8 Órai Ujság, 1924. november (10. évfolyam, 232-257. szám)
1924-11-16 / 244. szám
Vasárnap, 1924 november 16. .• I. Fügefalevél. •— A Blaha Lujza Színház új operettje. — A Blaha Lujza Színházba ma este két vécén látott vendég vonul be: Honthy Hanna és a siker. A legnagyobbszerűbb operettszínésznő visszatérése a színpadra, ünnepe a színháznak és ünnepe az operettnek, amely az elmúlt félév alatt nehezen nélkülözte Honthy Hannát, aki életet, ötletet, nívót kedvességet ad a műfajnak, amely e kellékek nélkül a zenés unalom megtestesülése csak; míg ez istenáldotta tehetség jóvoltából az esprit, a charme, a jókedv és a szellemesség csodás olla patriciájává válik. A „Fügefalvél"* című francia operett elgondolásában, felépítésében, szellemében és huncutságában, a „Fi- Fi“ édes testvére, zenéje is olyan eredeti, mint azé; pikantériája is olyan kedves és ötletes, mint a „Fi-Fi“-é. A szerep, amelyet Honthy Hanna ebben az operettben játszik, a „Fi-Fi“-beli Aspáziának hű mása, talán egy fokkal pikárisabb, de huncutságában és kedvességében mindenesetre egyenrangú vele. Senki másnak nem illett volna ez a szerep úgy, mint Honthy Hannának. A paradicsombeli Évát senki olyan páratlan espritvel meg nem formálta volna, mint ez a páratlan operett-színésznő, aki minden szavával, minden gesztusával, arcának minden fintorával, a pointek nagyszerű kiélezésével, diszkréciójával, ökonómiájával, a kuplé-szellemességek Yvette Guilberti előadásával, vígjátéki stílusával, az egyértelműségek és kétértelműségek decens hangsúlyozásával, színészi készségének legapróbb nyomával és legsúlyosabb atributuméval egyformán hat. Van egy jelenete, amelyben láthatatlan szerelmesével csókolódzik: operettszínpadon ennél szebben megjátszott jelenetet nem láttunk még soha. Aki szereti a színházat s aki szereti az operettet ujjongó örömmel kell, hogy fogadja ezt az operettet és Honthy Hanna visszatérését a színpadra. A „Fügefalevél" nem felsőbb leányoknak való játék, de a „Fi-Fi“ sem volt az. A paradicsomi szerelem kézzelfogható dokumentumai bizony néhol egy kissé borsosak, de sohasem bántóak, sohasem ízléstelenek. Nem tudom, hogy a magyar átdolgozó, Zápon István mennyit enyhített az eredetin, vagy mennyit adott az eredetihez a magáéból, de tudom azt, hogy kitűnő munkát végzett: három operettre való élet, tréfát, pattogó verset, kedves mókát, szellemes vidámságot gyömöszölt ebbe a két felvonásba, amelyet azonfelül a magaötletességéből meg elő- és utójátékkal is megtoldott. Külön szerencséje, hogy olyan segítőtársat kapott még munkájához, amilyen Tihanyi Vilmos, a Király Színháznak e testvérszinpadon vendégszereplő főrendezője. Igaz, a ,,Fi-Fi“-t is ő rendezte volt és azóta számtalanszor megmutatta, hogy ennek a műfajnak egyik legnagyszerűbb ismerője, valóságos tudósa, ámde ezúttal rendezői tarsolyának minden kincsét ráaggatta az operettre, amely csillogóbb, kedvesebb, megnyerőbb és vidámabb lett általa. Ez az operett-előadás különben azzal az egy szóval jellemezhető és dicsérhető leginkább, hogy harmonikus. Mindenki a helyén van ebben az ensemblében és mindenki jól betölti a helyét. Honthy Hanna mellett a legmeglepőbb alakítás a Somogyi Nusré. Párisban se lehetett kőtömb alakítója a paradicsombeli