8 Órai Ujság, 1924. szeptember (10. évfolyam, 181-204. szám)

1924-09-02 / 181. szám

4 A Kisgazdán őszintén keresik a magyar intelligencia megértését Jofobrai Blödás nem HöllerKsz Mik. — A földreformot nem lehet vissza­­csinálni. — A józan megítélésnek felül kell kerekednie a pártosko­­dáson.­­ „Engem is az árul­ el, aki egy tányérból mártott ne!em“. Szálló Istsén földviselésügyi miniszter beszéde a nagyatádi hadiemlék leleplezésén. — Saját tudósítónktól. — Nagyatád, szept. 1. Nagyatád nagyközsége a halomban el­esett 90 hősi halottjának emlékére szob­rot emelt. A szobrot vásárnál­ délelőtt leplezték le ünnepélyes keretek között, előkelő közönség jelenlétében. Az ünnep­ségen Magyarország kormányzója is kép­viseltette magát Fogt Waldemár tábornok személyében. Ebből az alkalomból a fő­városból leutazott a kerület képviselője, Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter is, akit számosan kísértek el a a kormánypárt tagjai közül. Ott voltak: Mayer János, a párt elnöke. Schandl Ká­roly földmivelésü­gyi államtitkár, gróf Hoyos Miksa. Berky Gyula, Temesváry Imre, Szabó Sándor, S­erczen Béla. Forgáts Mikilós, Dinies Ödön, Gálffy Dénes. Va­sad! Balogh György, Simon János, Neu­­bauer Ferenc, Muszti István, Patacsi Dé­nes, Éhn Kálmán nemzetgyűlési képvi­selők, Gálffy Dénes és Siklóssy Miklós miniszteri titkár. A honvédelmi miniszter képviseletében Tudósy Viktor ezredes je­lent meg, a kultuszminiszter pedig Sár­­közy György főispánt bízta meg helyet­tesítésével. A vendégek a reggeli vonattal érkeztek meg; Baranyai Sándor főszolga­bíró fogadta őket és kalauzolta el ottho­nába, ahol villásreggeli volt. A leleplezési ünnepség­ délelőtt 10 órakor kezdődött a Széchen­yi­­téren, mintegy 3—4000 főnyi közönség je­lenlétében. Páter Börzsey Szent Ferencrendi atya tábori mis­t mondott. A nagyatádi dalárda a nemzeti Hiszek-egyet énekelte el, utána­­ loreczky Nándor, a község főjegy­zője megnyitó beszédet, majd Tallián An­dor ünnepi beszédet tartott. Az emlékművet Sardinecz Ferenc rajztanár tervezte és Orbán Antal szobrászművész alkotta meg. Délután 1 órakor a Koronaszállóban 200 terítékes bankett volt. Az ebéd folyamán Sárközy György főispán a kormányzót kö­­szöntöte fel, Barakonyi Károly ügyvéd pe­dig a földművelésügyi miniszterre mondott fel köszöntőt, akit a megjelentek hosszasan és lelkesen ünnepeltek. Ke33. TÍ2? szeptemb­er 5. Nagyatádi Szabó István beszéde. A földmivelésü­gyi miniszter a következő beszédben válaszolt: “ Az alatt a 16 esztendő alatt, amióta dolgozunk, érzünk dicsőséget is. Kaptunk elismerést is, de kaptunk szomorúságot, vádaskodást és gyalázkodást is. Ha valaki kapott, én vagyok az, aki mindenből kap­tam. — Nekem is az lett az árulóm és gyalázóm, aki velem egy tányérból mártott. Mégis nyugodt lekiismerettel állok, mert látom azt, hogy sem a hatalom, sem a népáruló tudás pénzért el nem adott. Amikor itt vagyok barátaim között, újra Éled bennem az a reménység, hogy nem győzedelmeskedhetik az ördög; ideig, óráig megtévesztheti az embereket, de a végső diadal az igazságé. Vannak, akik vegyes­­ érzelmekkel ítélik meg a kisgazdapárt sze­repét. Amikor a nyomorúság idejében a bajról, a nehéz téritekről van szó, azt hall­juk, hogy köszönjétek a kisgazdáknak, hisz azok­­ vannak uralmon. Akkor rá kell mu­tatnom arra, hogy a bajt nem a kisgazdapárt hozta. A kisgazdapárt erejét odaadta a nemzet szolgálatára, összefogott Magyarország min­den rétegével azért, hogy a nemzet ügyét m­egmentse. A kisgazdapárt az ő különleges helyzetét, népszerűségét vetette az ország szolgálatába, nem