8 Órai Ujság, 1925. április (11. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
2 megnyugtatóbb ismérve volna. Ami a régi jogon való választójogot illeti, ezt akneptálja. De régi jognak tekintik ők azt a jogot is ha valaki a Friedrichféle választójogi rendelet, utólag törvényerőre emelt választójogi rendelet alapján választó volt, ami tehát régi jogon választójogot statuálnak, akkor kívánják a jogot a Friedrich-féle választási listásban szerepelt összes hongpolgároknak. Az előadó hivatkozott a vármegyei törvényhatósági bizottságok állásfoglalására. Anélkül, hogy meg akarnánk sérteni ezeket ■a testeületeket, ki kell jelentenie, hogy teljesen közömbösen hagyja őket minden ilyen törvényhatósági megnyilatkozás. Megítélésük szerint a jelenlegi törvényhatósági bizottságok már csak románykegyelemből lengetik életüket. (Derültség.) A választójogi általános vitánál meg kell állapítanunk, hogy több képviselőtársunk állásfoglalása szintén tisztábbá tette a helyzetet, mint amilyen volt, így például Gömbös Gyula t. képviselő itt ezideigi úgy állott előttük, mint aki az általános, titkos, községenkénti és nőkre is kiterjedő választójognak intranzigens híve,Gömbös Gyula: Rossz hírszolgálat! — Derültség. és úgy tekintettük őket, mint akik e tekintetben a kormánnyal élesen szembben állanak. Meglepte őket, hogy Gömbös kon találta, hogy ez a törvényjavaslat túl messze ment a jogkiterjesztés terén. Megállapítja, hogy Gömbös Gyula programmjával ellentétbe került, mikor megállapította erről a törvényjavaslatról, hogy túl messze ment a jogkiterjesztés terén. Meskó Zoltánban is csalódott, mert ő az általános titkos községenkénti és nőkre is kiterjedő választójogot hirdette. Megállítítja, hogy a törvényjavaslatban nem jogkiterjesztésről, hanem szűkítésről van szó, márpedig visszafelé haladni nem lehet. Indítványa a következő: „Országgyűlési képviselői választójoga van minden férfinek, aki életének 24. évét betöltötte, 11 év óta magyar állampolgár, fél év óta ugyanabban a községben lakik vagy ugyanott lakása van“. Meskó Zoltán személyes kérdésben szólal fel és hangsúlyozza, hogy ő sohasem hirdette az általános választójogot, sőt a titkosságnak is csak a háború után lett a híve Gömbös Gyüri, ugyancsak személyes kérdésben szólal föl és helyteleníti Szilágyi Lajosnak szövetkezését azokkal az elemekkel, amelyekkel pedig a polgári társadalomnak le kell számolnia. Ebből a szempontból nézi az egész választójogi kérdést. Kiemeli, hogy a konzervatív világrend érdekében és nem egyének hatalmáért megy a dolog és azok számára csinálják a választójogot, akiket alkalmasaknak és hivatottaknak tartanak az ország ügyeinek vezetésére. Megállapítja, hogy legutóbbi törvényeinkhez képest az ebben a javaslatban foglalt jogkiterjesztés igen nagy haladást jelent. A korhatárra és az iskolázottságra vonatkozó rendelkezéseket elfogadja azzal a megállapítással, hogy valahol határt kell szabni. Hangsúlyozza, hogy nem a képzettség az egyedüli faktor, amely ebben a kérdésben szerepet játszik. Helyesli konzervatív nemzeti szempontból, a magyar faj szempontjából a 2 évi helybenlakás cenzusát is. Gömbös Gyula indítványt terjeszt elő, hogy a külföldiek ne 10, hanem 20 évi Magyarországon való tartózkodás után nyerhessék el csak a választójogosultságot. Patacsi Dénes osztja Gömbös Gyulának azt a mondását, hogy a nemzeti szempontokat kell a választójog megalkotásánál tekintetbe venni. A választójog helyes megalkotásától nagymértékben függ nemzetünk jövendő fennmaradása és ezért egy szélsőséges radikális választójog a nemzet sírját áshatná meg. Nincs igaza Szilágyi Lajosnak, amikor azt mondja, hogy a kisgazdák megtagadták programmjukat a választójog titkossága szempontjából. Amikor lenn járt kerületében, az ő kerületének 42.községében a kisgazdák előtte kijelentették, hogy becsületes, nyílt őszinteséget akarnak, tudni akarják, ki van velünk és kik a hazának az ellenségei. Indítványt terjeszt elő, amely szerint az I. §. első bekezdése a következőkkel egészül elnik ki: A Károly csapatkeresztesek vagy a vitézségé érmes volt szeműkatonák az iskolai végzettség bizonyítása nélkül is szavazati joggal bírnak, úgyszintén a hadseregben altiszti rangot viselt magyar állampolgárok is-Szabó József két indítványt terjeszt elő, az első a következőképp hangzik: Az 1. szakasz első pontja töröltetik és helyette a következő szöveg vétetne fel a javaslatba: Országgyűlési képviselő választói joga van minden férfinak és nőnek, aki életének 24. évét betöltötte. 