8 Órai Ujság, 1924. november (10. évfolyam, 232-257. szám)

1924-11-16 / 244. szám

Vasárnap, 1924 november 16. .­­• I. Fügefalevél. •— A Blaha Lujza Színház új operettje. — A Blaha Lujza Színházba ma este két vé­cén látott vendég vonul be: Honthy Hanna és a siker. A legnagyobbszerűbb operettszínésznő visszatérése a színpadra, ünnepe a színház­nak és ünnepe az operettnek, amely az el­múlt félév alatt nehezen nélkülözte Honthy Hannát, aki életet, ötletet, nívót kedvessé­­get ad a műfajnak, amely e kellékek nélkül a zenés unalom megtestesülése csak; míg ez istenáldotta tehetség jóvoltából az esprit, a charme, a jókedv és a szellemesség csodás olla patriciájává válik. A „Fügefalvél"* című francia operett elgondolásában, felépíté­sében, szellemében és huncutságában, a „Fi- Fi“ édes testvére, zenéje is olyan eredeti, mint azé; pikantériája is olyan kedves és öt­letes, mint a „Fi-Fi“-é. A szerep, amelyet Honthy Hanna ebben az operettben játszik, a „Fi-Fi“-beli Aspáziának hű mása, talán egy fokkal pikárisabb, de huncutságában és ked­vességében mindenesetre egyenrangú vele. Senki másnak nem illett volna ez a szerep úgy, mint Honthy Hannának. A paradicsom­­beli Évát senki olyan páratlan espritvel meg nem formálta volna, mint ez a páratlan ope­­rett-színésznő, aki minden szavával, minden gesztusával, arcának minden fintorával, a pointek nagyszerű kiélezésével, diszkréciójá­val, ökonómiájával, a kuplé-szellemességek Yvette Guilberti előadásával, vígjátéki stílu­sával, az egyértelműségek és kétértelműségek decens hangsúlyozásával, színészi készségének legapróbb nyom­ával és legsúlyosabb atribu­­tum­éval egyformán hat. Van egy jelenete, amelyben láthatatlan szerelmesével csókolód­­zik: operettszínpadon ennél szebben megját­szott jelenetet nem láttunk még soha. Aki szereti a színházat s aki szereti az operettet ujjongó örömmel kell, hogy fogadja ezt az operettet és Honthy Hanna visszatérését a színpadra. A „Fügefalevél" nem felsőbb leányoknak való játék, de a „Fi-Fi“ sem volt az. A pa­radicsomi szerelem kézzelfogható dokumen­tumai bizony néhol egy kissé borsosak, de sohasem bántóak, sohasem ízléstelenek. Nem tudom, hogy a magyar átdolgozó, Zápon István mennyit enyhített az eredetin, vagy mennyit adott az eredetihez a magáéból, de tudom azt, hogy kitűnő munkát végzett: há­rom operettre való él­et, tréfát, pattogó ver­set, kedves mókát, szellemes vidámságot gyö­möszölt ebbe a két felvonásba, amelyet azon­felül a ma­gaötletességéből meg elő- és utójá­ték­­kal is megtoldott. Külön szerencséje, hogy olyan segítőtársat kapott még munkájához, am­ilyen Tihanyi Vilmos, a Király Színháznak e testvérszinpadon vendégszereplő főrendezője. Igaz, a ,,Fi-Fi“-t is ő rendezte volt és azóta számtalanszor megmutatta, hogy ennek a mű­fajnak egyik legnagyszerűbb ismerője, való­ságos tudósa, ámde ezúttal rendezői tarsolyá­nak minden kincsét ráaggatta az operettre, amely csillogóbb, kedvesebb, megnyerőbb és vidámabb lett általa. Ez az operett-előadás különben azzal az egy szóval jellemezhető és dicsérhető legin­kább, hogy­ harmonikus. Mindenki a helyén van ebben az ensemblében és mindenki jól betölti a helyét. Honthy Hanna mellett a legmeglepőbb alakítás a Somogyi Nusré. Pá­­risban se lehetett kőtömb alakítója a para­dicsombeli