8 Órai Ujság, 1926. január (12. évfolyam, 1-24. szám)

1926-01-01 / 1. szám

PÉNTEK 2. OLDAL volt beismerni, hog­gism­erte Mar­­sovszkyékat és hogy azorvai és Salzer cégnél ő fizetett a liánéi ezerfrankossal. A rendőrségen elsősorban Kovácsnak a Mar­­sovszkyék­kal való viszonyát igyekeztek tisz­­tázni. Kovács elmondotta, hogy Marsovszkyt régebb idő óta véletlen körülmény foly­tán ismeri, de semmiféle komolyabb össze­függésben nem volt vele. A rendőrségen Megkerült a hollandi távirat blankettája A másik érdekes része a szenzációs bank­­hamisítási ügynek az, hogy a budapesti rend­őrség megtalálta azt a távirati blankettát, amelyet már napok óta keresnek. Ismeretes, ugyanis, hogy a Hollandiában levő Jankovich ezredes címére Budapestről távirat érkezett, amelyben az ismeretlen feladó figyelmez­tette Jankovichékat arrra, hogy hagyjanak fel a pénzbeváltással. A budapesti rendőrség pozitív értesülést szer­zett arról, hogy a Budapestről keltetezett távirat tényleg megérkezett Hollandiába és ezért a távirat feladója után nyomozott, valamint igyekezett megállapítani azt is, hogy melyik postahivatalnál adták fel ezt a táviratot. A nyomozás során átvizsgálták az utóbbi három hét folyamán Budapesten fel­adott összes távirati blankettákat. A nyomo­zásnak ez a része ma reggelre sikerre veze­tett. A detektívek ugyanis megállapították, hogy a 72. számú postahivatalban adtak fel egy táviratot Hollandiába Jankovich címére és a sürgönyszöveg alatt lévő rovatban, amelyben a feladó köteles magát megnevez­ni, a következő megjelölés van: Erdős Jenő, Nagyfuvaros ucca 7. A detektívek azonban csakhamar megállapí­tották, hogy ilyen nevű egyén sohasem lakott sem az ezen megjelölt uccában, sem pedig annak környékén. Azzal számoltak, hogy a távirat feladója sem­miesetre sem fogja va­lódi nevét rávezetni a sürgönyre és így nem lepte meg őket az ezirányú nyomozás siker­telensége. Annyit azonban feltétlen bizo­nyosra vesznek, hogy a Hollandiában lévő társaságnak feltét­lenül vannak bűntársaik Budapesten, akik a nyomozóhatóságok elöl igyekeznek m­ár biztosra viselők, akik budapesten tartózkodnak, ma a kora reggeli órák óta a főkapitányság épü­letében tartózkodnak, ahol beható tanácsko­zásokat folytattak Marinovich Jenő főkapi­tánnyal, továbbá dr. Katona Rezső rendőrfő­tanácsossal. Ma az a hír terjedt el a fővárosban, hogy a hágai rendőrfőnökség részletes átiratban tájékoztatta a budapesti rendőrséget Janko­­vichék vallomásáról. A bűnügyi osztály ve­zetője ezzel szemben munkatársunk előtt ki­jelentette, hogy a hollandiai hatóságoktól nem érkezett semmiféle távirat vagy átirat. Ma délben fél két órakor a bűnügyi osz­tály vezetőjénél zárt ajtók mögött bizalmas tanácskozás volt, amelyen résztvettek a pénz­­hamisíási ügy referens­ rendőrtisztviselői és a francia kiküldöttek egyik tagja. A tanács­kozásról jelentést nem adtak ki. A L­árai Újság munkatársa a frankhami­­sítási ügy Hollandiában elfogott szereplői­ről érdekes dolgokat állapított meg. Janko­vich Arisztid vezérkari ezredesről sikerült megtudni, hogy különböző budapesti beosztá­sok után került ki a Lukachich altábornagy parancsnoksága alatt álló 20. hadosztályhoz. Később Budapestre tért vissza és a hosszú frontszolgálat után