8 Órai Ujság, 1924. november (10. évfolyam, 232-257. szám)

1924-11-12 / 240. szám

8 — Uj Cassius. A tegnapelőtt temetett Gyenes László egyik értékes örököse: Cassius-nak, az „utolsó római“-nak szép szerepe, Julius Caesar hétfői előadásán Kürti Józsefre, a tiszta dikció e jeles szín­padi képviselőjére szállott a Nemzeti Szín­házban. Kürti valóban méltó utódnak bi­zonyult, mert Cassius alakjának két fő vonását kitűnően éreztette: éleseszű, előre látó politikus volt, de akinél az értelemnek biztos iránytűtől vezetett hajóját fékezhe­­tetlenül bősz indulatok lázongó árja so­dorja. Alakítása mély tanulmány és erős színészi ösztön gazdag terméke — csak éppen maszkjával nem tudtunk megbé­kélni. Ő bizonyára a szünetlenül olvasó, figyelmező, sovány Cassius fonnyadtságát, „éhes tiin“-ét akarta vele feltüntetni — de a borotválatlan arc és kócos fej mégis ron­totta az illúziót. A feltűnő ritkán szereplő Bakó László — kit ebben az idényben Ádám szerepén kívül másban — úgy em­lékszünk — nem is bocsátottak színpadra — nemes magatartási­, szinte teljes illúziót keltő Brutus volt, jobb, mint valaha, mert nagy önfegyelmezéssel lebírva zajló tem­peramentumát, hangban, mozdulatban minden szertelenkedéstől tartózkodott. Hellyel-közzel mintha már talán kelleténél vontatottabban beszélt volna. Hatalmas or­gánumában s játékának igen szép plaszti­kájában igazán mindenki gyönyörködhe­tett, aki a nagy stílusnak s a magyar szín­pad tiszteletreméltó hagyományainak ba­rátja. Éppen azért, nem értjük, nem he­lyeseljük, a monumentalitás e jeles szín­padi reprezentánsának szinte tervszerű visszaszorítását a Nemzeti Színházban, honnét a felettük tradícióknak talán csak még­sem szabad kiveszniük. Ha a Nemzeti Színház eleget tenne annak az igazán jogos követelésünknek, annak a bántóan mellő­zött kötelességének, hogy Shakespeare­­műsorát egészítse ki Othello-val, Coriola­­nus-sal, s a legutóbb szintén skartba tett Macbeth-t — akkor Bakó László mél­tatlan mellőzésére irányuló panaszunk is enyhülne, mert e tragédiák főszerepét talán csak még sem vehetné el az igazgató tőle, kinek különösen Othello kitűnő szerepe, de akin kívül Coriolanu­s és Macbeth sem lenne ez idő szerint másra bízható a Nem­zeti Színházban. Antonius szerepében most is igen nagy sikere volt Ódry Árpádnak, kit a híres gyászbeszédnek kitűnő beosz­tású, művészi fokozatokban gazdag elmon­dása után szűnni nem akaró taps kö­szöntött. Caesar kis szerepe Gál Gyulának nem utolsó diadala. S megint­ ki kell emelnünk Ónodi Ákost, akinek Oetav­usa, tisztán tagolt zengő dakciójával méltó figyelmet keltett. A nőknek kevés tér jut Julius Caesarban. Hettyey Aranka Caesar hitvesének úgy méltóságát, mint aggo­dalmát megkapóan tudta kifejezni. — Aczél Ilona Portiája azonban túlságosan szelid és törékeny volt. (—szolg.) — A jósziv­i asszony. (Főpróba a Re­naissance Színházban.) Fodor László finom nővellákkal és regényekkel indult irodalmi pályáján és így valósággal meglepetést kel­tett az a biztosság és színpadismeret, me­lyet első, szép sikerrel játszott vígjátéka, a N­avarrai Margit mutatott. A fiatal regény­író egy csapásra arrivált a színpadon is az első színpadi lépések minden tétovasági, kedves bizonytalansága, hasznos küzdelme nélkül. Ez a gyors karrier, úgy látszik, nem vált előnyére a szimpatikus fiatal írónak.