8 Órai Ujság, 1925. február (11. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-24 / 44. szám

6 [Hefpelsberg Kunó gróf kultuszminiszter Jókai Mór nemzeti hivatásáról. A nemzetgyűlés, a kormány, az egységes párt és a Petőfi- Társaság ünnepe Jókai szülővárosában. — Maday Gyula ünnepi beszéde. — Az Otthon Kör Jókai-ünnepe. — Sajót tudósítónktól. — Komárom, febr. 22.­­ Jókai Mór 100 éves születési évforduló­ ;­­ vasárnap ümvspeste meg nagy lelkese­­■ vzistövárosa. Komárom, diszközgyü­­l­kezetében, melyen a nemzetgyűlés kép- .­­Ísiíferétién Htt*zár Károly, v. miniszter* j . sok, « nemzetgyűlés aielftőke, a kormány pintclétében kiebelsberg Kunó gróf, kid* j • iszinhu­s/ier jelentek meg. Kíséretükben j \ ,|t«k Pekár Gyula, a Petőfi-Társaság el | nke, F. Szabó tova és Mádon Gyula nem­­"ti»Ülésű képviselők. Fericzy Zoltán dr., Petőfi-Vámág aiehiőke. Száva.;/ Gyula, Petöfi-Társaság főtitkára. I.őrinczp mvörgy és Lampe­lh Géza Írók. A knilis­zminisztert és kísérőjét :* ko­­­áfor­i vasúti állomáson Alapy G­áspár iiziányiotanáesti*. polgármester népes­­­i’,déli m­ég élést fogadta és szívélyes szavak­­t­­ üdvözölte. Klebelsberg Kunó gróf kul­­i­uszminiszter meleg hangon köszönte meg X imámai város üdvözlését. Az ünnepélyes díszközgyűlés a vasúti romkör nagytermében délelőtt 10 óra után kezdődött, melyen a fővárosi és vi­­s­ki vendégekért kívül Alapi­ Gáspár pol­­gármester vezetésével a csonka város kép­v­vetőterülete, tanácsa, az állami és egy­­h­ázi hatóságak képviselői, a társadalmi­­szárdek és egyesületek, valamint Koma­­r­n» város közönsége teljes számmal meg­­eld. Alapy Gáspár polgármester köszönetét •Didót! a nemzetgyűlésnek a kü­ldött üd­­ületért l­tána K­lebelsberg Kuna gróf, i/oktatásü­gyi miniszter emelkedett szá­.­­ra A kultuszminiszter beszéde. A magam részéről úszni a kapcsol­t!­­I kívánák foglalkozni, mely Jókai és Kn­­árom­ ' közölt form­át. Jókai Petire nagy ellemf ulrí­ valóval ment föl, melyet Ko­márom adott neki. — A dicsőséges katonai mult emlékei. K­i­ivárósok tu­gvitáján rábor­ló rejtelmes írt, a szülőház, mely régi időben templom • !t. a rejtelmes messze távolba ellátogat • •••.jósok, mindén, felébredt­­, izgatja, táplál..' . fantáziát. Különösen, ha olyan fantáziá- i­tt van dolgunk, mint amilyen a Jókaié­­k. Mert lehetnek világirodalomnak 1/d- lakik egy és más tekintetben fölülmúl­j­ák Jókait, de a képzőtök­het.ség ereje .»•­­.•árnyalása tekintetéb­en ő múlja fölül ■ l­gtöbbet; e téren csak a legnagyobbak ; érhetők hozzá. ... Ser. .­észeinél is nagyobb hatással ■ Iták Jókaira a komáromi emberik, •írja, aki gyengéden szereti kisfiát, gya- i irta játszadozott vele s ezekbe a játé­­­ki’B bizonyára beszivárogtak elemei a 'n­velölesnek. Anyjának mélységes, zsi'd­­i­ros vallásossága m­a inkább növűi i’ lyéfihée érték erkölcsi értékét. Mily ha-ilma, erkölcsi uirava-jót adott anyja Jó­­vnek, aki az élet részlet kérdése­sen le- f­elelt hajlitható, aki azonban az irodalom t­­üveltésében és a munkában kitartó és hatatos volt. Ami az anyánál • akaraterő, J! makacsság, az a fiúnál az alkotásban a dó csodálatos következet­ess­ég s ennek áihöntése az a 110 köteles élet­mű­, mely­­nél Jókai nemzetét megajándékozta. — Idősebb nővére, Eszter, igazi ma­­j­ar női típus. Mennyi szeretettel ápolta a b etegpokedfi, gyenge Móricát, hálával ége­­tve azt a rejtelmes köteléket, mely a '­­Vtvere­ket összefűzi. F­őséges szel­lem­­i táp­­­­lékot szerezhetett sógorától, Vály Fe­nétől és a nák jóval idősebb Tóth Lőr Inc­től, aki földijé­nek megnyitoja az utat irodalom berkeibe. 