szobalánynak, mint ő. Gaminsége, szeleburdisága sohasem volt még annyira a helyén, mint ezáltal. Mint színészi alakítás és mint táncos produkció egyformán kitűnő ez a szereplése. Harmatti Hilda énekével, megjelenésével és néhány igen szépen megjátszott jelenetével hat. Boross Géza meleg humora ellenálhatatlanul magával ragadó. Matáné Antal Ábelje, Sárossy Andor Kahnja egy-egy értékes kabinet-figura. Külön dicsérő strófát érdemel Gallai Nándor, aki a paradicsombeli majmot játsza s bárha egyetlen szava sincs: az est egyik attrakciója. Nagyon szépek a Básthy István díszletei; nagyon jó a Losonczi Dezső vezetése alatt álló zenekar; az egész produkció elsőrangú: tapsra, elismerésre, sikerre termett. Az operett előtt egy kis paraszt vígjátékot játszanak Szerzői: Török Rezső, rendezője: Hegedűs Tibor, szereplői: Gázon Gyula, Berko Lili, Matánp Antal, Gonda Gyurika és Székely Lajos. Az est nagy sikeréhez, meleg hanghatához sokbvn hozzájárul ez a kedves játék is. Faragó Jenő. Csak megfelelő nagyságú alaptőkével rendelkező részvénytársaságok bejegyzését engedélyes! a cégolróság. .Kárt Jelentenek ba kis alaptőkét az uj részvénytársasági alakulások? Az uj üzleti vállalkozások inkább választják a közkereseti társaság formáját. — Saját tudósitónktól. — A cégbíróságon újabban feltűnő módon megcsappant az új részvénytársasági bejegyzések száma. Ennek a jelenségnek egyik fontos következménye, hogy a kincstár elesik azoktól a tekintélyes milliárdokat kitevő összegtől, amelyeket kincstári illeték címén kell lefizetniük az újonnan alakuló részvénytársaságoknak. A cégbíróságot viszont a kincstár érdekei vezetik akkor, amikor ezeket a bejegyzéseket megnehezíti és az alaptőke nagyságától teszi függővé a cégbejegyzési engedély megadását. A békeidőiben derure-borúra alakultak az új részvénytársaságok, ma azonban a cégbíróság a cégbejegyzési kérelmek felülbírálásán szigorúan megvizsgálja azt az üzletkört, amelyben az alakulni akaró részvénytársaság működni akar, különöseen abból a szempontból, hogy a bejelentett alaptőke arányban van-e a társaság által kifejteni szándékolt üzleti tevékenységgel. Ha a cégbíróság úgy találja, hogy ez a megkívánt arány nincs meg, akkor megtagadja a cégbejegyzést, illetve felhívja az alakuló részvénytársaságot arra, hogy a tervezett működési körrel, üzlettel arányban álló alaptőkét jelentsen be. Természetes, hogy a mai gazdasági viszonyok között a legtöbb részvénytársasági alakulathoz sok milliós, sőt legtöbbször milliárdos összegek szükségesek, ha a vállalkozók komolyan akarják folytatni a cégbejegyzési kérelemben megjelölt tevékenységet és természetes, hogy csak igen kevés olyan alakulás van, amely a nehéz pénzügyi, főleg hitelviszonyok között a szükséges, megkívánt nagy összeget előteremteni tudja. Az is nagy mértékben befolyással van az alaptőkének kisebb öszszegben való megszabására, vagy a valóságosnál alacsonyabb alaptőke bejelentésére, hogy ez az, egyébként adónak nevezett kincstári illeték az alaptőke nagyságához igazodik s az alakuló részvénytársaságok, érthetően, iparkodnak ezeket a nagy illetékeket lehetőleg megtakarítani. Ez a helyzet idézi elő azután azt, hogy az újabb cégbejegyzési kérelmek olyan vállalatoknál, amelyeket pár hónappal ezelőtt