8 Órai Ujság, 1924. november (10. évfolyam, 232-257. szám)

1924-11-01 / 232. szám

Szomfias, 1924 november T. ms^ssmemaassmmmmmsss wagraa^a Qfe«ai^3 gm A Rstim Mais! iigfigyili Hasúi orfossukirti elüli tetei! a 8 Srai in ttÉsilöiM. A többszörös gyilkos elmebeteg anyjának elmebajos cigánnyal való viszonyából származik. Születési degeneráltság és bal­szerencse befolyásolták egész életében. — Vasidegzete és hallat­­lan cinizmusa összetörik a fogház cellájában. — A kassai főrabbi a szószékről hívta fel a híveket vallomástételre Reinitz ellen. Reinitz szonátátisMi megtagadlak a vallsmástételt és m­i­ttitik l kulmilicin­kkal végzi rendirkszegeke! — Saját tudósítónktól. — Miskolc, okt. 31. Csütörtökön délelőtt Miskolcra érkezett Lóránt Sándor dr. kassai idegorvos, a kas­sai törvényszék orvosszakértője. A kassai vizsgálóbíró Lóránt dr.-t bízta meg azzal, hogy a tizenkétszeres rablógyilkossággal vádolt Reinitz Jakab elmeállapotát figyelje meg. Lóránt dr. hetekig figyelte Rekrat­x Ja­kabot a kassai ügyészség fogházában és megfigyeléseit és tapasztalatait­ erről a pél­dátlanul gonosz emberről terjedelmes jelen­tés­se foglalva, a napokban­ nyújtotta át a kassai törvényszék vizsga­lább­a­jának. Lóránt dr. egyik miskolci orvosismerőse lakásán fogadta a 8 Órai Újság miskolci tu­dósítóját. — Reinitz szenzációs ember, — mondja Lóránt dr. és hosszú előadásba kezd a pszichoanalízisről. Valamennyien hajlamo­sak vagyunk a gyilkolásra. Már kicsi gyer­mekkorunkban halált kívánunk­ annak, aki rosszul bánik velünk. Később az életért és fennmaradásért való küzdelem kényszeríti kezünkbe a gyilkot. A kultúra volna hivatva ezt a hajlamot elnyomni. Sokszor azonban a külső körülményekkel szemben a kultúra is tehetetlen. Sok helyütt az a baj, hogy a gyermekben rossz eszközlökkel igyekez­nek visszafojtani a gyilkolás iránti hajla­mot. Ez tör ki aztán belőle. Ezután így folytatja a kassai orvosszak­értő: — Az örökölt hajlamot befolyásolják a külső kényszerítő körülmények, kivált a gazdagodás iránt érzett szertelen vágy. Reinítz életén vezérfonalként húzódik vé­gig a születési degeneráltság és a balszeren­cse. Ez párosult azzal az érzéssel, amely csaknem mindnyájunkat eltölt és amelyet közönségesen pénzszerzési ösztönnek lehet nevezni. — Reinítt egy szokatlan viszonynak a szerencsétlen következménye. Anyja, aki egy kántorjánosi hitközségi egyházfinak volt a felesége, időszaki elmezavarban szen­vedett. Mint elmebajost a nagykárolyi elme­gyógyintézetben ápolták. Gyógykezelése ideje alatt egy hasonlóan beteg cigány­legénnyel szerelmi viszonyba keveredett. Ebből a furcsa viszonyból származott Reinitz Jakab, magával hozva a cigány faj varágát, a keleti puhságot és a pénz iránti szertelen sóvárgást. Már fiatal korában tudomására jut szár­mazásának titka. Ekkor a fiatal, lelki válsággal küzdő Reinitzot vallási nevelésre fogják. Tamudisz-nak nevelik a meghason­­lott embert, akinek a talmudba és az egész vallásra vetett hite megrendült, kétkedővé vált. Egész gondolatvilágát szerencsétlensé­gének tudata, betegi hajlamaitól való sza­badulási vágya töltötte be, mert már kora ifjúságában hallatlan tűzzel sütötte a meg­gazdagodás vágya. Meggazdagodni nem tudott, nem tudott ilyenformán bosszút él­inti szerencsétlen származásán. Minden üzlete balul ütött ki, üzleti vállalkozásai kis pénzét elvesztette. Közben látja