8 Órai Ujság, 1925. április (11. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

2 megnyugtatóbb ismérve volna. Ami a régi jogon való választójogot il­leti, ezt akneptálja. De régi jognak tekintik ők azt a jogot is ha valaki a Friedrich­­féle választójogi rendelet, utólag törvény­erőre emelt választójogi rendelet alapján választó volt, ami tehát régi jogon választó­jogot statuálnak, akkor kívánják a jogot a Fried­ric­h-féle választási listásban szerepelt összes hongpo­lg­ároknak. Az előadó hivatkozott a vármegyei tör­vényhatósági bizottságok állásfoglalására. Anélkül, hogy meg akarnánk sérteni ezeket ■a testeületeket, ki kell jelentenie, hogy tel­jesen közömbösen hagyja őket minden ilyen törvényhatósági megnyilatkozás. Meg­ítélésük szerint a jelenlegi törvényhatósági bizottságok már csak rom­ánykegyelem­ből lengetik életüket. (Derültség.) A választójogi általános vitánál meg kell állapí­tanunk, hogy több képviselő­társunk állásfoglalása szintén tisztábbá tette a helyzetet, mint amilyen volt, így például Gömbös Gyula t. képviselő itt ez­­ideigi úgy állott előttük, mint aki az általá­nos, titkos, községenkénti és nőkre is ki­terjedő választójognak intranzigens híve,­­Gömbös Gyula: Rossz hírszolgálat! — Derültség.­ és úgy tekintettük őket, mint akik e tekintetben a kormánnyal élesen szembben állanak. Meglepte őket, hogy Gömbös kon­ találta, hogy ez a törvény­javaslat túl messze ment a jogkiterjesztés terén. Megállapítja, hogy Gömbös Gyula pro­­grammjával ellentétbe került, mikor meg­állapította erről a törvényjavaslatról, hogy túl messze ment a jogkiterjesztés terén. Meskó Zoltánban is csalódott, mert ő az általános titkos községenkénti és nőkre is kiterjedő választójogot hirdette. Megállí­títja, hogy a törvényjavaslatban nem jogkiterjesztésről, hanem szűkítésről van szó, már­pedig visszafelé haladni nem lehet. Indítványa a következő: „Ország­gyűlési képviselői választójoga van minden férfinek, aki életének 24. évét betöltötte, 11 év óta m­agyar állampolgár, fél év óta ugyanabban a községben lakik vagy ugyan­ott lakása van“. Meskó Zoltán személyes kérdésben szó­lal fel és hangsúlyozza, hogy ő sohasem hirdette az általános választójogot, sőt a titkosságnak is csak a háború után lett a híve Gömbös Gyüri, ugyancsak személyes kérdésben szólal föl és helyteleníti Szilágyi Lajosnak szövetke­zését azokkal az elemekkel, amelyekkel pe­dig a polgári társadalomnak le kell számol­nia. Ebből a szempontból nézi az egész vá­lasztójogi kérdést. Kiemeli, hogy a konzer­vatív világrend érdekében és nem egyének hatalmáért megy a dolog és azok számára csinálják a választójogot, akiket alkalma­saknak és hivatottaknak tartanak az or­szág ügyeinek vezetésére. Megállapítja, hogy legutóbbi törvé­nyeinkhez képest az ebben a javaslatban foglalt jogkiterjesztés igen nagy haladást jelent. A korhatárra és az iskolázottságra vonatkozó rendelkezéseket elfogadja azzal a megállapítással, hogy valahol határt kell szabni. Hangsúlyozza, hogy nem a képzett­ség az egyedüli faktor, amely ebben a kér­désben szerepet játszik. Helyesli konzerva­tív nemzeti szempontból, a magyar faj szempontjából a 2 évi helybenlakás cen­zusát is. Gömbös Gyula indítványt terjeszt elő, hogy a kül­földiek ne 10, hanem 20 évi Magyarországon való tartózkodás után nyerhessék el csak a választó­jogosultságot. Patacsi­ Dénes osztja Gömbös