még részvénytársasági formában csináltak volna meg, ma már a közkereseti társaság formáját választják a vállalkozók, mert itt a kincstári adó aránylag jelen a részvénytársaságok által fizet összeghez képest. Bár a közkereseti társaságoknál a törvény értelmében a tagok egész vagyonukkal felelősek és ez a felelősség kétségtelenül súlyosabb, mint a részvénytársasági formánál felmerülő anyagi felelősség, mégis szívesebben vállalják ezt a felelősséget csak azért, hogy a kincstári adónál elérhessék azt a megtakarítást, amely egyébként a cégbíróságok szigorúságánál fogva is elkerülhetetlen, helyeken kellett elhelyezni. A hangversenyről a Daily Telegraph ezeket írta: Fölösleges ennek a vonósnégyesnek kiváló erényeit ismét kiemelni, mert elégszer bebizonyította már, hogy művészetijén megmérkőzik minden más kamarazenetársasággal. Az összjáték művészetét a tökéletesség legmagasabb fokára vitte. Mostani estélyükön is nagyszerűen érvényesült csodálatos összhangjuk és átérzésük, ami játékuknak legnagyobb varázsa. A legkisebb árnyalatot is mesteri készséggel és tisztasággal játsszák meg. Mindegyik számuk nagyszerű volt, különösen a Mozart-négyes, amelyben tökéletes finomsággal tolmácsolták Mozart csipkeszerű könnyedségét. — Szereplőváltozás a Nemzetiben. A Nemzeti Színházban a Süt a nap tegnapi előadásán a forgalmistát Turányi Alajos játszotta Pethes Sándor helyett, akit családi gyász akadályozott meg a fellépésben. Turányi őszinte, meleg sikert aratott és nyílt színi tapsot is kapott. — Hangversenyek. A budapesti közönség egy részének egykori dédelgetett kedvence, Jadlowker Hermann ária- és dalestjéről csak azt jegyezhetjük fel, hogy hangja tavaly óta semmit sem veszített kopottságából. — sőt!!! Mindazonáltal énektudása ezúttal is meleg tapsot váltott ki régi híveinél. A Wiener Symphonie-Orchester tegnapi hangversenyét Schalk helyett Lőwe Ferdinánd vezényelte; igazi művész ő, akiben az élettapasztalatokban kikristályosodott tudás a hajlott kor és testi bántalnak ellenére is ifjan maradt muzsikus-lélekkel egyesül. Oly erővel, annyi hévvel és költői lendülettel dirigált most is, mint évekkel ezelőtt. A zenekarról nem mondhatunk nagyobb elismerést, mint ha azt konstatáljuk, hogy dirigálásához méltón játszott. A műsoron Beethoven Egmont-nyitánya, Brahms I. Szimfóniája és Wagner Tristan és Izoldájának két részlete szerepel. Schipper Emil, a bécsi opera nagyszerű baritonistája egy Marschner- és egy Wagner-áriát énekelt nagy sikerrel. A Zeneművészeti Főiskolában a Budapesti Hangversenyegyesület tartotta II. zenekari estjét, amelyen a kiváló svájci zongoraművésznő: Chéridjian-Charrep Marcelle Rimsky-Korsakoff zongoraversenyét (op. 30.) adta elő megkapó bensőséggel, finomsággal és technikai készséggel. Az est érdekessége Vincent d'Indy: Jean Hunyady című szimfóniája volt, melyet ezúttal először adták elő a maga egészében. D'Indy 24 éves korában inspirálta a magyar történelemnek Hunyady Jánosról szóló fejezete. Művén meg is látszik a komponista fiatalsága, akinek talentuma még akkor nem forrhatott ki. A szimfónián végig vonul Erkel Hunyadi-nyitányának főtémája, s az utolsó tételben a Hunyadi-indulót és a magyar Himnuszt dolgozta fel hatásosan az ifjú francia komponista. Unger