azt, nyomában a sze­rencsétenség settenkedett, hogy nála sokkal tehetségtelenebbnek üz­lete fellendül és boldog, gazdag életet élnek. — Ez végtelenül elkési­tette Reinitzet és megadta a végső lökést arra, hogy örökölt hajlamai kitörjenek és olyan módon és eszköz**­ szerezzen magának elégtételt a társadalommal szemben, amilyen éppen rendelkezésére állt. — Iga vált Reinitzből a körülmények szerencsétlen össze­játszása és származásá­nak degeneráltsága következtében gyilkos, ő maga nem gyilkolt, ez kétségtelenül be­bizonyosodott már. De Hallatlan ravaszsággal, raffinériával, hidegvérrel nyerte meg gyilkosait és dolgozta ki, hajtotta végre szörnyű bű­­n­cse­m­én­y­ért. Gyilkosságait mind ugyanazon módszer szerint követte el. Ebből is megálapítható, K­ogy öröklött hajlama űzte, hajtotta a bű­nözés felé. Abnormis idegrendszert örökölt. Mondják, hogy Reinitz szuggerálni tud. — Lehetséges. És, mint orvos, azt álla­pítottam meg, hogy szemében az őrület tüze lángol. A szeméből kivetődő sugarak mindamellett hallatlanul erős energiáról tesznek bizonyságot. Nem normális ideg­zetű ember. Olyan indulatokat, amelyek Reinitzot elfogják, így lefojtani csak ab­normis idegrendszerrel lehet. Lehetetlen, hogy ezt a hatalmas energiájú, vasakaratú embert valaha is vallomásra lehessen bírni. — Próbáltuk hipnotizálni, de a hipnózis megtört akaratán. Nem lehe­tett elaltatni. Egy félórai hiábavaló küzdelem után Rei­nitz azzal fordult az orvoshoz, hogy ahe­lyett, hogy hipnotizálással akarnák vallo­másra bírni, idézzék inkább a meggyilkol­tak szellemeit, hadd mondják meg azok, hogy ő ártatlan. — A vasidegzet­ű­ ember csak kifelé tudja mutatni azt a hallatlan cinizmust és gúnyt, amely minden szavából kiütközik. Amikor fogdájában van, megtörtén imádkozik. Vég­telenül babonás és a legkisebb dolgoktól is rémület fogja el. — Irtózik a haláltól. Erre jellemző a kö­vetkező eset: Reinisznek sérve van és az utóbbi időkben heves fájdalmak gyötörték. Pongrácz dr. és én felszólítottuk, hogy ope­ráltassa meg magát. Erre nem volt haj­landó. Azzal magyarázta vonakodását, hogy fél a haláltól. Mi azonban arra a megálla­­pításra jutottunk, hogy az elaltatástól fél. Attól fél, hogy transz-állapotában minden­féle szörnyű bűncselekményét elbeszélné. Próbáltunk neki altatószereket adni, de ezeket sem fogadta el. — Reinitzről az a véleményem, hogy beteglelkületü­ Lelke egy ideig még tudja visszafojtani a benne dúló hatalmas harcot, de idegrendszere előbb-utóbb felmondja a szolgálatot és terheltsége az őrületbe fogja vinni. A kassai rendőrség eredményes nyomozása román területen. A miskolci rendőrség detektivjei, amint azt a 8 Órai Újság már megírta, Szabol­cs­­megyében járnak, ahol kutatnak Reinitz Jakab előélete után. A deektivek még nem érkeztek vissza erről az útjukról, csupán annyit jelentettek Miskolcra, hogy munká­jul­ eredményesen halad. Rendkívül érdekes Pacsay kassai rendőr­kapitánynak szatmári nyomozásának az eredménye. A kassai rendőrkapitány a ro­mán hatóságok külön engedelmével Szat­­máron, a Nusbacher-féle gyilkosság ügyé­ben nyomoz. Nussbacher kassai kereskedő 65 ezer cseh koronával utazott el, mielőtt meggyilkolták volna. Amikor Reinitz Ja­kabot a cseh-román határon elfogták, megmotozásakor 62 ezer cseh koronáról szóló csekket találtak nála. Kihallgatása során elmondta, hogy ezt a pénzt Szatmárról hozta