami jó a régi és új, a konzervatív és mo­dern iskolapolitikában. A gimnázium ketté­osztása teljesen új dolog a magyar pedagó­giában, ezért ennek gyakorlati hasznáról még alig lehet beszélni. A maga részéről ki­jelenti , hogy a középiskolák differenciálását csak a felső osztályokra szabadna kiterjesz­teni. A görög nyelv kényszerítését nem tartja haladásnak. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter: t­eljesen félre tetszett érteni a javaslatot. Bozsik Pál: A miniszter indokolásából azt látja, hogy a humanisztikus iskolák olyan tanrendet fognak kapni, amely nem teszi őket versenyképessé. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter: Beszédem ilyen magyarázása ellen tiltako­zom. Tessék végignézni a beszédet. Bozsik Pál: Nem szabad a humanisztikus iskolákban a tanulókat elvonni a jelentős s­eggelda­lukig nevelve csak a görög és római kultúrával megismertetni. Ma már sokkal nagyobb az intelligenciánk, mint amennyit el tud tartani a megcsonkított ország. Eze­ket tehát külföldön a diplomácia szolgála­tába kell állítani. Bozsik Pál a görög nyelv tanítása mellett foglalt állást. Az a kívánsága, hogy az V-ik osztályból kezdődőleg cserélhessék fel a tanulók a görög nyelvet valamely modern nyelvre.­­A javaslatot elfogadja s módosí­tásait a részletes vita során fogja előter­jeszteni. 61 Klebelsberg Kunó gróf válasza után 61 Bozsik Pál beszédének arra a részére, melyben kifogásolta, hogy a miniszter nem tért ki történelmi visszapillantásában a­­­atholikus egyház kulturműködésére. Ő az új kornál kezdte a visszapillantást és a re­formáció működésének megemlítése után rögtön a jezsuita rend nagy munkásságáról szólott. Nem volt szándékában a katholikus tanügyet kisebbíteni, ezt nem is tette és rossz szolgálatot tesznek az ügynek azok, akik kiélezni kívánják a kérdést és ennél az ügynél, ahol a politikát ki kell kap­csolni, felekezeti kérdéseket óhajtanak be­vinni a javaslatba. Drózdy Győző szólt ezután a javaslathoz. Antidemokratikusnak tartja, hogy a fel­vételi vizsgákat és díjaikat a javaslat fenn­tartja és nem teszi teljesen ingyenesesé a középikolai oktatást, így, ahogy most van, elzáród­ik a szegényebb osztály gyermekei elől a középiskola. Zsirkay: Ha jól tanul, tandíjmentes lesz. Drózdy Győző: A numerus clansusról és a felvételi vizsgákról szól és megállapít­ja, hogy a Haller-féle tör­vénytelen rendeletnek az lett az ered­ménye, hogy a zsidógyerekek 95% -a át­ment a vizsgán, míg a szegény vidékiek visszamaradtak. Elismeri a kultuszminisz­ter törvénytiszteletét, amit bizonyít az, hogy nem rendeleti uton akarja a közép­iskolákat megreformálni, miként azt egyik elődje, Hailer tette. Szerinte azt az időt, amelyet a görög nyelv tanítására fordíta­nak, a magyar kultúrától lopják el. A világ legnagyobb­ pedagógusai is azt hangoztat­ják, hogy a holt nyelvek helyett a fősúlyt inkább a természettudományi tárgyakra kell helyezni.­­ Az emberek 99 százaléka sohasem vette hasznát a­ görög nyelv tudásának. A reformjavaslat megköveteli, hogy a gyer­mek már 10 éves korában nyilatkozzék, hogy milyen pályát fog választani. Tudo­mányos szempontból abszurdum azt állí­tani, hogy egy tízéves gyermeknek annyi intelligenciája van, hogy ebben a kérdés­ben állást tud foglalni. Drózdy Győző ezután szünetet kér. Szcitovszky Béla elnök: Mielőtt szünetet adnék, megállapítom, hogy a képviselő úr beszéde során a következőket mondotta: .,így tehát elmondhatjuk a középiskoláról, hogy az iskolabizonyítvánnyal ellátott sza­marakat produkált. — Nem tudom, a kép­viselő úr végzett-e középiskolát, de senki ilyet középiskoláinkról nem mondhat. Mi­vel ez a kifejezés nemzeti szellemi közép­iskoláinkat sérti, a képviselő urat kényte­len vagyok rendreutasítani. Az elnök ezután néhány percre fel­függeszti az illést. Szünet után Drózdy Győző folytatta be­szédét. Megköveti a Házat, ha csakugyan mondotta volna azokat a kifejezéseket, amelyekért az elnök rendreutasította. De, ha mondta, akkor is csak elszólás lehetett, mert csak azt akarta kifejezni, hogy a középiskolák nem tanítanak az életre. Ez­után a középiskolák különböző típusát bí­rálja és helyteleníti, hogy az egyik iskola növendéke nem mehet át majd másik típus iskolájába. Áttér a numerus clausus kér­désére. Részletesen rámutat arra, hogy az egyetemekről kizárt ifjúság tanulása milyen nagy anyagi kárt okoz az országnak. Több képviselő aláírásával indítványt nyújt be, hogy a nemzetgyűlés az 1920. évi XXV. törvénycikket, amely ez egye­te­lekre szóló beiratkozást Szabn­yo­za,­­­s őrölje. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan megem­líti azokat a vizsgálatokat, amelyeket a tanerők ellen folytattak le, forradalmi és komunista magatartásuk miatt. Rámutat arra, h­ogy Zilahi Kiss Jenő működése alatt igazságtalanul és kornírtan ítélkeztek és száz és száz pedagógust fosztottak meg ke­nyerétől. Elnök: Kéri, hogy parlamentáris kifeje­zéseket használjon. Drózdy Győző: Elcsapták ezeket az em­bereket, mert eleget tettek egy kényszer­­parancsnak. Zilahi Kiss Jenő pedig­­ itt van a nyugta a kezében, a kommunisták részére ruhát rekvirált és első volt a forra­dalmárok között. Most pedig előáll és elcsap mindenkit, aki akkor vele együtt dol­gozni mert. Felolvas ezután több tanácsi határozatot, amellyel a tanítókat a szakszervezetbe kény­­szerítették. Hivatkoz­ik Mosdóssy Imre tan­felügyelő példájára is, ak lelkesen szolgálta a kommunistákat és el akarta csapni a kommunizmus alatt azokat a tanítókat, a­kik népi voltak hajlandók életbe léptetni a tanácsköztársaság legújabb rendeleteit, a kommunizmus leverése óta pedig ez az em­ber a legnagyobb inkvizitorok közé tarto­zik. Kéri ő is a minisztert, mint már eddig kérték a felszólalt szociáldemokrata képvi­selők, hogy adjon megnyugtató választ arra nézve, hogy az igazságtalanul elbocsátott tanerők részére új vizsgálatot fog lefolytatni. Drózdy Győző: Tanárok és tanítók sorba járták panaszaikkal a minisztereket, de minden miniszter csak megígérte a segít­séget és hogy ügyüket revízió alá veszi, azonban valóságban semmi sem történt ér­dekükben. Felkéri a közoktatásügyi mi­­nisztert, hogy az igazságtalanul elbocsátott tanárok és tanítók ügyét végre valóban tegye revízió tárgyává. A javaslatot nem fogadja el. A következő szónok ,Alföldy Béla. Saj­nálattal állapít­ja meg, hogy a javaslat nem tesz említést az érettségi vizsgák eltörlésé­ről. Kívánja, hogy a leányközépiskolákban könnyítsenek a tanterven és nagyobb súlyt helyezzenek a testnevelésre. Nagyon fon­tosnak tartja úgy a fiú-, mint leányiskolák­ban az egészségtan tanítását. Nagyon he­lyesnek tartaná, ha a leányközépiskolák­­ban női orvos tanulja az egészségtant. Ugyancsak rendkívül fontos lenne — mon­dotta — a serdülő ifjak felvilágosítása. Örömmel üdvözli a javaslatot és azt el­fogadja. Várnai Dániel a következő szónok, aki kéri, hogy beszédét a holnapi ülésen mond­hassa el A Ház megadja az engedélyt. A nemzetgyűlés egyesített pénzügyi köz­jogi és közgazdasági bizottságai, miután a szanálási javaslatokat általánosságban el­fogadták és ma délután négy órakor foly­tatják azok részletes tárgyalását és áttérnek a részletes vitákra. A részletes vita folya­mán előreláthatólag több olyan felszólalás fog történni, amelyek ki fogják meríteni a vitára szánt időt és legalább is kérdés,­­ hogy azt ma sikerül-e befejezni. Ha a ja­­j­vaslatok részletes bizottsági vitája még a holnapi napra is áthúzódnék, akkor az egyesített bizottságok csak szerdán terjeszt­hetnék be jelentésüket a Háznak, amely ez esetben csütörtökre tűzné napirendre a ja­vaslatokat, amikor is indítványozni fogják a javaslatokra a sürgősség kimondását. A következő napon, a sürgősségi indítvány megszavazásával, egyidejűleg pedig a tíz­órás ülések indítványozására kerül a sor,­­ amelyet az erre következő napon szavazna meg a Ház és így a 10 órás idősek a jövő hétfőn kezdődnének. A vita tekintetében