8 Órai Ujság, 1925. december (11. évfolyam, 272-295. szám)

1925-12-17 / 285. szám

CSÜTÖRTÖK 2. OLDAL" Az egyik rokonhoz a kis Kató ugyanis azt a kérdést intézte: — Karácsonykor iigye elhozzátok hozzám apukát és anyukát !... A körülálló ápolónők és az ott tartózkodó or­vosok megindultál! fordították el fejüket ennél a jelenetnél. Hajdú Kató még semmit sem tud a közvetlen négy hozzátartozójának haláláról és szerény hangon folytatja kérdezősködését: — Szeretném már látni apukát, azonkívül Bandi és Juci el fog jönni meglátogatni, ugye ? A szörnyű valóságot megmondani senkinek sincs elég ereje, és Hajdú Kató csak akkor fog tudtára ébredni a szörnyű valóságnak, ha majd a kórházat elhagyhatja. Mint ismeretes Hajdú Kató szemevilágát örökre elvesztette és nagy­bátyja, Hajdú Lajos postamester fog nevelteté­séről gondoskodni. ó Raiu­st. 1925 DECEMBER 17 . Egyhónapi fogház a fővárosi tisztikar megrágalmazásáért Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselő bocsánatot kért, ezért a vádat ellene elejtették . A másik vádlottat, Pásztort bűnösnek mondották ki (Saját tudósítónktól.) Kéthly Anna­ nem­zetgyűlési képviselő és Pásztor Imre ma­gántisztviselő még 1922. novemberében a szociáldemokrata pártnak egy gyűlésén be­szédet tartottak, melynek a fővárosi tiszti­kart sértő tartalma miatt mindkettőjük ellen megindult az eljárás hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége címén. Kéthly Anna idő­közben sajnálkozását fejezte ki az általa mondottak miatt. Ennek alapján elejtették a vádat vele szemben. Pásztor Imre szakszervezeti tisztviselő ügyét ma tárgyalta a Töreky-tanács. Pász­tor a vádra vonatkozólag kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Esze ágában sem volt a tisztviselőket , sérteni beszédé­vel. Ő csak arra akart rámutani, hogy a főváros túltengő adminisztrációja folytán jutott abba a helyzetbe, hogy a közalkal­mazottak szám­ára nincse pénze. Nem állí­totta ezzel azt, hogy azért nincs pénz, mert a tisztviselők ellopják. Ha mégis sértve érezné magát beszédének e kitételei miatt valaki, hajlandó bocsánatot kérni. — Pedig igenis, azt lehet kiérezni az ön beszédéből, — állapítja meg az elnök — hogy a fővárosi tisztviselők kezén tűnnek el a pénzek. A vádlott ismételten kijelenti, hogy nem ezt akarta mondani és ismételten bocsána­­tot kér. A bíróság ezután kihallgatta dr. Széhly­­ Lajos rendőrkapitányt, aki elmondotta, hogy annak idején ő volt a hatósági biztos, je­gyezte Pásztor beszédét, melynek olyan be­állítása volt, mint ahogy a kir. ügyészség vádirata mondja. Miskolczy kir. ügyész indítványozta ez­után, hogy a bíróság adjon módot ennek a vádlottnak is, hogy a főváros polgármestere előtt bocsánatot kérjen és esetleg így vissza­vonják a felhatalmazást. A bíróság azonban ezt az indítványt el­utasította azzal, hogy vádlottnak bőven volt ideje erre, még­sem tette meg. A perbeszédek elhangzása után a tör­­vényszék bűnösnek mondotta ki Pásztor Imrét rágalmazás vétségében és ezért őt egyhónapi fogházra és kétmillió korona pénzbüntetésre ítélte. Súlyosbító körül­ménynek vette a bíróság, hogy a beszéd na­gyobb nyilvánosság előtt hangzott el és hogy az izgatás határát érintette. Úgy a vádhatóság képviselője, mint az elítélt fel­lebbeztek. | LEGÚJABB HITELRENDSZER! | 1 Hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett lehetővé tegyem a­­ közönségnek 1 1 karácsonyi és téli szükségleteinek olcsó beszerzését feltétlen hitelképes egyé­­lj|­i neknek a kirakati árakban 4 havi hitelt nyújtok, még pedig oly­ 11 1 képpen, hogy a vásárlás alkalmával