8 Órai Ujság, 1925. február (11. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

4a Budán ma hajnalban földrengést . Erős földrengés Heves és Zemplén megyében. Egerben és Gyöngyösön károkat is okozott. — Kéményeket döntött le, házfalakat erősen megrongált. — Egerben a leszakadt mennyezet egy asszonyt megsebesített. — A budapesti állomás hét perces rengést jelzett 22 milliméteres kilengéssel. Összedőlt az egri templom tornya* — Sajót tudósítónktól. — Ma reggel a 8 Órai Újság egymásután a főváros több helyéről kapott értesítést, hogy nyolc óra tájban földrengést éreztek. A legelső jelentések Budáról jöttek. Itt a csendes városrészeikben természetesen könynyebben észre lehet venni az ilyen tüneményeket, mert a zajos, forgalmas pesti oldalon, ahol egy-egy autóbusz vagy söröshordókkal megrakott dupla teherautó jobban megrengeti a problematikus szilárdsággal épült Rabitz-falu bérházakat holmi közepes földrengésnél. Budáról a Naphegyről, a Lágymányosról, a Krisztinavárosból és a '.árosmajorból jöttek jelentések több másodpercig érezhető földlökésekről. De voltak helyek a pesti oldalon is, ahol szintén egészen jól lehetett észlelni. Így elsőnek a szomszédságunkban lévő Stáhly Utcából, a Rókus-kórház fióképületéből hozták a hírt a földrengésről. Közben vidékről, Miskolcról távirati jelentés jött, amely röviden a következőket jelentette Miskolc, jan. 31. óra reggel nyolc óra öt perckor Miskolcon, Sátoraljaújhelyen és Egerben mintegy öt másodpercig tartó földlökések voltak érezhetők. A Lérai Újság munkatársa azonnal fölkereste a Múzeum-korúti egyetemi épületijén elhelyezett földrengési obszervatóriumot, ahol készséggel bocsátották rendelkezésére az intézet észleleti iratait és a beérkezett jelentéseket. — Ma reggel nyolc óra hét perckor — mondották munkatársunknak — a szeizmográfjaink eléggé erős és közeli földrengést jeleztek. Az észlelés összesen hét percig tartott. A készülék legnagyobb kilengésehuszonkét milliméter volt, amiből nyomban határozottan megállapítottuk, hogy a rengés centrumának az ország határán belül kellett lenni. Ezt a megállapításunkat rövidesen meg is erősítették a közijén beérkezett távirati jelentések. Az első jelentés Egerből jött ahol nemcsak a legrésben volt érthető a földrengés, hanem károkat balesetket is okozott. Több ház kéménye bedőlt, falak repedeztek meg, sőt az egyik házban a mennyezet szakadtle és egy asszonyt megsebesített. De egyéb károk is történtek. A lakosságot természetesen nagy pánik lepte meg, az emberek rémülten raboltak ki a házakból. Az utcákon ijedt csoportokban verődve várták, nem lesz-e a rengéseknek újabb, talán katasztrofális folytatása . Mindenkinek élénk emlékezetében vannak még az olasz és japán vagy a szanfranciskói istenítéletek borzalmas és az ijedelem első nehéz pillanataiban természetesen nem kell sok hozzá, hogy az emberek és különösen az asszonyok halálra rémítsék egymást. Szerencsére ezek a félelmetes várakozások baj nélkül múlnak el, mikor az ijedt csoportok látták, hogy a rengések teljesen elültek és nem következik utánuk semmi baj, hamarosan megnyugodtak sőt lassankint az ijedtséget humoros hangulat váltota fel és az emberek maguk mulatak legjobban a nagy ijedelmükön. Egerből az alipáni hivatal adta az intézetnek a jelentést, amely elmondotta még,hogy a minoriták rendházában állítólag nagyobb károkat okozott a földrengés. Megrongálta a postahivatalt is, ahol annyi vakolat hullott le, hogy valósággal eltorta szóbta az ajtókat és időbe került mig anynyira eltakarították, hogy a postások bemehettek hivatalukba. A legnagyobb rémület az iskolákban támadó, ahol már együt volak tanulók z elődást. A gyerkeken, különösen kisebbeken akkora rémülő vett erőt, hogy szó