8 Órai Ujság, 1924. november (10. évfolyam, 232-257. szám)
1924-11-01 / 232. szám
Szomfias, 1924 november T. ms^ssmemaassmmmmmsss wagraa^a Qfe«ai^3 gm A Rstim Mais! iigfigyili Hasúi orfossukirti elüli tetei! a 8 Srai in ttÉsilöiM. A többszörös gyilkos elmebeteg anyjának elmebajos cigánnyal való viszonyából származik. Születési degeneráltság és balszerencse befolyásolták egész életében. — Vasidegzete és hallatlan cinizmusa összetörik a fogház cellájában. — A kassai főrabbi a szószékről hívta fel a híveket vallomástételre Reinitz ellen. Reinitz szonátátisMi megtagadlak a vallsmástételt és mittitik l kulmilicinkkal végzi rendirkszegeke! — Saját tudósítónktól. — Miskolc, okt. 31. Csütörtökön délelőtt Miskolcra érkezett Lóránt Sándor dr. kassai idegorvos, a kassai törvényszék orvosszakértője. A kassai vizsgálóbíró Lóránt dr.-t bízta meg azzal, hogy a tizenkétszeres rablógyilkossággal vádolt Reinitz Jakab elmeállapotát figyelje meg. Lóránt dr. hetekig figyelte Rekratx Jakabot a kassai ügyészség fogházában és megfigyeléseit és tapasztalatait erről a példátlanul gonosz emberről terjedelmes jelentésse foglalva, a napokban nyújtotta át a kassai törvényszék vizsgalábbajának. Lóránt dr. egyik miskolci orvosismerőse lakásán fogadta a 8 Órai Újság miskolci tudósítóját. — Reinitz szenzációs ember, — mondja Lóránt dr. és hosszú előadásba kezd a pszichoanalízisről. Valamennyien hajlamosak vagyunk a gyilkolásra. Már kicsi gyermekkorunkban halált kívánunk annak, aki rosszul bánik velünk. Később az életért és fennmaradásért való küzdelem kényszeríti kezünkbe a gyilkot. A kultúra volna hivatva ezt a hajlamot elnyomni. Sokszor azonban a külső körülményekkel szemben a kultúra is tehetetlen. Sok helyütt az a baj, hogy a gyermekben rossz eszközlökkel igyekeznek visszafojtani a gyilkolás iránti hajlamot. Ez tör ki aztán belőle. Ezután így folytatja a kassai orvosszakértő: — Az örökölt hajlamot befolyásolják a külső kényszerítő körülmények, kivált a gazdagodás iránt érzett szertelen vágy. Reinítz életén vezérfonalként húzódik végig a születési degeneráltság és a balszerencse. Ez párosult azzal az érzéssel, amely csaknem mindnyájunkat eltölt és amelyet közönségesen pénzszerzési ösztönnek lehet nevezni. — Reinítt egy szokatlan viszonynak a szerencsétlen következménye. Anyja, aki egy kántorjánosi hitközségi egyházfinak volt a felesége, időszaki elmezavarban szenvedett. Mint elmebajost a nagykárolyi elmegyógyintézetben ápolták. Gyógykezelése ideje alatt egy hasonlóan beteg cigánylegénnyel szerelmi viszonyba keveredett. Ebből a furcsa viszonyból származott Reinitz Jakab, magával hozva a cigány faj varágát, a keleti puhságot és a pénz iránti szertelen sóvárgást. Már fiatal korában tudomására jut származásának titka. Ekkor a fiatal, lelki válsággal küzdő Reinitzot vallási nevelésre fogják. Tamudisz-nak nevelik a meghasonlott embert, akinek a talmudba és az egész vallásra vetett hite megrendült, kétkedővé vált. Egész gondolatvilágát szerencsétlenségének tudata, betegi hajlamaitól való szabadulási vágya töltötte be, mert már kora ifjúságában hallatlan tűzzel sütötte a meggazdagodás vágya. Meggazdagodni nem tudott, nem tudott ilyenformán bosszút élinti szerencsétlen származásán. Minden üzlete balul ütött ki, üzleti vállalkozásai kis pénzét elvesztette. Közben