Ernő ambiciózus zenekara most is teljes hévvel és lelkesedéssel végezte elismerésre méltó munkáját. — Az Operaház heti műsora. A Magyar királyi Operaházban vasárnap a Szezsulokup-ot adják, melynek címszerepében Dömötör Ilona az idén először lép föl. Szereplő társai: kellők: Sándor Erzsi, Szende, Maleczky, Bodor, Valnoki dr., Pataki, Kertész. Kedden a Bolygó hollandi-t játsszák (Farkas, Unkel, Vencze, Závodszky). Szerdán az Aida kerül színre (Tihanyi, Budanovits, Kornai, Palotay, Venczel, Kálmán). Csütörtökre a Pillangó kisasszonyt tűzték ki (Havas, Székelyhídi), Dalnoki dr., Palotay. Dóri, Závodszky, Komáromit. Pénteken lesz Kéméndy—Máder népszerű magyar balettjének, a Málovácska királykisasszonynak ötvenedik előadása az Operaházban. A jubiláns estén a címszerepet Ptasinszky Pepi játssza. A balett előtt a Parasztbecsület kerül színre (Bársony. Sándor Mária. Gábor és Farkas). Szombaton megismétlik a Szevillai borbélyt (Alpár. Bársony. Pataki. Palló. Dalnoki dr., Székelyhidv. Kertész), utána pedig a Rózsa lelke táncpodnát táncolja Ptasinszky Pepi és Sándor Tibor. Vasárnap, november 23-án délután 5 órai kezdettel a Parsifal van műsoron, amelyben Haselbeck. Székelyhidv. Szemere. Szende. Kálmán a főbb szereplők. Kedden, november 25-én ismét jubiláns est lesz az Operaházban. Ez alkalommal éri el ....-anis a Farsangi lakodalom a huszonötödik előadását, mikor is a pompás vígopera főbb szereplői Sebők. Tihanyi. Marschalkó. Halász. Székelyhidy dr., Szende és Szemere. — Az évad első bemutató előadása csütörtökön, november 27-én, a Mirandola című szerelmi játék lesz, melynek zenéjét Mozart, a La futta Giardiniera című daljátékához szerzette. A darab új szövegét Goldini Fogadósnéjának és az eredeti daljáték szövegének felhasználásával Hevesi Sándor dr. írta. A dalmű bemutatóján a főbb szereplők: Sándor Erzsi. Marschalkó. Halász, Maleczky. Gábor. Pataki. Szende. Kornai. A zenei részeket Tibl és Bernát karmester tanította be és ő is vezényel. Az előadás rendezését Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója vállalta. I II. Egy éj Velencében. — A Városi Színház új rezsimjének első bemutatója. — A Városi Színház hajójára új kormányos került: Sebestyén Géza, aki első intrádáró már a siker révébe viszi a sokat hányatott hajót. Az első előadás, amelyet igazgatásában a Városi Színház produkál, a szaluszi szenzáció erejével hat: a Tisza Kálmán-téri , színház tegnapról mára színházzá lett valóban; az első produkció nívós, művészi, tetszetős és hatásos. Ezzel az előadással fővárosi színigazgatóvá lett Sebestyén Géza, aki voltaképen fővárosi direktor már éveik óta: a budai színkört nívóssá tette, szakított a nyári darabokkal, nyári együttesekkel, nyári attrakciókkal; színházat csinált azzal a tudással, intelligenciával, lelkesedéssel, amely színészi működését is irányította mindig és amely legkülönb művészeink sorába állította őt már régebben. Sebestyén Géza rátermettségét a miskolci és a budai színpad sok-sok sikere hirdette már évek óta és most, amikor egy fővárosi színház irányítása lett a feladata, bizonyosra lehetett venni, hogy ezen a portán is rendet teremt és a színpadi művészet hajlékává avatja azt a házat, amely a félsikerek és bukások Scillái és Charbdisei