­­ A jószívű asszony, Fodor László második­­ vígjátéka már nem kerülhette el azokat a gyermekbetegségeket, melyeket sokkal szí­vesebben láttunk volna első színpadi kis­dedénél. Ezen a vígjátékon nagyon is erő­sen érezhető, hogy novellairó gondolta el sőt a kivitelben is sokkal inkább dominál az elbeszélő író különben igen választékos irodalmi és becsületes előadásmódja, mint a drámai szerkesztő határozottsága, fokozó ereje, színpadi plaszticitása. Amit a regény­író valószínűvé és hihetővé tudott volna tenni, az kissé fogyatékosan sikerült a drámairónak s a jelenetek egymásutánjából is hiányzik az a feszítő erő, m­ig a néző érdeklődését ébrentartja. A vígjátéknak e szervi fogyatkozásai ellenére is több olyan jelenete van, mely sikert hozhat a szerző­nek és a színháznak. A kispolgári miliő rajzában sok sikerült vonást tapsolt meg a mai főpróba közönsége. A I­énaissance- Színház nagy buzgalommal sietett a fiatal szerző segítségére. A címszerep Sivonyi Máriára ró fizikailag is nagy feladatot — az első jelenettől az utolsóig a színpadon van, — melyet a maga sokszor méltányolt­­ művészi eszközeivel oldott meg. Makláry Zoltán egy mulatságosan szánalmas figurát formál élővé. Szép beszédével, docens já­tékával kellemesen hat a színház új tagja: Sebestyén Ilona. Forray Rózsi, Berczy Géza, Földy Anna, Nagy Gyula és Turay Ida nevét jegyezzük még fel. (Zoltán An­dor.) — Pethes Imre állapota aggasztó. Pethes Im­re a Nemzeti Színház nagybeteg mű­vésze ma is változatlan súlyos állapotban fekszik a Liget-szanatóriumban. Tegnap konzíliumot tartottak Pethes fölött, amely megállapította, hogy agyvelőgyulladása egyre jobban terjed. Ma délben azt a fel­­világosítást kaptuk a Liget-szanatóriumtól, hogy Pethes Imre állapota rendkívül ag­gasztó és igen súlyos. Közvetlen életvesze­delem ugyan nem fenyegeti a művészt, de nem lehet a betegség lefolyását meghatá­rozni. — Dömötör Ilona föllépése. Dömötör Ilona, az Operaház kitűnő művésznője, most épült föl hosszas betegségéből, amely hónapokon át távol tartotta a színpadtól. Első föllépése va­sárnap lesz az Operaházban: Strauss Richard operájában, a Rózsalovagban fogja a címsze­repet énekelni. — Pirandello a Kamara Színházban. A Kamara Színház ma este mutatja be Luigi Pirandello a modern olasz dráma reprezen­táns írójának A becsületesség öröme című darabját, melyből tegnap este tartotta meg a színház a sajtó főpróbáját. Az első ma­gyar Pirandello-e­lőadás, melyet Hevesi Sándor rendez, Váradi Arankét, K. Hegyesi Marit, Petheő Atillát, Mihály­fi Bélát, Cray Tivadart, Iványi Irént, Mihályfi Károlyt és Szőke Sándort foglalkoztatja. Az új darab­ról, mely először szólaltatja meg magyar színpadon Pirandello szellemét, a mai be­mutató eőadás után fogunk beszámolni. Csemujsll, Szerda, 1924 novemb­er 12. Az É­lsi kegyeletiH határo­ata kiseigyh­ázi A Képviselőtestület Tisza István mártírhalála napján nem tart többé közgyűlést. — Pestvármegye közigazgatási bizottsága elé felebbezték meg a határozatot. — Országos felzúdulás a kiskunfélegyházai botrány miatt.­ ­- Saját tudósítónktól. — Még 1920-ban történt, hogy Kiskunfél­egyháza városának képviselőtestülete dr. Bíró képviselőtestületi tag és több társa in­dítványára elhatározta, hogy minden esz­tendőben, október 31-én Tisza István már űírhalálának évfordulóján rendkívüli köz­gyűlést tart és ezen áldoz a nemzet nagy halottja emlékének. A képviselőtestület egy­hangú lelkesedéssel fogadta el ez indít­ványt. Később azonban Horváth Zoltán nemzetgyűlési képviselő és elvbarátainak sikerült megbontani Kiskunfélegyháza pol­gárságának Tisza István emléke és megbe­csülése iránt való spontán ünneplés meg­tartását. Horváth Zoltán nemzetgyűlési képviselő és elvbarátai izgatással és dema­gógiával Kiskunfélegyházán fokozott erő­vel és energiával olyan hangulatot terem­tettek, amely mindenben az októberi for­radalom napjaira emlékeztet. A legutóbbi képviselőtestületi választáson már kifeje­zésre is jutott ez a hangulat: Horváthék­­nak sikerült többséget szerezni. A képviselőtestületben azóta Horváth Zoltán többsége képviseli a város polgár­ságát. Hogy