8 Órai Ujság, 1926. április (12. évfolyam, 74-84. szám)
1926-04-01 / 74. szám
_ ' // W/' _ TV Budapest, XII. évfolyam 74. sz. FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁM AÍJA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 2000 KORONA, AUSZTRIÁBAN 2000 OSZTRÁKK JUGOSZLÁVIÁBAN 4 D. FRANCIAORSZÁGBAN 1F Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VI. Aradi ucca 14.Telefon: 3-34,154-26,154-27,154-28 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: NEGYEDÉVRE 120.000 K - KÜLFÖLDRE 240.000 K EGY HÓRA 40.000 K - KÜLFÖLDRE 80.000 K AUSZTRIÁBAN EGY HÓNAPRA 50.000 MAGYAR K A franciák a főtárgyalás végéig nem terjesztenek elő újabb kívánságokat a frankügyben Hamis „szenzációk66 Teleki Pál tegnapi vallomásáról — Csak a régi vallomásait tartotta fenn — Nincs szó Teleki és Windischgraetz, vagy Nádosy szembesítéséről CS-erőt és Rábát ma kihallgatták a fogházban (Saját tudósítónktól.) A frankhamisítás ügyében Teleki Pál gróf tegnapi újabb kihallgatásával kapcsolatban a lapok nyilván közös forrásból származó tendenciózus tudósítást közöltek, amelynek részletei egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak A szolációsnak jelzett és beállított részletek olyan oldalról származnak, amelynek objektivitása legalább is kétséges és így szükségesnek tartottuk hitelesen megállapítani Teleki tegnapi kihallgatásának történetét. Autentikus értesülésünk szerint a tegnapi vallomás alapjában semmi újat nem hozott, Teleki Pál gróf egyszerűen fenntartotta első vallomását. Felvilágosításokat egyébként is csak a Károlyi Imre gróf és Gerő vallomásaiban lévő ellentétekre kértek tőle, de Windischgraetz és Nádosy kijelentéseire vonatkozólag nem. Itt is kiviláglott, hogy tárgyilag csak hajszálnyi eltérések vannak Gerő László és Teleki vallomásai között. Windischgraetz 1922. évi látogatásáról, Mészárosról, vagy pláne irredenta célokról egyáltalán szó sem volt, az irredenta szót egyébként Teleki egyik kihallgatása alkalmával sem használta. Gertinek Windischgraetz-cel való érintkezéséről sem esett szó és valótlan az is, hogy Windischgraetz valami tervezetet mutatott volna be Telekinek, vagy hogy Teleki tudott volna Schulze szerepéről. A gróf csak annyit tudott, hogy Winnlischgraetznek van valami idegen embere, akinek még a nemzetiségét sem ismerte és berlini vallomásában maga Schulze is kijelentette, hogy Telekit nemcsak soha nem látta, de a nevét is akkor hallotta először, amikor Berlinben felolvasásokat tartott. Az információk tendenciózusan kiélezték azt is, hogy Teleki bizonyos idő után megpróbálta tervéről lebeszélni Windischgraetzet. A valóságban ez sem történt meg, mert a gróf csak annyit mondott a hercegnek, hogy nem nyújt segítséget a hamisítási tervhez és neki sem ajánlja, hogy ezzel foglalkozzék. Gerő tudniillik addigra már informálta Telekit a irányítás végrehajthatatlanságáról, úgy hogy a gróf belsőleg meg volt győződve arról, hogy Windischgraetz nem fog boldogulni a hamisítással, így tehát lebeszélésre semmi szükség sem volt. Az összeköttetést sem szakította meg Teleki Windischgraetzcel, mert szorosabb összeköttetésben sohasem is állottak egymással. Társadalmilag még csak érintkeztek néha, a frankügyben azonban összesen csak egy-két alkalommal. Elmondotta Teleki gróf azt is,, hogy attól , az évek , előtti időponttól kezdve, amikor ő kijelentette, hogy helyteleníti a dolgot, sem Windischgraetz, sem Nádosy, sem Gerő sohasem említették előtte a frankhamisítást, sőt noha mindhármukkal elég gyakran találkozott, még csak olyan megjegyzést sem tettek, amiből következtethetett volna rá, hogy nem mondták le tervükről’. Nem próbálta meg lebeszélni Nádosyt sem, mert meg volt győződve arról, hogy Nádosy éppen olyan szerencsétlen, végrehajthatatlan dolognak tartja az egész hamisítást, mint ő maga. Nádosy kitérő válaszáról tehát nem beszélt. A bűnügy politikai vonatkozásaira nézve a franciák egyetlen kérdést sem intéztek Telekihez és nem érdeklődtek a Windischgraetz-cel való összeköttetése iránt sem. Nem kérdezősködtek Schulze műszerei felől sem, de ha megkérdezték volna is, nem tudott volna nekik válaszolni, mert fogalma sem volt, hogy voltak-e Schulzénak műszerei. Windischgraetz és Teleki érintkezésének időpontjáról is csak annyi szó esett, hogy Teleki kijelentette, hogy A Windischgractt első látogatásától addig, amíg kijelentette neki, hogy helyteleníti az ügyet, aránylag rövid idő telt el. Az, hogy 1923-ban is lettek volna köztük tárgyalások, a kihallgatás során szóba sem került, vonatkozólag csak lassan folytathatja le a nyomozást, mert elsősorban is szükséges, hogy Hír György nemzetgyűlési képviselőt kihallgassák arra vonatkozólag, hogy volt-e tudomása arról, hogy titkára két frankklisét rejteget a lakásán, Hlír György nemzetgyűlési képviselőt azonban csak néhány nap múlva hallgathatja ki a rendőrség, mert a képviselő