8 Órai Ujság, 1925. február (11. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-24 / 44. szám
6 [Hefpelsberg Kunó gróf kultuszminiszter Jókai Mór nemzeti hivatásáról. A nemzetgyűlés, a kormány, az egységes párt és a Petőfi- Társaság ünnepe Jókai szülővárosában. — Maday Gyula ünnepi beszéde. — Az Otthon Kör Jókai-ünnepe. — Sajót tudósítónktól. — Komárom, febr. 22. Jókai Mór 100 éves születési évforduló ; vasárnap ümvspeste meg nagy lelkese■ vzistövárosa. Komárom, diszközgyülkezetében, melyen a nemzetgyűlés kép- .Ísiíferétién Htt*zár Károly, v. miniszter* j . sok, « nemzetgyűlés aielftőke, a kormány pintclétében kiebelsberg Kunó gróf, kid* j • iszinhus/ier jelentek meg. Kíséretükben j \ ,|t«k Pekár Gyula, a Petőfi-Társaság el | nke, F. Szabó tova és Mádon Gyula nem"ti»Ülésű képviselők. Fericzy Zoltán dr., Petőfi-Vámág aiehiőke. Száva.;/ Gyula, Petöfi-Társaság főtitkára. I.őrinczp mvörgy és Lampelh Géza Írók. A kniliszminisztert és kísérőjét :* koáfori vasúti állomáson Alapy Gáspár iiziányiotanáesti*. polgármester népesi’,déli még élést fogadta és szívélyes szavakt üdvözölte. Klebelsberg Kunó gróf kuliuszminiszter meleg hangon köszönte meg X imámai város üdvözlését. Az ünnepélyes díszközgyűlés a vasúti romkör nagytermében délelőtt 10 óra után kezdődött, melyen a fővárosi és viski vendégekért kívül Alapi Gáspár polgármester vezetésével a csonka város képvvetőterülete, tanácsa, az állami és egyházi hatóságak képviselői, a társadalmiszárdek és egyesületek, valamint Komarn» város közönsége teljes számmal megeld. Alapy Gáspár polgármester köszönetét •Didót! a nemzetgyűlésnek a küldött üdületért ltána Klebelsberg Kuna gróf, i/oktatásügyi miniszter emelkedett szá.ra A kultuszminiszter beszéde. A magam részéről úszni a kapcsolt!I kívánák foglalkozni, mely Jókai és Knárom ' közölt formát. Jókai Petire nagy ellemf ulrí valóval ment föl, melyet Komárom adott neki. — A dicsőséges katonai mult emlékei. Kiivárósok tugvitáján ráborló rejtelmes írt, a szülőház, mely régi időben templom • !t. a rejtelmes messze távolba ellátogat • •••.jósok, mindén, felébredt, izgatja, táplál..' . fantáziát. Különösen, ha olyan fantáziá- itt van dolgunk, mint amilyen a Jókaiék. Mert lehetnek világirodalomnak 1/d- lakik egy és más tekintetben fölülmúlják Jókait, de a képzőtökhet.ség ereje .»•.•árnyalása tekintetében ő múlja fölül ■ lgtöbbet; e téren csak a legnagyobbak ; érhetők hozzá. ... Ser. .észeinél is nagyobb hatással ■ Iták Jókaira a komáromi emberik, •írja, aki gyengéden szereti kisfiát, gya- i irta játszadozott vele s ezekbe a játéki’B bizonyára beszivárogtak elemei a 'nvelölesnek. Anyjának mélységes, zsi'diros vallásossága ma inkább növűi i’ lyéfihée érték erkölcsi értékét. Mily ha-ilma, erkölcsi uirava-jót adott anyja Jóvnek, aki az élet részlet kérdésesen le- felelt hajlitható, aki azonban az irodalom tüveltésében és a munkában kitartó és hatatos volt. Ami az anyánál • akaraterő, J! makacsság, az a fiúnál az alkotásban a dó csodálatos következetesség s ennek áihöntése az a 110 köteles életmű, melynél Jókai nemzetét megajándékozta. — Idősebb nővére, Eszter, igazi majar női típus. Mennyi szeretettel ápolta a b etegpokedfi, gyenge Móricát, hálával égetve azt a rejtelmes köteléket, mely a 'Vtvereket összefűzi. Főséges szellemi táplékot szerezhetett sógorától, Vály Fenétől és a nák jóval idősebb Tóth Lőr Inctől, aki földijének megnyitoja az utat irodalom berkeibe. 4. Jókai regényeiben a koma rom ’akból • igényhősök és hősnők lesznek s a komáim s nagy eseményeket, a nagy földrenést és hidszakadást beleuüti i gényaibe. Igy róla !