újra egy katonai parancs­nokságnál nyert fontos beosztást. Később hosszabb időre szabadságolták, mert orvosai megállapították, hogy harctéri fáradalmai következtében bizoyos mértékű idegbaj tü­netei mutatkoztak nála. A pénzhamisítási ügy másik szereplője, Marsovszky György ellen semmiféle büntető eljárás nem volt folyamatban. Ismerősei meglehetősen befolyásolható embernek tart­ják, aki nyilván hirtelen elhatározás alapján bocsátkozott a kalandos vállalkozásba. Az ügy harmadik szereplője, Mankovics György fiatal, 22 éves fiú, aki hozzátartói szerint néhány héttel ezelőtt egyik fiatal vasismerősével együtt utazott Ausztriái® Mankovics családtagjainak azzal okolta el Ceniussr­ azonban megállapították, hogy Kovács azelőtt urasági inas volt Sáros­patakon és így nem tartják valószínűnek, hogy bi­zalmasabb barátságba került volna Janko­­vichékkal. A rendőrségen erősen bíznak abban, hogy közelebbi adatok birtokában beismerő vallomásra fogják bírni Kovácsot. Kérjen árjegyzéket és hivatkozzon a 8 Órai Újságra! 1926 JANUÁR TV, Olcsó és célverű kézimunkákat és * ajándéktárgyakat bbbbwbbiubwbhi in­MijgMiiakfolygww*n­ai«rsTiraHKraca,a^h­alál most megjelent színes, képes árjegyzékemben. v_ 30.000 koronáért vagy utánvéttel kapható. / lbérczi d. Sándor/­­ BUDAPEST Dessewffy-ucca 5. Fióküzlet: Corvin-tér 7. Az osztrák pénzügyminiszter valamennyi politi­kai párti és egyöntetű gazdasági felfogást kíván (Bécsi tudósítónk telefonjelentése.) Ahrer dr osztrák pénzügyminiszter Grácban ki­fejtette nagyvonalú gazdasági programját, amely hat főpontban foglalható össze: Ausztria gazdasági megerősödése és a viszo­nyok javulása érdekében múlhatatlanul szükségesnek tartja, hogy valamennyi politi­kai párt és a nép összes rétegei egyöntetű felfogást tanúsítsanak gazdasági téren. A kormánynak és a törvényhozásnak gazdasági téren nem szabad jelentősebb intézkedést megtennie anélkül, hogy előbb meg ne hall­gassa a gazdasági szaktestületek véleményét. Az államháztartás egyensúlyát és az oszt­rák valuta állandóságát minden körülmé­nyek között fenn kell tartani, hogy Ausztria ezzel is bebizonyítsa, hogy a népszövetség ellenőrzése nélkül is saját lábán meg tud ál­­lani. A pénzügyminiszter szükségesnek tart­ja az adó- és illetékrendszer egyszerűsítését és egyöntetűségét és ennek a reformnak oly módon való keresztülvitelét, hogy a magán­­gazdaság terhein való könnyítésével járjon. Végül kifejtette Ahrer dr., hogy a jövő meg fogja hozni a tőke- és az ipari konszolidá­ciót, amelynek megvalósítását az államnak is elő kell segítenie. C. D. Mit hoz az új esztendő? írta: Dréhr Imre dr., nemzetgyűlési képviselő Nehéz gondok és bajok közt hanyatlott le az 1925. esztendő, amelyet soha­sem fogunk a magyarság több esztendőinek sorába szá­­mnítni1^, év volt ez, az­ átmene-HlllllllllffiB műve kétségtelenül 't í £ ■ _ ll !Jr Il1IIU 1 k Brigi­tásnak a megcsökkenése, a másik az általá­nos európai tőkeszegénység. Ezek a szomorú jelenségek azok, amelyek a mi fejlődésünket is hátráltatják és legutóbb különösen mező­­gazdaságunk helyzetére hatnak vissza kedve­zőtlenül. A mi helyzetünknek tehát két arca van : az egyik­­ oldalon itt állunk mi magunk, jnemes cis^m búgunkkal, ’munkakészségünkw­­aldoza^^^kal.

Next