Gyulának azt a mondását, hogy a nemzeti szempon­tokat kell a választójog megalkotásánál tekintetbe venni. A választójog helyes meg­alkotásától nagymértékben függ nemze­tünk jövendő fennmaradása és ezért egy szélsőséges radikális választójog a nemzet sírját áshatná meg. Nincs igaza Szilágyi Lajosnak, amikor azt mondja, hogy a kis­gazdák megtagadták program­mjukat a vá­lasztójog titkossága szempontjából. Ami­kor lenn járt kerületében, az ő kerületé­nek 42.községében a kisgazdák előtte ki­jelentették, hogy becsületes, nyílt őszinte­séget akarnak, tudni akarják, ki van ve­lünk és kik a hazának az ellenségei. Indít­ványt terjeszt elő, amely szerint az I. §. első bekezdése a következőkkel egészü­l el­­nik ki: A Károly csapatkeresztesek vagy a vitéz­ségé érmes volt szemű­katonák az iskolai vég­zettség bizonyítása nélkül is szavazati jog­gal bírnak, úgyszintén a hadseregben al­tiszti rangot viselt magyar állampolgárok is-Szabó József két indítványt terjeszt elő, az első a következőképp hangzik: Az 1. sza­kasz első pontja töröltetik és helyette a kö­vetkező szöveg vétetne fel a javaslatba: Országgyűlési képviselő választói joga van minden férfinak és nőnek, aki életének 24. évét betöltötte. 10 év óta magyar állampol­­g­ár állampolgár és írni-ol­vasói tud. Amennyiben ezt a módosítást nem fo­gadják el, úgy a következő szöveget ajánlja elfogadásra. Országgyűlési képviselői vá­lasztójoga van minden férfinak, aki életé­ma­nak 24. életévét betöltötte, tíz év óta ma­ államipolgár és írni-olvasni tud. Vázsonyi Vilmos nem akar hosszabb fejtegetésekbe bocsát­kozni, m­ert ilyen vitát hiábavaló fáradt­ságnak tekint. Azt hiszi, hogy a javaslat sorsát eldöntötték már akkor, amikor azt benyújtották. Nem akar új indítványt be­terjeszteni a nők általános választójogára vonatkozóan, mert előtte már Szilágyi La­jos tett ilyen indít­vány­t­, de indítványt tesz ar fit')­, hogy javaslatnak első para­­grafisából azt a részt, am­ely a domici­­liumra vonatkozik töröljék, mert szerinte az abban foglalt rendelkezés nem egyéb, mint a palmrság zaklatása. Rassay Károly az irni-olvasati tudást kí­vánja az általános választói jog főkellékéül megjelölni és erre vonatkozóan javaslatot terjeszt be. Mokcsay Zoltán az első paragrafus má­sodik bekezdésénél határozott intézkedése­ket kíván arra vonatkozóan, hogy mikor tekinthető valaki olyannak, mint aki vala­milyen egyetemet elvégzett. Ugyanis egé­szen mások az intézkedések a joghallgatók­nál, mint a műegyetemet vagy bölcsészeti fakultást végzetteknél. Csizmadia András ugyancsak az első pa­ragrafus második bekezdésében nem tartja helyesnek, hogy az állampolgárok­ között különbséget tesz a javaslat. Szerinte leghe­lyesebb volna, ha kimondanák, hogy min­den huszonnegyedik évét mellüiltött férfiú­nak legyen választójoga. Rakovszky Iván belügyminiszter válaszol Szilágyi Lajos fejtegetésére és hangsúlyozza, hogy a Friedrich választó­jogi rendelethez már csak azért sem lehet visszatérni, mert ezt csak átmenet volt, annak intézkedéseit nem lehet olyan ere­jűnek tekinteni, mint a normáls törvény­hozás által hozott törvények. Ez egy inci­­dientális választójog volt amely nem al­kalmas következtetések levonására. Az is­kolai végzettség tekintetében újból hang­súlyozza, hogy a négy elemi elvégzése és az írni, olvasni tudás között lényeges kü­lönbség van a polgárok intelligenciája