8 Órai Ujság, 1925. március (11. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-20 / 65. szám

2 a miniszterelnököket akasztottál­ föl! Gö­rögországban parlamentáris formák között hat minisztert, fejbelőttek, viszont Japán­ban 11 felnőtt férfi lakosság csak 5%-ban szavazó és Japán mégis nagyot haladt és sokat produkált. A jelenlegi körülmények között fő­képen azért kell foglalkoznunk a választó­­j joggal, mert választójogi törvényünk­­ nincsen. H Ha azt nézi hogy a férfi lakosság 78 százaléka ezzel a javaslattal szavazati jogot nyer, azt­­ látja, hogy ez­ teljesen megfelel a kö­vetelményeknek. Ezért a felelősséget vállalja, de azt is megmondja, hogy a m­ai körülmények kö­zött a demokrácia terén tovább nem akar menni. Nagyon fontos szempont a választások szabadságának kérdése. Komikovili nagy haladást lát abban, hogy a kor­mány a javaslattal a választások feletti bírás­kodást kiveszi a parlament kéze­itől és átadja a közigazgatási bíróság­nak, ez nagy lázfositék és vívmány. Felveti a kérdést, hogy miért ejtették el­­ a kúriai bíráskodást a választások tisztasága felett. Azt állítja, hogy maga a Kúria is szaba­dulni akar­ ettől. Kijelenti, hogy feltétlenül híve a titkos­ságnak. Ha a választások tisztaságát más­kén lehetne biztosítani é­­s más útra térne, de erre nézve nem lát más biztosítékot. Vázso­nyi nagy küzdelmet folytatott a lajstromba szavazás ellen, ő ennek a híve. Szeretné, ha minden törvényhatósági vá­m­ban, ahol egynél több képviselő válasz­tatok lajstrom­os szavazás és arányos kép­visel­ő lenne. Ha a polgári pártok tudnák­, hogy egy párttal állunk szemben, amely oszt­ályuralomra törekszik kultúra és er­kölcs, minden föltt, Vázso­nyinak igaza volna. Ma az történik, hogy azok a pártok, amelyek valamik­ép remélik, hogy kis hasznuk lesz az osztályharc alapján álló párttal való együttműködésből, karonfogva mennék ezekkel. hehe! idő amikor a pártabszolutizmus be­következik. A javaslatot elfogadja. A következő szónok Ugron Gábor volt. A múlt tanúságát le kell vonni. Az a hiba, hogy Miadvarországgon 50 éven keresztül a választójog kérdésében nem történt semmi. Nekünk, nemcsak a háborúra de­li, azt követő forradalomra tan természetien az ellenforradalomra is tekintettel kell lenni. A választójogi javaslat konstrukciójából azt látja, hogy ezt a kérdést hosszú időre ki akarják kapcsolni a közvéleményből. Szerinte, ez nem fog sikerülni. Az anyagi választójog terén van bizonyos elaszcitítás benne, azonban ami a titkosságot illeti ez teljesen hiányzik belőle. Az alkot­mányjogi javaslatok egy időben és bizonyos mértékben funktimsan tár­gyalandók, mert egyik szorosan összefügg a másikkal. A képviselői választójog szo­ros összefüggsében van a felsőház re­formjának a kérdésével stb. A jelenleg benyújto­t két törvényjavaslattal e tekin­tetben bizonyos szolgálatot akar tenni a kormány, de ki kell jelentenie, hogy­ a felsőhm­ k­érdésében benyújtott javaslat a legteljesebb ellentétben áll a választójog kérdésében benyújtott javaslattal. A felsőhöz nem nullifikálhatja a képvi­selőhöz akaratát, csak mérsékelheti azt; a javaslatot egyszer, vagy másodszor is visszaküldi ii, vagy bizonyos idő adatik a visszaküldés kötelezettségére nézve, azon­ban a felsőhöz teljesen nem akadályoz­hatja meg a képviselőhöz akaratának ér­vényesülését. Ha a javaslatot a kormány nem változtatja meg, a két törvényhozási faktor között állandó lesz a súrlódás és amely kifelé a legrosszabb­ hatás, fogja szülni. Igazat ad Ernszt Sándornak abban, hogy nem az általános egyenlő titkos választó­jog megtagadása az, amit forradalmat csinál, szerinte