8 Órai Ujság, 1925. június (11. évfolyam, 123-143. szám)

1925-06-19 / 135. szám

Péntek, 1925 június 19. ­ — László Fülöp Budapesten. Hosszú esztendők után ellátogatott szülővárosába Budapestre László Fülöp, Európa egyik leghíresebb portrait-festője, aki a magyar névnek s a magyar művészetnek világszerte hírt és dicsőséget szerzett László Fülöp, akinek pompás portréiból legutóbb rendez­tek nagystílusú arcképtárlatot Budapesten, amelyen a magyar társadalom több elő­kelőségének klasszikus művészettel meg­festett portrait-jei is szerepeltek, a világ előkelőségének megbecsült művésze ma reggel feleségével érkezett Budapestre, ahol bárcziházy Bárczy István miniszterelnök­ségi h. államtitkár Úri­ utcai házában lát­ják vendégül. László Fülöp tiszteletére a vendéglátó államtitkár ma délután 5 órai teát, holnap pedig defeunert ad. Meghívást kapott László Fülöp és neje Horthy Miklós kormányzóhoz is, ahol szombaton délután fél 5 órai teán fognak a vendégek meg­jelenni, este pedig Bethlen István gróf mi­niszterelnök és neje ebéden látják vendé­gül a miniszterelnöki­­-­Mádan László Fülöpöt. Ugyancsak vendégül látja a híres művészt szombaton délben Welczek János cref néme­t követ és vasárnap délben Barclay angol követhez lesznek hivatalo­sak. A mai egyetlen szabad estéjüket csa­ládi és rokoni körben töltik a vendégek. — Pályadíj az alföldi gyümölcstermeléssel foglalkozó munka megírására. A Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara március­­ 29-én tartott igazgatóválasztmányi ülésének­­ határozata alapján 200 aranykorona pálya­­díjat tűzött ki olyan tanulmány megírására, mely azt tenné beható és szakszerű mérlege­­lés tárgyává, hogy a Duna—Tiszaközi Mező­gazdasági Kamara­ gyümölcstermelő területé­nek összes viszonyait figyelembe véve, mely gyümölcsféleségekre és azoknak mely fajtéira volna ott a figyelem irányí­tandó, különösen a tömegtermelés szempontjából. — A bukott Herriot-kormány volt kul­tuszminiszterének afférje. Párisi tudósí­tónk híradásából mi is jelentettük, hogy a francia egyetemi hallgatók egy csapata a Boulevard Saint-Michelen egy kávéház terraszán megtámadta Francois Albertet, a bukott Niemps-kormány volt külügy­miniszterét. A tudósítás beszámolt arról, hogy a Quartier Latin területén megje­lent Francois Albert szórakozását valósá­gos vesszőfutássá változtatták a diákok, akik közül egy rögtönzött vádibeszédet mondott a bukott miniszterről, aki végül is elmenekült a diákok fenyegető maga­tartása elől. Párisi tudósítónk ennek az esetnek a megvilágítását most a követ­kezőkben közli: A történet megértéséhez tudnunk kell, hogy a francia diákság a té­len késhegyig menő harcot vívott Francois Alberttel, Georges Scellenek a jogi fakul­tásra váró erőszakos rátukmálása miatt. Georges Sceile személyes barátja volt az akkori miniszternek s a T­errier-politika egyik legmegbízhatóbb híve s igy érthető, hogy amikor a nemzetközi jog katedrája megüresedett, a miniszter nem hagyta jóvá a jogi kartól egyhangúlag megválasz­tott tanár megválasztását, hanem új vá­lasztást rendelt el s igy került Georges Scellet külső presszió alatt egy szótöbb­séggel a katedrára. Georges Scelle azonban egyetlen órát sem tarthatott az egyetemen, hiába vonultatta fel a miniszter a rendőr­séget, a diákok szembeszálltak a rend­őrökkel, majd tiltakozásuk jeléül három­napos sztrájkot hirdettek, aminek az lett az eredménye, hogy Georges Scelle meg sem kezdhette az egyetemen előadásait,­­ aminek az alkalmát a s­em­ol-kabinet bu­kásával végleg­ elvesztette. A diákság azon­ban nem bocsátotta meg a Herriot-kor­mány bukott