ő a nagy regényíró háláját Koj • lárom iránt az erkölcsi és lelki Útra- Ju dóért, fűikért az enpresíszókért, me- iyeket szülő városától kapott. — Alig hagyta el Jókai Komáromot. Ki-j eményes tehetsége szédületes gyocsasáp- id emelt.' legnagyobb fiaink közé. Petőfi ,s Arany mellett a ma ap ifid élet ravogó cd tegává lett. É .triásznak köszönetjeik hegy enos:nan és bailadaban, 'Imi ég hazafias lírában, meg regényben .eth maradtunk el a világ; legnagyobb nemz-'lei me«AH. * ! — A trianoni béke nemcsak annak a lénynek volt gyászos következménye, hogy a k-gyüzöttek oldalán harcoltunk, hanem annak is, hogy a háború előtt egész Világ szemében elrágalmaztak bennünket. Sok félrevezetett külöldi azt gondolta, hogy agátrország még csonkitúrával valami filélerfélét hajtottak végre szerencsétlen hazánkon. Vezetői államférfiaink közül Tisza Istvánon kívül nem igen volt olyan reprezentatív egyéniség, aki a külföldre nagyobb hatást tudott volna gyakorolni. A magyar diplomata és a magyar politikus helyett a magyar költőnek és a magyar tudósoknak, Petőfinek Eötvösnek é Jókainak kellett a világ előtt a magyar nemzet hivatás, mellett tanúságot tenni. A kultúrának ez a maroknyi pár embere volt a világ előtt a mi ügyvédünk, a mi védelmezőnk. ! A szabadságharc leveretése után, az abszolutizmus korszakában kellett egy providenciáns férfi, aki a két végbeesésből kiragadja az országot. Csak a költő hallát halta a szavát s igy az irdalom emberének kellett az állam férfin szerepére vállalkoznia. Jókai az elnyomásnak keserves éveiben regényeivel fel tudta kelteni újra a bizalmat, az önbizalom révén erőt lehelt a nemzetbe. Ma megint keserves éveit éli a magyar s keze önkéntelenül Jókai művei után nyúl, hogy megint azokból merítsen vigasztalást, azoknak lapjain szemlélje az elszakított országrészeket, az integer Magyarországok mint ahogy nagyatyáink e kötetekből merítették vigasztalásukat a Bsch-rendszer nyomása alatt. — Jókai szülőföldjét, Komáromot, a trianoni béke elszakította tőlünk, de még Trianon sem India elvenni egészen. Ez a talpalatnyi föld, ez a kiszáradék Komárom magyar kézen van és közöttünk miradik azok a halhatalmak, kiket Komtárom adott a magyar nemzetnek. Komáromban és szabad magyar földön valljuk mi büszkén *, magunkénak őt, a város szül lőttét a mai centenárium ünnepe. Hó Idolva azoknak az eseményeknek, amelyeket a lángész erejével a síron túl is harsány bangjval hirdet: dolgozunk, biogkodva olyan feltámadáson, aminől Jókai a telepveréskor megért és amelyet, hogy mi is megérhessünk, bizakodó lélekkel kérjük a népeknek igazságos istenét. A kultuszminiszter emlékbeszéde nagy hatással volt a jelenvoltakra s percekig tartó zugó éljenzéssel és tapssal fogadták. Alap, Gáspár polgármester indítványára a beszéd szószerinti szövegét megörtltjük i város jegyzőkönyvében. Ezután Toóth Zsigmond dr.. városi tanácsnok olvasta fel a város határozati javaslatát, mely szerint a díszközgyűlés Jókai Mór emlékezetét születésének századik évfrdulója alkalmával jegyzőkönyvben örökíti meg. Elhatározza, hogy Jókai Mór arcképét a tanácskozási terem részére megfesteli, Jókai Mórnak a város területén szobrot állít, ennek költségeire költségvetésébe megfelelő összeget beilleszt és országos gyűjtést rendez. A határozati javaslatot a díszközgyűlés egyhangúlag, lelkesedéssel fogadta el. A Petőfi-Társaság komáromi nagygyűlése. A város di-közgyűlését nyomon követte a a Petőfi -társaságnak a KomáromiJókai Közművelődési és Múzemi Egyesülettel együttesen megtartott nagygyűlése. F. Szabó Géza, a Komáromi Jókai Egyesület elnöke üdvözölte a megjelenteket s felkérte Pekár Gyulát, a Petőfi-Társaság elnökét az ünnepélyes nagygyűlés megnyitására. Az ünnepi Tisztidt Maday Gyula nemzetgyűlési képviselő tartotta. — A magyar parlament legnagyobb politi-ikai pártjának babérágéval zarándokoltam el , ide, a komáromi glóbus szabad felének földjére. Hódolni jöttem