az összeg 25 °/­ -a fizetendő, a fenmaradó­­ összeg pedig 4 egymásután következő havi részletben űzethető. | A Karácsonyi olcsó árusítást már e héten megkezdtem ! a következő cikkekből | Férfiöltönyök, férfi- és női télikabátok (méret után is), szőrmebundák, leg- % 1 finomabb angol ruhaszövetek, saját készítményű férfi- és női fehérnemű 11 I (méret után is) ebédlő- és futószőnyegek, ágyterítők és sezlontakarók, japon, 1 1 crep de chine, crep tatén, georgette és egyéb selyemáruk, ruhabársonyok,­­ batisztschiffen, angin, damasztáruk, cipők stb. I 1 Tisztelettel kérem kirakataim szíves megtekit­­sét, mely alkalommal a t. vevő- I I | közönség meggyőződhetik, hogy dacára a nyújtandó hitelnek, csakis s | a legolcsóbb készpénzárakat számítom. 11 il “2.13és Havas László divatháza il t | ^ át i«(w^ ­ Megkezdték báró Petrichevich sorozatos pereinek tárgyalását Ma Tury Lajos, a Magyarság munkatársa, a Bethlen-udvar épít­kezéséről írott cikke miatt állott a bíróság előtt — A vádlott azzal védekezett, hogy csak az államtitkár szakértelmének hiányát állította — Az ügyész az anyagi vonatkozású részek valótlanságát bizonyítottnak tekinti Holnap dönt a bíróság a bizonyítás kiegészítése felett (Saját tudósítónktól.) Azoknak a táma­dásoknak során, amelyeket a Magyarság Petrichevich-Horváth Emil báró népjóléti államtitkár ellen intézett, a Bethlen-udvar felépítésével kapcsolatban Tury Lajos hír­lapíró is cikket írt a Magyarság ez évi július 31-iki számában „A Bethlen-udvar 17 mil­liárd helyett 42 milliárd koronába került“ címen. Cikkében durva támadást intéz Petri­­chevich-Horváth Emil báró ellen és részlete­sen foglalkozva a Bethlen-udvar építési költ­ségeivel, többek között azt írta az államtit­kárról, hogyha nem ő lenne az építési akció vezetője, akkor ebből a pénzből, amelyből eddig kétezer lakást építettek, ötezer lakást lehetett volna építeni. Megemlíti a cikkben azt is, hogy Szörényi-Reischl Ferenc idejé­ben egészen máskép folytak az ügyek, mert dacára annak, hogy Szörényi-Reischl kezén milliárdok fordultak meg, ő mégsem vett egy tucat bérházat. Sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége címén indult meg Tury Lajos ellen a cikk miatt az eljárás és a büntetőtörvényszék Z­öre­­g-tanácsa mára tűzte ki ez ügyben az első tárgyalást, amelyen Petrichevich-Hor­­váth Emil báró népjóléti államtitkár is meg­jelent. A közvádat Baróthy Pál dr. kir. fő­ügyész képviselte. A vádirat ismertetése után az elnök min­denekelőtt azt a kérdést intézi a vádlotthoz, mit akart megírni tulajdonképen Petriche­vich-Horváth államtitkárról? — Azt akartam megírni — válaszolja a vádlott, — hogy a Bethlen-udvar sokkal többe került az államnak, mint amennyibe szabad lett volna kerülnie. A BETHLEN-UDVAR ÜGYE. Elnök : De milyennek akarta ön feltün­tetni az építkezés kapcsán az államtitkár úr tevékenységét? — Én — válaszolja a vádlott —­ alig érintettem cikkemben az államtitkár úr sze­mélyét, nem is ő ellene irányult cikkem, hanem csak az állami építkezések rendszere ellen. Elnök: De hiszen ön maga írja itt cikké­ben, hogy 17—18 milliárdba kerülhetett volna csak az építkezés, mégis 42 milliárd­­b­a kerül. Itt valami hiba van a kréta körül. Ön írta meg, hogy Petrichevich-Horváth államtitkár vezetése mellett sokkal többe került, mint amennyibe kerülnie szabad lett volna és hogy egészen másképpen­ festene ez az építkezés, ha lelkiismeretes vezetés mellett más vezetők alatt történt volna. — Ismétlem — válaszolja a vádlott ■—, én azt tartom, hogy Petrichevich-Horváth állam­titkár felelős azért, hogy 