8 Órai Ujság, 1924. június (10. évfolyam, 106-128. szám)
1924-06-01 / 106. szám
2 Iforgalom az attbiztási kötvények valorizálása Miben — Saját tudósitónktól. — Közel egy éve annak, hogy a 8 Órai Újság felszólalt a részvényesek és kistőkéseknek védő egyesületbe szervezkedése mellett, de a felszólalásnak nem lett gyakorlati eredménye. Holott, ha egy évvel ezelőtt létesült volna az az egyesület, amely a részvényesek és értékpapírtulajdonosok érdekeinek védelmét tűzi ki programjául, sok kis tőkés menekült volna meg a tőzsdézés szerencsétlen következményeitől. Most újra aktuálissá lett a szervezkedés az igazságügyminisztérumban folyó valorizációs ankétek folytán. Minálunk eddig csak a késedelmes adósok teljesítettek kötelezettséget, valorizáltak, — no meg az adókat és kincstári illetékeket, — de a kölcsönkötvények, záloglevelek és életbiztosítási kötvények devalválásával nem törődött senki. A záloglevélkibocsátó intézetek imponáló nyugalommal sorsolják ki zálogleveleiket és a 10.000, az 1000 és 500 aranykoronáért eladott záloglevelet — melyek értéke a mai zürichi jegyzés szerint 200 milliónak, 20 milliónak és 10 milliónak felel meg — tízezer, egyezer és ötszáz papírkoronáért vallják be. Ugyanezt cselekszik az életbiztosító társaságok, amelyek a 10.000 koronás életbiztosítási kötvényeket, amelyek a biztosítási díj részleteit javarészben békekoronákban fizették be, tízezer mai koronáért akarják beváltani. Kormányintézkedés ezideig nem történt erre vonatkozólag, holott Ausztria és Németország már példát szolgáltatott. Ausztriában elhatározták az elaggott, a hadikölcsönjegyző és egyéb járadéktulajdonosoknak állami kártalanítását. Németországban pedig kimondották a záloglevelek és életbiztosítói kötvények 15—20%-os valorizálását. Ausztriában és Németországban, a részvényesek és kisfülkések védő szövetségei szorgalmazták a kormányoknál a valorizálást és ezek mintáján indítják meg a magyarországi valorizációs mozgalmat. Tegnap széleskörű értekezlet volt ebben az ügyben, mely kimondotta, hogy sürgősen megalakítja a „Részvényesek, Értékpapír és Biztosítási Kötvénytulajdonosok Egyesületét" (Rébe), amely a kormányhoz és a nemzetgyűléshez intézendő memorandumokkal iparkodik napirendre tüzelni — a tönkrement kistőkések érdekében a záloglevelek és életbiztosítási kötvények valorizálásának kérdését. Az alapítók értekezlete dr. Halász Lajos miniszteri tanácsos ügyvédet bízta meg az előkészítés irányításával. Hűvösvölgyi Parkszanatórium„ Hidegkuti-út 78. Telefon: 50- 37. Bel- ée idegbetegek és üdülők részére hízókul*a Szobák teljes ellátással (napi ötszörös elsőrangú étkezéssel) jun. 20-ig már 10 arany kor.-ért. Tíznapos pünkösdi üdülés átalányárban! A nyári idényre előjegyzéseket 1*2 aranyértó!, még elfogadunk. Heti rigmus* — Énere a fővárosról. — Azt meg kell adni: csüggedetlen Halad a maga utján Bethlen, S csak rossz-máj nem ismeri el, Hogy utitársa: a siker. ...... . •****■' Minek hiánya annyit ártott: Szervezte az, egységes pártot, M*Mr — bár ha van tán sok hiánya Nem egy próbát már jól kiálla. És egy bő vágyat hogy betöltsön: Fáradt, futott és meg lett a kölcsön. És hogy pótoljon „nagy harang'‘-ot: Csinált egy kis „Nemzeti Bank“-ot. v . Feleljen most már bárki, kérdem: Mindez vájjon nem fényes érdem? Biz az lett volna akkor is, ha Nem állt jón gátul annyi Scylla. i -i&SSitElk -..