hogyan képviselik Horváthék Kiskunfélegyházát, azt az alábbi eset jel­lemzi legjobban, amely szégyent és felhá­borodást hozott a városra, Kiskunfélegy­házán pedig a legnagyobb visszatetszést és megdöbbenést keltett. Az történt ugyanis, hogy Tisza István halálának ez évi évfordu­lója előtt közvetlen Kiss Jenő asztalos ipartársulági alelnök és néhány társa indítványt adtak be a képviselőtestület­hez és ebben azt kérték, hogy Tisza István emlékezetét megörökítő határo­zatot helyezzék hatályon hatályon kivül s igy Tisza István emlékezetére évenkint megtartott rendkívüli közgyűlést se hívják többé össze. A képviselőtestület pedig ezt a indít­ványt elfogadta, s ennek megfelelően ez idén nem is tartot­ták meg az emlékünnepélyt. Amikor a városban hire terjedt a kép­viselőtestület határozatának, óriási volt a felháborodás mindenütt. A város egész közönsége erélyesen tiltakozott a kenyelet­­sértő durva határozat ellen, amely élénk dokumntuma annak, hogy nemcsak itt a fővárosban, hanem a perifériákon is milyen cinikus vakmerőséggel, de cél­­tudatos elszántsággal terjeszkedik az oktróbista s radikális frakció a maga eszközeivel. Amint az októberi forradalom legelső napjai a maguk irányzatának egyetlen komolyan számba vehető ellenfelét céljaik érdekében eltették láb alól, épp olyan el­­zántsággal és vakmerőséggel igyekeznek most a Tisza-kultuszt, mint amely az ő számukra nagy veszedelmet jelent, félre­­állítani az útból. Kiskunfélegyháza képviselőtestületének kisebbsége elhatározta, hogy Pest vármegye közigazgatási bizottságához felebbezi meg a várost mélyen megalázó határozatot. A közigazgatási bizottság rövidesen foglal­kozni fog az üggyel annál is inkább, mert az egész országban nagy megütközést keltett a határozat és Információnk sze­rint igen sok vidéki város törvényha­tósága nyílt ülésen foglal állást Kis­kunfélegyháza képviselőtestületének­­ cinikus és durva határozata ellen. Pest vármegye közigazgatási bizottsága már a legközelebbi napokban foglalkozni fog a kiskunfélegyházai határozattal. Színházak, kabarék és mozik Im­re! * Az intelligens magyar középosztály és a legszélesebb néprétegek lelkes örömmel kö­szöntik a Városi Színház új vezetőségének azt a ténykedését, amely november 15-étől lehe­tővé teszi, hogy egy ötszemélyes földszinti pá­holyt 160.000, a legdrágább földszinti jegyet 65.000 és igen elsőrendű földszinti jegyeket 30, 24, sőt 18.000 koronákért is válthat. A kitűnő erkélyülések legdrágábbja 22.000, leg­­olcsóbbja pedig nem több, mint 7000 korona. A Városi Színház nagyarányú befogadóképes­ségét az­­ij vezetőség így óhajtja az intelligens magyar középosztály és a legszélesebb nép­­rétegek javára is gyümölcsöztetni, adhatván a legkitűnőbb színházi előadásokat a leg­olcsóbb benyárokkal. * A pajzán szerelem bűbájos operettje az „Egy éj Velencében**, Johann Strauss, a ke­­ringőkirály érzékien buja zenéjével és nem kisebb zenei korifeus, mint Erich Korngold hangszerelésével. A bemutató előadása szom­baton, november 15-én lesz a Városi Színház­ban, amelynek új vezetősége mélységesen át­­érzi azt a komoly felelősséget, amelyet e vi­lágnagyságok mellett Budapest közönségének példátlan mértékben előlegezett bizalma reá ró, miért is kitűnő művészgárdájával együtt szárnyaló lelkesedéssel igyekszik, hogy senkit csalódás ne érjen. * Az „Üvegcipő** főszerepeit Hegedűs Gyula, Varsányi Irén, Darvas Lili, Góthné Kertész Ella, Rajnai Gábor, Góth Sándor, Gazsi Ma­riska, Szerémy Zoltán, Vaszary Piroska, Sar­­kadi Aladár játsszák. Molnár Ferenc új víg­­játékát szombaton mutatja be a Vígszínház. * A Fővárosi Operettszínházban minden este a Nótás kapitányt, Farkas Imre szenzá­ciós sikerű operettjét adják. Vasárnap dél­után a