8 Órai Ujság, 1925. július (11. évfolyam, 144-170. szám)
1925-07-01 / 144. szám
’ Szerda, 1925 július 1. Nyugodt tárgyalás a Házban. Gyors mederben halad a választójog részletes tárgyalása ■iw«* • mtm mtm • mi Simán fogadják el az egyes szakaszokat. — A nemzetgyűlés mai ülése. — Saját tudósítónktól. — Tizenegy órakor nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését Huszár Károly elnök. Nyomban rátértek a napirendre és harmadszori olvasásban elfogadta a nemzetgyűlés az indemnitást. Fráter Pál előadó beterjeszti gazdasági bizottság jelentését a nemzetgyűlés 1925— 26. évi költségvetéséről. Előadói beszédében részletesen ismerteti a költségvetést , és megállapítja, hogy a nemzetgyűlés jövő évi költségei 8 milliárd többletet jelentenek, ez a többlet azonban részben abból ered, hogy gondoskodni kell a megalakulandó felsőház költségeiről is, hogy annak megalakulásakor a kellő anyagi eszközök rendelkezése céljának. Megállapítja, hogy a nemzetgyűlés tisztviselői létszámát 81 fővel apasztották. Kéri a jelentés tudomásul vételét. Hegymegi Kiss Pál szólal fel a javaslathoz és elsősorban kifogásolja, hogy már most — anélkül, hogy törvény lenne róla — belevették a felsőház költségeit is, holott az eddigiek szerint a felsőház megalakulásáról az 1925—26. évben szó sem lehet. Fordítsák inkább az erre kontemplált összeget a gyorsírók helyzetének javítására. Határozati javaslatot terjeszt be, mely szerint a gyorsírók külön munkájának díjazására terjesszen be a gazdasági bizottság pótjavaslatot. Fráter Pál előadó, nem akar reflektálni a felsőház megalakulásának kérdésére, de a gyorsírók díjszabásának kérdésére vonatkozólag a gazdasági bizottság többször foglalkozott ezzel a kérdéssel, de eddig nem voltak abban a helyzetben, hogy pénzügyi szempontból kielégítség a gyorsírók igényeit. Elnök a vitát bezárja A többség elfogadja a gazdasági bizottság javaslatát és elveti Hegymegi Kiss Pál javaslatát, míg azt a javaslatot, hogy a gyorsírók megfelelő díjazásban részesüljenek, a többség , az ellenzékkel együtt elfogadja. Következett a választói javaslat tárgyalása.A 15. szakaszt vita nélkül elfogadták. A 16. szakaszhoz. Vázsonyi Vilmos szólal fel. A 16. szakasz a központi választmány tagjairól szól. Ő azt kívánja, hogy a központi választmánynak bíró tagja is legyen, aki a jogi kérdéseknél az előadói tisztet látná el. Erre vonatkozóan módosító indítványt nyújt be. Rakovszky Iván belügyminiszter: Elismeri az indítvány fontosságát, de három okból nem fogadhatja el. A központi választmány munkája nagyobb részt adminisztratív munka, de az az egy bíró különbem is leszavazható s így nem érnék el azt a célt, amit kitűztek. Végül az igazságügyminiszter és a bíróság is tiltakozott az ellen, hogy a brői testület fölösleges munkával terheljék. A szakaszt eredeti szövegben fogadták el. A 17—18. szakaszt vita nélkül elfogadták. A 19. szakasznál Szeder Ferenc azt indítványozza, hogy a szövegbe az eskü mellett a „fogadalom" is vezessék be. Peyer Károly szerint is helyes ez, mert sokan vannak, akik előtt a fogadalom nagyobb sulival bír, mint az eskü. Rakovszky Iván belügyminiszter az eredeti szöveg elfogadását kéri, mert a magyar állam mai berendezkedésében keresztény álam s így senkinek nem jelenthet lelkiismereti összeütközést, ha esküt tesz, ami különben is csak közjogi eskü. A Ház a szakaszt eredeti szövegében fogadja el. A 20-23. szakaszokat vita nélkül elfogadják. , A 24. szakasznál ?Kánky Endre előadó terjeszti be a választói névjegyzék összeírásának keresztülvitelére vonatkozó módosító indítványát, amely szerint az összeírások öt évenként fognak ismétlődni s a legelső már 1926-ban megtörténjék. Az összeírást megelőzően általános katasztert készítenek a választókról s a kimutatást kifüggesztik minden házban. Tehát ezt mindenki ellenőrizheti s panasszal élhet a központi választmányhoz. A szakaszt az előadó módosító indítványával fogadták el. A 25—26. szaakszt vita nélkül elfogadták. A 27. szaaksznál Vázsonyi Vilmos szólalt