látja azt, nyomában a szerencsétenség settenkedett, hogy nála sokkal tehetségtelenebbnek üzlete fellendül és boldog, gazdag életet élnek. — Ez végtelenül elkésitette Reinitzet és megadta a végső lökést arra, hogy örökölt hajlamai kitörjenek és olyan módon és eszköz** szerezzen magának elégtételt a társadalommal szemben, amilyen éppen rendelkezésére állt. — Iga vált Reinitzből a körülmények szerencsétlen összejátszása és származásának degeneráltsága következtében gyilkos, ő maga nem gyilkolt, ez kétségtelenül bebizonyosodott már. De Hallatlan ravaszsággal, raffinériával, hidegvérrel nyerte meg gyilkosait és dolgozta ki, hajtotta végre szörnyű bűncseményért. Gyilkosságait mind ugyanazon módszer szerint követte el. Ebből is megálapítható, Kogy öröklött hajlama űzte, hajtotta a bűnözés felé. Abnormis idegrendszert örökölt. Mondják, hogy Reinitz szuggerálni tud. — Lehetséges. És, mint orvos, azt állapítottam meg, hogy szemében az őrület tüze lángol. A szeméből kivetődő sugarak mindamellett hallatlanul erős energiáról tesznek bizonyságot. Nem normális idegzetű ember. Olyan indulatokat, amelyek Reinitzot elfogják, így lefojtani csak abnormis idegrendszerrel lehet. Lehetetlen, hogy ezt a hatalmas energiájú, vasakaratú embert valaha is vallomásra lehessen bírni. — Próbáltuk hipnotizálni, de a hipnózis megtört akaratán. Nem lehetett elaltatni. Egy félórai hiábavaló küzdelem után Reinitz azzal fordult az orvoshoz, hogy ahelyett, hogy hipnotizálással akarnák vallomásra bírni, idézzék inkább a meggyilkoltak szellemeit, hadd mondják meg azok, hogy ő ártatlan. — A vasidegzetű ember csak kifelé tudja mutatni azt a hallatlan cinizmust és gúnyt, amely minden szavából kiütközik. Amikor fogdájában van, megtörtén imádkozik. Végtelenül babonás és a legkisebb dolgoktól is rémület fogja el. — Irtózik a haláltól. Erre jellemző a következő eset: Reinisznek sérve van és az utóbbi időkben heves fájdalmak gyötörték. Pongrácz dr. és én felszólítottuk, hogy operáltassa meg magát. Erre nem volt hajlandó. Azzal magyarázta vonakodását, hogy fél a haláltól. Mi azonban arra a megállapításra jutottunk, hogy az elaltatástól fél. Attól fél, hogy transz-állapotában mindenféle szörnyű bűncselekményét elbeszélné. Próbáltunk neki altatószereket adni, de ezeket sem fogadta el. — Reinitzről az a véleményem, hogy beteglelkületü Lelke egy ideig még tudja visszafojtani a benne dúló hatalmas harcot, de idegrendszere előbb-utóbb felmondja a szolgálatot és terheltsége az őrületbe fogja vinni. A kassai rendőrség eredményes nyomozása román területen. A miskolci rendőrség detektivjei, amint azt a 8 Órai Újság már megírta, Szabolcsmegyében járnak, ahol kutatnak Reinitz Jakab előélete után. A deektivek még nem érkeztek vissza erről az útjukról, csupán annyit jelentettek Miskolcra, hogy munkájul eredményesen halad. Rendkívül érdekes Pacsay kassai rendőrkapitánynak szatmári nyomozásának az eredménye. A kassai rendőrkapitány a román hatóságok külön engedelmével Szatmáron, a Nusbacher-féle gyilkosság ügyében nyomoz. Nussbacher kassai kereskedő 65 ezer cseh koronával utazott el, mielőtt meggyilkolták volna. Amikor Reinitz Jakabot a cseh-román határon elfogták, megmotozásakor 62 ezer cseh koronáról szóló csekket találtak nála. Kihallgatása során elmondta, hogy ezt a pénzt