10 év óta magyar állampolgár állampolgár és írni-olvasói tud. Amennyiben ezt a módosítást nem fogadják el, úgy a következő szöveget ajánlja elfogadásra. Országgyűlési képviselői választójoga van minden férfinak, aki életémanak 24. életévét betöltötte, tíz év óta ma államipolgár és írni-olvasni tud. Vázsonyi Vilmos nem akar hosszabb fejtegetésekbe bocsátkozni, mert ilyen vitát hiábavaló fáradtságnak tekint. Azt hiszi, hogy a javaslat sorsát eldöntötték már akkor, amikor azt benyújtották. Nem akar új indítványt beterjeszteni a nők általános választójogára vonatkozóan, mert előtte már Szilágyi Lajos tett ilyen indítványt, de indítványt tesz ar fit'), hogy javaslatnak első paragrafisából azt a részt, amely a domiciliumra vonatkozik töröljék, mert szerinte az abban foglalt rendelkezés nem egyéb, mint a palmrság zaklatása. Rassay Károly az irni-olvasati tudást kívánja az általános választói jog főkellékéül megjelölni és erre vonatkozóan javaslatot terjeszt be. Mokcsay Zoltán az első paragrafus második bekezdésénél határozott intézkedéseket kíván arra vonatkozóan, hogy mikor tekinthető valaki olyannak, mint aki valamilyen egyetemet elvégzett. Ugyanis egészen mások az intézkedések a joghallgatóknál, mint a műegyetemet vagy bölcsészeti fakultást végzetteknél. Csizmadia András ugyancsak az első paragrafus második bekezdésében nem tartja helyesnek, hogy az állampolgárok között különbséget tesz a javaslat. Szerinte leghelyesebb volna, ha kimondanák, hogy minden huszonnegyedik évét mellüiltött férfiúnak legyen választójoga. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszol Szilágyi Lajos fejtegetésére és hangsúlyozza, hogy a Friedrich választójogi rendelethez már csak azért sem lehet visszatérni, mert ezt csak átmenet volt, annak intézkedéseit nem lehet olyan erejűnek tekinteni, mint a normáls törvényhozás által hozott törvények. Ez egy incidientális választójog volt amely nem alkalmas következtetések levonására. Az iskolai végzettség tekintetében újból hangsúlyozza, hogy a négy elemi elvégzése és az írni, olvasni tudás között lényeges különbség van a polgárok intelligenciája és neveltsége szempontjából. Az iskola elvégzése valláserkölcsi nevelést is jelent, azonkívül a gyermekek bizonyos fokú fegyelmezését is, amely a későbbi korban is érezteti hatását. Beismeri, hogy a négy elemi elvégzésének igazolása nehéz. Nem tartja azonban helyesnek Várkonyinak azt a javaslatát, amely egyes bizottságok felállítását célozza az irni-olvasni tudás bizonyítására, mert sokkal nehezebb teljes igazságot várni attól bizottságtól, amely, tudva azt, hogy a választójogról van szó, állapítja meg az irni-olvasni tudás fennforgását, mint teljes objektivitást várni azoktól a szakférfiaktól, akik, amikor az iskolai bizonyítványt kiállítják, nem gondolnak a politikára, hanem csak a gyermekek képzettségét vizsgálják. Különben a törvényjavaslat 31. szakasza magábafoglalja azokat az intézkedéseket, amelyekkel az igazolás alól felmentés adható. Honorálni kívánja Patacsi Dénesnek azt az indítványát, hogy a vitézségi érmeseket és az altiszti fokozatot elért katonákat mentesítsék a négy elemi elvégzésének igazolása alól. Ami a helybenlakás kérdését illeti, ebben,a tekintetben hivatkozik arra, hogy a helybenlakás feltétele mindenütt a világon el lett fogadva és bizonyos, hogy az egy helyben lakók nagyobb értéket jelentenek. Nem áll az, amit Vázsonyi mondott, hogy tudniillik az alföldi vándormunkások elesnek a választói jogtól. Ezeknek többnyire állandó lakóhelyük van és csak anyagi helyzetük következtében állanak időközönként más vidéken munkába. Ezek választójogát a javaslat nem veszélyezteti. Azok, akik különben rendszeresen változtatják lakóhelyüket, általában azért teszik ezt, mert valami erkölcsi, vagy akaratdefekttusban