fel. Szükségesnek tartja kitüntetni azt is, hogy a városokban házszámok szerinti kimutatást csináljanak, mert így meggátolhatják a listák meghamisítását. A 2. beeezdésnél szükségesnek tartaná, hogy a válaztó nőknél a férjezett nevük mellett születési nevük is felvétessék. Az azonos nevű választók megkülönböztetésénél a szülők nevét s esetleg használt melléknevét is vegyék fel. Rakovszky Iván belügyminiszter: A házszámok szerinti kimutatásra vonatkozó indítványt itt nem fogadja el, mert később erre vonatkozóan tesz indítványt. A nőkre vonatkozó indítványt elfogadja, de kéri, hogy Magyarország szempontjából a ,,születési név" helyett „leány neve" vezessék be. A harmadik indítvány az eredeti szöveggel nagy részben megegyezik s így azt szükségtelennek tartja. A szakaszt eredeti szövegében fogadja el a Ház, a 2. bekezdésnél Vázsonyi Vilmos módosító indítványával. A 28. szakasznál Puky Endre előadó a névjegyzékek összeírására vonatkozó intézkedések részleteit terjeszti elő indítványképpen. Vázsonyi Vilmos: Nem tartja helyesnek, ha az általános választói listát csak minden öt esztendőben állítják össze. Rövidebb időt kíván és szeretné, ha évenként állítanák össze a listákat, pedig csak a kiegészítéseket intézzék évenként. Rakovszky Iván belügyminiszter: Igazat ad Vázsonyinak, hogy a legtökéletesebb rendszer az volna, ha évenként számlálólapok útján állapítanák meg a névjegyzékeket. Azonban ez igen sok költséggel járna, s most hogy az alaplistát is évenként számlálólapok alapján állítják össze, az évenkénti kiigazítások sokkal jobb helyzetet teremtenek mint a múltban. A Ház az előadó módosításával fogadta el a szakaszt. A 29. szakasznál Puky Endre dsináló módosítást terjeszt be a számlálólapok kiállításáról. A jövőben a számlálólapokat hatósági közegek fogják ellenőrizni házrólházra járva és minden házban kifüggesztik az ottlakó választók névjegyzékét. Petrovácz Gyula helyesli a szakasz intencióit, azonban aggályosnak tartja, hogy a számlálólapokat mások is kitölthetik. Posta útján kívánja bejelenteni a felszólamlásokat. Peyer Károly elegendőnek " tartaná, ha álvételi elismervény ellenében a házgondnoknál lehetne a felszólamlásokat áldani. Elnök a vitát bezárja. Rakovszky Iván belügyminszter: Megállapítja, hogy Peyer Károly tévedésben van s kéri, hogy a szakszt az előadó javaslata szerint fogadják el. Elnök szavazásra teszi fel a szakaszt. A nemzetgyűlés az előadó módosítását fogadta el, de Petrovácz Gyula módosító javaslatával. A 7-ik bekezdést azonban eredeti szövegében szavazták meg. A többi részt eredeti szövegében fogadták el. A 30. szakasznál Puku Endre előadó módosítást javasol. Vázsomii Vilmos ellentétet lát az előadó módosítása és az erre vonatkozó eddigi magyarázatok közötti Elnök a vitát bezárja. Rakovszky Iván belügyminiszter: Nem ragaszkodik az előadó módosításához és ha az aggodalmakat eloszlatja, akkor az eredeti szöveg is megmaradhat. A nemzetgyűlés többsége az eredeti szöveget fogaja el. A 31. szakaszhoz Vázsonyi Vilmos szólal fel és módosítást ajánl, a magyar állampolgárság igazolása kérdésében. Elnök a vitát bezárja. Rakovszky Iván belügyminiszter hozzájárul Vázsonyi javaslatához és a nemzetgyűlés így is határoz. A 32. szakaszhoz Saly Endre szólal fel, aki a hivatalos órák pontos megállapítását kéri a névjegyzékek összeállítására. Erre vonatkozólag módosítást ajánl. Elnök a vitát bezárja. Rakovszky ii belügyminiszter fölöslegesnek tartja a törvényben biztosított rendszer szerint Saly Endre indítványát. A nemzetgyűlés elfogadja az eredetizöveget és Sala Endre javaslatát elvetette. A 33. szakasznál Vázsonyi Vilmos szólal föl s módosíttatni kívánja azokat az intézkdéseket, amelyeket az elemi iskola elvégzésének föltételezésénél állítottak le. Az eddigi kereteket szűknek tartja s ezért kivánja a módosítást, így például azokat is be akarja vetetni a választók közé, akiknek nemcsak vitézségi érmük, de Károly csapatkeresetjük van. .r-tis" Lakó Imre és Petrovácz Gyula felszólalás után Várnai