uralkodik és nem kor­­m­ányoz egyedül, csak részt vesz ebben a munkában. — Nem hiszem, hogy lett volna Magyar­­országon még egy olyan népies párt, a nép dolgozó osztályának pártja, mint a kisgaz­dapárt, amely úgy gondoskodik a mun­kásság érdekeiről, amely magához öleli az iparosságot, igyekszik a viszonyok szerint javítani annak helyzetét. A kisgazdapárt a legnagyobb becsület­tel és őszinteséggel kereste és keresi mindig a magyar intelligenciának a megértését. — Ilyen körülmények között nem lehet azzal vádolni bennünket, hogy osztály­politikát folytatunk.____ Figyelmeztetnem kell a magyar közvéle­ményt, hogy mi mindent megtettünk a te­kintetben, hogy a magyar társadalom minden rétegét az alkotó és az országot megmentő munkára egyesítsük és összefog­juk. Vigyázzanak azok, akik ezt az össze­tartást megdönteni és szétbontani akarják, mert a jobbra való eltolódás aligha lehetséges. Nézzék a világesményeket és vonják le be­lőlük a következményeket. Bárhol törté­nik változás, az rendszerint balfelé törté­­nik­ Mindent elkövettünk, de mindennek van határa. Ha vannak, akik meg akarják bontani ezt az összetartást, amelyet létesí­tettünk és ha ennek az összeartásnak meg­bontása sikerülne , ha látjuk, hogy az or­szág érdekét nem tudjuk azon az úton szolgálni, amelyen akarjuk és akarjuk szolgálni, megvan az eszközünk arra is, hogy önállóan keressük ezt.­­ Itt van a földreform kérdése. Ha ismét a rövidlátás győz e tekintetben, ha nem látják be, hogy mi történik ezen a téren a szomszéd államokban és világ­szerte, ha nem segítik elő, hogy gyorsan és eredményesen végrehajthasuk a föld­reformot abban a keretben, ahogy azt ter­veztük, h­a nem segítik elő, hogy ezzel megnyugvást keltsünk, akkor újból fel fog vetődni ez a kérdés, azonban más formá­ban fogják ezt megcsinálni. Rettenetesen tévednek azok az urak, akik azt hiszik, hogy a földreformot meg lehet semmi­síteni vagy vissza lehet csinálni. — Mi becsületes törvénnyel és szándék­kal jöttünk, senkit tönkretenni, senkit va­gyonából kiforgatni nem akartunk. A sze­gény népet,a hősöket és azok fiait akarjuk hozzájuttatni ahhoz a röghöz, amiért küz­döttek. — A legostobább politikát folytatják azok, akik ennek ellentálln­ak. Kérve ké­rem a magyar társadalom minden rétegét, különösen azokat, akiknek a végrehajtás a kezükben van, igyekezzenek minél előbb közmegelégedés­re megoldani ezt a kérdést, mert még itt van az idő, amikor ezt a művet megnyugvással tudjuk lezárni. De ha így nem sikerül, akkor sokkal nagyobb bajok lesznek; mondhatom a földreform­nak nem lesz vége, újra kezdődik ez a kér­dés és akkor egészen más formában fogják megoldani. Ezt azok fogják megbánni, akik most akadályozzák a végrehajtást. Akiknek sok az, hogy van egy kisgazda­­miniszter, megérhetik esetleg azt, hogy csupa munkás­miniszter lesz az országban. Mi is ott akarunk lenni, ahol az or­szág ügyeit intézik, de velük együtt dolgozunk és­pedig népszerűségünk rovására. — Egyik részről azt hallom, hogy az urakkal dolgozom, elhagytam a parasz­tokat. A másik részről azt, hog­y el akarom a földet venni, hogy demagóg vagyok, hogy osztálypolitikát folytatok. Hol van itt az igazság? .4. igazság szent hitem sze­rint az én és politikai barátaim részén van. A mi politikánk az a politika, amely a nemzet minden erejét felhasználja, a nemzet szolgálatába állítja. Még a szociáldemokrata párttal sem kí­vánok oly harcot folytatni, amely egyi­künk vagy másikunk megsemmizésére ve­zet. Nekik is van bizonyos létjogosultsá­guk. De nem kívántam sohasem mellőzni a magyar intelligenciát