sem lehetem az előadások magtárásáról. — Ugyanez volt az eset Gyöngyösön is, ahol szintén erősebb volt a földrengés és itt is kisebb károkat okozott. — Miskolcról és Sátoraljaújhelyről mi nem kaptunk értesítést. Ellenben a szomszéd Gödöllőről nem sokkal a rengések észlelése után már jelentés jött a premontrei főgimnázium igazgatóságától. A gimnázium épületére az idén húztak újabb emeletet és különösen itt eléggé élénken érezték a földlökéseket. kár Budapestről csak egy helyről jött értesítés, hozzánk is a Stáhly utca 5. szám alól jöttek először megkérdezni, nem volt-e földrengésért a házban határozottan érezték a földlökéseket. Most várjuk az észleletekről a telintéseket az ország egyes helyeiről, főképpen pedig a legközelebbi földrengésészlelőállomásokról s az így beérkezett anyagi feldolgozásával állapítjuk meg a lefolyt földrengés erejét, terjedelmét és esetleg annak geológiai természetét. A budapesti földrengési obszervatórium a ma reggeli földrengésről a következő adatokat közli: .1. intézet készülékei reggel 8 óra 07 perckor közeli földrengést jeleztek. A rengés időtartama 7 perc, a legnagyobb kilengés pedig 22 miliméter volt. Ilyen nagyarányú közeli földrengésre már több év óta nem volt példa. .1 vidékről beérkezett jelentések szerint a földrengést különösen Egerben érezték ilyen intenzíven. Itt több kémény dőlt össze, falak repedeztek meg, sőt egy helyütt beszakadt a mennyezet és megsebesített eagasszonyt. Hasonlóképen Gyöngyösön , Miskolcon és Sátoraljaújhelyen is meg-lehtősen erősen érezték a földrengést, de jöttek jelentések Gödöllőről, sőt Budapestről is, ahol gyengébb földlökést észleltek. Budapestről eddig mindössze egy-két jelentése van az intézetnek. Az adatgyűjtés még folyik és a földrengésről teljes képet csak néhány nap múlva lehet rajzolni, de annyi bizonyos, hogy Egeren kívül kárt sehol sem okozott a földrengés. A feltevés az, hogy a nálunk gyakran előforduló tektonikus alföldi földrengés történt. Ezek az Alföld állandó sülye- idésével állnak kapcsolatban. Egerben a közelmúltban két izben is volt hasonló földrengés, ,1903-ban és 1906-ban. Egy-egy ilyen talajsüllyedéssel ,rendszerint elég hoszszú időre helyreáll az eltolódot geológiai rétegek egyensúlya és a közeli ismétlődés nem valószínű. Egyébként az ilyen nem vulkanikus természetű, tehát, mondhatni, lassan lefolyó rengések nem nagyon veszedelmesek és nem szoktak arhisztrofálisak lenni. Az intézet a tudományos cél érdekében kéri mindazokat, akik akár Budapesten, akár vidéken a földrengést érezték, az észleléseikről szóló jelentést küldjék be sürgősen az egyetemi földrengési obszervatóriumnak (Budapest, VIII., Múzeumkörül 6—8.) .Miskolc, jan. 31. A ma reggeli miskolci földrengésről a következő részleteket jelentik: ilyakon a földrengés, amely öt másodpercig tartott, nem okz kárt. Földrengést észleltek Sátoraljaújhelyent és Szikszón is, de ott sem történt semmi kár. Egerben, amint onnan jelentik, már hevesebb volt a földlökés. Mintegy fél percig tarolt és olyan megrázkódást idézett elő, hogy néhány magasabb ház kéménye ledőlt. Debrecen, jan. 31. Ma reggel 8 óra 12 perckor Debrecenben három földlökést észleltek, amelyek közül az első kettő erősebb, a harmadik pedig gyengébb volt. Ugyanebben az időpontban hasonló földlökést észleltek Balmazújvárosban is, ahol a rengést földalatti morajlás is kísérte. Debrecenben annál nagyobb ijedtséget okozott a földrengés, mert Debrecen egyike azoknak a városoknak, ahol a legritkábban szoktak hasonló jelenségek előfordulni. Eger, jan. 31. A földrengésről még a következő részleteket jelentik: Megállapították azt, hogy kisebb sérüléseken kívül annak emberélet nem esett áldozatul. A lakosság körében a földrengés