Dániel csatlakozik Szabó indítványához. Farkas Tibor indítványozza, hogy szakasz ötödik bekezdését küldjék vissza a bizottságnak újabb megszövegezés végett, nagyon homályos a fogalmazása és nem lehet pontosan megállapítani, hogy tulajdonképpen mit is céloz. Fáy Gyula javasolja, hogy a szakasz első mondatát egészítsék ki néhány szóval, úgy hogy a falusi asszonyoknál is, akik iskoli bizonyítványt ugyan nem szereztek, de egyenlő műveltségűek a négy-hat elemit végzettekkel, megadják a választójogot. Szeder Ferenc a mezőgazdasági munkások érdekében tesz javaslatot, amely szerint akik a a harctéren szolgálatot teljesítettek, azoknál a négy elemi képzettséget vélelmezni kell. Rakovszky Iván belügyminiszter elsősorban megállapítja, hogy a szakaszban nem arról van szó, hogy kiterjesszék, vagy korlátozzák a választójogot, hanem arról, hogy a választói jogosultságot miképpen igazolják. Nincs abban a helyzetben, hogy Farkas Tibor indítványát elfogadja, hozzájárul azonban Fáy Gyula indítványához. Vázsonyi Vilmos egyik benyújtott indítványát és Fáy Gyula módosítását a belügyminiszter elfogadja. A nemzetgyűlés többsége ilyen értelemben határozott. magyar javaslatot lotadtak el a brüsszeli Ezetközi kongresszuson. — Saját tudósítónktól. — Brüsszel, jan. 30. A brüsszeli kereskedelmi kamarai kongresszus két napon át foglalkozott az úgynevezett „területi" védjegyek ügyével, amely Magyarországot isközelről érdekli. Az idegen államok részéről hozott ítéleteknek végrehajtásához magyar részről Auer Pál ,dr. szólt hozzá és azt javasolta, hogy a nemzetközi jogsegély ügyétől választassák külön, nehogy az utóbbinál álló késedelem az előbbi pont megvalósítását veszélyeztesse. Javaslatát az ipari és kereskedelmi coport elfogadta. A közlekedési csoportelhatározta, hogy a nemzeti bizottságok útján megkeresi a kongresszuson képviselt államok kormányait közvetlen vasúti tarifák rendezésének kiépítése tárgyában. Ehhez a ponthoz kapcsolódott a szegedi kamarának Tonelli Sándor dr. által bemutatott javaslata, hogy a kormányok tegyenek sürgős lépéseket a háború óta megszakadt összes vasúti összeköttetések helyreállítására. A kongreszus záróülését Marice Despretnak, a Bantuié de Bruxelles elnökének vezetése alatt tartotta meg. Ezen az ülésen FredJ. Kent, a Nemzetek Szövetsége újjáépítési bizottságának elnöke tartott hosszabb előadást ,,A fegyverszünet utáni idők gazdasági tanulságai" címmel és az egyes bizottságok elnökei előterjesztették jeleülésüket a szakcsoportok működéséről. Végül az elnökség a volt monarchia utódállamai egy-egy képviselőjének módot adott, hogy rövid előadás keretében saját országuk viszonyait megvilágítsák. Magyarország pp-1 helyzetét Gratz Gusztáv dr., a delegáció vezetője ismertette. Elkobozzák Sztambolinszky és Bojadjev 50 millió lévára rugó vagyonát. Szófia, jún. 30. A feljebbviteli törvényszék polgári tanácsa holnap veszi tárgyalás alá az agrárpárti uralom megbuktatásával kapcsolatos ügyeket. A vád az elhunyt Sztambolinszky és Bojadjev volt képviselő törvénytelenül megszerzett javainak elkobzását fogja kívánni, s annak kimondását, hogy az állam javára kobozzák el mindazt a vagyont, amelyet az említettek 1919 és 1923 között szereztek. Azt a vagyont és pénzösszeget, amely Sztambolinszky birtokában volt, több mint 50 millió levára becsülik. A lapok a bírósági döntés kérdésével foglalkozva rámutatnak, hogy Sztamboliszka és Bojadjev, akik az agrárpárt hatalomrajutása idején semmi vagyonnal nem rendelkeztek, hirtelen sokszoros milliomosokká lettek. •aSP"" Gondolatok junius végén. Lent az Alföld tengersik vidékén, csonka hazánk egyetlen megmaradt gazdaságában, mely nemzetünk szegényes életének és jövőjének egyetlen biztosítéka — most folyik az aratás Bárányfelhői kék é t . latt végt.e’rn t*n* gerkini hu ir n zik az arm.yka'íszos álföld!, mely a júniusi nap sütésében selymesen fénylik, mint Ceres istennő kibomlott, szőke haja és benne kacérul mosolyog a búzavirág kékje és a pipacs piros bóbitája. Az ég és föld