sem, hanem mind­egyiket a nemzet szolgálatába szeretem állítani. Ez a politika marad továbbra is az én politikám, ezt folytatom, amig en­gedik. Ha nem akkor tudjuk a helyünket. Remélem, hogy nekik kell engedniük, hogy­­ a józan megítélésnek mégis felül kell kerekednie a gyűlöleten és pártosko­dáson és akkor, ha én nem is, de azok, akik utánam jönnek, megérik azt, hogy ki tudják vezetni a nemzetet a mai súlyos helyzetből. Legyetek meggyőződve, hogy a milyen egyszerű­en és becsületesen kép­viseltelek benneteket 16 évig, éppen úgy képvisellek benneteket a jövőben is, mind­addig, amig megtiszteltek bizalmatokkal. Becsületes uton haladtam, szegényen kezd­tem, de szegényen végzem is politikai pá­lyám. A földmivelésü­gyi minisztert szavai vé­geztével percekig lelkesen ünnepelték a megjelentek. Ezután Berky Gyula tartott beszédet. — A nemzetet, — mondotta többek között. — a hagyományos széthúzó és gyűlölködő természete juttatta mai helyzetébe. — A legutóbbi napok szomorú eseményeit nem lehet elhallgatni, mert ezek azt bizonyit­­ják, hogy a politikai gyűlölettől átitatott ellen­feleink­­ semmi mást nem irigyelnek, mint azt az egységes és erős tábort, amely Bethlen István grófot és nagyatádi Szabó Istvánt követi. A közelmúlt napokban szennyes politikai ára­datot láttunk, amely a közvélemény előtt hömpölygött és meg akarta rontani a magyar lelket. Büszkén megyünk el a rágalmak mel­lett, nem hagyjuk félrevezettetni magunkat semmiféle rágalmakkal, piszkolódással, politi­kai visszavonással és gyűlölködéssel. Nem hallgatunk azokra a politikai selyemfiúkra, akik utcai rongyként árulják hitüket Mi a lelkiismeretünkből indulunk ki, amelyet anyáink neveltek belénk. Keményfából fara­gott emberek vagyunk, semmi körülmények között sem hátrálunk meg semmi elől, mert erős fegyverünk az igazság, a meggyőződés és a tisztességünk. Tulajdonképpen a hatalomért folyik a küzdelem; a szélső- ** jobb és a szélsőbal versenyez egymással, s nem törődve a nemzet érdekeivel, azért, hogy a hatalom polcára felüljön. Beszéde végén rámutatott arra, hogy megjelenésükkel mindannyian azt kívánták dokumentálni, hogy valamennyien azono­sítsák magukat nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszterrel, bíznak nem­csak az ő meggyőződésének, tisztességében, de egyéni becsületességében és tisztaságá­ban is. Schandl Károly földmivelésügyi állam­­­­titkár arra mutatott rá, hogy az ország jövője a­ földmivelő nép erőségétől függ, mert ha a» jólétben lesz, ezzel együtt jólétben lesz az ország is. A kereszténységben nem lát gyű­löletet, mert a kereszténység a szeretetet ismeri. Azoknak a sorsa, akik az összetar­tásért szállnak síkra, rendszerint az, hogy üldözik és hajszolják őket azért, hogy ezáltal erejüket megdöntsék, így volt ez Bubinek Gyulává szemben. Most nagyatádi Szabó Istvánra került a sor, mert látták, hogy ez egyszer már sikerült. Az országot csak Bethlen István és nagyatádi Szabó István összefogása mentheti meg. Ezért áll a párt az ő hátuk mögött. Népszerűségük elvesz­het, de az ország meg fog maradni. A békés Magyarországért küzdenek és ezért áldozatokat is kell hozni, legalább olyanokat, amiket békében hozott a polgárság az országnak. Néhány nap múlva az ország egész gazdasági élete érezni fogja a megkönnyebbülést. Végül nagyatádi Szabó Istvánt kérte, ne csüg­gedjen egy pillanatra sem, mert mögötte van a bizalom: nem fog sikerülni semmi­féle mesterkedés sem, amely balkáni esz­közöket akar behozni a politikába. Hoyos Miksa gróf szükségesnek tartja, hogy Magyarországon a földbirtok helyesebben