azonban az is csinálhat és még nagyon sok más dolog is. Így előidézhet egy forradalmat egy gazdasági lerongyoló­­dás, a kormány erőszakoskodása. A kor­mánynál­ éppen az a feladata, hogy előre­látással preventíve elejét tegye a forráada­­llom­ lehetőségének. Ahogy gondoskodni kell arról, hogy kiküszöböltessék az egyik indok, épp u­gy gondoskodni kell a másik ok kiküszöböléséről is. A törvényeket nem egy párt fennmaradása érdekében kell hozni, hanem úgy, hogy az egész ország akarata megnyilvánulhasson. Hibáztatja, hogy a négy elemi főjogdin mellett nincsenek­­kisegítő jogcímek a ja­vaslatba fölvéve. Kéri, hogy a javaslatba vétessenek föl mellékjogcímek, mert a négy elemi iskola elvégzésének bizonyítása sokszor nagyon nehéz. A tibesztem­cei állampolgárság megköve­telését helyesli, de annál kevésbé a kétévi helyben lakást. Az arányos képviseleti rendszer Ilivé, amennyiben szükségesnek tartja a kisebbség képviseletét. Fontos szempont az is, hogy körülbelül egyforma kerületek legyenek, vagyis a ke­rületekben körülbelül ugyanannyi szavazó válasszon egy képviselőt. A titkos szavazás híve és pedig azért, mert emellett a hatósági függés nem nyil­vánul meg. Nem helyesli azt sem, hogy az, aki a budapesti lajstromon listán felültette ma­gát, egyéni kerületben ne legyen jelölhető. Nem lehet azoknak hátrányba jutniuk, a­kik a fővárosban lépnek fel. Kéri, hogy az erre vonatkozó intézkedést a kormány ejtse el. A választási visszaélésekkel foglalkozik ezután. A központi választmányt mai ösz­­szeállításában nem tartja megfelelőnek az összeírás igazságos megejtése szempont­jából. A választói agitáció szabadságára súlyt helyez ő is. Az etetésre és itatásra vonat­kozó rendelkezés teljesen kihagyandó. Nem tartja megengedhetőnek azt sem, hogy gyű­léseket közönséges feltételezések alapján ne engedélyezzenek. Bármely hatósági sze­mélynek visszaélése legyen nemcsak bün­tetendő, hanem egyszersmind semmiségi okai annak a választásnak. Ami az ajánlásokat illeti, itt is sok visz­­szaélés történik. Sz­­orúan meg kell álla­pítani az eljárási módot, biztosítani kell, hogy az ívekkel való visszaélés elkerültes­­sék és biztosítani kell azt is, hogy minden jelölt kapjon annyi ívet, amennyire neki szüksége van. Ami a peticionális eljárást illti, nagyon helyes, hogy a képviselőház kezéből kivétetik a bíráskodás és a független bíróság kezébe adatik. Reméli, hogy az ügyeknek közigazgatási bíróság elé utalása be fog válni. Nem sza­bad megengedni, hogy a petíció túlságos költséges legyen. A peticionálást nagyon megnehezíti az, hogy a választók 5 száza­lékának aláírását ehhez meg kell szerezni. Helyteleníti annak az új visszaélésnek statuálását, hogy lehetővé van téve a mandátumok megsemmisítése már igazolt képviselőkkel szemben is. Ami az esküt illeti az a fontos hogy pontosan megálla­pítsák a szöveget, mert hisz a törvény­javaslatban előírt szöveg sokféleképen magyarázható. Az eskü szövege kell hogy tar­almazza az államhoz való hű­séget. A jav­alatot általános ágban nem fogadja el a részletes tárgyalás alapjául. Ezután a mai ülést Plathy György elnök­ bezárta. A legközelebbi ülés holnap, pén­teken délelőtt 11 órakor lesz. Espress© ffessetekáivéja páratlan! K­oz&k mm muzsikál. A világ­­ os Képes­ és ! Üríi'd’ olvastoefók! ! A Marx-kormányalakítás nehézségei, Berlin, márc. 19. A porosz kormány megalakításának kér­déséről a lapok azt írják, hogy a tegnapi pártközi tárgyalások előterében olyan kor­mány terve állott, amelynek kizárólag hivatalnokok lennének tagjai, még­pedig olyan hivatalnokok, akik a pártokhoz — a szociáldemokratáktól kezdve egészen