között vidáman hangzik a szépséges istennő édes-boldog kacagása: a pacsirta éneke. A látóhatáron ott fehérült a falu tornya, feléje szekérút vezet és rajta most tarkaruhás, pozsgásképű lányok és fehéringes, barnaarcú legények jönnek hangos énekszóval — kaszát, sarlót, gereblyét, az aratás szerszámait, hozva magukkal. Aztán megkezdődik a munka. A legények nekilendítik a kaszát, az aranykalászok szárai ércesen csengenek az acél suhintása alatt és a kalászerdő rendre ledől a tarlóra. A marokszedő lányok keresztbe kötik a kalászokat és amott a keményre vert szérűn lassan, de egyre magasabban domborul fa felé az osztag. Mellette áll a gazda, érdes tenyerében szétmorzsol néhány kalászt és vizsgálja, hogy elég nehéz és acélos-e a magja? Elégedetten mosolyog a szema és sóhajtva néz az osztagra azzal az áhitatos kívánsággal, bár minél magasabbra emelkednék a kévék sora az ég felé, ahonnan jó minden áldás ... A szérű mellett sűrűn nyújtogatja hosszú nyakát a föld mélyibe a gémesküt, hogy hős itallal oltsa a dolgos nép szomját. Munka közben meg-megáll kis pihenőre a fáradt legény- és leányhad és ha olykor tikkadtan sóhajtva az égre tekint, ámulva látja ott a hirtelen megjelent délibábot, mely álmainak hű mását mutatja: a még nagyobb kalásztengert, mezőt, nyájat, erdőt, szebb falut és magasabb tornyot ... .4 csábító ígéretre újalt kedvvel folytatják a munkát és ajkukon megszólal a világ legszebb nótája, a magyar dal. Mély kíséretül ritmikusan búg hozzá a cséplőgép . .. Nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy metaforikusan ugyanezt a képet lássuk most az iskolákban. Ott is aratás folyik most. Amit hét hónapt folyamán a tanulók lelkébe vetettek a tanárok és amit ez idő alatt a zsenge lelkek munkáltak rajta, annak termését most szedik számba és arról ki is adják a számadást. Amelyik gazda jól megmivelte földjét és ősztől-nyárig szorgosan munkálta, ápolta, ha vált rajta Isten áldása, bízvást számíthat bőr termésre. A diák is, ha fogékony talajra hullottak lelkében a tanárok oktatásai és ha ki-ki a maga fáradságos munkájával is iparkodott növelni a lelkéből kisarjadó ismeretcsírákat, akkor jogosan remélheti-várhatja, hogy az aratási napon elismerő és jutalmazó számadást fog kapni. Amelyik diák így dolgozott, annak szemetükrében ugyanazt a bárányfelhős kik eget búzavirágos és pipacsos kalásztengert és délibábos képet láthatni, mint amelyet előbb fölidéztünk és bizonyos az is, hogy a szorgalmas diák fülében most szintén az öröm pacsirta-éneke cseng. A jó gazda megérdemli a bő aratást, a szorgalmas diák a jó bizonyítványt. De vannak rossz gazdák és rossz diákok is. Ezeknek szomorú aratásuk lesz mostan. Mégse csüggedjenek, még kevésbé essenek kétségbe. Minden évben van új vetés, új munka és új aratás is. Aki rossz munkát végzett az idén, okuljon belőle és jóvá teheti jövőre. Hiszen a diákok még igen fiatalok, a legtöbben még gyermekek. A munka és tanulás java még előttünk van. De egyet jól jegyezzenek meg a fiatal lelkek. Az életben mindent lehet pótolni, csak egyet nem: a haszontalanul elfecsérelt időt. Az idő az a mesebeli kékmadár, mely hozza a sikert, a boldogságot, a dicsőséget. De ezt a madarat meg kell fogni. Aki nem tudta vagy elmulasztotta megfogni, annak üresen marad a marka. ÉS az elrepült idő, a kékmadár, nem jö vissza többé... Még egyet kötünk ifjúságunk lelkére. Az alföldi rónán arató dolgos magyar nép fölött most a délibáb lebeg, mely szimbolikus képe az ő vágyainak: — a műveit magyar ifjúságnak is kell, hogy legyen egy délibábja, mely folyton ott lebegjen lelkének horizontja fölött: a régi, az egész, a boldog Magyarország. Amig vissza nem szerezzük elrabolt hazánkat, mindig szegények leszünk és mindig fájni fog a szivünk-Magyar diákok, ne feledjétek, hogy ezt a mindnyájuk délibábját nektek minél előbb Valósággá kell tennetek. Váry Rezső. 3 Dosztojevszkij: Fehér éjszakák 160 oldal, finom papiroson, ára 24.500 kor. Kapható a budapesti Ikírlap könyvkereskedésében, VIII., József-körút 5.