oszoljék meg. Meg van győződve arról, hogy nagyatádi Szabó István azon lesz, hogy azok az em­berek, akik mi­nt ui birtokosok földhöz jutottak és még a jövőben is föld­höz jut­­nak, az ország termelésébe helyesen illesz­kedjenek bele. Igen sok nagybirtokos van, aki neheztel reá ezért s­ felfogásért. Ezzel azonban nem törődik. A kérdésnek ily módon való megoldá­sa az egyedül helyes út. Ezt kivánja az ország érdeke­ is. Mayer János az összetartás, a fegyelem és a tekintély­tisztelet fontosságára és szükségességére hívta fel a figyelmet. A jelenvoltak Szabó Sándor, He­rczeg Béla, Dinies Ödön és Forgách Miklós fel­sz­ól­al­ásai­t ugyancsak osz tat­lan tetszésssel fogadták. A földmivelésügyi miniszter kíséretével este vissza­indult Budapestre. | A BÁLNA | Törvény útján rendezik a külföldi diplomák honosítását Rövidesen aktuális lesz a diplomák kölcsönös elismerésének kérdése. — Nincs egységes állás­­foglalás a magyar egyetemek között. — Saját tudósítónktól. — A kultúrállam­ok, közöttük Magyarország is, a háború előtti években minden rész­letre kiterjedő megállapodások alapján in­tézték a külországi egyetemek diplomáival rendelkező orvosok és mérnökök elismeré­sét. A külföldön életlehetőségeket kereső magyarok épp oly könnyűszerrel megkap­ták a diplomáik érvényesítését, mint ahogy Magyarország is elismerte a külföldről jöt­tek diplomáinak egyenrangúságát és min­den nehézség nélkül engedélyezte az idegen egyetemeken végzettek itteni működését. A helyzet azóta lényegesen megváltozott és a háború alatti és utáni években nem újí­tották meg a diplomák kölcsönös nosztri­­fikálásáról szóló megállapodásokat. Érte­sülésünk szerint a diplomák kölcsönös elismerése most újból akuuálissá fog válni, miért is egy olyan tényezőt kerestünk fel, aki díszes méltóságánál fogva hivatott lesz a kérdésben a kormányzati tényezőknek előterjesztést tenni. — A diplomaták elismerésének kérdése — mondotta informátorunk­ — rövidesen napirendre fog kerülni. Azok a magyar diákok ugyanis, akik a kommunizmus után mentek a külföldi egyetemekre, most végezték el a négy egyetemi tanévet és valószínűleg vis­­­szatérnek Magyarországba. A külföldön végzettek diplomáinak elisme­rése ügyében még nem történt állásfog­lalás, az azonban megállapítható, hogy a magyar egyetemek ebben a kérdés­ben sok tekintetben ellenkező felfo­gásokat hangoztatnak. E nagyfontosságú kérdést pedig csakis egyöntetű és minden tekintetben harmo­­nikus állásponttal lehet rendezni, miért is az lesz a legkívánatosabb, ha a kormány törvény útján gondosko­dik a külföldi egyetemek diplomáinak Magyarországon való mikénti nosztri­­fikálásáró. — A magyar egyetemeken végzettek dip­lomáinak külföldön való elismerése körül egyébként a legnagyobb nehézségeket a körülött­ünk alakult utódállamok csinál­ják. Ezek az államok ugyanis féltékenyen őrködnek azon, hogy területükön magyar mérnökök és orvosok ne érvényesüljenek­ és ezért megtagadják a magyar diplomák érvényesítését. Számos jelentést kaptunk arról, hogy mindazokat a magyar mérnököket és orvosokat, akik 1918. előtt végezték el tanulmányaikat, elmozdították állá­sukból és általában megfosztják őket attól a le­hetőségtől, hogy hivatásukat gyakorol­hassák. Remélhető, hogy e kérdés­ a kö­zel­jövőben való tárgyalásánál rendezni fogják az említett sérelmes és méltány­talan magatartását is és módot találnak az állapotnak mielőbbi megszüntetésére. A P* ezer k°r- parim garantált, timetrn br>r I inl O b°x regatta és spanglis cipőnek. • TornacIpSK minden .sínben, 3cl»if.r-céfn«L, Döbr«ot.i.t4r 4—6. Tel,: 6—«t.

Next