8 Órai Ujság, 1924. december (10. évfolyam, 258-280. szám)

1924-12-02 / 258. szám

Kisflíd­­ képviselők. A pénteki botrány hőseit a mentelmi bizottság mai határozata értelmében hosszabb-rövidebb időre kizárták a nemzetgyűlés tanácskozásaiból. Az ítélet szigorú, olyan mértékkel mér, aminőre még nem volt példa a nemzetgyűlés két ciklusa alatt, de ezt a szigorú mértéket tökéletesen indokolja a deliktum, amely fájdalmasan eldurvult parlamenti vi­szonyaink között is egyedülálló. A rendbontó képviselőknek karhatalom­mal való eltávolítását teljes mértékben szankcionálta a mentelmi bizottság ha­tározata és mi hisszük, hogy a parla­menti forradalom, mely a pénteki ülés botrányaiban robbant ki, a­­mentelmi bizottság ítéletével végképen el is inté­ződött. Nem gondoljuk, hogy ez a jól szervezett forradalmi próbálkozás to­vábbra is azzal kísérletezzék, hogy irri­tálja a közhangulatot és megakadá­lyozza a parlamenti munkát, de ha mégis ez volna a szándéka, reméljük, hogy a nemzetgyűlés józan többsége to­vábbra is teljes erővel támogatja a rend hivatott őreit. De, mint minden éremnek, ennek is van másik oldala. A kivezetett, majd pedig a nemzetgyűlés tanácskozásaiból kizárt képviselőknek túlnyomó többsége a szociáldemokraták padsoraiból re­­krutálódott. Nem kétséges, hogy a párt­­agitáció mártírkoszorút akar fonni ki­tiltott képviselőinek homlokára, Györki sirat és társait a munkásság rettenthe­tetlen hitvallóinak tüntetvén fel. De váj­jon így van-e? Varjon a munkásság ér­dekében történt-e, hogy a szocialista képviselők kivezetést és kitiltást provo­káltak maguk ellen? Mindenekelőtt ál­lapítsuk meg, hogy a megtorlás nem a szociáldemokratát akarta büntetni a ki­tiltott képviselőben, ami nem is lehetett célja senkinek egy olyan politikai rend­szerben, mely saját maga tette lehetővé, hogy a munkásság képviselői ily tekin­télyes számban hallassák szavukat a nemzetgyűlésen, hanem a renitens bot­rányokozót, aki forradalmi erőszakos­sággal szállt szembe a házszabályokkal, a nemzetgyűlés és a Ház elnökének te­kintélyével. Fatális véletlen, hogy akik ellen a szükséges rendszabályokat foga­natosítani kellett, Szilágyi Lajos kivéte­lével, szociáldemokrata képviselők, de nem véletlen az, hogy éppen ők feszí­tették túl a húrt, hogy éppen a szociál­demokraták fokozták a botrányt olyan viharrá, hogy a Házelnök és a mentelmi bizottság a legvégső eszközökhöz volt kénytelen folyamodni a tanácskozás rendjének védelmében. A munkásság parlamenti képviselői végzetes tévedés áldozatai. Botrányokkal, felfordulással, a parlamenti munka megakadályozásá­val vélik szolgálni tömegeik érdekét és ehhez a tévedéshez igazodik pénteki sze­replésük is. A munkásság azonban, melynek égető gazdasági problémái sikkadnak el szószólóinak e tévedésén, nem hisszük, hogy maga is hajlandó legyen áldozatul esni az ilyen végzetes tévedé­s.. .. KV jjÉtóÉk Keddi ssam ara 4HUHJUK, *v ■ * - w ^ Budapest, 1924 december 2. Kedd, t.évfQtyaqiX258. sz. O fenuJS^Íj ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egy hónapra 40.003 korona, negyedévre 120.000 korona Egy szám ára kedd kivételével 2600K, kedden 3090 K Külföldre az előfizetés kétszeresét számítjuk Ara Ausztriában: hétköznap 2000 osztr. korona, vasárnap 2500 osztr. korona Felelős szerkesztő : Dr. NADÁNYI EMIL SZERKESZTŐSÉG: VUL, RÖKK SZILÁRD­ UTCA 4. SZÁM Telefon: József 105—00, J. 105—01, J. 105—02. KI­ADÓHIVATAL: VIH. KER., JÓZSEF-KÖRÚT 5. SZÁM Telefon József 43, J. 53, J. 63, József 23—84. Az összes kitiltott képviselők 25 napig távolmaradnak Az ellenzéki szövetség deklarációt adott ki. — Nem veszik tudo­másul a házszabályok módosítását