8 Órai Ujság, 1926. január (12. évfolyam, 1-24. szám)

1926-01-01 / 1. szám

PÉNTEK 4.OLDAL \' , \ ■ *X C Mi­esiG Megismétlődnek Békésben az 1879-iki szegedi árvíz jelenetei Hogyan zúdult Szegedre az előre megjósolt katasztrófa? — Kormánybiztos, katonaság, utászok, kényszermunka és statá­rium akkor és — ma — Zubovics Fedor mentési akcióját ma Almássy Denise grófnő folytatja Egykorú krónika a szegedi nagy árvízről (Saját tudósítónktól.) Az árvízcsapás, amely most a Hármas-Kőrös áradása nyomán rom­bolva pusztít, sz­önyű napokat zúdított a ma­gyar Alföldre. Fél évszázad óta nem volt ilyen árvíz Magyarországon s a maihoz csak a nagy szegedi áradás hasnosítható, amely az akkor hetvenezer lakossal bíró virágzó tiszapark­ vá­rost a hullámok martalékává tette, ezrek életé­nek és vagyonának pusztulását okozta. Szege­det most ugyan nem fenyegeti hasonló vesze­delem, és a kormány és a helyi hatóságok ré­széről minden óvintézkedés megtörtént, de még kérdés, hogy a dühöngő elemet mikor sikerül teljesen megfékezni a gyarló emberi kéz mun­kájának. Akkor is, 1879-ben olyan volt a helyzet, hogy az utolsó percig bízott mindenki a katasztrófa elhárításának lehetőségeiben. A napilapok egy­korú tudósításai szerint az 1879 március 12-ről 13-ra virrad­ó éjjel tomboló erővel kitört árvíz bekövetkezését már egy héttel előbb biztosra vették. Március negyedikén jelennek meg az első jelentések a Tisza felső vidékének, vala­mint a Maros alsó szakaszának áradásáról. „Szegedre nagy veszélyt rejt magában — írják a lapok —, hogy Szolnokon olyan magasan áll a víz, amit a nevezett város­nál még sohasem észleltek s ha ezen rend­kívül nagy víztömeg Szegedre ér, az lesz a legkritikusabb pillanat. Szegeden most már három lábbal magasabban áll a víz, mint 1876-ban.“ Pár nappal később már sokkal vészesebb a helyzet. Az áradó Tisza elöntéssel fenyegeti a várost, a lakosság éjjel-nappal a gátak mellett dolgozik, a város állandósított vízvtész-bizottsága tr­rmanenciában van és megindulnak a lávira-­ok a segítségért a kormányhoz, a fővároshoz. Höfkler főkapitány kényszermunkára reinh­ü­ld a lakosságot a veszélyben forgó gátakhoz, a város kormánybiztost kér. Algyőről, Hódmező­vásárhelyről, Szentesről kétségbeejtő jelentések érkeznek arról, hogy a védtöltések nem állják ki a víznyomást és március 5-én Szeged lakosságának aggodalma a tetőfo­kon áll. Az iskolákat, színházakat bezárják, a városi le­véltárt és pénztárt biztos helyen helyezik el és már ekkor jelentik a szegediek . — Csak a csoda menthet meg! A Tisza Kálmán kormánya Kende Kamil sze­mélyében kinevezi az annyit sürgetett kormány­­biztost, aki hozzálát a mentési munkálatokhoz. De a kirendelt katonák, a kapott pontonok, zsolnakok kevésnek bizonyulnak. Március 7-én elszakad a város első és ki­tűnő állapotban lévő védőgátja, a percso­rai töltés és most már csak az alföldi töltésben bíznak. Nyolcadikat­ már felhangzik a jajszó: — Szeged veszve van! minden odamutat, hogy a legnagyobb erőfeszí­tés sem mentheti meg, a rettentő katasztrófa már csak órák kérdése. Ferenc József király ezen a napon érkezik Budapestre, amelynek polgármestere, Kamer­­mayer Károly negyven csónakot, száz fáklyát, pénzt és tízezer darab kenyeret küld Szegedre, ahol az apatikussá vált lakosság egy része már a kényszermunkát is abbahagyja. Szeged vég­veszély előt áll, az ár a város alatt van és a kormánybiztos a rablástól és anarchiától félő városban, ahova Budapest felől már nincs köz­lekedés, statáriumot hirdet. A katasztrófa — írják a lapok — minden pillanatban váradik és növekszik. A lakos­ság rémülete leírhatatlan, aki teheli, me­nekü­l. A Békés és Bihar megyékben pusztító mostani árvízveszedelem során ma ugyanazok a jele­netek, események ismétlődnek meg, mint akkor, persze, más szereplőkkel. Ma is kinevezték a kormánybiztost, kiküldték a katonaságot, az utászokat, s önfeláldozó férfiak egykor ladikon, ma motorcsónakon szelik a szenyes hullámokat. Almássy Denise grófnő az árvízsújlott vidék mentő­angyala, gróf Wenckheim Béla pedig re­pülőgépen vizsgálja az árterületet. Akkoriban Zubovics Fedor szervezett Buda­pesten segítő akciót és csapatával leimdult a városba, amelyet az ár egyre jobban elborít. Tizenegyediken este fél 9 órakor a házak egyre-másra kezde­nek összedőlni a felfakadt talajvízben és a la­kosság a templomokba, vagy a magasabb, vé­dettnek látszó helyekre menekül. Este 10 óra után nagy szélvihar, majd zápor kerekedik, a hullámok már átcsapnak a töltésekért, minden munka megszűnt és a fővárosba ér­kező jelentések nyomán itt is úrrá lesz a pánik az embereken, a képviselőkön. A kormány, a Ház egyébről sem tárgyal, mint a segítés mó­dozatairól, de minden hiába! Tizenkettedikén este 9 órakor orkánszerű vihar támad és éjjel fél 2 órakor az árvíz az alföldi vasút töltését 25 méter szélességben átsisakítja , és gyors rohammal önti el a várost.­­A vész és pusztulás borzalmas éjszakája ez és reggel fél 9 órakor egész Szeged városa el van öntve. Délután érkeznek az első részletesen be­számoló jelentések a fővárosba a pusztulásról és ezek bevezető szavai tragikus rövidséggel köztik a lesújtó hírt: Szeged csak volt! Az ösz­­szeomlás, a pánik rettenetes, szívettépő jelene­teiről számolnak be az elpusztult városból ér­kező híradások. Éjjel fél 2-kor m­egkondultak a vészharangok, a fáklyák fénye mellett ezrek küzdenek életükért, vagyonukért a beözönlő eleminél, az utakon szerencsétlenek, jajveszekelők, mene­kültek, álmukból felriadt félmeztelenek végnél­­küli csapatai... összeomló házak robaja ve­gyül a vészlövésekkel, a segítségért kiállók raj­­jaival és a csónakokon, pontonokon dolgozó utászok vezényszavaival. Valahol messze ki­gyulladt a gyufagyár s a tűzvész vörös lángja kísértetiesen festi alá a hömpölygő, szennyes hullámokat, amelyekben bútordarabok, törmelékek, ruha­­foszlányok, emberi és állati hullák úszkálnak. Egy halott koporsója visszaúszik a temető ha­lottasházából annak egykori hajlékába. Mik­száth is megírta, az utcák, mint megannyi fo­lyó, a kórház ötszáz betegével összedől és a hul­lámokba merült romok alá lemeli embereit. .. Megindul az országos gyűjtőakció. Kenyér, élelem, pénz kerül az ország minden részéből, a királyi pár magánpénztárából nagy összege­ket utal ki és március 16-án, amikor az árvíz veszedelme lassan múlni kezd, Ferencz József meglátogatja Szeged városát, ahol elhangzik az emlékezetessé vált királyi megjegyzés: —» Szeged szebb lesz, mint volt! Mineijzsláji­ént végre elhúzódik a gyilkos ára­dat, amelynek szomorú emléke ma is él nem egy öregebb szegedi lelkében. A sző­regi határ­­ban ma is gondozzák a vízbefultak temetőjét és csak nemrégen szentelték fel az árvíz elmúl­tával és a város újjáépítésének ígéretére emelt fogadalmi templomot, amelynek éppen úgy, mint Szeged összes templomainak harangjai, ma is megkondulnak­ minden március 12-én éj­félkor, hogy emlékeztessenek és figyelmeztes­senek . . . teszi a szegénysorsú zsidó diákoknak a kül­földi egyetemeken való tanulást és enyhíti a megélhetésért folytatott súlyos küzdelmeiket