szobalánynak, mint ő. Gaminsége, szeleburdisága sohasem volt még annyira a helyén, m­int ezáltal. Mint színészi alakítás és mint táncos produkció egyformán kitűnő ez a szereplése. Harmatti Hilda énekével, meg­jelenésével és néhány igen szépen megjátszott jelenetével hat. Boross Géza meleg humora el­­lenálhatatlanul magával ragadó. Matáné An­­tal Ábelje, Sárossy Andor Kahnja egy-egy ér­tékes kabinet-figura. Külön dicsérő strófát ér­demel Gallai Nándor, aki a paradicsombeli majmot játsza s bárha egyetlen szava sincs: az est egyik attrakciója. Nagyon szépek a Básthy István díszletei; na­gyon jó a Losonczi Dezső vezetése alatt álló zenekar; az egész produkció elsőrangú: tapsra, elismerésre, sikerre termett. Az operett előtt egy kis paraszt vígjátékot játszanak Szerzői:­­ Török Rezső, rendezője: Hegedűs Tibor, szereplői: Gázon Gyula, Berko Lili, Matánp Antal, Gonda Gyurika és Székely Lajos. Az est nagy sikeréhez, meleg hangh­atához sokbvn hozzájárul ez a kedves játék is. Faragó Jenő. Csak megfelelő nagyságú alaptőkével rendelkező részvénytársaságok bejegyzését engedélyes! a cégolróság. .Kárt Jelentenek ba kis alaptőkét az uj részvénytársasági alakulások? Az uj üzleti vállalkozások inkább választják a közkereseti társaság formáját. — Saját tudósitónktól. — A cégbíróságon újabban feltűnő módon megcsappant az új részvénytársasági be­jegyzések száma. Ennek a jelenségnek egyik fontos következménye, hogy a kincs­tár elesik azoktól a tekintélyes milliárdo­­kat kitevő összegtől, amelyeket kincstári illeték címén kell lefizetniük az újonnan alakuló részvénytársaságoknak. A cégbíróságot viszont a kincstár érde­kei vezetik akkor, amikor ezeket a bejegyzéseket megnehezíti és az alap­tőke nagyságától teszi függővé a cég­­bejegyzési engedély megadását. A békeidőiben derure-borúra alakultak az új részvénytársaságok, ma azonban a cég­bíróság a cégbejegyzési kérelmek felülbí­rálásán szigorúan megvizsgálja azt az üz­­letkört, amelyben az alakulni akaró rész­vénytársaság működni akar, különö­seen ab­ból a szempontból, hogy a bejelentett alaptőke arányban van-e a társaság által kifejteni szándékolt üzleti tevékenységgel. Ha a cégbíróság úgy ta­lálja, hogy ez a megkívánt arány nincs­­ meg, akkor megtagadja a cégbejegyzést, illetve felhívja az alakuló részvénytársasá­got arra, hogy a tervezett működési kör­rel, üzlettel arányban álló alaptőkét jelent­sen be. Természetes, hogy a mai gazdasági vi­szonyok között a legtöbb részvénytársasági alakulathoz sok milliós, sőt legtöbbször milliárdos összegek szükségesek, ha a vál­lalkozók komolyan akarják folytatni a cégbejegyzési kérelemben megjelölt tevé­kenységet és természetes, hogy csak igen kevés olyan alakulás van, amely a nehéz pénzügyi, főleg hitelviszonyok között a szükséges, megkívánt nagy összeget elő­teremteni tudja. Az is nagy mértékben be­folyással van az alaptőkének kisebb ösz­­szegben való megszabására, vagy a való­ságosnál alacsonyabb alaptőke bejelenté­sére, hogy ez az, egyébként adónak neve­zett kincstári illeték az alaptőke nagy­ságához igazodik s az alakuló részvénytársaságok, érthetően, iparkodnak ezeket a nagy illetékeket lehe­tőleg megtakarítani. Ez a helyzet idézi elő azután azt, hogy az újabb cégbejegyzési kérelmek olyan vállalatoknál, amelyeket pár hónappal ez­előtt még