4­. Jókai regényeiben a koma rom ’akból • igényhősök és hősnők lesznek s a komá­im s nagy eseményeket, a nagy földren­­­ést és hidszakadást beleuüti i gényaibe. I­gy róla !ő a nagy regényíró háláját Ko­­j • lárom iránt az erkölcsi és lelki Útra- J­u dóért, fűikért az enpresísz­ókért, me- i­y­eket szülő városától kapott. — Alig hagyta el Jókai Komáromot. Ki-­j eményes teh­etsége szédületes gyocsasáp- i­d emelt.' legnagyobb­ fiaink közé. Petőfi ,­­­s Arany mellett a ma ap ifid élet ra­­vogó cd tegává lett. É .triásznak köszön­etjei­k hegy enos:­nan és bailadaban­, 'Imi ég hazafias lírában, meg regényben .eth maradtunk el a világ; legnagyobb nemz-'lei me«AH. * ! — A trianoni béke nemcsak annak a­­ lénynek volt gyászos következménye, hogy­­ a k-gyüzöttek oldalán harcoltunk, hanem annak is, hogy a háború előtt egész Világ szemében elrágalmaztak bennünket.­­ Sok félrevezetett külöldi azt gondolta,­­ hogy agát­­rország m­ég csonkitúrával valami f­ilélerfélét hajtottak végre szerencsétlen­­ hazánkon. Vezet­ői államférfiaink közül Tisza Istvánon kívül nem igen volt olyan reprezentatív egyéniség, aki a kül­földre nagyobb hatás­t tudott volna gyakorolni. A magyar diplomata és a magyar po­litikus helyett a magyar költőnek és a ma­­­­gyar tudósoknak, Petőfinek Eötvösnek é­­­­ Jókainak kellett a világ előtt a magyar nemzet hivatás­, mellett tanúságot tenni. A kultúrának ez a maroknyi pár embere­­ volt a világ előtt a mi ügyvédünk, a mi vé­­­­delmezőnk. ! A­­ szabadságharc leveretése után, az­­ abszolutizmus korszakában kellett egy­­ providenciáns férfi, aki a két végbeesésből­­ kiragadja az országot. Csak a költő hallát­­­ halta a szavát s igy az irdalom emberé­­­­nek kellett az állam férfin szerepére vállal­koznia. Jókai az elnyomásnak keserves évei­ben regényeivel fel tudta kelteni újra­­ a bizalmat, az önbizalom révén erőt lehelt a nemzetbe. Ma megint keserves éveit éli a magyar s keze önkéntelenül Jókai művei után nyúl, hogy megint azokból merítsen vigasztalást, azoknak lapjain szemlélje az elszakított or­szágrészeket, az integer Magyarországok mint ahogy nagyatyáink e kötetekből me­­rítették vigasztalásukat a Bsch-rendszer­­ nyomása a­latt. — Jókai szülőföldjét, Komáromot, a­­ trianoni béke elszakította tőlünk, de még­­ Trianon sem India elvenni egészen. Ez a­­ talpalatnyi föld, ez a kis­­záradék Komá­­­­rom magyar kézen van és közöttünk mi­­­­ra­d­ik azok a halhatalm­ak, kiket Kom­tá­­­­rom adott a magyar nemzetnek. Komá­romban és szabad magyar földön valljuk­­ mi büszkén *, magunkénak őt, a város szü­­l lőttét a mai centenárium ünnepe. Hó I­dolva azoknak az eseményeknek, amelye­­­­ket