25 mil­liárddal többe került a Bethlen-udvar építkezése az állam­nak. — De mire célzott ön — folytatja a kér­déseket az elnök — azzal a kijelentésével, hogy Szőnyi-Reischl Ferenc nem vett 12 bérházat? Hát ha Reischl nem vett, akk­or ki vett ön szerrint? Meinl-kávé 5, 10 15 és 20 kg-os postacsomagokat, rizs és cukor kivételével, bérmentőt szállítunk vidékre. Tury vádlott: Bővebb mondanivalóm e részletnél nincs............. — Szóval megtagadja a vallomást ? — kérdi az elnök. , — Nem tagadom meg­­— feleli a vádlott —, de nem óhajtok erre válaszolni. Én csak azt mondhatom, hogy az államtitkár úr nevét ezzel a részlettel­­,kapcsolatban meg sem említettem, nem tudom tehát, hogy mi ok­ból állítja a vádhatóság, hogy én az állam­titkár urat értettem az alatt, mint aki egy tucat házat vásárolt? —­ Mit értett az alatt —­ folytatja a­ kérdé­­seeet az elnök — hogy ha az államtitkár úr nem lenne az építkezések élén, akkor kétezer lakás árából ötezer lakást lehetett volna épí­teni? Mi az értelme ön szerint ennek? — Az — válaszolja most Tury —­ahogy én nem tartottam tisztakezű embernek az állam­titkár urat. De ki kell jelentenem mégis, ezen a helyen, hogy én nem a trethlen-adikír épít­kezésével kapcsolatban állítottam ezt róla. Elnök: De hiszen az ön által írottakból éppen ezt lehet kivenni! — Én, — válaszolja a vádlott —, azt értet­tem itt, hogy ha az illető, aki a vezetéssel meg van bízva, szakértelemmel rendelkezett volna és gondosan járt volna el, akkor a költségek feléből felépíthették volna a Beth­­len-udvart. r •- -. •?, Elnök: Mondja meg hát végre, kire értette ezeket, ha nem az államtitkár úrrá? Tury vádlott: Az államtitkár úr több íz­ben kijelentette már, hogy ön nem vett részt az építkezési ügyek intézésében, ő nem volt azoknak vezetője, neki, mint államtitkárnak csak revíziós hatásköre volt. Ismétlem, te­hát nem értem, miért vonatkoztatja a vád­hatóság mégis őreá az én általam mondotta­kat? Nem is állíthattam az államtitkár úrról ezeket, hiszen köztudomású, hogy neki nincs egy tucat háza. Állítom azonban azt, hogy megfelelő vezetés, gondosság és lelki­ismeretesség mellett nem került volna 17 milliárdnál többe a Bethlen udvar. Ez utóbbit bizonyítani is kívánom, nem kívánom bizonyítani azonban azt, hogy a 25 milliárdot az államtitkár úr vágta volna zsebre, mert hiszen ezt nem is állítottam. Elnök: Lássa, pedig a cikknek olyan a beállítása. Szóval, ön azt mondotta most, hogy Petrichevich-Horváth Emil báró állam­titkár működése folytán, meg nem felelő vezetése és gondatlansága miatt szenvedett az állam 25 milliárd korona kárt. Igen , ezt állítom, mondja a vádlott­­-­ és ezt kívánom bizonyítani. Azt sohasem állítottam, hogy ezzel a pénzzel az államtitkár úr hűtlenül sá­fárkodott volna. A VÉDŐ ÉS VÁDLOTT INDÍTVÁNYAI A vádlott kihallgatása után Király Aladár dr. védő terjesztette elő terjedelmes indítvá­nyát a valódiság bizonyítása tekintetében. Kérte a Bethlen-udvar építési iratainak be­­szerzését, valamint a fővárostól az építési adatok beszerzését, hogy összehasonlításul szolgálhasson a bíróságnak, mi az arány a Bethlen-udvar és a főváros építkezései kö­zött. Elnök: Szóval a védelem azt akarja bizo­nyítani, hogy a sértett úrnak a gondatlansá­gából érte az államot a nagy károsodás? — Igen — válaszolta a védő. — Tessék akkor megjelölni, — folytatja az elnök — mennyiben és hol terheli sér­tettet ez a gondatlanság. Védő: Ha a bíróság a védelem indítvá­nyának helyt ad és beszerzi a fővárostól az építkezési adatokat, akkor pl. többek kö­zött ki fog derülni, hogy a főváros 