és neveltsége szempontjából. Az iskola elvégzése valláserkölcsi neve­lést is jelent, azonkívül a gyermekek bizo­nyos fokú fegyelmezését is, amely a ké­sőbbi korban is érezteti hatását. Beismeri, hogy a négy elemi elvégzésének igazolása nehéz. Nem tartja azonban helyesnek Vá­­rkonyinak azt a javaslatát, amely egyes bizottságok felállítását célozza az ir­ni-ol­­vasni tudás bizonyítására, mert sokkal ne­hezebb teljes igazságot várni attól bizott­ságtól, amely, tudva azt, hogy a választó­jogról van szó, állapítja meg az irni-olvasni tudás fennforgását, mint teljes objektivi­tást várni azoktól a szakférfiaktól, akik, amikor az iskolai bizonyítványt kiállítják, nem gondolnak a politikára, hanem csak a gyermekek képzettségét vizsgálják. Külön­ben a törvényjavaslat 31. szakasza magába­­foglalja azokat az intézkedéseket, amelyek­kel az igazolás alól felmentés adható. Honorálni kívánja Patacsi Dénesn­ek azt az indítványát, hogy a vitézségi érmeseket és az altiszti fokozatot elért katonákat mentesítsék a négy elemi elvégzésének iga­zolása alól. Ami a helybenlakás kérdését illeti, ebben,a tekintetben hivatkozik arra, hogy a helybenlakás feltétele mindenütt a világon el lett fogadva és bizonyos, hogy az egy helyben lakók nagyobb értéket je­lentenek. Nem áll az, amit Vázsonyi mon­dott, hogy tudniillik az alföldi vándor­munkások elesnek a választói jogtól. Ezeknek többnyire állandó lakóhelyük van és csak anyagi helyzetük következté­­­ben állanak időközönként más vidéken munkába.­ Ezek választójogát a javaslat nem veszélyezteti. Azok, akik különben rendszeresen változtatják lakóhelyüket, ál­talában azért teszik ezt, mert valami er­kölcsi, vagy akaratdefekttu­sba­n szenved­nek. Azokról, akik foglalkozásuk követ­keztében kénytelenek lakhelyüket változ­tatni, gondoskodik a törvényjavaslat. Kü­lönösen áll ez a tisztviselőkre, Vázsonyinak azt az indítványát, mely szerint az elemi iskolai képesítés megvizsgálására külön bizottságot szervezzenek, nem fogadja el. Ez legcélszerűbben a falsi tanítók végez­hetik el. Honorálja Vázsonyinak azt az indítványát, hogy a négy elemi iskola­ végzettséggel Cses Mná Bi Szerda, 1925 ■mmmmb egyenrangúnak fogadjuk el a meg­felelő képzettséget. Vonatkozik ez különösen­ a tanoncisko­­lákra. Gömbös Gyulának azt az indítványát, hogy a 10 éves állampolgárságot húsz esz­tendőre emeljék, nem fogadha­tuk el, mert a 10 éves állampolgárság feltétele már tradíció. Gömbös Gyula: Indítványom a választ­hatóságra vonatkozik! Rakovszky Iván belügyminiszter: Úgy látom, a képviselő úr már engedett vala­mit. Az 1879. évi L. törvénycikk XV. szakasza a választhatóságra tekintetben tízévi korhatárt ír elő és ezt helyesnek tar­tom. Szabó József kifogásolta, hogy a vá­lasztójoggal akarjuk az intelligencia ve­­zető szerepét visszahódítani. Igaza van a képviselő úrnak, hogy ezt az intelligenciá­nak kell megtennie, mert nincs nemesebb s szebb feladata, mint a falu bizalmát visszaszereznie, de elfelejti Szabó, hogy az intelligencia ellen agitátorok lází­­tanak és azt ellensúlyozni kell.­­ A nők választójogára vonatkozó in­dítványt nem fogadhatja el, tényleg igaz az, hogy a nőknek korlátoltabb választó­jogot kell adni, mert a nők az alkot­mányos küzdelmekben csak a legutóbbi időkbe kapcsolódtak bele és így számuk­nál fogva túlságos súlyt képviselnének a régi politikai érzékkel bíró férfiakkal szemben. Rassay Károly szó vézet­te a ki­rályi oklevéllel honosítottak választójogát. A királyi oklevéllel va­ló honosítást a ma­gyar nemzettel szemb­en szerzett érdemei, elismeréseként szokott történni és ezért méltányos, hogy ezeknek legyen legalább aktív választójoguk.