a lángész erejével a síron túl is har­­­­sány ba­ngj­­val hirdet: dolgozunk, biog­­kodva olyan feltámadáson, aminől Jókai a telepveréskor megért és amelyet, hogy mi is megérhessünk, bizakodó lélekkel kérjük a népeknek igazságos istenét. A kultuszminiszter emlékbeszéde nagy hatással volt a jelenvoltakra s percekig tartó zugó éljenzéssel és tapssal fogadták. Alap,­ Gáspár polgármester indítványára a beszéd szószerinti szövegét megört­­­ltjü­k i­ város jegyzőkönyvében. Ezután Toóth Zsigmond dr.. városi ta­nácsnok olvasta fel a város határozati ja­vaslatát, mely szerint a díszközgyűlés Jókai Mór emlékezetét születésének száza­dik évfrdulója alkalmával jegyzőkönyvben örökíti meg. Elhatározza, hogy Jókai Mór arcképét a tanácskozási terem részére meg­festeli, Jókai Mórnak a város területén szobrot állít, ennek költségeire költségveté­sébe megfelelő összeget beilleszt és orszá­gos gyűjtést rendez. A határozati javasla­tot a díszközgyűlés egyhangúlag, lelkese­déssel fogadta el. A Petőfi-Társaság komáromi nagygyűlése. A város di-­közgyűlését nyomon követte a a P­ető­fi -­­t­árs­a­s­ág­n­a­k a Komáromi­­Jókai­­ Közművelődési és Múzemi Egyesülettel együttesen megtartott nagygyűlése. F. Szabó Géza, a Komáromi Jókai Egyesület elnöke üdvözölte a megjelenteket s fel­­kérte Pekár Gyulát, a Petőfi-Társaság el­nökét az ünnepélyes nagygyűlés megnyitá­sára. Az ünnepi T­isztid­t Maday Gyula nemzetgyűlési képviselő tartotta. — A magyar parlamen­t legnagyobb politi-­i­kai pártjának babérágéval zarándokoltam el , ide, a komáromi glóbus szabad felének föld­­j­­é­re. Hódolni jöttem annak a Jókainak, aki nemcsak az irodalomtörténetnek, de a magyar politikai tör­énelemnek is hérosza. Eljöttem­­ hódolni annak a politikai tábornak nevében, melynek vállára most az uj tatárjárás rom­jain a magyar sors jobb ráfordít­­ásának igye­­kezetében IV. Béla királyi felelősségének terhe nélkesedik. Hódolok annak a seregnek Hívében, amely Jókai Mór, Kossuth futárja s Ferenc József kinevezett főrendje pályafutásának nagy ra­­gikum­ával sorsközösséget ért. Hódolok neki, a politikai embernek, a ma­gyar Liszipháznak, a szimbólumnak, ki egy •egész életen át a magyar ideálok és jogok Üteg a vele szemben álló ádáz világtörténelmi kráiyszerhelyzsek szörnyű csomóinak kibo­gozásán önti erejét! *—■ lís jöttem hálálkodni. Megköszönni az ol a n d a 1 edá so­k, felvidul­á­so­k m* gistenütés illé­seknek órái*, miket ő adott nekem­. Jöttem köszönni a gyűlöletet, amit a Rut és Rossz iránt fakasztott szivem­ben és jöttem meg­­köszönnni az imádatot, amit a Jó és Szefi­ örök Cozmány.íi iráiy lettyembe beoltott. Jöt­­tam neki, az én drága lelki dajkámnak meg* köszön­d a dajkádat!. Én a legfájóbb, leg­sz­eb­bit politikai here frontkatortástiak köve­­tikánt jól sem s mint ilyen, üdvözlöm Jókai Mórt, a fegyvertársat, aki, hona leomlásának robaja kivetett a sírból, aki föltárt iadott s mint szellem vándorúira kelt, hogy l­agyen felnégyelt hazája isteni jogokon nyugvó egy­ségének integritásának legvarázslatosabb há­lása ap' viola! — Neki vízumra szüksége nincs, ő szaba­don