a német nemzeti pártig — közel állanak. A tárgyalásokat tegnap még nem tudták be­fejezni és ma tovább folytatják. Marx mi­niszterelnök a Germania szerint ma fog dönteni arról, várjon élére álljon egy ilyen kormánynak, vagy pedig visszaadja meg­bízását az országgyűlés elnökének. Péntek­, 1925. március SS. Pötöri Gyulának teljesen nyoma veszett. Ma délután újabb tanul­at hallgatnak ki a Temez­­i körúti gyilkosság ügyében, — Detektívek is igényt tartanak a 20 milliós jutalomra, — Hetiget átkisé­­rik az ügyészséghez,­ ­— Saját tudósítónktól, — A főkapitányság ma sem jutott olyan újabb adat birtokába, amely reményt nyúj­tana arra, hogy Péter Gyulát kézrekerít­­sék. A rendőrség most regisztrálja azokat a nyomozati adatokat, amelyek éppen egy hónapja halomra gyűlnek a nyomozásban résztvevő közegeknél. A detektívek ma is szakadatlanul munkában vannak és — rendőri nyelven szólva — hajtják l’özört. Ismételten végigjárják az összes ismert be­törő- és tolvajtanyákat, de amikor már sikerül valamelyes reményt nyújtó értesí­tést kapniok, ez a nyom is értéktelennek bizonyul.­ ­ Pödör Gyulának teljesen nyoma veszett. Ma legalább ez a helyzet. A külföldi hatóságok is a főkapitányság sürgetésére azt a választ küldik, hogy nem akadtak Pötör Gyulára. A legtöbb tanúbejelen­tés eleinte arról beszélt, hogy Pötört Cseh­szlovákiában, különösen Pozsonyban látták. De most már a pozsonyi rendőrség is arról értesítette a főkapitányságot, hogy megállapítása szerint az ottani bejelenté­seknek is többnyire az az alapjuk, hogy meg akarják szerezni a Pétör feltalálására kitűzött 20 milliós jutalomdíjat. A gyanúsí­tottak egyike sem volt azonos Pétörrel. Még ma is érkeznek újabb bejelentések a főkapitánysághoz, de minden esetben ki­derül, hogy nem az igazi Péter Gyulát, hanem hozzá hasonló embereket láttak a bejelentők. A rendőri nyomozás újabb fázisának egyetlen eredménye, hogy amint azt már megírtuk, letartóztatásba helyezték hűűnpár­­tolás címén Hétig Józsefet, akit már min­den egyes részletre­­ nézve tüzetesen kihall­gat­tak. ugv, hogy ma délután már átkísérik ítéliget az ügyészségre. Tegnap délután megjelent a rendőrségem Saguly Ferenc ügyvédje, Róth Béla dr. és terjedelmes beadványban kérte, hogy ítél­jék oda a 20 milliós jutalomdíjat védencé­nek, illetőleg annak kiskorú gyermekének, Saguly Emil Gusztávnak. Az ügyvéd részle­tesen megindokolja a kérést és a kérvény másolatát eljuttatta Sándor Lászlóhoz, Leh­er Lőrinc jogi képviselőjéhez is. A főkapitányságon ma vita indult meg a jutalomdíj odaítéléséről. Egyes detektí­vek ugyanis maguknak vindikálják a ju­talmat azzal a megokolással, hogy nekik is tudomásuk volt arról a Saguly-féle beje­lentésről és ezért igényt tartanak a díjra. A detektíveknek ezt az állítását azonban semmi sem igazolja. Föltéve, hogy tudtak azokról a ténykörülményekről, amelyek Saguly bejelentése alapján kiderültek, akkor sem az ő nyomozásuknak az ered­ménye és így nem is az ő érdemük, hanem legfeljebb arról lehet szó, hogy azok kap­ják meg a jutalomdíjat, akik a detektívek­­nek az adatok szolgáltatták. Ezért meglehetősen érthetetlen, hogy milyen alapon formálnak a detektívek jog­címet a jutalomdíj elnyerésére. A jutalomdíj kérdésében különben az ügyészség fog dönteni, ahonnan a bűnügy egész felderítése kiindult. A rendőrség még folytatja a nyomozást és Vegel dr. rendőrkapitány ma délután is több új tanút hallgat ki Lei­er Amália meggyilkolása ügyében. Töufe min­­imisfatar emberi pusztítói­­el a tópap tornádó. Tűzvész pusztította el Tompsa­ivire és Párisii városok­at. — Sinál tud­óktól. —• Newyork, márc. 19. Illinois, Kentucky