8 Órai Ujság, 1925. szeptember (11. évfolyam, 196-219. szám)

1925-09-02 / 196. szám

# ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egy hónapra 40.000 korona, negyedévre 120.000 korona. Egy szám ára kedd kivételével 2000 K, kedden 3000 K Külföldre az előfizetés kétszeresét számítjuk.­ Ara Ausztriában hétköznap 2000 osztr. korona, vasárnap 2500 osztr. korona Felelős szerkesztő: Dr. NADANYI EMIL SZERKESZTŐSE: VIIL, RÖ­KK SZILÁRD* UTCA 4. SZÁM Telefon: József 105—00, J. 105—01, J. 105—02. KI­ADÓHIVATAL: VIIL KER.. JÓZSEF KÖRÚT 5. SZÁM Telefon: József 43, J. 53, J. 63, József 23—84. Budapest A kispészek becsülete. Az új kenyértípus, mely az első lé­pés legelemibb közszükségleteink ma­gas árának letöréséhez, ötezerkétszáz koronás árban kerül forgalomba. Va­lóban a kenyér áránál kell kezdeni a drágaság lemorzsolását, mert ez jelenti azt a archimedesi pontot, amelyről a megfelelő intézkedések csigasorával ki­­kell emelni bűnös munkájából az ár­drágítás uzsoráját. De az új kenyér típus­ára, ötezerkétszáz koronás össze­gével, emlékeztet bennünket a mi kisebb pénzegységeink hiányára is és arra a meglehetős nagy könnyelműsé­günkre, hogy kisebb bankjegyeink ér­tékét még mindig számításon kívül hagyjuk. Az ötezer koronán felüli „kétszáz korona” juttatja eszünkbe, hogy kisebb pénzértékeinkkel milyen régóta nem számolunk. Kinek van száz koronája? Nem is szólva a kisebb pénzjegyekről. Ki tud visszaadni kisebb pénzneme­ket? Ki kalkulál még száz koronák­ban? Az új kenyértípus két darab száz­koronásnak is meg tudta találni az ér­tékét. Vájjon nem volna-e idejénvaló, hogy e példa egész közgazdasági éle­tünkben impulzust adjon kisebb pénz­nemeink megbecsülésére és egy olyan reformra, amely a kispénznek mellő­zésében elherdált mérhetetlen értéke­ket állítja vissza jelentőségébe. Nincs példa rá sehol a világon, hogy oly könnyedséggel tenné túl magát a köz­­gazdasági élet a kis pénznemek értéke­lésén, mint ahogy mi cselekedtük és ahogy ez szokásunkká vált és utas ma­radt m­a is, noha pénzünknek már sta­bil értéke van. Az olasz öt centesimo a mi pénzünk szerint mindössze százhar­minc korona, de annak vásárlóereje van, érték, amelyért értéket adnak. Mi még mindig ott­­tartunk, hogy az ezer koronást tekintjük legkisebb pénzegy­ségünknek és úgy dobjuk el magunk­tól, mint a fillért. Igen jelentős ered­ménye volna annak, ha ebből a duhaj gavallérkodásból már kijózanítanánk gazdasági életünket. Itt az ideje, hogy visszaállítsuk fontos szerepébe és be­csületes értékébe a kisebb pénzeket, hogy nálunk is, a pénz forgalmában, legalább annyi értékük legyen, mint a megfelelő külföldi kis pénznemeknek. A mérvadó köröknek gondolkozniuk kell ezen. Hiszen ha a kisebb pénz­nemeknek visszaadjuk régi jelentősé­güket, ezzel nemcsak gazdasági éle­tünknek egy léha gesztusát szüntetjük meg, de igen nagy értékeket ragadunk ki ezzel az árdrágítás karmaiból. A magyar józan gondolkodás közmondá­saiban is nagy becsületet adott mindig a kis pénzek erejének. „Aki a krajcárt nem becsüli, a forintot nem érdemli.” „Krajcárból lesz a forit.” Így tanultuk boldog hajdanán. De azt semmiféle bölcsesség soha sem fogja tanítani, hogy olyan gazdálkodásból is lesz va­lami, amely az ezer koronásnál kisebb pénzeket kihagyja a számításból és megveti, kidobálva értékét gazdasági életünkből, mint a szemetet. . w4n Ára 2000 korona,­­ 7 .,7 Holnap délután folytatják a drágasági ankétet. Pár nap múlva forgalomba kerül az altipusú olcsó kenyér. 5300 korona körül lesz az ára.