jár-kél a komáromi vasfúd pillérein. A mikor a cseh hitlőr éjféli órán kiveri tel­lát és felédel szuronyával és utána lő, a szel­lem sértetlenül mosolyogva lebeg át a Duna­­ tapsoló kád­árfiai felén, őt bebörtönözik, meg­ölni nem lehet, ő száll szabadon, mint a su­hanó szél, a Kárpátok bércein-völgyein ke­resztül, besurran a házak ablakán s minden meggyötört magyar párnáján egyet igazit, minden gy­erm­ek homlok­o­t megcsókol s min­den megcsókolt gyednek huszárról, trombita­­szóról, piros-feh­ér-zöld lobogóról, N­agyina- I­gyarországról álmodok! Jókai a sors kerekének gyászos fordulata folytán ma nagyobb hivatása és eleve­nebb hatású politikai faktor, mint volt tetH március idusán!A Szent László legenda szerint Lacziev Endrének a tatárokkal vívott moldvai csatáját­­ a hadsorok közt elvegyült Szent kiély szel­leme döntötte el! — Azt hiszem nem­­ csalódom, ha a magyar történelemben a legenda re­prizét rmélem. A magyarság esetlékes nagy felszabadító harcá­nak a sorsát — a költőkirály szent szelleme fogja eldönteni! Szávai­ Gyula, a Petőfi Társaság főtit­kára felolvasta ez alka­lomra írt nagyha­tású Jókai-viláját, majd Fere­nczy Zoltán dr. alelnök méltatta mindvégig lebilincselő előadásban Jókai irodalmi működését. néilletfiletésre i« --v.Juuk KÉjk/.péri«Mtbnn. Uve-» vorce Hüj - «« -,n H. nmeket, o­lpako, aitiminiorii av­ti­­­kíi ‘/v?sC-». Héz*kvté.*i f ádnifír fc* r­ . g ‘•i'i'nniufii. konyhahutorokat, 'nknőf. r’. Wítrai, Hé v.-A «• g­­.» Lft JH .«»i«! Csiki Lajos kon­yhafelsz­ere'RSí szakisziet Jh»iini‘esi, V.1­., Rákóczi tár (­ Telefan: Joc.ol ] H— 11. e'ött kirtot­yiii­al györailjSn m»j irt'Bk olcsóságáról! Az Otthon Kör Jókai-ünnepe. Az Otthon Írók és Hírlapírók Köre va­­­­sárnap Esterházy­ utcai helyiségében Jókai-­­ emlékünnepet rendezett, amelyen a meg-­­­hívott előkelő és díszes közönség a gazda- i­gon dísz­lett termeket teljesen megtöltötte.­­ Ott láttuk a magyar tudományos Akadémia képviseletében Balogh Jenőt. Isztvay Tim­i­bort, a nemzetgyűlés alelnökét. Prészig­­ Elemér Pest vármegye főispánját. Dárdai,­­ Sándor v. b. t. t.-t. Halász Lajos minisz­teri tanácsost, a főváros képviseletében­­ Lobmayer tanácsnokot, a Szent István­­ Akadémia képviseletében Visota Gyulát, a Jókai centenárium bizottság részéről Révai­­ M. Jánost és V.Valtér János dr.-t és má-­­ sokat. A megnyitó beszédet Rákosi­­Jenő mon- ! ! dotta. Szerinte nem örömtüzet jelent a r­ó mai ünnep, hanem lelkesedésünk és remé­­! nyü­ink ünnepét, amely a jövőt jelenti a­­ nemzetnek. A mi kuturánk a határokon f­e­lul is diadalt arat és most Jókait, mint a ’ ■ nemzet tagjai, mint újságírók, irók és mi­­­i­vészek ünnepeljük. Ifjúkori reminiscenciákat említ s most : boldog, hogy ő az, aki az ünneplő közön­ség elvitt Jókairól asólást, mert ezzel el-;­éri mindazt, amit életében el akart érni­­ és ennél többet nem is kívánhat. A nagy éljenzéssel és tapssal fogadott ú­j beszéd után P. Márkus Emília lépett az­­ emelvényre, aki Babits Mihálynak. ..A­­ szépszer­ül öreg tovább mesél" című kős- s töményét adta elő. A közönség lelkesen t­apsoltaa meg a gyönyörű szavalatot, majd