- 'U' fj mi sem lohasztja Bethlen n ferszét —-. Most uj nagy fába vág a fejszét- ‘-UiS A magyarságnak erdejében A főváros e nagy fa éppen. Mily bölcs, amit Bethlen kimondott: — Az egységes polgári frontot ■ Teremtse meg a közös lista. Mert másképp: jő, a cucilista! Polgári rend — ez kell nekünk, Ha nem lesz meg, hát elveszünk. Mindig rossz elv a radikál — jDe nálunk,és most: _készhitál. Mert ugy lehet csak talpra állnunk, Ha közös „plattform“-ot találunk. Amelyen egi szent eszményt szolgál Minden erkölcsös magyar polgár. Hazánknak baja oly temérdek, Hallgasson hát az osztály-érdek - Valit vállhoz, és fogjon kezet Minden osztály s felekezet. * ' .A Fővárosban ez fő dolog. Mert ország szive itt dobog. S ha szívben van a kóranyag. Minden erők megbomlanak. » 'kg Bethlen — látszik — jó diagnoszta, Sok baj okát napfényre hozta. S hiogy elkerüljük a halált. . •? Sok orvosságot is talált. §r. '•* Ez az uj terv is jó recept —• *»§:, Ha városházán is teremt \ Mérsékelt, bölcs, tisztes többségéi: Kevesbedik a seb, mely éget. . • \fp$, ■‘ipff'a-.svtff ■■ iM:': 'A gyülölség —■ a melynek lángja A szikrákat még egyre hányja — Szűnjék meg jobb és bal felől, Nem várva, hogy ki megy elöl. •Ha enged Wolff is, Fábián is — A jó megoldás megvan már is. Hisz mindkettő derék magyar — Mért csattogjon hát bősz agyar?: t› *• ο■)£?* Törik-szakad, bárhogy, de itt Csináljanak „treuga Dei‘‘-t. Tán veszt mindkét fél igaza — De nyer bizonnyal: a haza. y'\ , 17. 1.! -■** dypic. D Vasárnap, 1924 június 6. ) A Gyermektutás Egyesület az lnternasionál Éva tanítja a munkátgysrnii Siesst. PH az igazság Kéthly Anna interpellációjában ? — A pisíszentőrinci Kirándulás. A tanfelügyelőságek az Egyesület romaoiú munkájáról. — Saját tudósitónktól. — A Ház szerdai ülésén Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő egy igen hangzatos interpellációt intézett a belügyminiszterhez a ,,Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesületének a hatóságok által való üldözése tárgyában.“ Élénként színezett panaszában előadta, hogy egyesületük erzsébetfalvai napközi otthonának felfüggesztésével 108 gyermek maradt gondozás nélkül, hogy a pestszentlörinczi csoport meg sem alakulhatott és sok egyéb sérelmet sorolt fel. Kéthly Anna interpellációjával, panaszaival kapcsolatban, a 8 Órai Újság munkatársa utánajárt a Munkások Gyermekbarát Egyesülete ügyeinek s illetékes szakemberek információi alapján megállapította, hogy a nevezett csoportok betiltását az állam eminens érdeke parancsolta. Mert a gyermek nemcsak a szülő kincse, hanem a nemzeté is és magától értetődő államérdek, hogy az új nemzedék, a zsenge ifjúság nevelése, irányítása ne nemzetközi alapon, hanem hazafias és vallásos alapon történjék. Hogy pedig a Munkások Gyermekbarát Egyesületének működése mennyire nem hazafias és nem vallásos, azt jellegzetesen mutatja éppen a Kéthly Anna által is említett pestszentlőrinci csoport. Pestszentlőrincen ugyanis az törént, hogy a tanító egy ízben azt az utasítást adta a gyerekeknek, hogy vasárnap reggel 9 órakor jöjjenek az iskolába, honnan együtt mennek majd a templomba. A Gyermekbarát pestszentlőrinci csoportvezetője, egy asztalossegéd, ezzel szemben azt parancsolta meg, hogy vasárnap reggel 9 órakor ne az iskolában gyülekezzenek, mert templomozás helyett kirándulni mennek. így is történt s a gyermekek az Internacionale éneklésével kerülték el a templomot. Kézenfekvő, hogy a derék magyar gyermekeknek ilyen módon ifjúmunkássá való mérgezését az illetékes pedagógiai és közigazgatási hatóságok tétlenül nem nézték s megakadályozták a csoport további működését. Ez a betiltás természetesen nagyon fájt a szocialistáknak, mert hiszen az egyesületnél nem a gyermek, hanem a szakszervezet a végcél. Bizonyítja ezt az a tény, hogy például a budafoki, rákospalotai, ■wekerletclepi, stb. csoportok működését biztosíthatták volna, ha elfogadják vezetőkül az ajánlkozó esküt tett állami tanítókat. Ám ők a pedagógiailag szakképzet tanítókat ,,megbízhatatlanoknak'' tartották s inkább beszüntették a csoport működését, semhogy megengedték, hogy a munkásgyerekekből józan és hazafias, békés polgárokat neveljenek a tanítók. Nekik nem munkás hazafi, hanem szociáldemokrata szervezett munkás kell. Az erzsébetfalvai megszüntetett napközi otthon ügye sincs egészen úgy, amint azt Kéthly Anna elsírta. Az otthont fel kellett függeszteni, mert nevelő munkáját a szomorúan jól ismert „ifjúmunkás" szellemben