Szatmárról hozta magával, mikor rágáb utazott üzleti bevásárlások céljából. Hogy könnyebben elvihesse a pénzt egy Goldstein nevű szatmári cipésszel az egészen 62 ezer koronát ötezer koronás címletekben cipői sarkába váratta és csak a sikertelen prágai út után váltotta be egy bonra. Amikor Pacsav rendőrkapitány Szatmáron Goldstein cipészt kihallgatta, a cipészmester azt vallotta, hogy egyszer varrt pénzt Reinitz cipőjébe, de a pénz száz dollár volt- Szokolokról nem tud és határozottan tagadta, hogy szokolokat varrt volna Reinitz cipőjébe. Pacsay ki akarta hallgatni Renitznek Szatmáron élő feleségét és gyermekeit is, azonban valamennyien megtagadták a vallomástételit. Amikor Reinitzné a rendőrkapitánytól értesült, hogy férje a kassai fog Kifa#1#9 KÁROLY és TSA ajánlja 129382 Uocsi 1505031 a most ! sor*TMGY' M BANKR..T. szerencse- mis w»o.‘2 S KoS*“tLnTM“.eea 1 sorsjegyeit. |«m| sapo j5«ms:»j *«» házban van, elájult, a gyermekek pedig szidalmazták a rendőri közegeket, sőt Reinitz két leánya a rendőrkapitány mellé beosztott szatmári detektívet ütlegeln kezdte. Broch Salamon kassai főrabbi legutóbbi prédikációjában megemlékezett a Reinitzféle bűnügyről. A főrabbi a szószékről hívta fel híveit, hogy ha huznak valamit, amielősegíti a hatóságok nyomozását, jelentkezzenek a rendőrségen vallomástételre. A főrabbi kifejtette beszédében, hogy Reinitz annyit vétett a zsidóság ellen, hogy semmi kíméletet nem érdemel. A kassai rendőrség kihallgatta György Ferenc ungvári hírlapírót, aki jelen volt, amikor S Buda Dániel cseh pénzügyőr Reinitznél kétmillió magyar koronát foglalt le. György a szembesítéskor felismerte Reinitzot. 3 Hl iiEGr hm Hitei Hirályi neressel. Sajnálkozását fejezte ki, hogy nyílt levelével kapcsolatba hozták a főherceg személyét. — Saját tudósítónktól. — A parlament négy napos szünetét a képviselők legnagyobb része arra használta fel, hogy hazautazzék. A politikai életben igy tehát nincs is esemény. A kormány tagjai Bethlen István gróf elnökletével ma délután minisztertanácsot tartanak, ahol kizárólag folyó ügyeket tárgyalnak. A Wild—Gömörös-ügy, mely napokig izgalomban tartotta a parlamentet, a sajtót és a közvéleményt, úgy látszik most már végkép befejeződött. Egyes lapok Wild József nyílt levelév kapcsolatban Albrecht királyi herceget emlegették, azt állítva, hogy az a szervezkedés, melyre a nyílt levél céloz, az ő érdekében történik. Erre vonatkozólag illetékes helyen a következő közlést tették: Wild József nemzetgyűlési képviselőt tegnap délután fogadta budavári palotájában Albrecht királyi herceg. Ez alkalommal Wid azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy Albrecht királyi herceg Gömbös Gyula szervezkedési kísérleteitől távolaib Wild felhasználta ezt az alkalmat arra is, hogy sajnálkozását nyilvánítsa afelett, hogy Gömbös Gyulához intézett nyílt levelével a sajtó kapcsolatba hozta a királyi herceg személyét. Tisza István, emlékezete: Az Országos Tisza István Emlékbizottság ma délután tart emlékünnepélyt. — Hétfőn küldöttségek keresik fel a geszti sírboltot. — Saját tudósítónktól. — Ma van hatodik évfordulója Tisza István gróf halálának. Ezen a napon robbant utolsót a tragikus sorsú nagy államférfiú élete, mikor gyilkosai orvul rátámadva, megölték, hogy az országra zúduló pusztítás lavinája