és Missouri államok­ban tegnap szörnyű tornádó pusztított. A jelentések szerint sok száz ember meghalt, Tompsonville és Parish­ városok teljesen elpusztultak. Nagy puszulás jeleznek West­­frankfort és Murph­ysboro városokból és Parishban csak egyetlen ház maradt épen. A vasúti közlekedés teljesen megszűnt és a forgószél lerombolta a távíró- és tele­fonösszeköttetést is. A katasztrófát még növelte az a körül­mény, hogy a tornádó következtében nagy tüzek támadtak s amit megkímélt a szélvész, azt megsemmisítették a lán­gok. A halottak és sebesültek számát másfélezerre becsülik. Húsz kisebb községet semmisített meg a tornádó és a tűzvész. Egy iskolaépületben kétszáz gyermek halt meg, mert a tornádó a tanítás idején rombadöntötte az épüle­tet.. A mentési munkálatokat megnehezíti,­­ hogy a­ vonatok nem járnak és egyelőre eleséget sem lehet vinni a szerencsétle­neknek. Newyork, márc. 19. (Wolff.) Centrálisból (Illinois) jelentik. A forgóvihar Murphysboroban száz em­bert, Illinois déli részének egyéb városai­ban pedig szintén számos embert megse­besített. Newyork, márc. 19. (Wolff.) Centraliából érkezett kiegészítő jelentés szerint Murphysboro, Decoto és Husii városát a forgóvihar csaknem telje­sen elseperte a föld szik­éről. Chicagó, márc. 19. (Wolff) Több mint 1500-ra becsülik azoknak a személyeknek számát, akiket a Dél-Illinoisban és Indiaimban pusztító forgóvihar megölt vagy megsebesített. A vihar ezenkívül igen nagy anyagi károkat is okozott. Chicago, márc. 19. (Wolff.) A táviró és telefonvonalak meg vannak rongálva és emiatt igen bajos kö­zelebbi részleteket megtudni a forgóvihar okozta károkról. A szerencsétlenek száma óráról-órára nő. Egy hajnali 1 órakor (amerikai idő) kelt jelentés szerint a ha­lottak száma 957, a sebesültek száma pedig 2674. .A hatottak között sok tanító és ta­nuló akad Az anyagi kár igen nagy. Leg­inkább a templomok és az iskolák szen­vedtek rongálódást, ezenkívül a lakóházak és a mezőgazdasági épületek. Hír szerint, egyedül Westfrankfortban 700 ember halt meg. Newyork, márc. 19. (Wolff.) Chikagoi híradás szerint egész Murphysboro lángokban áll. A vízvezeték elpusztult. .A lakosok százai félőrülten szaladgálnak az utcákon. Némelyiken csak takaró volt ruházatul. Azokban a városok­ban ahol a villamos világítási központ rombadőlt, jeltüzeket gyújtottak. A mentési munkálatokat automobi lámpák világa mel­lett végezték. A vasutak különvomstokat indítottak hogy a sebesülteket a városi kórházakba szállítsál­. Egyes helyeken a tornádó letépte alapzatukról az épülete­ket. Desotoban egy gabonaraktár negyven lábnyival odább az utcán telt le, de a raktárépület teljes épségben maradt. Leásell i TpnHMi miátliri Pl#!1 M. — Saját tudósítónktól. London, márc. 19. (Wolff.) A Tussaud-féle ismert panop­tikumban ma este tűz támadt, amely az egész helyiséget elpusztította. London, márc. 19. (Wolff.) Röviden már jelentették, hogy Tussaud világhíres gyűjteményében, amely több száz viaszfigurát és történelmi emlé­ket tartalmazott, nagy tűz pusztított. A gyüjemény London nyugati részében egy hatalmas épületben van elhelyezve. A tűz oltására 50 gép és 350 tűzoltó vonult ki. Két emelet teljesen lengett. A kár nagysá­gát eddig még nem lehet áttekinteni, úgy látszik, hogy megsemmisült az I. Napóleon idejére vonatkozó emlékgyűjtemény, közte a szentilonai szoba is, ahol a császár meg­halt. A hírhedt betörők viaszfiguráit sike­rült biztonságba helyezni. A tüzet óriási tömeg nézte végig, amely lelkesen meg­tapsolta a tűzoltókat amikor a betörők alakjait a "borzalom kamrájából" kiüt"­­tették. Jj ------“f 1

Next