8 Órai Ujság, 1925. szeptember (11. évfolyam, 196-219. szám)
1925-09-02 / 196. szám
# ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egy hónapra 40.000 korona, negyedévre 120.000 korona. Egy szám ára kedd kivételével 2000 K, kedden 3000 K Külföldre az előfizetés kétszeresét számítjuk. Ara Ausztriában hétköznap 2000 osztr. korona, vasárnap 2500 osztr. korona Felelős szerkesztő: Dr. NADANYI EMIL SZERKESZTŐSE: VIIL, RÖKK SZILÁRD* UTCA 4. SZÁM Telefon: József 105—00, J. 105—01, J. 105—02. KIADÓHIVATAL: VIIL KER.. JÓZSEF KÖRÚT 5. SZÁM Telefon: József 43, J. 53, J. 63, József 23—84. Budapest A kispészek becsülete. Az új kenyértípus, mely az első lépés legelemibb közszükségleteink magas árának letöréséhez, ötezerkétszáz koronás árban kerül forgalomba. Valóban a kenyér áránál kell kezdeni a drágaság lemorzsolását, mert ez jelenti azt a archimedesi pontot, amelyről a megfelelő intézkedések csigasorával kikell emelni bűnös munkájából az árdrágítás uzsoráját. De az új kenyér típusára, ötezerkétszáz koronás összegével, emlékeztet bennünket a mi kisebb pénzegységeink hiányára is és arra a meglehetős nagy könnyelműségünkre, hogy kisebb bankjegyeink értékét még mindig számításon kívül hagyjuk. Az ötezer koronán felüli „kétszáz korona” juttatja eszünkbe, hogy kisebb pénzértékeinkkel milyen régóta nem számolunk. Kinek van száz koronája? Nem is szólva a kisebb pénzjegyekről. Ki tud visszaadni kisebb pénznemeket? Ki kalkulál még száz koronákban? Az új kenyértípus két darab százkoronásnak is meg tudta találni az értékét. Vájjon nem volna-e idejénvaló, hogy e példa egész közgazdasági életünkben impulzust adjon kisebb pénznemeink megbecsülésére és egy olyan reformra, amely a kispénznek mellőzésében elherdált mérhetetlen értékeket állítja vissza jelentőségébe. Nincs példa rá sehol a világon, hogy oly könnyedséggel tenné túl magát a közgazdasági élet a kis pénznemek értékelésén, mint ahogy mi cselekedtük és ahogy ez szokásunkká vált és utas maradt ma is, noha pénzünknek már stabil értéke van. Az olasz öt centesimo a mi pénzünk szerint mindössze százharminc korona, de annak vásárlóereje van, érték, amelyért értéket adnak. Mi még mindig otttartunk, hogy az ezer koronást tekintjük legkisebb pénzegységünknek és úgy dobjuk el magunktól, mint a fillért. Igen jelentős eredménye volna annak, ha ebből a duhaj gavallérkodásból már kijózanítanánk gazdasági életünket. Itt az ideje, hogy visszaállítsuk fontos szerepébe és becsületes értékébe a kisebb pénzeket, hogy nálunk is, a pénz forgalmában, legalább annyi értékük legyen, mint a megfelelő külföldi kis pénznemeknek. A mérvadó köröknek gondolkozniuk kell ezen. Hiszen ha a kisebb pénznemeknek visszaadjuk régi jelentőségüket, ezzel nemcsak gazdasági életünknek egy léha gesztusát szüntetjük meg, de igen nagy értékeket ragadunk ki ezzel az árdrágítás karmaiból. A magyar józan gondolkodás közmondásaiban is nagy becsületet adott mindig a kis pénzek erejének. „Aki a krajcárt nem becsüli, a forintot nem érdemli.” „Krajcárból lesz a forit.” Így tanultuk boldog hajdanán. De azt semmiféle bölcsesség soha sem fogja tanítani, hogy olyan gazdálkodásból is lesz valami, amely az ezer koronásnál kisebb pénzeket kihagyja a számításból és megveti, kidobálva értékét gazdasági életünkből, mint a szemetet. . w4n Ára 2000 korona, 7 .,7 Holnap délután folytatják a drágasági ankétet. Pár nap múlva forgalomba kerül az altipusú olcsó kenyér. 