Hlubay Jenő adta elő ezután Dienzl Oszkár zongorakísérete mellett Bach Gin­éz­illáját és saját szerzeményű Csárda jelenetét. Hubay művészi játékát hálás tapssal kö-­i­szőnte meg a közönség, majd Sziklay Ján Kedd, 1925 február 5?. nos .,Jókai emlékezete" címmel mondott beszédet, melyben főleg Jókai lelkének a magyar nemzetre gyakorolt hatását ismer­te­t­te. Sándor Erzsi éneke következett ezút­l, amelyet Márkus Dezső kísért zongorán. A­ nagy ovációval fogadott énekszám után» Pártos Gyula Boross Sándornak és Faltl Tamásnak verseit szavalta. Jókai-ünnepek Finnországban* Az északi testvér nemzet körében a Jókai-ünnepek sorozatát a Finn Irodalmi Társaság kezdte meg Jókai születése nap­ján, február 18-án. A Társaság fényes nagytermében előkelő társaság gyűlt össze erre az alkalomra, ahol jelen voltak a finn irodalmi és művészeti élet előkelőségei teljes számmal és a köztársaság kormánya is képviselve volt. Az ünnepet magas szár­nyalása beszéddel Krohn Károly egyet, tan­­ár, a Társaság elnöke nyitotta utat. Utána Faragó József, a hosszabb ideje Finnországban élő fiatal magyar ír­ó tartott előadást Jókai költészetéről és életéről, finn nyelven. Az előadás nagy tetszésben részesült Ilmari Büsin­en tanár magyar költőkből szavalt finn műfordításokban és végül Helga Saila énekművésznő, aki ma­gyarországi turnéján sokfelé aratott mél­­tán megérdemelt sikert, magyar dalokat énekelt, Boros Olga magyar egyetemi hall­gatónő kíséretében. A Jókai-ünnepek soro­zata azonban ezzel még nem zárult le Finnországban. Április e­lején ,a főváros újabb Jókai-ünnepet fog tartani és a verdék nagyobb városai szintén követni fogják a példát, úgy h­ogy Finnország a Jókai-ü­n­­nepiésben nemcsak elsőül, de valószínűleg minden más országnál nagyobb hévvel fogja ünnepelni Jókait a centenárium al­kalmával. A bolgár kormány erős rend­szabályra készül a kommunisták leverésére. Szófia, febr. 23. Cankov miniszterelnök tárgyalást folyta­tott a törvényes ellenzéki pártok vezéreivel. A tanácskozásokon azokról a rendszabá­lyokról volt szó, amelyeket a kormány a koromnis­ta veszély leküzdésére elrendel­ni készül. Egy tizenöt emberből álló új agrár­kom­munista banda, amely jugoszláv terület érkezett, Slivnics környékén, a határtól tizenöt kilométernyi,őr magost­romol rá, Barlojica faival. Az üklöz­ésére küldött katonai osztág ütközet után elfogta Nikolas Shristovot, aki az agrár uralom idejében rendőrbiztos volt. Néhány m­ás Imiulita is kézrekerül, míg a többi szétszóródott A banda összesen két­­halottat vesztett. Heriot és Chamberlain találkozása elmarad. London, febr. 23. Az angol sajtó általánosság­ mn ell­mtri, hog­­ Herriot és C­hambrlain közvetlen eszmecseréje a leszerelés kérdésében hasz­nos lenne. A lapok azonban azt írják, hogy a francia belföldi helyzet miatt a francia miniszterelnök most semmikép sem tud elátogatni Londonba, ami pedig azt a híresztelést illeti, hogy az angol kül­ügyminiszter menne el Pakisba, a valóság­­ az, hogy ennek az útnak terve eddig nem­­­ került szóba. PALMA K­aucsuksarok és kaucsuku Ip v'zhagan, ruganyos, hygienikus.

Next