végezte. Nemzeti érdek volt, hogy veszedelmes romboló munkája elé gátat vessen a hatóság. De a 108 gyermek nem maradt gondozás nélkül-Élelmezésüket a népjóléti miniszter erzsébetfalvai népgondozó konyhája látta el, felügyeletüket pedig biztosították az óvódák és a népgondozók, akik vigyáztak rájuk, csak éppen az Internacionáléra nem tanították őket. Általában , mindenünnen, ahol ezek az egyesületek megkezdték működésüket, a tanfelügyelőségek rövidesen előterjesztést tettek a kultuszminiszterhez a Gyermekbarát Egyesület csoportjainak felfüggesztésére. .1. indokolás egyöntetűen az, hogy a Gyermekbarát Egyesület, amikor szakszervezeti alapon tömöríti és neveli az ,,ifjúmunkásokat“, a társadalmi béke, rend és nyugalom megbontását célozza, mert iránya hazafiatlan és vallástalan. A közérdek szempontjából tehát egyáltalában nem indokolt ez egyesület működése és elterjedése. Ellenzői azonban nem ellenséges érzelmű, hanem jóhiszemű magyarok, akik a betiltást kérő felterjesztéseiket azzal végzik, hogy — egy ilyenfelterjesztésből idézünk most, a Munkások Gyermekbarát Egyesülete folytathatja működését, ha elfogadja hatósági és pedagógiai szakemberek vezetését és ellenőrzését. Csakhogy nem fogadják el, inkább interpellálnak, mert a cél nem a gyermeknevelés, hanem a szakszervezet megerősítése az" Ifjúsággal."Tanügyi körökben egyébként erősen bíznak abban, hogy a kormány a Magyarországi Gyermekbarát Egyesületének alapszabályait csak olyan formában hagyja jóvá, hogy a szakembereknek módja legyen a komoly ellenőrzésre.* A Gyermekbarát Egyesületek működése ügyében kérdést intézett a 8 órai Újság munkatársa az Egyesülethez is. Lőcsey Lajos, a Gyermekbarát Egyesület budapesti 7. csoportjának vezetője a maga csoportjának működéséről a következőket mondotta : — A vezetésem alatt működő Gyermekbarát Egyesületi csoport munkaköréből teljességgel ki van zárva a politika. A mi munkánk célja a jótékonyság és az, hogy minden egyes gyerekből jó tanulót csináljunk. — Működésünk semmiben sem keresztezi az iskolamunkát. Kirándulásainkat mindig összeegyeztetjük az iskolai renddel és figyelemmel vagyunk arra, hogy vasárnaponként el ne vonjuk a gyerekeket vallásos kötelességük teljesítésétől. A Gyermekbarát Egyesület nem ismer felekezeti kérdést, de nem zavarja vallási kötelességeik teljesítésében sem a gyermekeket. — Az én csoportom körül van véve például állami és felekezeti iskolákkal. Eddig még az iskolaigazgatóságoktól egyetlen panasz sem hangzott el működésünk ellen. Ismétlem, a célunk az, hogy jó tanulókat neveljünk a gyerekekből és e mellett minden erőnkből igyekszünk az arra igazán rászorult szegény gyermekeken segíteni. Segítünk élelmiszerrel, orvosi gyógykezeléssel és azzal, hogy gondozónőinkkel nem csak a gyermek, hanem a család helyzetét is figyelemmel kísérjük. A Gyermekbarát Egyesület céljait egyébként legjobban mutatja az a tény, hogy az óbudai árvíz alkalmával mi vittük két autón az első segítséget az árvízkárosult gyermekeknek. — Kirándulásainkon nem az Internacionálét éneklik, hanem mindazokat a dalokat, amelyeket az iskolában tanulnak : Himnusz, hiszekegy, cserkészdalok stb. Megnyugvással fogadjuk e felvilágosításokat s mindössze annyit fűzünk még hozzá, hogy a fentebb felsorolt nemzetellenes konkrét esetek nem szolgálják az általánosítás célját s pusztán a főváros környékéről kelt tanügyi panaszokat és felterjesztéseket ismertették. Körgyi Manó. Irta: Angyal Dávid. Június 1-éni emléktáblával jelölik meg Kaposvárott azt a házat, melyben Kónyi Manó i születel. Az ünnep programmjából azt kell következtetnünk, hogy ott e kegyeletes alkalommal leginkább Kónyi gyorsírói érdemeit fogják méltatni. Ahhoz, amit illetékes férfiak e tárgyról elmondanak, nincs mit hozzá tennünk. Csak azt akarjuk elmondani, hogy Kónyit gyorsírói munkássága átvezette az újabbkori történetírás mezejére, ahol jelentékeny sikerrel dolgozott. Igen találóan jegyezte meg Visi Imre, hogy „Kónyi nem csupán szakbeli kiválósága miatt volt kitűnő gyorsíró, hanem elsőrendű politikai és publicistikai érzéke miatt is.