kultuszminiszterének presz­­szióját és ezt torolta most meg Francois Albert inzultálásával.. . Kertiünnepély az Angol-Parkban a Hadi­­múzeum javára. A nyári szezon legérdekesebb és leg­zi­.c­­obb látványosságának ígérkezik az a nagyszabású kerti ünepély, amely juan­us másodikán fog lezajlani az Angol-Park feldí­szített, hatalmas­ területén. A park­­rendes lát­ványosságán kívül három új színpad lesz, melyen a Ma Este rendezésében a főváros legelőkelőbb színészei és artistái fogják mű­vészetük legjavát bemutatni. Lesz férfi és női vívóverseny. Az utóbbit Molnárné Sztankay Juliska és Tab­ry Gizella, az olimpiai tőrver­­seny championja személyesen vezeti. Rend­kívül érdekesnek­ ígérkezik a hatalmas virág­­korz­ó, a gyermekszépségverseny és a külön­böző vakm­erő artista-produkciók. Lesz autó­gramm sátor, karikatúra-verseny, zsúrtávira­­tozás, és ■rendkívül értékes nyeremény tárgya­kat osztó nagyarányú tombola. Nagy örömet és feltűnést fog kelteni a magyar híradó filnkirendeltsége, amely nemcsak a megjelent közönségről fog a budapesti mozgószínhá­­zakban bemutatóra kerülő filmf­elvét­eleket kézíteni, hanem lefilmezi mindazokat, akik filmszínészek, vagy színésznők szeretnének lenni. Monstre-táncverseny lesz, melynek győztesei jutalomban részesülnek és éjszaka za és tűzijáték fogja befejezni az ünnepélyt.­­ Bárhol elzálogosított arany-, platina-, illiáns- és ezüsttárgyait kiváltja és azok ma­ndenkor három, illetve hathavi váltóhitelt résit a Róth Bank Váltó-Osztálya. Buda­­i, VI., Vilmos császár­ ut 43. Alapítási­­ 1906. A kereskedelmi miniszter legközelebb összehívja a közszállítási ankétet. A munkakiadás és a biztosítékok mai rendszerének megvál­toztatását kívánják az építőiparosok. — Saját tudósítónktól. — Az iparosság tegnapi naggyűlésén a köz­munkák kérdésével kapcsolatban egyes fel­szólalások azt panaszolták, hogy a köz­munkák általános feltételeinek megbeszélé­séről szóló ankét egybehívása, amelyet rég­óta sürget az iparosság, még mindig nem történt meg. Értesülésünk szerint a keres­kedelmi minisztérium már hosszabb ideig foglalkozik a közszállítási feltételek reví­ziójával, amelyeket azonban előbb az ér­dekeltekkel tartandó ankéten akar megtár­gyalni. A kereskedelmi mimisztérium ma leira­tot küldött a Budapesti Építőmesterek Or­szágos Szövetségéhez, amelyben közli, hogy a közszállítási ankétet a legrövidebb időn belül hajlandó összehívni, felhívja azonban a szövetséget, állapítsa meg és terjessze be azokat a tárgyalási pon­­tozatokat, amelyeknek megvitatását a leg­fontosabbnak és a legsürgősebbnek tartja. A szövetség holnap fogja benyújtani a kereskedelmi minisztériumnak az erre vo­natkozó előter­­esztését, amelyben a munkakiadás és a biztosítékok mai rendszerének megváltoztatását, vala­mint pénzkiutalások tekintetében fenn­álló rendelkezések revízióját jelöli meg, mint legsürgősebben tisztázandó kérdése­ket, amelyeknek elintézése után sor kerlü­­het rövidesen a közszállítás általános fel­tételeinek letárgyalására is. Annál sürgő­sebb szükségnek tartják ezt az építőiparo­­sk, mert a beruházi célokra most Genfben felszabadított összegek lehetővé teszik a közmunkák nagyobb arányú megindulását és az építőiparosság azt szeretné, ha a júliusban meginduló közmunkák és köz­­szállítások a még előzőleg tisztázott felté­telek alapján indulnának meg. — Jeritza Mária kitüntetése a nagy ma­gyar művésznők előtt. A következő levelet kaptuk: Tisztelt szerkesztő úr, az utóbbi hetek súlyos közéleti problémái elterelték a sajtó figyelmét egy olyan kérdésről, amely nem merülhet el az észrevétlenségbe, annál