kezdetekor pánik tört ki, aminek következtében órákon át az utcákon és a tereken tartózkodtak, mert új földlökésektől tartottak és ezért nem mertél a házukba bemenni. Több kémény és tűzfal dűlt be. Egyes helyeken a menyezet is beomlott. A lehulló téglák néhány üzlet kirakatát betörték. Az állomási épület négy kéménye bedőlt, az épület azonban nem dőlt össze. Az államrendőrség emberei most házról házra járnak, igyekeznek megállapítani a károkat. A szükséges intézkedések megtételére a mérnöki hivatal minden veszélyeztetett helyre kiszáll. Kilakoltatásra eddig egyetlen esetben sem volt szükség. Gyöngyös, jan. 31. Északkeleti irányból reggel nyolc órakor erős földlökés volt érezhető. A bútortárgyak erősen megmozdultak, az edények egymáshoz verődtek. Anyagiakban és emberéletben kár nem esett. Miskolc, jan. 31. A ma reggeli földrengéssel kapcsolatban, Egerből és környékéről a következő részleteket jelentik: Még 1923 április 6-án törlőid, hogy Takács Zoltán és Némer Antal aláírásával a Budapesti Kritikusok Szindikusának egy nyilatkozata jelent meg és fővárosi lapokban és e nyilatkozat többek között azt tartalmazta, hogy Lehel Ferenc esztétikus és festőművész sorra járja a kiállító művészeket és tőlük festményt vagy egyéb műtárgyat erőszakol ki annak ellenében, hogy a Színházi Élet című lapban megemlékezik műveikről. Lehel Ferenc, a nyilatkozat megjelenése után Takács Zoltán és Kémer Antal ellen rágalmazásért pert indított, amellyel ma foglalkozott a budapesti büntetőtörvényszéken Schadl Ernő dr. tanácsa. A mai tárgyaláson mindkét vádlott kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek és kérik a valódiság bizonyítását. A bíróság a kérelemnek helyt adva, kihallgatta, először Jilatz Oszkár festőművészt és tanárt, aki tanúvallomásában elmondotta, hogy a Helikonban rendezett kiállításával kapcsolatban Lehel Ferenc felkereste és egy képet kért tőle annak ellenében, hogy a Színházi Életben írni fog kiállított műveiről. — Nekem rendkívül furcsának tetszett Lehel Ferencnek a közvetlen modora — mondotta — a tanú. A képet nagyon sokaltam és azt mondottam, hogy talán megelégedhetnék valami vázlattal is. Lehel Ferenc azonban követelésétől nem tágított. Én, aki nem tudtam, hogy ilyen esetben szokás-e műtárgyat ajándékozni, tanácsért Dénes Lajoshoz fordultam és megkérdeztem tőle, hogy kelle adnom valami műtárgyat és ha igen, akkor mit adjak. Dénes azt válaszolta, hogy nem árt ha adok valamit, de ő is rendkívül szokatlannak tartotta az eljárást. Erre azután adtam neki egy vázlatot. Dr. Dénes Lajos magánkivalaltiaik, a következő tanú vallomásában elmondta, hogy Lehel Ferencet mint a Színházi Élet műkritikusát ismerte. A Helikonban rendezett kiállítás idején Glatz valóban hozzáfordult tanácsért, s ekkor ő azt a tanácsot adta, hogy adjon neki egy kis vázlatot, de semmiesetre se adjon képet, így Glatz Oszkár adott is Lehelnek egy kis vázlatot, amit nemsokára azután neki 25 ezer koronáért eladott. Kihallgatta ezután a bíróság Antalffy Elvárasét, aki elmondotta, hogy elhunyt első férjének, Fényes Becknek hátrahagyott műveiből rendezett kiállítása alkalmával Lehel Ferenc őt is felkereste Lehel közölte vele, hogy szeretne a kiállításról fényképekkel illusztrált ismertetést írni a Színházi Életben, de ezt csak úgy teheti meg, ha valami szoborművet, vagy plakettet kap. A tanú szerint Lehel agresszíven lépett fel úgy, hogy ő ezt a kérést visszautasította annál is inkább, mivel azon a véleményen volt, hogy ura emlékét sértené meg, ha Ma délelőtt 8 óra 21 perckor Ilvesmegyének a Mátrától keletre eső részein heves tektonikus eredetű földrengést éreztek. A gyors egymásutánban jelent-s kezd erős földlökések a lakosságot rendkívül megijesztették. Az