részvénytársasági formában csi­náltak volna meg, ma már a közkereseti társaság for­máját választják a vállalkozók, mert itt a kincstári adó aránylag jelen­­­ a részvénytársaságok által fize­­t­­ ö­sszeghez képest. Bár a közkereseti társaság­oknál a törvény értelmében a ta­gok egész vagyonukkal felelősek és ez a felelősség kétségtelenül súlyosabb, mint a részvénytársasági formánál felmerülő anyagi felelősség, mégis szívesebben vállal­ják ezt a felelősséget csak azért, hogy a kincstári adónál elérhessék azt a meg­takarítást, amely egyébként a cégbíróságok szigorúságánál fogva is elkerülhetetlen, helyeken kellett elhelyezni. A hangversenyről a Daily Telegraph ezeket írta: Fölösleges ennek a vonósnégyesnek kiváló erényeit is­mét kiem­­el­ni, mert elégszer bebizonyította már, hogy művészetijén megmérkőzik minden más kamarazenetársasággal. Az összjáték mű­vészetét a tökéletesség legmagasabb fokára vitte. Mostani estélyükön is nagyszerűen ér­vényesült csodálatos összhangjuk és átérzé­­sük, ami játékuknak legnagyobb varázsa. A legkisebb árnyalatot is mesteri készséggel és tisztasággal játsszák meg. Mindegyik számuk nagyszerű volt, különösen a Mozart-négyes, amelyben tökéletes finomsággal tolmácsolták Mozart csipkeszerű könnyedségét. — Szereplőváltozás a Nemzetiben. A­ Nemzeti Színházban a Süt a nap tegnapi előadásán a forgalmistát Turányi Alajos játszotta Pethes Sándor helyett, akit családi gyász akadályozott meg a fellépésben. Tu­rányi őszinte, meleg sikert aratott és nyílt színi tapsot is kapott. — Hangversenyek. A budapesti közönség egy részének egykori dédelgetett kedvence, Jadlowker Hermann ária- és dalestjéről csak azt jegyezhetjük fel, hogy hangja tavaly óta semmit sem veszített kopottságából. — sőt!!! Mindazonáltal énektudása ezúttal is meleg tap­sot váltott ki régi híveinél.­­ A Wiener Symphonie-Orchester tegnapi hangversenyét Schalk helyett Lőwe Ferdinánd vezényelte; igazi művész ő, akiben az élettapasztalatok­ban kikristályosodott tudás a hajlott kor és testi bántalnak ellenére is ifjan maradt mu­zsikus-lélekkel egyesül. Oly erővel, annyi hév­vel és költői lendülettel dirigált most is, mint évekkel ezelőtt. A zenekarról nem mondha­tunk nagyobb elismerést, mint ha azt konsta­táljuk, hogy dirigálásához méltón játszott. A műsoron Beethoven Egmont-nyitánya, Brahms I. Szimfóniája és Wagner Tristan és Izoldájának két részlete szerepel. Schipper Emil, a bécsi opera nagyszerű baritonistája egy Marschner- és egy Wagner-áriát énekelt nagy sikerrel.­­ A Zeneművészeti Főiskolában a Budapesti Hangversenyegyesület tartotta II. zenekari estjét, amelyen a kiváló svájci zon­goraművésznő: Chéridjian-Charrep Marcelle Rimsky-Korsakoff zongoraversenyét (op. 30.) adta elő megkapó bensőséggel, finomsággal és technikai készséggel. Az est érdekessége Vin­­cent d'Indy: Jean Hunyady című szimfóniája volt, melyet ezúttal először adták elő a maga egészében. D'Indy 24 éves korában inspi­rálta a magyar történelemnek Hunyady János­ról szóló fejezete. Művén meg is látszik a komponista fiatalsága, akinek talentuma még akkor nem forrhatott ki. A szimfónián végig vonul Erkel Hunyadi-nyitányának főtémája, s az utolsó tételben a Hunyadi-indulót és a ma­gyar Himnuszt dolgozta fel hatásosan az ifjú francia komponista. Unger Ernő