­­ A pékipartestület már készíti a kalkulációkat. — A pékek egy része nem bízik az új kenyér sike­rében. — 25 hatósági étkezőt állítanak föl. A tegnap délután megtartott első drága­­sági ankét máris fontos eredménnyel vég­ződött a sütő­ipar testület vezetősége új, olcsó kenyértípus bevezetésére határozta el magát, amelyet tegnap bemutatott Vass József népjóléti miniszternek. A miniszter, aki tegnap már ezt a kenyeret ette vacso­rájához, igen ízletesnek találta a bemuta­tott ui lipusú kenyeret, amely 50 százalék­ban egyes rozslisztből és 50 százalékban hatos búzalisztből készül és emlékeztet a háború előtt fogyasztott barna kenyérre, minőségileg azonban sokkal jobb annál. Az ui kenyér árát hozzávetőleges kalkuláció alapján a tegnapi artkéton 5200—5400 ko­ronában jelölték meg a pékmesterek, amely ár a mostanában leginkább fogyasz­tott félbarna kenyér árával szemben mint­egy ezer koronás olcsóbbodást jelent kilón­ként. Ha tehát az a kenyér a gyakorlatban csakugyan beválik, ez közel 20 percentes mer­ta­karít­ást jelenthet a fogyasztó közön­ségnek a legfontosabb élelmicikk, a kenyér beszerzésénél. A tegnapi drágasági ankéten lefolytatott tanácskozások alapján arról volt szó, hogy a pékmesterek megbízottai ma délig Vass József népjóléti miniszterhez beadják kal­kulációjukat az új típusú kenyérre. Ma délig ez nem történt meg, ellenben meg­jelent egy másik pékmester, aki azt az ajánlatot terjesztette a népjóléti miniszter elé, hogy hajlandó négyes búzalisztből kilogram­­monként 5300 koronáért előállítani kenyeret. Nagyon természetesen, ajánlatát a népjóléti miniszter ad nótám vette, de a döntést fen­­tartotta magának arra az időre, amikor a többi pékektől is beérkeznek az ajánlatok. Érdeklődtünk a­­sütőipartestület vezető­ségénél aziránt, történt-e már intézkedő,­ arra nézve, hogy a sütőipar az uj tipusú kenyeret bevezesse és hogy mikor várható annak forgalomba hozatala? Deutsch Mór, a sü­tőipartestület elnöke a következőket mondotta munkatársunknak: — A tegnapi ankéten bemutatott ui ke­­nyértilms­pórágát teljes mértékben el­ismerte Vass miniszter, aki kifejezésre is juttatta, hogy méltányolja a sütőipartestül­­et készségét, hogy nem zárkózik el az új típusú olcsó kenyér készítésétől. Most ké­szítjük a pontos kalkuláció­kat az uj ke­nyér megállapítandó árára vonatkozólag és­­ha ez megtörtént, azt bemutatjuk a mi­nisztériumnak, amelynek jóváhagyása után körlevélben értesítem az ipartestedet tag­jait az új kenyértípus forgatombahozásáról. Egy-két nap múlva már forgalomba kerül az új kenyér, amely a félbarna kenyérnél alig valamivel barnább csak, ellen­ben igen kitűnő ízű és ami a fő­ előállítása lényegesen olcsóbb. A sütőmesterek kötelezettséget vállal­— Salai tudósítónktól. U­tak arra, hogy mindannyian egyes rozslisztből és 6-os búzalisztből készí­tik az uj kenyeret és így a közönség garanciát kap arra,­­hogy bármely péknél is vásárolja az uj kenyeret, egyforma minőségű lesz az. A ma végzett kalkulációk a­lapján 5300 korona körül mozog majd az új kenyér ára, amelynek alkalmas elnevezésén most gon­dolkozunk. Tegnap javasoltuk a „Vass­­kenyér“ elnevezést, a miniszter azonban nem fogadta el ezt a propozíciót és más elnevezést kíván.