“ Életének nagy boldogsága volt, hogy hivatali pályáján közel férkőzhetett Deák Ferenchez és gróf Andrássy Gyulához. „Amit újabb történetünk e herosaitól — írja Dóczi Lajos Kónyiról, — felvett magába, szellemük és lelkük benyomását, elveiket s életük, tapasztalatait, az hússá és vérré változott benne. Ez bevitette őt át teljesen, ez lett életének vezércsillaga, a mérték, amellyel korának , jelenségeit mérte." Gróf Andrássy Gyuláról több visszaemlékezésben isállított össze élénk szinti mozaikképet. Andrássyra vonatkozó iratai közt a legbecsesebb a Beust és Andrássy 1870. és 1871-ben című tanulmány, mely megjelent Gyulai Pál „Olcsó könyvtáráéban. E tanulmányban Andrássytől hallott közlések és más források alapján meggyőzően mutatja ki, minő ellentétek választották el Beustot Andrássytól a külügyi politikában s hogy mennyire nincs igaza Beustnak, midőn „Emlékiratai“-ban azzalvádolta Andrássyt, hogy, Hoherwarttal tartott. E tanulmányt az a kitüntetés érte, hogy Sybel, a nagy német történetíró is hivatkozik reá a „Begrüindung des Deutschen Reichs durch Wilhelm I.“ című alapvető munkájában. Irt Kónyi még értékes visszaemlékezéseket gróf Lónyay Menyhértről, Somssich Pálról, báró Sennyei Pálról és Tisza Kálmánról. Igen hasznos volna a szétszórt közleményeknek összegyűjtése egy kis kötetbe. Ez a kis kötet is hirdetné Kónyinak kegyeletét azok iránt, akiket hálaérzetből vagy lelki és értelmi kiválóságuk miatt nagyra becsült. Deák Ferencnek állította a legnagyobb emléket. Több, mint másfél évtizeden át dolgozott Deák Ferenc összegyűjtött beszédeinek szerkesztésén. A hat kötetes kiadványnak első három kötetét új anyaggal gazdagon bővítve, másodszor is kiadta. "A kiadás többet nyújt, mint amennyit címe ígér. Kónyi a kiadott és többnyire kiadatlan levelek, naplók, oklevelek s cikkek gyűjteményével világítja meg Magyarország legújabb történetét, különösen a kiegyezés korában. Deák Ferenc pályája a középpont, e körül csoportosulnak az események. Tájékoztató bevezetései példásak tárgyilagosság és alaposság tekintetében. Nem a maga nézetét közli, hanem a térnyékét, az iratokat és a hiteles tanukat beszélteti. Ennek a munkának legszebb és legtalálóbb jellemzését gróf Tisza István Összes Munkái 1923-ban megjelent I. kötetének 124. lapján olvashatjuk: „Kónyi Deák beszédeihez fűzött forrásmunkájában — írja Tisza, — egyszerűen, csupaszon, kommentár nélkül, alig egy pár száraz megjegyzéssel összefűzve, közli a szemtanuk egykori följegyzéseit és mégis, hogy megelevenedik ott minden, milyen drámai erővel látjuk lefolyni az eseményeket, gondolkodni, érezni, vitatkozni, cselekedni aszereplőket! Milyen plasztikusan dombos Marx folytatja kabinetalakítási tárgyalásait. Berlin, máj. 31. Míg a Berliner Tageblatt és a Vossische Zeitung azon a véleményen vannak, hogy a német nacionalista frakció határozata folytán a polgári blokk gondolata végleg elesett, addig a Lokalanzeiger szerint a német néppártban még nem akarják föladni azt a kísérletet, hogy a német nacionalistákat bevonják a kormányzásba. A birodalmi elnök még tegnap este dr.Marx eddigi birodalmi kancellárt és dr. Scholtz néppárti képviselőt fogadta, akik mint a Kreuzzeitung értesül, a fogadtatás alkalmával a birodalmi elnöknek azt javasolták, hogy Herst német nemzeti képviselőt, mint a birodalmi gyűlés legerősebb frakciójának vezérét, bízza meg a kabinetalakítással. Ezzel a változattal ellentétben áll többi lapnak az a jelentése, hogy dr. Marx birodalmi kancellár ma folytatni fogja a kabinetalakításra irányuló fárdozásait, mégpedig a polgári középpártokra támaszkodva. Az ily módon megalakult kormánynak ugyancsak parlamenti kisebbsége volna, de külpolitikai programjában a szociáldemokraták támogatásával többségre találna.