5300 korona körül lesz az ára. A pékipartestület már készíti a kalkulációkat. — A pékek egy része nem bízik az új kenyér sikerében. — 25 hatósági étkezőt állítanak föl. A tegnap délután megtartott első drágasági ankét máris fontos eredménnyel végződött a sütőipar testület vezetősége új, olcsó kenyértípus bevezetésére határozta el magát, amelyet tegnap bemutatott Vass József népjóléti miniszternek. A miniszter, aki tegnap már ezt a kenyeret ette vacsorájához, igen ízletesnek találta a bemutatott ui lipusú kenyeret, amely 50 százalékban egyes rozslisztből és 50 százalékban hatos búzalisztből készül és emlékeztet a háború előtt fogyasztott barna kenyérre, minőségileg azonban sokkal jobb annál. Az ui kenyér árát hozzávetőleges kalkuláció alapján a tegnapi artkéton 5200—5400 koronában jelölték meg a pékmesterek, amely ár a mostanában leginkább fogyasztott félbarna kenyér árával szemben mintegy ezer koronás olcsóbbodást jelent kilónként. Ha tehát az a kenyér a gyakorlatban csakugyan beválik, ez közel 20 percentes mertakarítást jelenthet a fogyasztó közönségnek a legfontosabb élelmicikk, a kenyér beszerzésénél. A tegnapi drágasági ankéten lefolytatott tanácskozások alapján arról volt szó, hogy a pékmesterek megbízottai ma délig Vass József népjóléti miniszterhez beadják kalkulációjukat az új típusú kenyérre. Ma délig ez nem történt meg, ellenben megjelent egy másik pékmester, aki azt az ajánlatot terjesztette a népjóléti miniszter elé, hogy hajlandó négyes búzalisztből kilogrammonként 5300 koronáért előállítani kenyeret. Nagyon természetesen, ajánlatát a népjóléti miniszter ad nótám vette, de a döntést fentartotta magának arra az időre, amikor a többi pékektől is beérkeznek az ajánlatok. Érdeklődtünk asütőipartestület vezetőségénél aziránt, történt-e már intézkedő, arra nézve, hogy a sütőipar az uj tipusú kenyeret bevezesse és hogy mikor várható annak forgalomba hozatala? Deutsch Mór, a sütőipartestület elnöke a következőket mondotta munkatársunknak: — A tegnapi ankéten bemutatott ui kenyértilmspórágát teljes mértékben elismerte Vass miniszter, aki kifejezésre is juttatta, hogy méltányolja a sütőipartestület készségét, hogy nem zárkózik el az új típusú olcsó kenyér készítésétől. Most készítjük a pontos kalkulációkat az uj kenyér megállapítandó árára vonatkozólag ésha ez megtörtént, azt bemutatjuk a minisztériumnak, amelynek jóváhagyása után körlevélben értesítem az ipartestedet tagjait az új kenyértípus forgatombahozásáról. Egy-két nap múlva már forgalomba kerül az új kenyér, amely a félbarna kenyérnél alig valamivel barnább csak, ellenben igen kitűnő ízű és ami a fő előállítása lényegesen olcsóbb. A sütőmesterek kötelezettséget vállal— Salai tudósítónktól. Utak arra, hogy mindannyian egyes rozslisztből és 6-os búzalisztből készítik az uj kenyeret és így a közönség garanciát kap arra,hogy bármely péknél is vásárolja az uj kenyeret, egyforma minőségű lesz az. A ma végzett kalkulációk alapján 5300 korona körül mozog majd az új kenyér ára, amelynek alkalmas elnevezésén most gondolkozunk. Tegnap javasoltuk a „Vasskenyér“ elnevezést, a miniszter azonban nem fogadta el ezt a propozíciót és más elnevezést kíván. Szóba került tegnap a sütemény ára is, azonban a megejtett kalkulációk azt mutatták, hogy a fehérsütemény ára ez idő szerint nem szállítható le, csak a lisztárak további csökkenése esetén. A sütőiparosok a zsemlét általában 600, kivételesen a kisebb súlyúakat egyes mesterek 500 koronáért adják tovább és igy kétségtelen, hogy a kisfogyasztásban, különösen a vendéglőkben