még nem alakult ki teljesen a helyzetkép. A folyosón természe­­tesen ma is erről esett a legtöbb szó. Mi­után a szociáldemokrata­ párt az úgyneve­­zett fajvédőcsoport és a radikális polgári ellenzék még nem határozott a javaslatok­kal szemben Janussland­ parlamenti maga­tartása felől és nagyobbrészt csak ma este döntenek arról, hogy milyen módon vegye­nek részt a vitában, ma még nem állapít­ható meg, nagy harc árán-e, vagy simán és határidőre fognak-e keresztülmenni a ja­vaslatok a Házban? Valószínűbb feltevés az az utóbbi, bár kétségtelen, hogy az ellenzék részéről számos olyan jel tapasztalható, amely erős harci készülő­dést árul el a kormánnyal szemben. Ennek a mozgalomnak a lelke természe­tesen Szilágyi Lajos, aki minden erővel azon fáradozik, hogy az ellenzéki akciót­­ a kormánnyal szemben megszervezze és sikeressé tegye. Az ellenzék terveit illetőleg többféle kombinációról beszéltek ma a parlament folyosóján. -Az első terv szerint a polgári ellenzék mindjárt a vita elején deklarációt olvasna fel, azután kivonulna az ülésteremből és többé nem venne részt a szanálási ja­vaslatok parlamenti tárgyalásán; a második terv az, hogy a deklaráció fel­olvasása után minden ellenzéki csoportnak egy-egy vezérszónoka venne részt vitában, amely ilyenformán egészen szűk keretek között mozogna,, amely keretekben a ja­vaslatok hamarosan letárgyalhatók volná­nak. A harmadik felmerült terv az, hogy a javaslatokkal szemben hosszabb vitát provokálna az ellenzék és a vita keretében bizonyos módosítások keresztülvitelét fogja kívánni és csak ha az ellenzék kívánságait a kormány nem honorálná, történnék meg a kivonulás. Felmerült azután az a negyedik terv is, hogy a vitát az utolsó pillanatig kihúzná az ellenzék, amíg csak a javaslatok meg­szavazását késleltetheti és ezt az obstruk­­ciószerű­ magatartást csak akkor hagyná abba, amikor a javaslataik megszavazásá­nak utolsó terminusa bekövetkeznék és akkor azután már nem gördítene akadályt azok megszavazása elé. Végül felmerült ellenzéki körükben a teljes passzivitás gondolata is, még­pedig olyan formában is emlegették ennek a magatartásnak a lehetőségét, hogy az ne csak a szanálási javaslatok időtar­tamára terjedjen, hanem később is 1-­­ 1. Komoly politikai körökben mindezeknek a terveknek ma már nem tulajdonítanak különösebb fontosságot. A megtartott párt­közi konferencia után mindenesetre nyil­vánvalóvá vált az, hogy az ellenzéki pártok felfogása a javaslatokkal szemben köves­tendő magatartást illetőleg nem egységes és hogy a mérsékelt ellenzéki politikusok ma­guk is szükségesnek tartják az ország gaz­dasági talpraállítását célzó e nagyjelentő­ségű javaslatok parlamenti sorsának bizto­sítását.­­ Nyilvánvaló az is, hogy nemcsak a ko­moly politikai közvéleményben, hanem az irányadó gazdasági és pénzügyi körökben, valamint az egész országban ma már min­denütt megerősödik az a hit, hogy a kor­mány gazdasági programmját, amely szer­vesen kapcsolódik bele a szanálási javas­latokba, elgáncsolni semmi körülmények között sem szabad és hogy azokat tető alá kell hozni, ha el akar­­j­­uk kerülni a teljes gazdasági össze­­ss omlás súlyos katasztrófáját.­­ Miután a megtartott pártközi konferen­­cián a miniszterelnök minden részletkér­ő­désre r­ámutatott és a nemzetgyűlési pár­tok és a kormányzat között az érintkezést megkeresve, felelősségének tudatában min­dent elkövetet a szanálási javaslatok sor­sának biztosítása érdekében, ilyen párt­közi konferencia többé nem lesz. Magában a vitában az Egységes Párt mindössze három-négy hivatalos szónokkal vett részt, akikhez legfeljebb egynéhány olyan kép­viselő fog még csatlakozni, akik minden körülmények között el akarják mondani észrevételeiket a javaslattal kapcsolatban. A kormány teljesíti a közalkalmazottak kívánságait. A KANSz küldöttsége ma délben Séd­its Antal államtitkár, Szűcs Nándor és Jávor­­niczky Jenő vezetésével megjelent a niszterelnökségen Bethlen István