­­ Szóba került tegnap a sütemény ára is, azonban a megejtett kalkulációk azt mutatták, hogy a fehérsütemény ára ez idő szerint nem szállítható le, csak a lisztárak további csökkenése esetén. A sütőiparosok a zsemlét általában 600, kivételesen a kisebb súlyúakat egyes mes­terek 500 koronáért adják tovább és igy kétségtelen, hogy a kisfogyasztásban, különösen a ven­déglőkben és kávéházakban ma is ér­vényben lévő nyolcszáz , sőt ezer­­koronás árak nem tarthatók fenn. Valószínű, hogy ez árak leszállítását a kávésokkal és vendéglősökkel tartandó an­kéten fogják majd megbeszélni. A sütő ipartest­ület vezetősége, mint lát­ható, nagyon bízik az új kenyértípus be­vezetésének sikerében, információink sze­rint azonban a pékek között etekintetben megoszlanak a vélemények és vannak mesterek, akik azt mondják, hogy az új kenyértől nem várnak sokat. Tulajdon­­képpen — mondják ezek a mesterek —■ az új típus nem­ egyéb, mint a bábom előtt fogyasztott barna kenyér, amelynek sütését az utóbbi években a pékek azért szüntették meg, mert nem fogyott. A közönségnek nem kellett a barna­kenyér és tartanak tőle, hogy a mostani új olcsó kenyér sem talál majd fogyasz­tókra. A közönség — mondják — úgy vé­lekedik, hogy ha már nem tud elég húst enni a húsárak magas volta miatt, akkor legalább jó kenyeret akar kapni, és most sem fog rászokni az új barnakenyér-típusra. Megjegyezték még, hogy ez az új típus sem lehet minden péknél egyforma, mert az azonos liszt is más minőségű, ha más ma­lomban őrlik. Nem tartjuk indokoltnak ezeket az aggo­dalmakat részben azért, mert a közönség ízlése nem olyan válogatás ma, mint volt a háború előtt, de mert az u.i kenyérről egybehangzóan mondott jó vélemények bi­zonyára érdeklődést fognak kelteni az új kenyér iránt, amelynek minőségében csak alig észrevehető eltérések lehetnek, ha a pékek csakugyan betartják a megállapított lisztfajták felhasználására vonatkozólag tett ígéreteiket. Holnap délután a kávésokkal és a vendéglősökkel tárgyal Vass József miniszter. A kenyérárak után a drágasági ankét­­során a vendéglői és kávéházi árak revíziója kerül sorra. A kávésok és vendéglősök ipartestületeivel a holnap délután öt óra­kor folytatandó ankétem tárgyal a kor­­mány, amely, mint azt már közöltük, be­szerezte a vendéglő és kávéházi árak ala­kulására vonatkozó adatait és holnap ezeknek az áraknak a mérsékléséről lesz szó. A kormány adatai szerint a polgári ven­déglők, éttermek és kávéházak árai között olyan differenciák állanak fenn hasonló ételeknél,­­ amelyeknek nivellálására van van szükség, aránytalan különbségek mutatkoznak , egyes árak között az ugyanabba­­az osztályba sorozott vendéglőknél és kávéházaknál is. , A holnapi ankéten a kormány­ képvi­selői végig fognak menni a vendéglői és kávéházi árlistán és behatóan felülvizs­gálják a felszámított árak helyességét. Ez alkrifc**W*3 ismét szba kerül a terv­bevett ha* i ff _l­atközőüzemek kérdése is, amelyeknek felállítására a kor­mány el van határozva, hogy a ven­déglői árak magasságát a verseny út­ján lehessen leszorítani és amelyeknek létesítése kétségtelenül rend­­kívül fontos volna a drágaság tők­ét leg­súlyosabban nyögő középosztály létfen­­tartásának megkönnyítése szempontjából. Nemcsak a főváros különböző kerületeiben, hanem a vidék nagy városaiban is sor kerül hasonló étkeztetési üzemek létsítésére, ahol a­ beszerzett adatok szerint sokszor még a fővárosi áraknál is magasabb árakat szárítttanak a vendéglők. . A tervei szerint egyelőre huszonöt ilyen hatósági étkezőüzemet állítanának fel, még ped­ig a főváros­ban kerületenkint kettőt, vagyis ösz­­szesen húszat, a vidéken pedig ötöt. Vallásos meggyőződése és hazfia.” érzése sugallatára örömmé­ fog­adja a tisztséget, mert meggyőződése hogy az országot a gazdasági szanálás mellett a lelkek gyó­gyításának munkáidnál leht valóban talpra­állítani. Ez pedig csak a valláserkölcsi alanon való minél erősebb munkával

Next