szenvednek. Azokról, akik foglalkozásuk következtében kénytelenek lakhelyüket változtatni, gondoskodik a törvényjavaslat. Különösen áll ez a tisztviselőkre, Vázsonyinak azt az indítványát, mely szerint az elemi iskolai képesítés megvizsgálására külön bizottságot szervezzenek, nem fogadja el. Ez legcélszerűbben a falsi tanítók végezhetik el. Honorálja Vázsonyinak azt az indítványát, hogy a négy elemi iskola végzettséggel Cses Mná Bi Szerda, 1925 ■mmmmb egyenrangúnak fogadjuk el a megfelelő képzettséget. Vonatkozik ez különösen a tanonciskolákra. Gömbös Gyulának azt az indítványát, hogy a 10 éves állampolgárságot húsz esztendőre emeljék, nem fogadhatuk el, mert a 10 éves állampolgárság feltétele már tradíció. Gömbös Gyula: Indítványom a választhatóságra vonatkozik! Rakovszky Iván belügyminiszter: Úgy látom, a képviselő úr már engedett valamit. Az 1879. évi L. törvénycikk XV. szakasza a választhatóságra tekintetben tízévi korhatárt ír elő és ezt helyesnek tartom. Szabó József kifogásolta, hogy a választójoggal akarjuk az intelligencia vezető szerepét visszahódítani. Igaza van a képviselő úrnak, hogy ezt az intelligenciának kell megtennie, mert nincs nemesebb s szebb feladata, mint a falu bizalmát visszaszereznie, de elfelejti Szabó, hogy az intelligencia ellen agitátorok lázítanak és azt ellensúlyozni kell. A nők választójogára vonatkozó indítványt nem fogadhatja el, tényleg igaz az, hogy a nőknek korlátoltabb választójogot kell adni, mert a nők az alkotmányos küzdelmekben csak a legutóbbi időkbe kapcsolódtak bele és így számuknál fogva túlságos súlyt képviselnének a régi politikai érzékkel bíró férfiakkal szemben. Rassay Károly szó vézette a királyi oklevéllel honosítottak választójogát. A királyi oklevéllel való honosítást a magyar nemzettel szemben szerzett érdemei, elismeréseként szokott történni és ezért méltányos, hogy ezeknek legyen legalább aktív választójoguk. Csizmadia András megemlítette, hogy az egyetemi végzettséggel rendelkezők is választójogot nyernek. Ez nem jelent túlságos előnyt, mivel az egyetemi végzettséget a normális körülmények között 23 éves korban szerzik meg. Egyébként is mindössze 608 férfi és 74 női választó van fölvéve ezen a címen 24 éven alul. Az egyetemi végzettség természetesen az abszolutórium megszerzésétől számít. Szilágyi Lajos azt kérte, hogy régi jogon országgyűlési választó legyen mindenki, aki a Freidrich-féle választójogi rendelet alapján már tényleg választójogot gyakorolt. Újból kijelenti, hogy ő a Friedrich-féle választójogot csak a rendkívüli helyzet, szüleményének tekinti s ezért logbe sem járul,az hozzá, hogy a Friedric-féle névjegyzékbe /•- a felvétel régi jogon választójogot adjon. Az a nézete, hogy a uolsó 1918. évi névjegyzéke helyes és az ebbe a névjegyzékbe történt felvétel állapítsa embarégi jogot. Kéri a szakasznak eredeti szöveselem való elfogadását és a benyújtott módosítások közül csupán Vázsonyi Vilmos utolsónak beadott indítványához járt hozzá. Ezután Puky Endre előadó szólalt fel. A belügyminiszter részletes és szakszerű ismertetése után csupán néhány megjegyzést akar tenni. Szabó József fejtegetéseire reflektálva a masa részéről is figyelembe ajánlja Szabó Józsefnek, hogy még a Friedrich-féle választójog, amely a legáltalánosabb választójog volt, is ügyelt arra, hogy a nők ne kerüljenek túlsúlyba. Az előadó fejtegetései után az elnök a tanácskozást befejezettnek nyilvánította és következett a szavazás. ’ ''láp az eredeti szöveget fogadta el és igy a benyujtott határozati javaslatokat elvetette. Vázsonyi Vilmos kiegészitő javaslatát az első paragrafus* első bekezdéséhez a bizottság "'tagadta Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök Szabó József különvéleményére vonatkozólag azt a kijelentést tette, hogy a házszabályok értelmében csak az általános vita során lehet különvéleményt bejelenteni. Szabó József javaslata tehát egyszerű indítvány, amely a szaglással elintézést nyert. Az indítványt módjában lesz Szabó Józsefnek a plenáris tárgyalás alkalmával beterjeszteni, azonban iit formában, mert mint különvéleményt a házszabályok értelmében nem terjesztheti be. Az