ezidőszerint lakásán súlyos betegen fekszik. Lakatos Lajos dr. rendőrkapitány ma délelőtt a pestvidéki királyi ügyészség fogházában folytatott kihallgatásokat. Rába Dezsőt, Windischgraetz herceg titkárát és Gerő Lászlót, a Térképészeti Intézet volt helyettes vezetőjét hallgatta ki a frankhamisítás technikai részleteiről. Kihallgatásuk azonban nem végződött újabb eredménnyel, mert sem fiába, sem Gerő a frankhamisítás technikai részleteiről újabb momentumokat elmondani nem tudnak. A rendőrség teljes apparátussal folytatja a frankhamisítás pótnyomozását, amit a francia kiküldöttek is minden alkalommal, mikor a főkapitányságon megjelennek, erősen sürgetnek. Értesülésünk szerint a franciák konkrét kívánságot a főtárgyalás befejezéséig már nem fognak előterjeszteni és így nem felel meg a valóságnak az a hír sem, mintha Teleki Pál Windischgraetzcel, vagy Nádosyval való szembesítését kérnék. Sebek gyógyítása Új kormány kerül Románia élére, Bratianutól Averescu tábornok vette át a hatalmat. A közvetlen szomszédság, melyben Romániával élünk, mindenestre okot és jogot ad az érdeklődésre e politikai változás iránt, főkép és elsősorban az erdélyi magyarság helyzetének szemszögéből. Ha ennek a kormányváltozásnak jelentőségét és következményeit mérlegeljük, először is arra gondolunk, mit jelent és milyen következményekkel jár Erdély magyarságára nézve? Esztendők óta vár jóvátételt és orvoslást ezer és ezer panasz, sérelem, melyek megjárták már a Népszövetség fórumát is anélkül, hogy csak a legcsekélyebb mértékű reparáció is történt ,volna. A kisebbségi jogok a gyakorlatban ma époly kevéssé érvényesülnek, mint közvetlenül a háború után, amikor talán bizonyos fokig a győzelem mámorában lelhették magyarázatukat a Zaklatások, üldözések és jogfosztások. ,A háború óta nyolc esztendő múlott le, de az üldözések ma épúgy virágjukban állnak, mint esztendőkkel ezelőtt. Reméljük, hogy az új kormány végre szakít az üldözések rendszerével és, hozzálát a sebek orvoslásához. Az Averescukabinet tagjai között látunk politikusokat, akik idáig a kisebbségi kérdésben józanul liberális és emberséges álláspontot képviseltek. Akik úgy kulturális téren, mint közigazgatási ügyekben a kisebbségi jogok érvényesülését hirdették, ama jogokét, melyek kifejezett formában szerepelnek a békeszerződés rendelkezései között. Hogy ezeket a rendelkezéseket idáig nem hajtották végre, az a legkevésbé sem mentesíti e politikusokat ama kötelezettség alól, hogy hatalomra jutva megvalósítsák, amit ideáig hirdettek. , Az erdélyi magyarság nem vár tőlük különleges kedvezést, egyszerűen csakazt, hogy betöltsék a törvényt, hogy hiánytalanul végrehajtsák, amit a békeszerződés előír. Igaz, hogy ez nagy munkát jelent rájuk nézve. Mert nemcsak mulatsztásokat kell pótolniok, hanem reparálniok is kell olyan intézkedéseket, melyek merőben ellenkeznek a békeszerződés rendelkezéseivel, nem is szólva a méltányosságról és az emberiesség szelleméről. Reméljük, hogy amikor az Averescu-kormány jelenlegi belügyminisztere és földmívelésügyi minisztere síkraszállottak a kisebbségi jogok mellett, ezt azzal a meggyőződéssel és jóhiszeműséggel tették, hogy a hatalom birtokában is így fognak gondolkozni, sőt így fognak cselekedni is. Pillanatra sem akarjuk azzal gyanúsítani őket, hogy a kisebbségi jogok védelmezőjének szerepét csak kortelfogásból vállalták és most, felelős állásban, megfeledkeznek azokról az ígéretekről, melyeket az elnyomott magyarságnak tettek. A magyarság számontartja ezeket az ígéreteket, de számontartja az egész európai civilizáció is, melyet nem egyszer szégyenített meg az előző kormányok magatartása a kisebbséggel szembeni jóvátétel, sebek gyógyításának nagy és szép feladata vár az Averescu-kormányra és hisszük, hogy ezt a feladatát becsülettel el is fogja végezni. Rába és Gerő újabb kihallgatása A franciák egyébként ma újból megjelentek Katona Rezső dr. főtanácsánál, a bűnügyi osztály vezetőjénél, akitől azt kérték, hogy a rendőrség birtokába jutott négy frankklisé még ismeretlen körútjának minden fázisát tisztázzák. A rendőrség azonban a négy frankklisére ÁRA 2000 KOR* Az amerikai hatóságok százezer idegen kiutasítását tervezik Bécs, március 31. (Bécsi tudósítónk telefonjelentése.) Londonból táviratozzék. Az amerikai kormány elrendelte, hogy április hónap elején legalább százezer idegent az egyes államok hatóságai haladéktalanul kiutasítsanak. Elsősorban azok utasítandók ki, akik nem rendelkeznek kellő igazoló okmányokkal. A kormány intézkedése összefügg azzal a törekvéssel, hogy az Egyesült Államokat megtisztítsák a bujtogató elemektől. C. D. Leégett a limogesi porcellángyár Bécs, március 31. (Bécsi tudósítónk telefonjelentése.) Párizsból táviratozzék, hogy a limogesi porcellángyárban nagy tűzvész pusztított. A gyár valamennyi épülete leégett. A kár több millió frank, C. D.