és visszatértük után a régi házszabályok alapján akarnak működni. Bethlen visszautasítja a nyílt vagy titkos diktatúra vádját. — Saját tudósítónktól. — A demokratikus pátszövetségbe tömö­rült ellenzéki képviselők és a szociáldemo­krata nemzetgyűlési frakció tagjai ma délben értekezesesre jöttek össze a szocia­­lista párt Erzsébet-körúti helyiségeiben, honit ott bevárna a nemzetgyűlés mentelmi biuttlérjának döntését, id­mi­­ú nyomatar­­tásukról határozzanak. A megbeszélésen résztvettek a szocialista frakció össze tagjai, a polgári ellenzék kö­zül pedig Vázsonyi Vilmos és Fábián Béla, akik a de­mo­krata pártot képviselték, továbbá Baross János, a Kossuth-párt ré­széről pedig Rupert Rezső és Nagy Vince. A meg­jelent képviselők nagy izgalom­mal várták a parlamentből érkező híreket. Hebert Ede szocialista képviselő 11 óra után telefonon közölte az értekezlettel, hogy a mentelm­i bizottság 2­25 napi kitiltást javasolt, amely után az egybegyütt képviselők nyomban összeültek és meg­vitatták a mentelmi bizottság határozatából folyó helyzetet. Megállapítható, hogy az ér­tekezleten a polgári képviselők vitték a szót. Elsőnek Vázsonyi Vilmos hangoztatta a passzivitás szükségét, aki után különösen Nagy Vince argumentált hosszabban és az októberi elvek hangoztatása mellett a legra­dikálisabb állásfoglalást javasolta. A megbeszélésen az összes jelenlevők fel­­szólaltak és mindenekelőtt megállapodtak abban, hogy az összes kitiltott képviselők szolidá­risak maradnak és tekintet nélkül a kitiltási napok különbözőségére, mindaddig, m­íg a 25 napra kitiltott képviselők ideje le nem jár, egyikük sem fog elmenni a nemzetgyűlés üléseire. Elhatározták továbbá, hogy a kitiltási idő alatt állandóan permanenciában maradnak és a szükséghez képest további megbeszélé­sekre jönnek össze, hogy a parlament ese­ményeit és a további állásfoglalás módoza­tait megbeszéljék. Elhatározta továbbá az értekezlet azt, hogy amennyiben a nemzetgyűlés távollé­tük ideje alatt a házszabá­lyre­víziót, letárgyalja, úgy ők erről nem vesznek tudomást és a kitiltási idő lejárta után a régi házszabályok alapján fognak tovább működni a parlament ülésein­. Végül deklarációt boccsátan­ak ki, amely­nek a megszövegezését Vázsonyi Vilmos a maga részére tartotta fenn. A deklarációt azután nyomban beküldték a Házba, ahol azt Hegymegi Kiss Pál olvasta fel. A demokratikus pártszövetség ebben a deklarációban azt mondja, hogy a kormány parlamenti diktatúrára törekszik akkor, a­mikor az országban titkos és nem titkos tár­saságok a kormányhatalom rovására gya­korolttak­ diktatúrát és a kormány ezekkel szemben tehetetlenül áll. Erőt fitogtat te­hát a demokratikus ellenzékkel szemben, ugyanakkor, mikor a titkos hatalmak dik­tatúrája előtt meghungyásnkodik. .A szövet­kezeti ellenzék nem hajlandó többé arra, hogy a­­ kormány és a titkos erők megosz­tott diktatu­ráján alapuló ha­tszatal­kút hiá­nyosságnak fügefalevele legyen. Ismerteti azután a deklaráció a nemzet­gyűlés pénteki ülésén történteket és a bot­rány ódiumát Scitovszky Bélára, a nemzet­gyűlés elnökére kívánja hárítani, aki — szerintük — a legdurvább házszabálysértés­sel akadályozta meg az ellenzéki képviselő­ket indítványaik megtévésében. Az egységespárti többséggel rendelkező mentelmi bizottság — folytatja a deklará­ció — a mai napon ezt a 15 képviselőt 10—25 napra kitiltotta a nemzetgyűlés tár­gyalásairól. Mindezekből megállapítja a szövetkezeti ellenzék, hogy az elnökség és a többség eljárása kormánnyal egyetértésben terv­szerűen arra volt irányozva, hogy a ház­­szabályrevíziós javaslat tárgyalását meg­fosszák,­ az ellenzéki­­szónokok