ambiciózus zenekara most is teljes hévvel és lelkesedéssel végezte elismerésre méltó munkáját. — Az Operaház heti műsora. A Magyar királyi Operaházban vasárnap a Szezsulokup-ot adják, melynek címszerepében Dömötör Ilona az idén először lép föl. Szereplő társai: kellők: Sándor Erzsi, Szende, Maleczky, Bodor, Val­­noki dr., Pataki, Kertész. Kedden a Bolygó hollandi-t játsszák (Farkas, Unkel, Vencze, Závodszky). Szerdán az Aida kerül színre (Tihanyi, Budanovits, Kornai, Palotay, Ven­­czel, Kálmán). Csütörtökre a Pillangó kis­­asszony­t tűzték ki (Havas, Székelyhídi), Dal­noki dr., Palotay. Dóri, Závodszky, Komá­romit. Pénteken lesz Kéméndy—Máder nép­szerű magyar balettjének, a Málovácska ki­­rálykisasszony­nak ötvenedik előadása az Operaházban. A jubiláns estén a címszerepet Ptasinszky Pepi játssza. A balett előtt a Pa­rasztbecsület kerül színre (Bársony. Sándor Mária. Gábor és Farkas). Szombaton meg­ismétlik a Szevillai borbély­t (Alpár. Bársony. Pataki. Palló. Dalnoki dr., Székelyhidv. Ker­tész), utána pedig a Rózsa lelke táncpod­nát táncolja Ptasinszky Pepi és Sándor Tibor. Vasárnap, november 23-án délután 5 órai kezdettel a Parsifal van műsoron, amelyben Haselbeck. Székelyhidv. Szemere. Szende. Kálmán a főbb szereplők. Kedden, november 25-én ismét jubiláns est lesz az Operaház­ban. Ez alkalommal éri el ....-anis a Farsangi lakodalom a huszonötödik előadását, mikor is a pompás vígopera főbb szereplői Sebők. Ti­hanyi. Marschalkó. Halász. Székelyhidy dr., Szende és Szemere. — Az évad első bemu­tat­ó előadása csütörtökön, november 27-én, a Mirandola című szerelmi játék lesz, melynek zenéjét Mozart, a La fu­tta Giardiniera című dal­játékához szerzette. A darab új szövegét Goldini Fogadósnéjának és az eredeti dal­­játék szövegének felhasználásával Hevesi Sándor dr. írta. A dalmű bemutatóján a főbb szereplők: Sándor Erzsi. Marschalkó. Halász, Maleczky. Gábor. Pataki. Szende. Kornai. A zenei részeket Tibl­ és Bernát karmester taní­totta be és ő is vezényel. Az előadás rende­zését Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igaz­gató­ja vállalta. I II. Egy éj Velencében. — A Városi Színház új rezsimjének első bemutatója. — A Városi Színház hajójára új kormányos került: Sebestyén Géza, aki első in­trádáró­ már a siker révébe viszi a sokat hányatott hajót. Az első előadás, amelyet igazgatásá­ban a Városi Színház produkál, a sz­aluszi szenzáció erejével hat: a Tisza Kálmán-téri , színház tegnapról mára színházzá lett való­ban; az első produkció nívós, művészi, tetszetős és hatásos. Ezzel az előadással fő­városi színigazgatóvá lett Sebestyén Géza, aki voltaképen fővárosi direktor már éveik óta: a budai színkört nívóssá tette, szakí­­tott a nyári darabokkal, nyári együttesek­kel, nyári attrakciókkal; színházat csinált azzal a tudással, intelligenciával, lelkese­déssel, amely színészi működését is irányí­totta mindig és amely legkü­lönb művé­szeink sorába állította őt már régebben. Sebestyén Géza rátermettségét a miskolci és a budai színpad sok-sok sikere hirdette már évek óta és most, amikor egy fővárosi színház irányítása lett a feladata, bizo­nyosra lehetett venni, hogy ezen a portán is rendet teremt és a színpadi művészet hajlékává avatja azt a házat, amely a fél­sikerek és bukások Scillái és Char­bdisei