­­ Csizmadia András megemlítette, hogy az egyetemi végzettséggel rendelkezők is választójogot nyernek. Ez nem jelent túlsá­gos előnyt, mivel az egyetemi végzettséget a normális körülmények között 23 éves kor­ban szerzik meg. Egyébként is mindössze 608 férfi és 74 női választó van fölvéve ezen a címen 24 éven alul. Az egyetemi végzettség természetesen az abszolutórium megszerzésétől számít. Szilágyi Lajos azt kérte, hogy régi jogon országgyűlési vá­lasztó legyen mindenki, aki a Freidrich-féle választójogi rendelet alapján már tényleg választójogot gyakorolt. Újból kijelenti, hogy ő a Friedrich-féle választójogot csak a rendkívüli helyzet, szüleményének tekinti s ezért logb­e sem járul,az hozzá, hogy a Friedric-féle névjegyzékbe /•- a felvétel régi jogon választójogot adjon. Az a nézete, hogy a uolsó 1918. évi névjegyzéke helyes és az ebbe a névjegyzékbe történt felvétel állapítsa em­barégi jogot. Kéri a szakasznak eredeti szöveselem való elfogadását és a benyújtott módosítá­sok közül csupán Vázsonyi Vilmos utolsó­nak beadott in­dítványához já­rt hozzá. Ezután Puky Endre előadó szólalt fel. A belügyminiszter részletes és szakszerű ismertetése után csupán néhány megjegyzést akar tenni. Szabó József fejtegetéseire reflektálva a masa részéről is figyelembe ajánlja Szabó Józsefnek, hogy még a Friedrich-féle választójog, a­mely a legáltalánosabb választójog volt, is ügyelt arra, hogy a nők ne kerül­jenek túlsúlyba. Az előadó fejtegetései után az elnök a tanácskozást befejezettnek nyilvánította és következett a szavazás.­­ ’ ''láp az eredeti szöveget fogadta el és igy a benyujtott határozati javaslatokat elvetette. Vázsonyi Vilmos kiegészitő javaslatát az első paragrafus* első bekezdéséhez a bi­­zottság "'tagadta Ezután Bethlen István gróf miniszterelnök Szabó József különvéleményére vonatko­zólag azt a kijelentést tette, hogy a ház­szabályok értelmében csak az általános vita során lehet különvéleményt bejelen­teni. Szabó József javaslata tehát egyszerű indítvány, amely a szaglással elintézést nyert.­­ Az indítványt módjában lesz Szabó­ Józsefnek a plenáris tárgyalás alkalmá­val beterjeszteni, azonban iit formában, mert mint különvéleményt a házszabályok értelmében nem terjesztheti be. Az elnök, tekintettel arra, hogy holnap a plénumban a mezőgazdasági hitel kerül tárgyalásra, s azon a bizottság több tagja részt akar venni, indítványozza, hogy a bizottság legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsa. A bizottság ilyen érelemben határoz. Az ülés délután két órakor ért véget. Koudelka hulláiának két darabját megtalálták ma reggel a csepeli Ungár-telepen ? Comb- és lábrészeket lógtak ki a Dunából a Gubacsi-híddal szemben levő parton. — Saját tudósnőnktől. — Mint ismeretes, a borzalmas módon meggyilkolt Koudelka Ferenc hentesmester hullájának csak egyes részeit találta meg a rendőrség és bár azóta állandóan azon fáradozott, hogy felkutassa a hiányzó hul­larészeket, ez a fáradozása ezideig sikerte­len maradt. Ma reggel aztán egy dunai halász szen­zációs felfedezést tett. Reggel 8 órakor a csepeli