Drótostót kerül színre mérsékelt hely­árakkal. * Túrán mozgó. (Nagymező­ utca 21.) Ked­den, szerdán, november hó 11. és 12-én. Az­­ álcsempészek vagy Zoro és Huru küzdelmei a­­ házisárkánnyal. Vígjáték 6 felvonásban. Tün­­j­dérlak (Zokogó örökösök). Családi komédia 6 felvonásban. Előadások két'’'’*'' hétköznap 5, 7, 9, vasárnap 3-tól. ­ Corvin Színt­áz mammus mű­sra. Alig múlt el néhány nap azóta, hogy a Cor­vin Színház leszállította minden külön hang­zatos reklám nélkül helyárait. Ezzel a helyár­­leszállítással kötelességének tartotta a Corvin Színház meghálálni a közönség szeretetét és­­ ragaszkodását, amely az állandó rekordszerű látogatottságban megnyilvánul. A Corvin Szín­ház, most tekintet nélkül a nehéz viszo­nyokra, hálája újabb jeléül egy mammut-mű­sorral akar kedveskedni a közönségnek. No­vember 12-én, szerdán bemutatja a Vándorló fóka című 7 felvonásos hatalmas burleszk attrakciót, mely még Buster Keaton világhírű alakításánál, az Isten hozta-nál is nagyobb vidámságot fog előidézni. Elejétől végig a leg- , derűsebb és legérdekfeszítőbb jelenetek ka­­­­cagtatják meg a közönséget e nagyszerű burleszkben. Ezzel egyidejűleg gondoskodik a Corvin Színház arról is, hogy a közönségnek esztéti­kai élvezetet is nyújtson és fentin kívül be­mutatja a Szerelem piaca című 8 felvonásos nagy társadalmi filmjátékot, főszerepben Co­­rinne Griffith. Ezenkívül a Zeppelin III., a ha­talmas légi óriás első amerikai útjáról is bemutat néhány érdekes részletet a Friedrich­­strasseni felszállástól egészen a diadalmas leszállásig Lakehurstban, ahol százezrekre menő amerikai közönség nagy ujongással fo­gadta.­ — A műsort bevezeti a legújabb Mar gyár és Angol Híradó. Ezen igazán mammutszerűnek nevezhető, műsor ünnepi bemutatója­­november 12-én, szerdán lesz a Corvin Színházban fél 7 és 9 órai kezdettel. A többi hétköznapokon 5, 7 és 9 órai kezdettel. A többi hétköznapokon 5, 7 és 9 órakor, vasárnap fél 4, fél 6, fél 8 és fél 10 órakor. Hol láthatók a legszebb lányok? Magyar filmen még sohasem látott a kö­zönség olyan ragyogást és pompát, mint ami­lyen a Csak nővel nem... nézőit fogja gyö­nyörködtetni. Moly Tamás vidám filmjének egyik jelenete egy orfeumban játszódik. A színpadon a legszebb pesti lányok serege lát­ható, köröskörül a páholyokban a legelegán­sabb társaság. A híres amerikai Ziegfeld, aki a legszebb leányokat szerződteti színházába, bizonyosan megirigyli majd pesti kollégáit, ha meglátja a Csak nővel nel orfeum girl-eit. A szépség, vidámság és az izgalmak filmje a Csak nővel ne!... A páratlanul szép felvé­telek, a fényes kiállítás mind azt bizonyítja, hogy ha eddig nem sikerült minden tekintet­ben jobb magyar filmet készíteni a külföl­dieknél, ez csak a takarékosságon múlott. Pe­dig a filmgyártás alapfeltétele, hogy az igaz­gatóság bőkezűen álljon a rendező mögé. A Star-filmgyár vezérigazgatója, Geiger Rikárd ismét bebizonyította, hogy egyike a legmeg­­értőbb gazdasági filmembereknek és minden­ben támogatta Gaál Bélát a Csak nővel ne!... kitűnő rendezőjét. A bőkezűség nem is maradt eredmény nélkül. Az irodalom és a színházak kitűnőségei nézték végig a nagyszerű magyar film sajtóbemutatóját és egy díszes kiállítású album lapjain nyilatkoznak arról a hatásról, melyet a Csak nővel ne!... gyakorolt rájuk. Ezt az albumot szintén a Star-filmgyár adta ki. A Feiks Jenő művészi illusztrációival dí­szített, szenzációsan érdekes albumot a Csak nővel ne! minden nézője ingyen fogja meg­kapni a november 14-iki bemutatón a Kama-­­rában és az Urániában. Irodalmi! Szivbemarkoló! ! : Kacaptató! 1 ví­zi filmek egy remek színdarabban ! vagy (Kolportage) Gatsry ECasser világjáró moziregénye.­Bemutatja a Hu* SÍE pénteken, november 14-én

Next