magával, mikor rágáb utazott üzleti bevásárlások céljából. Hogy könnyebben elvihesse a pénzt egy Go­ldstein nevű szatmári cipésszel az egé­szen 62 ezer koronát ötezer koronás cím­letekben cipői sarkába váratta és csak a sikertelen prágai út után váltotta be egy bonra. Amikor Pacsav rendőrkapitány Szatmá­­ron Goldstein cipészt kihallgatta, a cipész­­mester azt vallotta, hogy egyszer varrt pénzt Reinitz cipőjébe, de a pénz száz dollár volt- Szokolokról nem tud és határo­zottan tagadta, hogy szokolokat varrt volna Reinitz cipőjébe. Pacsay ki akarta hallgatni Renitznek Szatmáron élő feleségét és gyermekeit is, azonban valamennyien megtagadták a val­lomástételit. Amikor Reinitzné a rendőrka­pitánytól értesült, hogy férje a kassai fog­ Kifa#1#9 KÁROLY és TSA ajánlja 129382 Uocsi 1505031 a most ! sor*TMGY' M BANKR..T. szerencse- mis w»o.‘2 S KoS*“tLnTM“.eea 1 sorsjegyeit. |«m| sapo j5«ms:»j *«» házban van, elájult, a gyermekek pedig szidalmazták a rendőri közegeket, sőt Reinitz két leánya a rendőrkapitány mellé beosztott szatmári detektívet ütlegeln kezdte. Broch Salamon kassai főrabbi legutóbbi prédikációjában megemlékezett a Reinitz­­féle bűnügyről. A főrabbi a szószékről hívta fel híveit, hogy ha hu­znak valamit, ami­­elősegíti a hatóságok nyomoz­ását, je­lentkezzenek a rendőrségen vallomásté­­telre. A főrabbi kifejtette beszédében, hogy Reinitz annyit vétett a zsidóság ellen, hogy semmi kíméletet nem érdemel. A kassai rendőrség kihallgatta György Ferenc ungvári hírlapírót, aki jelen volt, amikor S­ Buda Dániel cseh pénzügyőr Rei­­nitznél kétmillió magyar koronát foglalt le. György a szembesítéskor felismerte Reinitzot. 3 Hl ii­EGr hm Hitei Hirályi n­eressel. Sajnálkozását fejezte ki, hogy nyílt levelével kapcsolatba hozták a főherceg szem­élyét. — Saját tudósítónktól. — A parlament négy napos szünetét a kép­viselők legnagyobb része arra használta fel, hogy hazautazzék. A politikai életben igy tehát nincs is esemény. A kormány tagjai Bethlen István gróf elnökletével m­a dél­után minisztertanácsot tartanak, ahol ki­zárólag folyó ügyeket tárgyalnak. A Wild—Gömörös-ügy, mely napokig iz­galomban tartotta a parlamentet, a sajtót és a közvéleményt, úgy látszik most már végkép befejeződött. Egyes lapok Wild Jó­zsef nyílt levelév kapcsolatban Albrecht királyi herceget emlegették, azt állítva, hogy az a szervezkedés, melyre a nyílt levél céloz, az ő érdekében történik. Erre vo­natkozólag illetékes helyen a következő közlést tették: Wild József nemzetgyűlési képviselőt tegnap délután fogadta budavári palotájá­ban Albrecht királyi herceg. Ez alkalom­mal Wid azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy Albrecht királyi her­ceg Gömbös Gyula szervezkedési kí­sérleteitől távolaib Wild felhasználta ezt az alkalmat arra is, hogy sajnálkozását nyilvánítsa afelett, hogy Gömbös Gyulához intézett nyílt leve­lével a sajtó kapcsolatba hozta a királyi herceg személyét.