elnök, tekintettel arra, hogy holnap a plénumban a mezőgazdasági hitel kerül tárgyalásra, s azon a bizottság több tagja részt akar venni, indítványozza, hogy a bizottság legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsa. A bizottság ilyen érelemben határoz. Az ülés délután két órakor ért véget. Koudelka hulláiának két darabját megtalálták ma reggel a csepeli Ungár-telepen ? Comb- és lábrészeket lógtak ki a Dunából a Gubacsi-híddal szemben levő parton. — Saját tudósnőnktől. — Mint ismeretes, a borzalmas módon meggyilkolt Koudelka Ferenc hentesmester hullájának csak egyes részeit találta meg a rendőrség és bár azóta állandóan azon fáradozott, hogy felkutassa a hiányzó hullarészeket, ez a fáradozása ezideig sikertelen maradt. Ma reggel aztán egy dunai halász szenzációs felfedezést tett. Reggel 8 órakor a csepeli u. n. Ungar-telepen foglalatoskodó egyik halász észrevette, hogy a Dunapart fövenyén különös tömeg fekszik. A halász odament, hogy megnézze és ekkor megdöbbenve konstatálta, hogy a fekete tömeg nem más, mint két emberi hullarész. A halász azonnal értesítette a csepeli rendőrkapitányságot, ahonnan rendőri bizottság szállt ki a helyszínére. A bizottság megállapította hogy a két hulladarab egy bal láb és bal comb. A ballábon fekete rövidszám hariisnya foszlányai voltak láthatók. Mindkét huladarab erősen oszlásnak indult állapotban volt. A csepeli rendőrség erről a különös felfedezésről azonnal értéztette a főkapitányságot, ahonnan Radocsay Jenő dr. rendőrkapitány, aki a napirendről már lekerült Léderer-féle gyilkosság ügyében annak idején a nyomozást vezette, haladéktalanul kiment a helyszínére. Annak idején, mint emlékeztes egybehangzó tanulvallomások hangzottak el a főkapitányságon, hogy a gyilkos házaspár a Gubacsi-hídnál dobta be a hulladarabokat a vízbe, a Gubacsi-hid környékén rendkívül erős a víz sodra és így nem lehetetlen, hogy az ár sodorta ezeket a hulladarabokat a csepeli Ungár-telepre, ahol ma reggel felfedezték. Radocsay Jenő dr. rendőrkapitány azonnal intézkedett, hogy a hulla-darabokat ne bocsássák a csepeli rendőrkapitányság rendelkezésére, hanem adják át Kenyeres Balázs törvényszéki orvos tárnárnak, aki annak idején Koudelka Ferenc megtalált hullarészeit is felboncolta. Kenyeres Balázs, aki ismeri Koudelka hulláját, bizonyára minden kétséget kizáróan eldönti azt a kérdést, hogy a ma megtalált hullarészek Koudelka feldarabolt holttestéhez tartoznak-e vagy sem. Erre a kérdésre rövidesen világosság derült, mert Kenyeres Balász dr. értesülésünk szerint már holnap felboncolja a csepeli Ungár-telepen talált hullarészeket. A Nágel és Balaban tőzsdebizományos cég bűnügye a bíróság előtt. A vádirat 10 millió korona hűtlen kezelése miatt emelt vádat. — Saját tudósítónktól. — A büntetőtörvényszék Denk tanácsa előtt ma kezdték meg a tárgyalását annak a bűnügynek, amelyet a Nágel és Balabán tőzsdebizományos cég ellen indítottak. A tőzsdei konjunktúra idején, ez a bizonyos cég a nagyobb forgalmú üzletek közé tartozott, de a bessz a cég romlását okozta és Nagel István az öngyilkosságba menekült a várható feljelentések elől. Így aztán a mai főtárgyaláson a cég másik tagja, Balabán György szerepelt csak vádlott gyenánt. A vádirat szerint Gall Mihály 60 millió korona értékű értékű papír fedezetet tett le a Nágel és Balabán cégnél és a vagyona elveszett Gali feljelentésére indult mge Balabán György és Girardi István ellen a bűnper. Galli Mihály ugyanis Girardi útján lépett összeköttetésbe Balabánnal. A főtárgyaláson Balabán György kijelentette, hogy bár a vádbeli cselekményért Nágel István volt a felelős, de ő is magára vállalja az ő cselekményeinek konzekvenciáit mert szerinte semmiféle bűnös cselekmény nem történt. Hosszú védekezésében azt igyekezett bebizonyítani, hogy hűtlen kezelés nem történt és Galli Mihály a tőzsdei katasztrófának lett az áldozata. A bíróság Giraldit is kihallgatta, aki teljes ártatlanságát hangoztatta. Több tanú kihallgatása után a törvényszék szükségesnek látta a vizsgálat kiegészítését és ezért a tárgyalást elnapolta. A vizsgálat kiegészítése céljából az iratokat átették a vizsgálóbíróhoz. ■.....