feltartóztathatatlanul elborítson mindent a magyar földön. Ma délután a gyilkosság órájában az Országos Tisza István Emlékbizottság a Tisza István Kör helyiségében megtartja szokásos emlékünnepélyét, amelyen az elnöki megnyitót Berzeviczy Albert mondja s az ünnepi szónok flerczeg Ferenc lesz, aki „Tisza és a magyar nép" címen emlékezik meg az utolsó idők legnagyobb magyarjáról. Ezen az emlékünnepélyen úgy, mint eddig is, Tisza István híveinek és követőinek nagy serege fog megjelenni, hogy kegyeetes emlékezéssel áldozzon a nagy halottnak. A geszti sírboltot, ahol örök álmát alussza Tisza István, hétfőn délelőtt keresik fel a zarándokló küldöttségek. Budapestről az Országos Tisza István Emlékbizottság küldöttsége Berzeviczy Albert vezetésével vasárnap reggel indul el és hétfőn délelőtt Tisza István temetésének évfordulóján tartják meg a simái az emlékünnepélyt. Ekkor dr. Antal Géza dunántúli református püspök, akit Pongrácz József theológiai tanár kísér Gesztre, mond imád, utána pedig Berzeviczy Albert tartja meg emlékbeszédét. Az idén az ország minden részéből küldöttségek mennek Gesztre, hogy lerójják kegyeletüket. A Tisza István Emlékbizottság küldöttségében részt vesznek Berzeviczy Albert elnök, a küldöttség vezetője, Jankovich Béla, Jeszenszky Pál, Csécsi Nagy Imre, Sándor Tivadar, Koblovszky Lajos, báró Radvánszky Antal, Fráter Jenő, Jeszenszky Sándor és Bíró Béla. Békés vármegye háromtagú küldöttségét Kovácsics Dezső főispán vezeti, akik Gyulán csatlakoznak a budapesti küldöttséghez. Hajduvármegyét Újhelyi Andor és Újvárosi Szabó Lajos, Zalavármegyét Kolbenschlag Béni, Balás Béla, Hajós Kálmán, Mesterházy Jenő és Bartha László. Biharvármegyét Baranyi András, Fráter László, Miskolczy Pál, Ugocsa-, Bereg- és Szatmárvármegyéket Streicher Andor, Szuhányi Ferenc és Péchy László, Veszprém vármegyét Horváth Lajos és dr. Cseresnyés József, Heves vármegyét Széky Péter és Szent Ivány Farkas, Bácsbodrog vármegyét dr. Latinovich Endre, Vasvármegyét két kiküldött, árvaszéki elnöke és Földessy biz. tag, Borsodvármegyét Zsóri György és Gyürky Gyula, Sopron vármegyét dr. Szukováthy Imre, Pest vármegyét dr. Lehóczky Antal és Wagner Ernő, Szolnok vármegyét Almási Sándor, dr. Vadász Károly, Sefcsik István, Balázsovich Ernő, Szabolcs vármegyét Virányi Sándor és Kubassy Béla. Győr- Moson és Pozsony vármegyéket Bihar vármegye alispánja, Somogy vármegyét gróf Hoyos Miksa és Somssich Miklós, Zemplén vármegyét és Nógrád vármegyét pedig egy kéttagú küldöttség képviseli. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége képviseletében Pásint Ödön alelnök, a Területi Szövetség képviseletben dr. Moravek Endre, az Országos Jegyzőegyesület nevében pedig dr. Koncz János és Varga Károly utaznak Gesztre. Debrecenből külön küldöttségek mennek a geszti emlékünnepélyre. Megjelenik ott a Biharmegyei Szövetség, a Nagyváradiak Szövetsége képviseletében Lukács Ödön mint tanácsos, a debreceni második számú huszárezred tiszti küldöttsége és a Tiszagyetem képviselői, Varga dékán és Pap Károly rektor. JÖN ! „PEROVO” _________________ JÖN! paoEciospeoionasokj 2 Várkonyi Mihály q ö első amerikai szerepe ■ |Az életlusláma:n! ■ Filmáték » ■rerelemről. di« 0 csömegről és a munkáról* n ■ MA v Eldoráló és Belvárosi q mozgókban. s a i—v ■ ‚—ki—ο ■ ‚—ο ■ ‚——is;—líninuil