gróf mi­niszterelnök elött és át­nyú­j­totta a KANSz memorandumát, amelyben a fism-: jelök­ fizetésének rendezését kéri. A miniszterel­nök tiaey jóakarattal hallgatta meg a túl’-­ düttség előterjesztéseit és megígérte, h­ogy azonnal érintkezésbe fog lépni Korányi Frigyes báró pénzügyminiszterrel abból a célból, hogy a memorandumban foglalt kívánságokat elintézze. A küldöttség nagyy megnyugvással vette adomásul a tis­­­z­­terelnök válaszát. Sárcipiők és hócipők leszállitott árban! KC ezer korona párja női sárcipőnek, kitűnő német úti gyártmány* 39, 40, 41 és 4*2*es számban. HC ezer korona párja angol férfi, sárcipőnek 40, 41, 4­3 44 és 45 számokban. Holthoffer-gyártmánya, min­den nagyságban. 100 ezer korona. D0 ezer korona párja női sárcipőnek, Keitholler­­“n­evártmány. fJP ezer korona párja finom posztó házi cipőnek, 00 bőrszegéllyel és valódi bőrtalppal, teveszőrből, szintén olyan árban.__________________________________ lílíl ozer korona párja valódi tehénbőrszandal fio 35 *00 számig. 86-42 számig 120 ezer korona, inn ezer korona párja fehér női vászoncipőnek 160 legjobb külföldi gyártmány. Ipn ezer korona párja egész finom minőségű és ki- 160 vitelü fehér tenniszcipőnek, férfi nagyságban 150 ezer korona. Babécipők: csodaszép választékban és kivitelben külföldről Cp),alDp­ján Budapest, I., Dübrou’el­ért.fpk- OUildier-Cég, tér 4­6 -Telefon Vidékre utánvéttel, kereskedőknek engedmény. 55 Zsitvay Tibor elnök ezután napirendi javaslatot tesz, mely szerint a Ház holnap délelőtt tartja a legközelebbi ülését. A holnapi ülés napi­rendjén a ma tárgyalt középiskolai reform­javaslat vitájának folytatásán kívül még mentelmi ügyek és a társas­ház-tulajdonról szóló javaslat fog szerepelni. A nemzetgyűlés az elnök napirendi b­iz­dítványát elfogadta és ezzel az ülés dél­után három órakor véget ért. Az adójavaslatok a Nemzeti Polgári Pártban. A Nemzeti Polgári Párt kedden, április hó­1-én hat órakor Andrássy­ úti helyiségében ér­tekezletet tart, amelyen dr. Bodroghy József az OMME adóügyi előadója a szanálási pro­grammal kapcsolatos adóügyi javaslatokat fogja ismertetni. Az előadást vita követi, ame­lyen több kitűnő pénzügyi szakférfiú felszólal­­ása várható. 3 nes nincs nyoma a tapolcai rablógyrosnak­. Jelentkezett egy tanú, aki látta a gyilkost.­­ — Saját tudósítónktól. —­­ A rendőrség a Fecske­ utcai rablógyilkos­­ság ügyében állandóan nagy eréllyel nyo­moz és a detektivtestület tagjai mindany­­nyian talpon vannak. A detektívek az éj­­­szaka folyamán ismét berazziázták a Fecske-utca környékét, eredményt azonban még nem értek el. Ma délelőtt a főkapitányságon jelentke­­­zett egy tisztviselőnő, aki a Fecske-utca 10. számú házban­ lakik és elmondotta, hogy a gyilkosság estéjén, negyed 9 órakor a Pod­­maniczky-utca sarkán egy 2-es számú vil­lamosra szállt fel és onnan a Fecske­ utcáig jött, úgy, hogy amikor a ház kapujába be­­fordult, háromnegyed kilenc óra lehetett. A sötét kapu aljában, amelyet egy gáz­lá­ni­p­a gyengén világított meg , szembe találkozott egy férfival, aki éppen akkor fordult le az emeleti lépcső utolsó fokáról. A hivatalnoknő elmondotta, hogy a ház összes lakóit ismeri, de ez a férfi ismeretlen volt előtte. Az idegenről a következő személyleírást adta: Középmagas 30—33 év körüli zömök­­testalkatú, sötét hajú, nyírott bajuszú, ipa­ros kinézésű férfi volt. Sötét ruha, sötét vagy fekete felöltő, világosabb kereken fel­hajtott puhakalap volt rajta, amelyet mé­lyen a homlokába húzott. Mindkét keze kabátja zsebében volt, irastáskát, vagy cso­magot nem látott nála. A gyilkosságot a hivatalnoknő hazame­netele után körülbelül 8—10 perc múlva fedezték fel. Mivel az ismeretlen férfiút a­ házban senki sem látta, valószínű, hogy özvegy Pauszig Vilmosné lakásán volt és ő követte el a gyilkosságot. A rendőrség felkéri mindazokat, akik­ ebben felvilágosítást tudnak adni, jelent­kezzenek a főkapitányságon dr. Vogl József rendőrkapitánynál.

Next