közt értekelt eddig. Ha van bohém — a szónak murgeri értelmében a magyar szí­nészetben, úgy Sebestyén Géza az, de bo­­hémsége nem terjed ki hivatására és mű­vészi munkájára, amelyet mindig komo­lyan vett s amelynek épen ezért voltak je­lentős sikerei mindig. Társulatától munkát kívánt de ő maga is dolgozott; a színpad­nak, a színészi hivatásnak tiszteletét köve­telte meg minden egyes tagjától és maga járt elől a jó példával: minden előadásnak nívósnak, korrektnek kellett lennie Mis­kolcon is, a budai aréna színpadán is: ez a művészi programmja a Városi Színházban, ez ad súlyt, tekintélyt személyének és igaz­gatásának. Éveken át figyelhettük működését Budán. A Horváth-kertis fabódé színházzá lett az ő igazgatása alatt: magyar szerzőkkel ba­rátokat íratott, új magyar tehetségeket fe­dezett fel és nevelt naggyá. Társulatát min­den esztendőben széjjelszedték a pesti kő­­szinhájzak: drámai színészeket, operett­sfarokat tőle hoztak el; ő dolgozott tovább; uj társulatot szervezett újra meg újra, való­ságos előkészítő zsurfolyama lett vezetése alatt a nagy pesti színházaknak a budai aréna. Ma pesti direktorrá lett Sebestyén Géza és minden jel arra vall, hogy meg fogja találni a közönség kegyéhez vezető utat és a közönség is meg fogja találni őt és szín­házát. (26.)* A mai estével kezdődik a Városi Szín­ház új rezsimje, melynek meleg rokon­szenvvel és sok őszinte jókívánsággal né­zünk elébe. Strauss János híres operettje, az „Egy éj Velencében", körül szinte hol­nap egyelőre a házi főpróbáról számolha­tunk csak be. A darabot még a régi vezető­ség tűzte programmjára. Különben is Sebes­tyén Gézának egyik nagy érdeme, hogy az állami színházak válsága folytán kenyér nélkül maradt művészeket foglalkoztatja, így majdnem csupa régi ismerőst láttunk a színpadon. Ott van Kolbay Ildikó, a kar­csú, szőke primadonna. Vigh Manci, a tem­peramentumos táncosnő. Sziklai József, a kitűnő komikus, a bájos Hajdú Etta és Szödy Kató. Sőt ismerősünk a budai szín­körből Halmos János is, akinek melegcsen­­gésű, puha tenorhangja előreláthatóan a pesti oldal közönségének is nagyon fog tet­szeni. Az operett, amelyet a múlt század nyolcvanas éveiben a mi Népszínházunk­ban is adtak, csupa ragyogó, csárbító me­lódia és finom, friss, könnyed ritmus; a meséje vaudeville-szerűen mozgalmas. Horn­gold Erik új hangszerelésétől — bevalljuk — több meglepetést vártunk, de jól hang­­zásban nincs hiány. Stefanidesz Károly nagyszerű lendülettel dirigál. A rendezés Ferenczi munkája, a jól sikerül fordítás Ku­linyi Ernőé. A két uj díszlet ízléses és han­gulatos. (Op.) — Gyenes László és Pethes Imre színi­­akadémiai tanári székének betöltése. Az Országos Szinészeti Akadémián Gyenes László és Pethes Imre halála folytán két tanári szék üresedett meg. Értesülésünk szerint a kultuszminisztérium már foglalko­zik a két tanári szék betöltésének kérdésé­vel, döntés azonban ez ügyben ezideig még nem történt. — A Wa­dbauer—Kerpely vonósnégyes nagy sikere Londonban. Zsúfolásig megtelt terem előtt tartotta a Waldbauer—Kerpely vonós­négyes egyetlen hangversenyét. Noha az Acolian Hall már a hangverseny reggelén ki­tette a ,,minden jegy elkelt" táblát, este mégis nagyon sokan jelentkeztek jegy nélkül. Ezeket azután rögtönzött székeken és átló­ 9 Iddukjd Tj A papírt

Next