u. n. Ungar-telepen foglalatoskodó egyik halász észrevette, hogy a Dunapart fövenyén különös tömeg fekszik. A halász odament, hogy megnézze és ekkor meg­döbbenve konstatálta, hogy a fekete tömeg nem más, mint két emberi hullarész. A halász azonnal értesítette a csepeli rendőr­kapitányságot, ahonnan rendőri bizottság szállt ki a helyszínére. A bizottság megállapította hogy a két hulladarab egy bal láb és bal comb. A bal­lábon fekete rövidszám hariisnya foszlá­nyai voltak láthatók. Mindkét hu­lada­rab erősen oszlásnak indult állapotban volt. A csepeli rendőrség erről a különös felfe­dezésről azonnal értéztet­te a főkapitány­ságot, ahonnan Radocsay Jenő dr. rendőr­kapitány, aki a napirendről már lekerült Léderer-féle gyilkosság ügyében annak idején a nyomozást vezette, haladéktala­­nul kiment a helyszínére. Annak idején, mint emlékeztes egybehangzó tanulvallo­­m­ások hangzottak el a főkapitányságon, hogy a gyilkos házaspár a Gubacsi-hídnál dobta be a hulladarabokat a vízbe, a Gubacsi-hid­ környékén rendkívül erős a víz sodra és így nem­ lehetetlen, hogy az ár sodorta ezeket a hulla­­darabokat a csepeli Ungár-telepre, ahol ma reggel felfedezték. Radocsay Jenő dr. rendőrkapitány azon­nal intézkedett, hogy a hulla-darabokat ne bocsássák a csepeli rendőrkapitányság rendelkezésére, hanem adják át Kenyeres Balázs törvényszéki orvos tárná­rnak, aki annak idején Koudelka Ferenc megtalált hulla­részeit is felboncolta. Kenyeres Ba­lázs, aki is­meri Koudelka hulláját, bizo­nyára minden kétséget kizáróan eldönti azt a kérdést, hogy a ma megtalált hulla­­részek Koudelka feldarabolt holttestéhez tartoznak-e vagy sem. Erre a kérdésre rövidesen világosság derült, mert Kenyeres Balász dr. értesülésünk szerint már holnap felboncolja a csepeli Ungár-telepen talált hullarészeket. A Nágel és Balaban tőzsdebizományos cég bűnügye a bíróság előtt. A vádirat 10 millió korona hűtlen kezelése miatt emelt vádat. — Saját tudósítónktól. — A büntetőtörvényszék Denk tanácsa előtt ma kezdték meg a tárgyalását annak a bűnügynek, amelyet a Nágel és Balabán tőzsdebizományos cég ellen indítottak. A tőzsdei konjunktúra idején, ez a bizonyos cég a nagyobb forgalmú üzletek közé tar­tozott, de a bessz a cég romlását okozta és Nagel István az öngyilkosságba mene­kült a várható feljelentések elől. Így aztán a mai főtárgyaláson a cég másik tagja, Balabán György szerepelt csak vádlott gyenánt. A vádirat szerint Gall Mihály 60 millió korona értékű értékű papír fedezetet tett le a Nágel és Balabán cégnél és a vagyona elveszett Gali felje­­lentésére indult mge Bal­­abán György és Girardi István ellen a bűnper. Galli Mi­hály ugyanis Girardi útján lépett össze­köttetésbe Balabánnal. A főtárgyaláson Balabán György kije­lentette, hogy bár a vádbeli cselekményért Nágel István volt a felelős, de ő is ma­gára vállalja az ő cselekményeinek kon­zekvenciáit mert szerinte semmiféle bűnös cselekmény nem történt. Hosszú védekezé­sében azt igyekezett bebizonyítani, hogy hűtlen kezelés nem történt és Galli Mihály a tőzsdei katasztrófának lett az áldozata. A bíróság Giraldit is kihallgatta, aki tel­jes ártatlanságát hangoztatta. Több tanú kihallgatása után a törvényszék szüksé­gesnek látta a vizsgálat kiegészítését és ezért a tárgyalást elnapolta. A vizsgálat kiegészítése céljából az iratokat át­ették a vizsgálóbíróhoz.­­ ■.....

Next