közt értekelt eddig. Ha van bohém — a szónak murgeri értelmében a magyar színészetben, úgy Sebestyén Géza az, de bohémsége nem terjed ki hivatására és művészi munkájára, amelyet mindig komolyan vett s amelynek épen ezért voltak jelentős sikerei mindig. Társulatától munkát kívánt de ő maga is dolgozott; a színpadnak, a színészi hivatásnak tiszteletét követelte meg minden egyes tagjától és maga járt elől a jó példával: minden előadásnak nívósnak, korrektnek kellett lennie Miskolcon is, a budai aréna színpadán is: ez a művészi programmja a Városi Színházban, ez ad súlyt, tekintélyt személyének és igazgatásának. Éveken át figyelhettük működését Budán. A Horváth-kertis fabódé színházzá lett az ő igazgatása alatt: magyar szerzőkkel barátokat íratott, új magyar tehetségeket fedezett fel és nevelt naggyá. Társulatát minden esztendőben széjjelszedték a pesti kőszinhájzak: drámai színészeket, operettsfarokat tőle hoztak el; ő dolgozott tovább; uj társulatot szervezett újra meg újra, valóságos előkészítő zsurfolyama lett vezetése alatt a nagy pesti színházaknak a budai aréna. Ma pesti direktorrá lett Sebestyén Géza és minden jel arra vall, hogy meg fogja találni a közönség kegyéhez vezető utat és a közönség is meg fogja találni őt és színházát. (26.)* A mai estével kezdődik a Városi Színház új rezsimje, melynek meleg rokonszenvvel és sok őszinte jókívánsággal nézünk elébe. Strauss János híres operettje, az „Egy éj Velencében", körül szinte holnap egyelőre a házi főpróbáról számolhatunk csak be. A darabot még a régi vezetőség tűzte programmjára. Különben is Sebestyén Gézának egyik nagy érdeme, hogy az állami színházak válsága folytán kenyér nélkül maradt művészeket foglalkoztatja, így majdnem csupa régi ismerőst láttunk a színpadon. Ott van Kolbay Ildikó, a karcsú, szőke primadonna. Vigh Manci, a temperamentumos táncosnő. Sziklai József, a kitűnő komikus, a bájos Hajdú Etta és Szödy Kató. Sőt ismerősünk a budai színkörből Halmos János is, akinek melegcsengésű, puha tenorhangja előreláthatóan a pesti oldal közönségének is nagyon fog tetszeni. Az operett, amelyet a múlt század nyolcvanas éveiben a mi Népszínházunkban is adtak, csupa ragyogó, csárbító melódia és finom, friss, könnyed ritmus; a meséje vaudeville-szerűen mozgalmas. Horngold Erik új hangszerelésétől — bevalljuk — több meglepetést vártunk, de jól hangzásban nincs hiány. Stefanidesz Károly nagyszerű lendülettel dirigál. A rendezés Ferenczi munkája, a jól sikerül fordítás Kulinyi Ernőé. A két uj díszlet ízléses és hangulatos. (Op.) — Gyenes László és Pethes Imre színiakadémiai tanári székének betöltése. Az Országos Szinészeti Akadémián Gyenes László és Pethes Imre halála folytán két tanári szék üresedett meg. Értesülésünk szerint a kultuszminisztérium már foglalkozik a két tanári szék betöltésének kérdésével, döntés azonban ez ügyben ezideig még nem történt. — A Wadbauer—Kerpely vonósnégyes nagy sikere Londonban. Zsúfolásig megtelt terem előtt tartotta a Waldbauer—Kerpely vonósnégyes egyetlen hangversenyét. Noha az Acolian Hall már a hangverseny reggelén kitette a ,,minden jegy elkelt" táblát, este mégis nagyon sokan jelentkeztek jegy nélkül. Ezeket azután rögtönzött székeken és átló 9 Iddukjd Tj A papírt