annak a Jókainak, aki nemcsak az irodalomtörténetnek, de a magyar politikai törénelemnek is hérosza. Eljöttem hódolni annak a politikai tábornak nevében, melynek vállára most az uj tatárjárás romjain a magyar sors jobb ráfordításának igyekezetében IV. Béla királyi felelősségének terhe nélkesedik. Hódolok annak a seregnek Hívében, amely Jókai Mór, Kossuth futárja s Ferenc József kinevezett főrendje pályafutásának nagy ragikumával sorsközösséget ért. Hódolok neki, a politikai embernek, a magyar Liszipháznak, a szimbólumnak, ki egy •egész életen át a magyar ideálok és jogok Üteg a vele szemben álló ádáz világtörténelmi kráiyszerhelyzsek szörnyű csomóinak kibogozásán önti erejét! *—■ lís jöttem hálálkodni. Megköszönni az ol a n d a 1 edá sok, felvidulások m* gistenütés illéseknek órái*, miket ő adott nekem. Jöttem köszönni a gyűlöletet, amit a Rut és Rossz iránt fakasztott szivemben és jöttem megköszönnni az imádatot, amit a Jó és Szefi örök Cozmány.íi iráiy lettyembe beoltott. Jöttam neki, az én drága lelki dajkámnak meg* köszönd a dajkádat!. Én a legfájóbb, legszebbit politikai here frontkatortástiak követikánt jól sem s mint ilyen, üdvözlöm Jókai Mórt, a fegyvertársat, aki, hona leomlásának robaja kivetett a sírból, aki föltárt iadott s mint szellem vándorúira kelt, hogy lagyen felnégyelt hazája isteni jogokon nyugvó egységének integritásának legvarázslatosabb hálása ap' viola! — Neki vízumra szüksége nincs, ő szabadon jár-kél a komáromi vasfúd pillérein. A mikor a cseh hitlőr éjféli órán kiveri tellát és felédel szuronyával és utána lő, a szellem sértetlenül mosolyogva lebeg át a Duna tapsoló kádárfiai felén, őt bebörtönözik, megölni nem lehet, ő száll szabadon, mint a suhanó szél, a Kárpátok bércein-völgyein keresztül, besurran a házak ablakán s minden meggyötört magyar párnáján egyet igazit, minden gyermek homlokot megcsókol s minden megcsókolt gyednek huszárról, trombitaszóról, piros-fehér-zöld lobogóról, Nagyina- Igyarországról álmodok! Jókai a sors kerekének gyászos fordulata folytán ma nagyobb hivatása és elevenebb hatású politikai faktor, mint volt tetH március idusán!A Szent László legenda szerint Lacziev Endrének a tatárokkal vívott moldvai csatáját a hadsorok közt elvegyült Szent kiély szelleme döntötte el! — Azt hiszem nem csalódom, ha a magyar történelemben a legenda reprizét rmélem. A magyarság esetlékes nagy felszabadító harcának a sorsát — a költőkirály szent szelleme fogja eldönteni! Szávai Gyula, a Petőfi Társaság főtitkára felolvasta ez alkalomra írt nagyhatású Jókai-viláját, majd Ferenczy Zoltán dr. alelnök méltatta mindvégig lebilincselő előadásban Jókai irodalmi működését. néilletfiletésre i« --v.Juuk KÉjk/.péri«Mtbnn. Uve-» vorce Hüj - «« -,n H. nmeket, olpako, aitiminiorii avtikíi ‘/v?sC-». Héz*kvté.*i f ádnifír fc* r . g ‘•i'i'nniufii. konyhahutorokat, 'nknőf. r’. Wítrai, Hé v.-A «• g.» Lft JH .«»i«! Csiki Lajos konyhafelszere'RSí szakisziet Jh»iini‘esi, V.1., Rákóczi tár ( Telefan: Joc.ol ] H— 11. e'ött kirtotyiiial györailjSn m»j irt'Bk olcsóságáról! Az Otthon Kör Jókai-ünnepe. Az Otthon Írók és Hírlapírók Köre vasárnap Esterházy utcai helyiségében Jókai- emlékünnepet rendezett, amelyen a meg-hívott előkelő és díszes közönség a gazda- igon díszlett termeket teljesen megtöltötte. Ott láttuk a magyar tudományos Akadémia képviseletében Balogh Jenőt. Isztvay Timibort, a nemzetgyűlés alelnökét. Prészig Elemér Pest vármegye főispánját. Dárdai, Sándor v. b. t. t.-t. Halász Lajos miniszteri tanácsost, a főváros képviseletében Lobmayer tanácsnokot, a Szent István Akadémia képviseletében Visota Gyulát, a Jókai centenárium bizottság részéről Révai M. Jánost és V.Valtér János dr.