és kávéházakban ma is érvényben lévő nyolcszáz , sőt ezerkoronás árak nem tarthatók fenn. Valószínű, hogy ez árak leszállítását a kávésokkal és vendéglősökkel tartandó ankéten fogják majd megbeszélni. A sütő ipartestület vezetősége, mint látható, nagyon bízik az új kenyértípus bevezetésének sikerében, információink szerint azonban a pékek között etekintetben megoszlanak a vélemények és vannak mesterek, akik azt mondják, hogy az új kenyértől nem várnak sokat. Tulajdonképpen — mondják ezek a mesterek —■ az új típus nem egyéb, mint a bábom előtt fogyasztott barna kenyér, amelynek sütését az utóbbi években a pékek azért szüntették meg, mert nem fogyott. A közönségnek nem kellett a barnakenyér és tartanak tőle, hogy a mostani új olcsó kenyér sem talál majd fogyasztókra. A közönség — mondják — úgy vélekedik, hogy ha már nem tud elég húst enni a húsárak magas volta miatt, akkor legalább jó kenyeret akar kapni, és most sem fog rászokni az új barnakenyér-típusra. Megjegyezték még, hogy ez az új típus sem lehet minden péknél egyforma, mert az azonos liszt is más minőségű, ha más malomban őrlik. Nem tartjuk indokoltnak ezeket az aggodalmakat részben azért, mert a közönség ízlése nem olyan válogatás ma, mint volt a háború előtt, de mert az u.i kenyérről egybehangzóan mondott jó vélemények bizonyára érdeklődést fognak kelteni az új kenyér iránt, amelynek minőségében csak alig észrevehető eltérések lehetnek, ha a pékek csakugyan betartják a megállapított lisztfajták felhasználására vonatkozólag tett ígéreteiket. Holnap délután a kávésokkal és a vendéglősökkel tárgyal Vass József miniszter. A kenyérárak után a drágasági ankétsorán a vendéglői és kávéházi árak revíziója kerül sorra. A kávésok és vendéglősök ipartestületeivel a holnap délután öt órakor folytatandó ankétem tárgyal a kormány, amely, mint azt már közöltük, beszerezte a vendéglő és kávéházi árak alakulására vonatkozó adatait és holnap ezeknek az áraknak a mérsékléséről lesz szó. A kormány adatai szerint a polgári vendéglők, éttermek és kávéházak árai között olyan differenciák állanak fenn hasonló ételeknél, amelyeknek nivellálására van van szükség, aránytalan különbségek mutatkoznak , egyes árak között az ugyanabbaaz osztályba sorozott vendéglőknél és kávéházaknál is. , A holnapi ankéten a kormány képviselői végig fognak menni a vendéglői és kávéházi árlistán és behatóan felülvizsgálják a felszámított árak helyességét. Ez alkrifc**W*3 ismét szba kerül a tervbevett ha* i ff _latközőüzemek kérdése is, amelyeknek felállítására a kormány el van határozva, hogy a vendéglői árak magasságát a verseny útján lehessen leszorítani és amelyeknek létesítése kétségtelenül rendkívül fontos volna a drágaság tőkét legsúlyosabban nyögő középosztály létfentartásának megkönnyítése szempontjából. Nemcsak a főváros különböző kerületeiben, hanem a vidék nagy városaiban is sor kerül hasonló étkeztetési üzemek létsítésére, ahol a beszerzett adatok szerint sokszor még a fővárosi áraknál is magasabb árakat szárítttanak a vendéglők. . A tervei szerint egyelőre huszonöt ilyen hatósági étkezőüzemet állítanának fel, még pedig a fővárosban kerületenkint kettőt, vagyis öszszesen húszat, a vidéken pedig ötöt. Vallásos meggyőződése és hazfia.” érzése sugallatára örömmé fogadja a tisztséget, mert meggyőződése hogy az országot a gazdasági szanálás mellett a lelkek gyógyításának munkáidnál leht valóban talpraállítani. Ez pedig csak a valláserkölcsi alanon való minél erősebb munkával