emberek rémülten menekültek az utcára. Az egri hivatalokban azonnal megszűnt a munka. Az iskolákban nyomban beszüntették a tanítást és a gyermekeket hazaküldték. A földrengés sok tűzfalat ledöntött. Több kémény ledőlt, számos tető beszakadt és a falak sok helyütt megrepedeztek. Többfelé a házak falai is leomlottak. Az ősrégi egri minorita templom egyik tornya elferdült. A ciszterciták templomában a főoltár megrongálódott. Megsérült a gimnázium és a főreáliskola épülete is. A komló faltörmelékek és téglák több embert megsebesítettek. Egerben a kár egy milliárd koronát tesz ki. Eger környékén, Andorlakon, Kistállyán és Verpeléten még nagyobb a kár. A földrengés Egerben 8 óra 33 perckor megismétlődött, de ekkor már sokkal enyhébb lefolyású volt, valamilyen műtárgyat adna csak azért, hogy műveiről jót írjanak. Az esetet később elmondottam Elek Artúrnak. Kihallgatta a bíróság Elek Artúrt is, aki tanúvallomásában elmondotta, hogy Antalffyné tényleg panaszkodott neki az eset miatt. Mivel ezt az eljárást a műkritikusok magukra nézve is rendkívül sértőnek találták, elhatározták, hogy megfelelő nyilatkozatot közölnek erről az ügyről a luplaamosságnal. Körülbelül hasonló értelemben vallott Perlott-Csaba Vilmos festőművész is. Zboray Miklós dr., a főmagánvádló jogi képviselője több kérdést intézett Elek Artúrhoz. Többek között megkérdezte, nem tudja-e hogy a Színházi Élet minden cikke és képe meg van fizetve, mert ennek a lapnak a tulajdonosa azon a véleményen van, hogy azoknak, akiknek cikkeivel és képeivel reklámot csinál, ezt a reklámot meg is kell fizetniük. Elek Artúr kijelenti, hogy ez a vélemény tényleg el van terjedve. Zboray Miklós dr. kéri ezután a bíróságot, hogy ismertesse azt az írást, amely Incze Sándor, a Színházi Élet tulajdonosa, intézett Jehel Ferenchez. Schadl Ernő dr. tanácselnök ismerteti a levelet. Ebben Incze Sándor kijelenti, hogy Lehel Ferenc a Színházi Élet megbízásából járt el az egyes művészeknél és megbízotti minőségében kért tőlük készpénzt vagy műtárgyat. Kijelent, egyúttal Incze Sándor, hogy Lehel Ferenc az így bekaszszált készpénzt vagy megszerzett műtárgyat mindig beszolgáltatta. A bizonyítási eljárás befejezése után Zboray Miklós dr. vádbeszédében kiemelte, hogy a Színházi Élet közudomás szerint reklámlap, amely azt a nyugaton már általánosan elterjedt álláspontot képviseli, hogy aki reklámot élvez, az fizessen is. Lehel Ferenc ebbe az újságba nem kritikát irt, hanem a lap megbízásából csak reklámot csinált és Lehel Ferencnek lehetett esetleg egészen más véleménye is a megemlített művészekről, mint amit róluk a Színházi Életben megírt. Egyszerűen csak ügynöke volt a lapnak. A tárgyalás folyamán nem sikerült rája bizonyítani, hogy rosszhiszemű kritikát írt, ha nem kapott semmit. Ezzel nem is fenyegetődzött, hanem csak azt mondta, ho csak akkor irhat, ha kap valamit. Az sem áll, ami az inkriminált nyilatkozatból kitetszik, hogy zsaroló módon lépett fel. Kérte ezért mindkét vádlott elítélését. A védők ezzel szemben azt hangoztatták, hogy Lehel Ferencet nem zsarolással vádolták, csak azt állították róla, hogy kierőszakola a pénzt vagy műtárgyát a művészektől, ezt pedig sikerült bebizonyítaniok, kérték a vádlottak felmentését. Dr. Schadl Ernő tanácselnök a perbeszédek elhangzása után azonnal kihirdette a bíróság ítéletét, mely szerint úgy Takács Zoltánt, mint Német ellenük emelt vád alól felmenti. Szabadié a műkritikusnak pénzt vasz műrággat követelni a kicsittó művésztőlt A kritikusok szindikátusának fellépése a Színházi Élet kritikusa ellen. — A biróság felmentette azt a két írót, akik nyilvánosan megbélyegezték a Színházi Élet kritikusának eljárását. — Saját tudósítónktól. — Vasárnap, 1925 február 1.