egész sorá­tól. Mindezekből kifolyólag a szövetkezett ellenzék ebben a helyzetben úgy határo­zott, hogy a fegyveres erők igénybevételével léte­sülő házszabályrevízió tárgyalásában részt nem vehet, mert az erőszakot közreműködésével nem törvényesítheti, az új házszabályokat a maga részéről érvényeseknek elismerni nem fogja, mert csak olyan házszabályokat fogad­hat el, amely az összes pártok közre­működésével közmegnyugvásra keletke­zik, miután előbb biztosíttatott a vá­lasztó­jog, a titkos szavazás és a vá­lasztások szabadsága. A deklaráció végül az ebből folyó követ­kezményekért a kormányt és a többségi pártot teszi felelőssé. A deklaráció megszövegezése után a pol­gári ellenzék tagjai eltávoztak, a szocialista képviselők pedig elhatározták, hogy a par­lamenti helyzet megbeszélése céljából ked­den délután az építőmunkások otthonában pártvezetőségi ülést tartanak. A nemzetgyűlés mai ülésén Karaffiáth Jenő beszéde után Hegymegi Kiss Pál föl­­o­lvasta a demokratikus ellenzéki pártszö­vetség deklarációját. Amikor Hegymegi Kiss a deklaráció fölolvasásába kezdett, a szélső­baloldali ajtón a terembe jött a szociáldemokrata és a többi ellenzéki kép­viselő­k nagy része. A szocialisták közül heten jelentek meg a mai ülésen. Amikor a felolvasásban Szcitovszky Béla elnök nevét említi, a jobboldal és a közép lelken tapsba és éljenzésbe tör ki. Kitajka Lajos: Le a diktátorral! (Nagy zaj, az elnök hosszan csenget.) . .. __ Hegymegi Kiss Pál tovább olvassa a deklarációt, amelyet lapunk más helyén közlünk. Erre újból nagy zaj tört ki a jobboldalon és éles ellentmondások hangzanak el. Töb­ben kiáltják át egyszerre Hegymegi Kiss Pál felé. — Nem igazi Nem mond igazat! A nagy lármán keresztül viharzik Hedry Lőrinc kiáltása, aki éles hangon kiáltja: — Hazudik Kitajka: Ne beszéljenek! Panamisták! Elnök Kitajkát kifejezéseiért rendreuta­­sítja. Később, mikor Hegymegi Kiss Pál azt állítja, hogy a kormány elzárkózott a pa­namák megvizsgálásától, Nagy Vince a nagy zajban átkiáltott a jobboldal felé: — Hát a Barla-Szabó-féle levél is hamis volt? Nagy Vince közbeszólására kórusban kiáltják feléje: — Az is! A roppant lármában Kitajka újból közbe­szól valamit, szavait azonban a karzatokon már nem lehetett megérteni. A zaj elcsitultával az elnök Kitajka La­jost másodszor is rendreutasítja és figyyel­­mezteti, hogy ne akarjon újból olyan ese­ményeket felidézni, mint amelyenek már egyszer lejátszódtak. A deklaráció felolvasása után az ellenzék feláll a helyéről, állandó nagy zajban, az általa­­m nos titkos választójogot élje­­nezve, kivonul a teremből. Ezután Bethlen István gróf miniszter­elnök emelkedik szólásra. Mikor Bethlen István gróf miniszter­­elnök ezután szólásra emelkedik, az ellen­zék tagjai közül a demokratikus szövetség tagjain kívül számosan vannak benn az ülésen, köztük Balsay, Grieger, Szabó Jó­zsef és mások. Bethlen István gróf miniszterelnök: Olyan jelenségeknek voltunk most éppen szemtanúi, amelyeket háborús nyelven szólva, az erők átcsoportosításának nevez­hetünk. Az úgynevezett demokratikus el­lenzék felhasználta a kivonulását arra, hogy az utolsó percben egy pár sértő kife­jezéssel illesse a kormányt, a Ház elnök­ségét és a többséget.­­ Teljes objektivitással teszem meg megjegyzéseimet. Azt mondja a felolvasott szöveg, hogy a nemzetgyűlés már ki­mondta a pénzügyi diktatúrát, most pedig parlamenti diktatúrára törekszik. Taga­dom az elsőt s tagadom a másodikat. Nincs pénzügyi diktatúra,­ mert ahol a parlament a pénzügyi kormányt tényekdéseiért eltávolíthatja, ott pénzügyi diktatúráról nem beszélhe­tünk. Azt mondják, hogy most parlamenti dik-

Next