a különféle idegen országokban. Az értekezlet lefolyásáról hivatalos közle­ményben részletes tájékoztatni fogják a nyil­vánosságot a konferencián történtekről és főképpen azokról a lépésekről, amelyeknek megtételét az értekezlet a numerus clausus megszüntetése ügyében helyesnek és célra­vezetőnek tartanak. dIHATOS KÉSZLETÁRUHÁZÁBAN 3UDQP£ST, V9­, NAGYMEZŐ UCCA 13 férfi ) átmeneti-,­­ téli­­( kabátok gyermek ) ruhák frakk és smoking öltönyök GHHVI LEFIZETÉSRE nagy választékban készen és saját mű­be­­g­­yünkben rendelésre elsőrangú kivitelben­­ kaphatók LEGÚJABB HITELRENDSZER! Hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok mellett lehetővé tegyem a­­ közönségnek karácsonyi és téli szükségleteinek olcsó beszerzését feltétlen hitelképes egyé­neknek (vidékieknek is) a kirakati árakban 4 havi hitelt nyújtok, még­pedig olyképpen, hogy a vásárlás alkalmával az összeg 25-a fizetendő, a fennmararló összeg pedig 4 egymásután következő havi részletben fizethető. Olcsó sírlévi árusítás a következő cikkekből Férfiöltönyök, férfi- és női télikabátok (méret után is), szőrmebundák, leg­finomabb angol ruhaszövetek, saját készítménye, férfi- és női fehérnemű (méret után is) ebédlő- és futószőnyegek, ágykerítők és sersómakarók, Japon, crepp de chine, crepp aten, georgette és egyéb selyemáruk, ruhabársonyok, batisztschil­on, angin, damasztáruk, cipők stb. Tisztelettel kérem kirakataim szíves megtekintését, mely alkalommal a t. vevő­közönség meggyőződhetik, hogy dacára a nyujjtandó hitelnek­, csakis a legolcsóbb készpénzárakat számítom. Gé-Jem 15 év Havas László divatháza ■ííiüLÍLnnA VI., Váci út 1. (Westend üzletház). A magyar zsidóság január 5-én, országos értekezleten vitatja meg a numerus clausus ügyét Mezei Mór rekviemje után tartják meg az értekezletet . Léderer Sándor pesti hitközségi elnök fogja ismertetni a kérdést Csonka­­magyarország hitközségi kiküldöttei előtt . (Saját tudósítónktól.) A Dohány utcai zsidótemplomban január 5-én délelőtt Mezei Mór volt országgyűlési képviselő, az Orszá­gos Izraelita Iroda éveken át volt kiváló elnöke emlékezetére rekviem lesz, amelyen Hevesi Simon dr. főrabbi méltatni fogja a pátriárka korban néhány héttel ezelőtt el­hunyt Mezei Mórnak, a zsidóság­­körül szer­zett jelentős érdemeit. A rekviemen képvi­selteti magát az ország valamennyi nagyobb hitközsége és ezért a pesti izraelita hitköz­ség vezetősége a gyászistentisztelet alkalmát felhasználta arra, hogy országos értekezletet rendezzen abból a célból, hogy megvitassa a numerus clausus ügyében a zsidóság ré­széről megindítandó mozgalmat. Az értekezletet január 5-én délután tartják meg a hitközség tanácstermében és a vidéki hitközségek elnökein kívül meghívót kaptak az értekezletre a zsidó intézmények vezetői, a pesti hitközség elöljárói és a zsidó vallású nemzetgyű­lési képviselők. D1. Pajor Szanatórium Budapest, Vill., Vas ucca 17. Felvétetnek­ Bel-, Ideg- és ü­d­libetegek. Külön osztályok: Sebészet, nőgyógyászat, szülészet urológia és orthopédia Nagy vízgyógyintézet Orthopéd- és Zander-szerű gyógytermek Diétás konyha bejárók részére is Magánklinikai osztályon a napi ellátás díja 1410.000 K A numerus clausus kérdését maga Léderer Sándor dr., a Pesti Izraelita Hitközség el­nöke fogja ismertetni a bizalmasnak nyilvá­nítandó, zártkörű értekezleten, amelyen fő­képpen három szempontból tárgyalják majd ezt a közelmúltban a népszövetségi tanács előtt is megvitatott problémát. Az értekezlet résztvevőinek — értesülésünk szerint — állást kell