­­ Tisza István, emlékezete: Az Országos Tisza István Emlékbizottság ma délután tart emlék­ünnepélyt. — Hétfőn küldöttségek keresik fel a geszti sírboltot. — Saját tudósítónktól. — Ma van hatodik évfordulója Tisza István gróf halálának. Ezen a napon robbant utolsót a tragikus sorsú nagy államférfiú élete, mikor gyilkosai orvul rátámadva, megölték, hogy az országra zúduló pusz­títás lavinája feltartóztathatatlanul elbo­rítson mindent a magyar földön. Ma dél­után a gyilkosság órájában az Országos Tisza István Emlékbizottság a Tisza István Kör helyiségében megtartja szokásos em­lékünnepélyét, amelyen az elnöki meg­nyitót Berzeviczy Albert mondja s az ünnepi szónok flerczeg Ferenc lesz, aki „Tisza és a magyar nép" címen emlékezik meg az utolsó idők legnagyobb magyarjá­ról. Ezen az emlékünnepélyen úgy, mint eddig is, Tisza István híveinek és követői­nek nagy serege fog megjelenni, hogy ke­­gye­etes emlékezéssel áldozzon a nagy halottnak. A geszti sírboltot, ahol örök álmát alussza Tisza István, hétfőn délelőtt keresik fel a zarándokló küldöttségek. Budapestről az Országos Tisza István Emlékbizottság küldöttsége Berzeviczy Albert vezetésével vasárnap reggel indul el és hétfőn délelőtt Tisza István temetésének évfordulóján tartják meg a simái az emlékünnepélyt. Ekkor dr. Antal Géza dunántúli református püspök, akit Pongrácz József theológiai tanár kísér Gesztre, mond imád, utána pe­dig Berzeviczy Albert tartja meg emlékbe­szédét. Az idén az ország minden részéből kül­döttségek mennek Gesztre, hogy lerójják kegyeletüket. A Tisza István Emlékbizott­ság küldöttségében részt vesznek Berze­viczy Albert elnök, a küldöttség vezetője, Jankovich Béla, Jeszenszky Pál, Csécsi Nagy Imre, Sándor Tivadar, Koblovszky Lajos, báró Radvánszky Antal, Fráter Jenő, Jeszenszky Sándor és Bíró Béla. Békés vármegye háromtagú küldöttségét Kovácsics Dezső főispán vezeti, akik Gyulán csatlakoznak a budapesti küldött­séghez. Hajduvármegyét Újhelyi Andor és Új­városi Szabó Lajos, Zalavármegyét Kolben­­schlag Béni, Balás Béla, Hajós Kálmán, Mesterházy Jenő és Bartha László. Bihar­­vármegyét Baranyi András, Fráter László, Miskolczy Pál, Ugocsa-, Bereg- és Szatmár­vármegyéket Streicher Andor, Szuhányi Ferenc és Péchy László, Vesz­prém vármegyét Horváth Lajos és dr. Cseresnyés József, Heves vármegyét Széky Péter és Szent Ivány Farkas, Bácsbodrog vármegyét dr. Latinovich Endre, Vasvármegyét két ki­küldött, árvaszéki elnöke és Földessy biz. tag, Borsodvármegyét Zsóri György és Gyürky Gyula, Sopron vármegyét dr. Szu­­kováthy Imre, Pest vármegyét dr. Lehóczky Antal és Wagner Ernő, Szolnok vármegyét Almási Sándor, dr. Vadász Károly, Sefcsik István, Balázsovich Ernő, Szabolcs várme­­gyét Virányi Sándor és Kubassy Béla. Győr-­ Moson­ és Pozsony vármegyéket Bi­­har vármegye alispánja, Somogy vár­megy­ét gróf Hoyos Miksa és Somssich Miklós, Zemplén vármegyét és Nógrád vármegyét pe­dig egy kéttagú küldöttség képviseli. A Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallga­tók Országos Szövetsége képviseletében Pásint Ödön alelnök, a Területi Szövetség képviseletben dr. Moravek Endre, az Or­szágos Jegyzőegyesület nevében pedig dr. Koncz János és Varga Károly utaznak Gesztre. Debrecenből külön küldöttségek mennek a geszti emlékünnepélyre. Megje­lenik ott a Biharmegyei Szövetség, a Nagy­váradiak Szövetsége képviseletében Lukács Ödön mint tanácsos, a debreceni második számú huszárezred tiszti küldöttsége és a Tisza­gyetem képviselői, Varga dékán és Pap Károly rektor. JÖN ! „PEROVO” _________________ JÖN! paoEciospeoion­asok­j 2 Vár­konyi Mihály q ö első amerikai szerepe ■ |Az életl­usláma:n! ■ Film­áték » ■rerelemről. di« 0 csömegről és a munkáról* n ■ MA v Eldoráló és Belvárosi q mozgókban. s a i—v ■ ‚—k­i—ο ■ ‚—ο ■ ‚——is;—líninuil

Next