is inkább, mert ez a kérdés szorosan összefügg nemzeti értékeink tiszteletével és megbecsülésével. Amint ismeretes, a kul­tuszkormány Jeritza Máriát a budapesti állami Operaház tiszteleti örökös tagjává kívánja kinevezni, elismerésül a kiváló énekesnő operaházi vendégszerepléseiért. A kitüntetés eszméjével és elintézésével meglepően élénk és gyors hajlandóságot produkált a kultuszkormány udvariassága és előzékeny figyelmessége a bécsi Opera primadonnájával szemben. Ez ellen senki­nek sem lehet különösebb ellenvetése, hi­szen Jeritza Mária nagy művésznő, akinek a kitüntetés méltán kijár már azért is mert művészetével sokszor járul hozzá Operaházunk idősorának emeléséhez. Ha tehát van valamelyes gyakorlati haszna is a Jeritza Mária tiszteleti örökös tagságának, úgy az bizonyára abban van, hogy a kiváló énekművésznő és Operaházunk között leg­alább egy eszményi kapcsolatot fűz szoro­sabbra. Igaz ugyan, hogy Jeritza Mária eddig sem valami kulturális altruizmusból vendégszerepelt Budapesten, hanem mind­annyiszor fellépti díjaiban a legmesszebb­menő anyagi kitüntetésben is részesült és a magyar vendégszeretet megkülönböztetett előzékenységét élvezhette, de az is igaz, hogy ez is méltán megilleti, mert vendég­­szereplései nemcsak erkölcsi jelen­tőségével hiszítik dalszínházunk kissé kopottas nívóját, de anyagi helyzetén is mindannyiszor lendítenek. Azt lehetne mondani ugyan, hogy éppen ezért az Ope­­raház is habozás nélkül adózik Jeritza Mária mindenkinél sürgősebb kitüntetésének jobban. De nem azért teszem ezt az ügyet szóvá, hogy Jeritza Mária kitüntetésének aktualitásával szembe helyezzem azt a tényt, hogy az Operaház állami adminisz­trációja semmiben sem marad adósa Jeritza Mária művészetének. Az ő kitüntetésének a kérdését csupán azért tartom szükséges­nek szóvá tenni, mert az ő örökös tiszte­­leti tagságának tervezett kinevezése kell hogy emlékeztessen bennünket arra, hogy vannak nekünk a magyar lélekből sarjadt igen nagy művésznőink, akiknek az örökös tiszteleti tagsága távolról sem olyan kész­séggel kezelt aktája a kultuszminisztérium­nak, mint az, amelyik Jeritza Mária kitün­tetését kívánja megvalósítani. A ku­litusz­­minisztérium­ tudomásom szerint már ré­gebben tervbe vette, hogy a magyar művé­szet több ragyogó ékességét megfelelő hó­dolat kifejezésével fogja kitüntetni. Jeritza Mária mindenkinél sürgősebb kitüntetésének szándéka alkalmából én az iránt szeretném nagybecsű lapjának érdeklődését igénybe­­ven­ni, hogy megtudjuk, mert sürgősebb ez a kitüntetés, mint az, amely egy Bla­­háné, egy Jászai Mari, egy Márkus Emi­lia és a többiek művészetét már réges-régen megilleti, de amire még mindig várnu­k kell ezeknek a fejedelmi ragyogású magyar talentumoknak. Kérem, tisztelt Szerkesztő úr, méltóztassék szóvá­ tenni azt, hogy ezek­nek a nagy magyar művésznőknek tiszte­leti örökös tagsága, amit halhatatlan mű­vészetük már saját erejükről megállapí­tott, a kitüntetés hivatalos formájában nem lehet az osztrák művésznő kitün­tetésének később következő tiszteleti uszálya, hanem azt mindenekelőtt kell a kultuszminisztériumnak megvalósítani. Há­lával és a legnagyobb hódolattal kell a kultuszkormánynak beleírnia a magyar kultúra tiszteletébe azt az elismerést, amellyel nagy magyar művésznőinknek tartozunk. A nemzeti értékek megbecsü­lése azt kívánja, hogy tiszteljük a magyar­ság művészetének ékességeit és azután le­hetünk másokkal is udvariasak. De akik egész életüket, ihletett művészlelkük ra­gyogó tartalmát adták a magyar kultú­rának, miért várakozzanak, — amire ők egyébként nem is várakoznak. — hogy