foglalniuk elsősorban abban a tekintetben, hogy minő társadalmi propagandát fejtsen ki a magyar zsidóság, hogy a liberális ér­zelmű keresztény elemeket, különösen a társadalmi és politikai súllyal bíró ve­zető tényezőket megnyerje a numerus clausus eltörlése eszméjének. Ugyancsak az értekezlet fogja megszabni azokat az irányelveket, amelyeket a zsidóság­nak szem előtt kell tartania az 1920. évi tör­vény megváltoztatása érdekében megindí­tandó politikai küzdelem során és végül fog­lalkozik majd az értekezlet annak a segítő akciónak a kiszélesítésével, amely lehetővé Olcsóbb mint külföldön’­özi nimzeit agykeszi kompi, méretben 590 ezer la­kamaszt abroszok .... 120 ezer fa alsólepecek..................100 ezer S­ajátkészítményű­ fehérneműek Menyasszonyi kelengyék ! Részletre is Vilcsek Vilmos 1926 JANUÁR 1 Elfogták a kormányzósági szőnyegszövődé rovott múltú tolvaját (Saját tudósítónktól.) A budapesti fő­ka­pitányságon néhány nappal ezelőtt megjelent a kormányzóság egyik detekívje és érdekes ügyben tett feljelentést. A kormányzóság fel­ügyelete alatt álló úgynevezett kormányzó­­sági szövődé ugyanis azt a bejelentést tette, hogy egyik munkásalkalmazottja, Somogyi János körülbelül 15 millió korona értékű szőnyeget vett át javítás céljából. A szövődé vezetőnője Ring Etelka felszólította Somogyit arra, hogy számoljon el. Somogyi meg is ígérte, hogy másnap elszámol az összeggel. Somogyi János másnap már nem jelent­kezett a kormányzósági szövődő helyiségei­ben és a felügyelő, miután néhány napig hiába vártak rá, tisztában volt azzal, hogy a szőnyegszövő munkás megszökött az ello­pott 15 millió korona értékű szőnyeggel. A budapesti főkapitányságon széleskörű nyo­mozást rendeltek el az ellopott szőnyeg és a tolvaj munkás kézrekerítésére és a nyo­mozás tegnap eredménnyel is járt. Somogyi Jánost az egyik külvárosi korcsmában a de­tektívek elfogták, onnan bekísérték a főka­pitányság központi ügyeletére, ahol részle­tesen kihallgatták. Somogyi elmondotta, hogy jól ki akarta magát mutatni és ezért lopta el a szőnyeget. A rendőrségen megál­lapították, hogy Somogyi már régebben hat­­rendbeli csalásért, sikkasztásért és lopásért két és félévi fegyházbüntetést töltött ki. So­­mogyi Jánost beismerő vallomása után elő­­zetes letartóztatásba helyezték és ma dél­után átkísérték az ügyészség Markó utcai fogházába. Az osztrák államvasutak 180 mozdonyt rendeltek meg osztrák gyárakban Bécs, december 31. (Saját tudósítónktól.) Az osztrák állam­vasutak igazgatósága a négy osztrák moz­donygyárhoz felhívást intézett, amelyben felszólítja, hogy nyújtsák be ajánlataikat ISO gőzmozdony gyártására. A mozdonyok közül 30 gyorsvonati mozdony lesz. 50 tola­­tási célokra szolgál, százat pedig helyiérdekű és tehervonat­oknál fognak használni. A 180 mozdony költségeire mintegy 2­0 milliárd koronát irányoztak elő és az osztrák vasútaknak az a terve, hogy a mozdonyokat széz évre felosztva, az 1926. és 1927. években készíttetik. A megrendelés következtében a négy osztrák mozdonygyár teljesítőképessé­gének 10 százalékát használhatja ki. Erzsébet pince IV., Egyetem ucca 5 A technika és az iparművészet vív­mányával higiénikusan berendezve. Tervezte Hoepfner Guido műépítész János vitéz 12 illusztációját fes­tette Sándor Béla festőművész. Sör­különlegességek, saját termésű somlói borok, választékos villás­reggeli és déli pesti étlap. Mr-rendszer! OHM! Az Erzsébet étteremben ismét Bodrics Béla muzsikál. Közis­mert jó konyha, jó borok, polgári árak, SZABÓ IMRE vendéglős

Next