-t és má- sokat. A megnyitó beszédet RákosiJenő mon- ! ! dotta. Szerinte nem örömtüzet jelent a ró mai ünnep, hanem lelkesedésünk és remé! nyüink ünnepét, amely a jövőt jelenti a nemzetnek. A mi kuturánk a határokon felul is diadalt arat és most Jókait, mint a ’ ■ nemzet tagjai, mint újságírók, irók és miivészek ünnepeljük. Ifjúkori reminiscenciákat említ s most : boldog, hogy ő az, aki az ünneplő közönség elvitt Jókairól asólást, mert ezzel el-;éri mindazt, amit életében el akart érni és ennél többet nem is kívánhat. A nagy éljenzéssel és tapssal fogadott új beszéd után P. Márkus Emília lépett az emelvényre, aki Babits Mihálynak. ..A szépszerül öreg tovább mesél" című kős- s töményét adta elő. A közönség lelkesen tapsoltaa meg a gyönyörű szavalatot, majd Hlubay Jenő adta elő ezután Dienzl Oszkár zongorakísérete mellett Bach Ginézilláját és saját szerzeményű Csárda jelenetét. Hubay művészi játékát hálás tapssal kö-iszőnte meg a közönség, majd Sziklay Ján Kedd, 1925 február 5?. nos .,Jókai emlékezete" címmel mondott beszédet, melyben főleg Jókai lelkének a magyar nemzetre gyakorolt hatását ismertette. Sándor Erzsi éneke következett ezútl, amelyet Márkus Dezső kísért zongorán. A nagy ovációval fogadott énekszám után» Pártos Gyula Boross Sándornak és Faltl Tamásnak verseit szavalta. Jókai-ünnepek Finnországban* Az északi testvér nemzet körében a Jókai-ünnepek sorozatát a Finn Irodalmi Társaság kezdte meg Jókai születése napján, február 18-án. A Társaság fényes nagytermében előkelő társaság gyűlt össze erre az alkalomra, ahol jelen voltak a finn irodalmi és művészeti élet előkelőségei teljes számmal és a köztársaság kormánya is képviselve volt. Az ünnepet magas szárnyalása beszéddel Krohn Károly egyet, tanár, a Társaság elnöke nyitotta utat. Utána Faragó József, a hosszabb ideje Finnországban élő fiatal magyar író tartott előadást Jókai költészetéről és életéről, finn nyelven. Az előadás nagy tetszésben részesült Ilmari Büsinen tanár magyar költőkből szavalt finn műfordításokban és végül Helga Saila énekművésznő, aki magyarországi turnéján sokfelé aratott méltán megérdemelt sikert, magyar dalokat énekelt, Boros Olga magyar egyetemi hallgatónő kíséretében. A Jókai-ünnepek sorozata azonban ezzel még nem zárult le Finnországban. Április elején ,a főváros újabb Jókai-ünnepet fog tartani és a verdék nagyobb városai szintén követni fogják a példát, úgy hogy Finnország a Jókai-ünnepiésben nemcsak elsőül, de valószínűleg minden más országnál nagyobb hévvel fogja ünnepelni Jókait a centenárium alkalmával. A bolgár kormány erős rendszabályra készül a kommunisták leverésére. Szófia, febr. 23. Cankov miniszterelnök tárgyalást folytatott a törvényes ellenzéki pártok vezéreivel. A tanácskozásokon azokról a rendszabályokról volt szó, amelyeket a kormány a koromnista veszély leküzdésére elrendelni készül. Egy tizenöt emberből álló új agrárkommunista banda, amely jugoszláv terület érkezett, Slivnics környékén, a határtól tizenöt kilométernyi,őr magostromol rá, Barlojica faival. Az üklözésére küldött katonai osztág ütközet után elfogta Nikolas Shristovot, aki az agrár uralom idejében rendőrbiztos volt. Néhány más Imiulita is kézrekerül, míg a többi szétszóródott A banda összesen kéthalottat vesztett. Heriot és Chamberlain találkozása elmarad. London, febr. 23. Az angol sajtó általánosság mn ellmtri, hog Herriot és Chambrlain közvetlen eszmecseréje a leszerelés kérdésében hasznos lenne. A lapok azonban azt írják, hogy a francia belföldi helyzet miatt a francia miniszterelnök most semmikép sem tud elátogatni Londonba, ami pedig azt a híresztelést illeti, hogy az angol külügyminiszter menne el Pakisba, a valóság az, hogy ennek az útnak terve eddig nem került szóba. PALMA Kaucsuksarok és kaucsuku Ip v'zhagan, ruganyos, hygienikus.