120 milliárdért 1016 lakást épített. Ezzel szem­ben a Bethlen-udvar egyedül 42 milliárd­ba került. A védő felszólalása után Baróthy Pál dr. királyi ügyész emelkedett szólásra. Megnyug­vással veszem —­ úgymond — a védelemnek és a vádlottnak azt a nyilatkozatát, hogy Petrichevich-Horváth Emil államtitkár urat hivatali működése kapcsán semmiféle vissza­élésekkel nem vádolják. A vádlott azt állítja, hogy Petrichevich-Horváth államtitkárnak nem volt meg a szakértelme és gondtalanul járt el. Fentartom ezzel szemben a vádiratban foglaltakat, hogy az inkriminált cikk tartalma igenis minden magyarul olvasó ember előtt nem más, minthogy a Bethlen-udvar építke­zése 17 milliárd helyett 42 milliárdba került, 25 milliárd tehát elszámolatlanul a levegőben lóg. A cikk beállítása olyan, hogy most nem lehet belőle kiérteni csak azt, hogy Petri­chevich Horváth Emil ebbeli működése kap­. A pernek súlypontja a vádlottak mai kjelentésével tulajdonképen el is veszett és a vádhatóság rögtön kérhetne is ítéletet a bíróságta ebben az ügyben. Tekintettel azon­ban Petrichevich Horvát Emil államtitkár személyére és az általa betöltött állásra én a magam részéről ebben az irányban sem kívánok elzár­­l­kózni a tényállás teljes tisztázásától és­­ felajánlom az ellenbizonyítékokat is. Meg kell azonban jelölnöm azokat a ponto­­kat, amelyek a lefolytatott bizonyítás kere­teit meghatározzák. A vádlott csak általános keretek között mozgott, amikor megjelölte bizonyítékait és így valósággal a bírák feladatává teszi, hogy a bíróság kutasson, keressen a számadatok oszlopai között és produkáljon esetleg ter­helő adatokat a sértett ellen. Már­pedig ez lehetetlenség. A vádlottnak nemcsak joga, de egyene­sen kötelessége, hogy adatait előtárja és a bíróság rendelkezésére bocsássa. Itt rágalmazási perről van szó és ebből nem lehet számadási pert csinálni. Kérem ennél­fogva, hogy a védelem által előterjesztett in­dítványok közül a törvényszék csak azoknak adjon helyet, amelyek annak bizonyítására alkalmasak, milyen tevékenységet fejtett ki sértett államtitkár az építkezések kapcsán. Hogy Petrichevich-Horváth államtitkár ren­delkezik-e kellő szakértelemmel, vagy hozzá­értéssel, ez véleményem szerint nem tarto­zik ide. Sértett hivatali működésében nem járt el gondatlanul, sőt többet tett, mint amennyire hivatali állása kötelezte. Az árkalkulációkat miniszteri biztos vizsgálta felül és arra sértettnek semmiféle befolyása nem volt. A beérkezett ajánlatok felett pedig zsűri döntött és a bérlistákat addig nem fizették ki, amíg a számvevőség tisztviselői azt felül nem vizsgálták; a kifizetés is a tisztviselők ellenőrzése mellett történt. A magam részéről — folytatta többek között előterjesztését Baróthy ügyész — él­csen szerzett 12 házat. Miután ennek az ál­lításnak a bizonyítására vádlott itt a tör­vényszék előtt nem vállalkozott, le kell szö­geznem, hogy ennek az állításnak a valótlansága ezzel be is bizonyult. Jenzem a Bethlen-udvar építkezési iratainak beszerzését és szakértőkkel való felülvizsgá­lását, mert a per szempontjából ezt nem tartom szükségesnek. Felszólalása végén ellenbizonyítékképen több tanú kihallgatását kérte a főügyész, így többek között Alpár Ignác kihallgatását­ kérte továbbá a Kovács—Kalap Ernő-féle sajtóper iratainak és az ezen perben hozott ítéletnek beszerzését arra vonatkozólag, hogy Petrichevich-Horváth Emil bárónak csak három háza van. A felszólalások uan az elnök félbeszakí­totta a tárgyalást és annak folytatását hol­nap délelőtt 10 órára halasztotta. AZ ELLENBIZONYÍTÉKOK.

Next