a kultuszkormány hálája és elismerése vala­mivel intenzívebb legyen a kötelességtu­dásban. Tisztelettel: Egy tárgyilagos szem­lélő. A levélírónak fölszólalását a magunk részéről is egész gondolatában magunkévá tesszük. Valóban a mi nagy művésznőink­kel szemben a kultuszkormánynak éreznie kell annak az erkölcsi delikatessz-kérdés­­nek és kötelezettségnek a jelentőségét, amelyre a levél írója rámutat. A kultusz­minisztérium a tiszteleti örökös tagság ki­tüntetésének kreálását csak azzal teheti jo­gosulttá, ha ennek a kitüntetésnek jelen­tőségét, szükségességét és erkölcsi tartal­mát elsősorban a mi nagy művésznőnk ki­tüntetésében jelöli meg. Azután, ha már e tényben maga az a kitüntetési forma értéket és díszt kapott nagy művésznőnk istenadta talentumától, akkor adhatja az Operaház vendégművésznőjének ezt az ud­varias elismerést. — Operavizsga. A Zeneművészeti Fő­iskola operai tanszékének végzett növen­dékei számoltak be két estén a nagyközön­ség előtt tudásukról és tehetségükről. Az efajta vizsgák, amelyek természetüknél fogva csak egy-egy, az egész tanéven át állandóan „pankolt" rövid jelenet előadá­sára szorítkoznak, alig nyújtanak megbíz­ható alapot máshoz, mint a hanganyag­nak, legjobb esetben a hangképzésnek némi megítéléséhez és nagyon ritkán akad talen­tum, amely a vizsgaelőadás sablonos kere­téből is ki tud emelkedni. Az idei évjárat csak az átlag nívón mozog. Boros Ferike szépen csengő koloratúrszopránja, Bloch Mária muzikalitása és értékes hanganyaga, Éliás Ilonka zengő althangja, Takács Kle­­mentin fejlődésképes orgánuma és Lauri­­sin Lajos hajlékony tenorja emelkedtek ki a produkciókból, amelyeket persze a hasonló előadások megszokott közönsége egytől-egyig zajos tapssal kísért. — Vitéz Garamszeghy Sándor. A vasár­napi vitézavatáson a kormányzó vitézzé fogja ütni Garamszeghy Sándort, a Nem­zeti Színház művészét is, aki mint tartalé­kos tiszt vitézül küzdött az orosz fronton, majd pedig éveket töltött orosz hadifog­ságban. — Új magyar opera. A Magyar Királyi Operaház igazgatósága még a háború előtt pályázatot hirdetett egész estét betöltő ope­raszövegre. A pályadíjat, mint ismeretes, Vajda Ernő Farsangi lakodalom odrai ma­­gyar tárgyú pompás operaiszövege nyerte el, melyet később Poldini Rezső megzenésített, s amely azóta is nagysikerű műsordarabja a 7 Magyar Királyi Operaháznak. A bírálóbizott­ság akkor még öt operaszöveget tüntetett ki dicsérettel, köztük elsőhelyen a „Gibeazi gyöngye" című bibliai tárgyú librettót, mely Jeffa leányzónak tragédiáját dolgozza fel, s amelynek szerzője Zoltán Vilmos, az ismert költő, író és műfordító. Az Operaház igazga­tósága a pályázat eldőlte után kommüniké­ben kijelentette, hogy az öt megdicsért lib­rettót a maga hatáskörében meg fogja zené­­síteni, ezt a tervet azonban a háború kitörése és az utána bekövetkezett zavarok meg­hiúsították. Most Bella József esztergomi karnagy és zenetanár a Gilead gyöngye meg­zenésítésén dolgozik, s az első két felvonás­sal már­ teljesen elkészült. Mihelyt a harma­dik és negyedik felvonás is készen lesz, a két szerző az új operát benyújtja az Opera­ház igazgatóságához. — Az Opera vendégszereplése Szegeden. Az Opera együttesének egy nagyobb gár­dája érdekes vendégszereplési turnéra vál­lalkozott. Madej Raoul vezetésével vidéki körutat kezdtek meg, amelynek első állo­mása a szegedi színház. Itt öt estén fognak vendégszerepelni hétfőtől kezdődően a De­nevér, a Bohémek, a Szöktetés a szerájból, a Sevillai borbély és végül a Walkűr elő­adásában. A vidéki előadások próbáit Ma­der Raoul vezetésével már megkezdték, a karnagyuk Fleischer Antal. Az Opera vi­déki vendégjátékaiban Relle Gabriella, Al­­pár Gitta, Havas Gyöngyike, Kőszegi Te­réz, Goda Gizella, Hajdú Ilona, Némethit Ella, Bihay Zóra, Gábor József, Pilinszky Zsigmond, Pataky Kálmán, Csóka György, Somló József, Venczel Béla, Pogány Fe­renc, Szenedüs Ferenc, Szende Ferenc és Dalnoki vesznek részt. A zenei kultúrának­ az operaházi tagok vidéki missziója bizo­nyára hasznos eredményeket fog elérni. A­ vidéki színházakban tervezett operaelőadá­sokat megfelelően felemelt beryárak mellett tartják meg. Színházak, kabarék és mozik híre. * Csortos Gyula énekes bohózatban, a vi­lághírű „Charley nénijé“-ben lép fel szomba­ton a Magyar Színházban. * 30 fokos melegben is száz százalékos hús tapsol a „Régi jó Budapestjének a Király­ Színházban. * Tíz táblás háza volt eddig a Vígszínház nyári kabaréjának. Minden este nyolc óra­kor a páratlanul gazdag és mulatságos műsort adják. Mérsékelt nyári helyárak. * Ostrom alatt van a Budai Színkör pénz­tára a Nóta vége jegyeiért. A közönség már a jegyárusítás első napjaiban megrohanta a jegypénztárakat s csak a „Nagy konjunktúra" legforróbb napjaiban nyilvánult meg egy premier iránt olyan impozáns érdeklődés, mint most az új Zerkovitz—Bús Fekete ope­rett szerdai június 24-iki bemutatója iránt. S ez nem csoda, mert a Nóta vége szerepeit a budapesti színházak legnépszerűbb színé­szei: Honthy Hanna, Vigh Manci, Kiss Fe­renc, Kabos Gyula, Sünön Marcsa, Dénes György, Pethes Sándor játsszák; az operett általánosan ismert szerzői magaik is garan­ciái a sikernek s maga a darab, a próbák után ítélve, még elődjét, a példátlanul népszerű „Árvácskát" is előreláthatólag f­elül fogja múlni.­* Pénteken lesz a Dolly első előadása a Budai Színkörben. A Városi Színház idei sze­zonjának a legnagyobb sikerű slágeroperett­jét a premier nagyszerű együttese: Vigh Manci, Molnár Vera, Sziklay József, Ferenczi Károly, Hamvas Józsa, Érczkövy, Szirmai, Siki mutatja be a budai közönségnek. A híres operett előadását szombaton megismétlik. * Sebestyén Géza a Bíboros címszerepében holnap, pénteken este lép fel a Városi Szín­házban. A művész fellépését a legnagyobb érdeklődés előzi meg. Sebestyén Gézán kívül Dörgey Jolán, Harasztos Gusztáv, a Nemzeti Színház tagja és Bársony Aladár játsszák Parker világhírű színművének főszerepeit. * Városi Színház: ma csütörtökön Dolly. * Ma, csütörtökön este Somlay Artúr fel­léptével. Csókoljon meg! rendkívül mulatsá­gos francia bohózat kerül színre a Budai Színkörben. Somlayn kívül a Renaissance Színház teljes művészegyüttese vesz részt az előadáson. * A Scala Színházban a világ legnagyobb átváltozóművésznője, Miss Sheba vendégsze­repel. Helyárak 5—35 ezerig. Kezdete fél 9. * Lili bárónő Péchy Erzsivel a Városi Szín­házban. A kitűnő primadonna néhány e­t­éne visszatér régi dicsőségének színhelyére a Városi Színházban, ahol leghíresebb szerepét, a Lili bárónőt fogja eljátszani. Az érdekes re­priz vasárnap este lesz, a többi szerepben Vigh Manci, Sziklay József, Galella Ferenc és Sik Rezsővel. A Scala Színház mű­sora szenzációi " * Tintagiles halála a Városi Színházban. Ma e tértinek öt kis felvonásból álló zenés misztériumát, amit februárban nagy sikerrel mutattak be a Zeneakadémia Színháztermé­ben, most Sebestyén Géza, a fiatalok törek­véseinek igaz pártfogója, a Városi Színházban hétfő estére műsorra tűzte. A misztérium ezúttal is a régi szereplőkkel és Debussy kísérőzenéjével kerül színre. * Slovnskája az orosz kékimiaidár prima­donnája a Scala Színházban. a­i kamarában ma először: A fehér apáca SSSS

Next