8 Órai Ujság, 1926. április (12. évfolyam, 74-84. szám)
1926-04-01 / 74. szám
1926 ÁPRILIS 1 A Kossuth-szoftor nem az Országz-tér közepére kerül Helyszíni szemle kulissza-szobrokkal — Művészietlen az eredetileg tervezett elhelyezés — Jövő héten újabb megoldásokat próbálnak ki (Saját tudósítónktól.) Az Országház tér csendjét ma reggel hangos kopácsolás zaja verte föl: a tér közepén az Operaház díszletező munkásai kezdtek bele munkájukba, néhány hatalmas kulissza fölállításába. A szabad ég alatt furcsán ható kulisszák a Kossuth-szobor alakjait ábrázolták kétféle megoldásban: az egyik szerint a főalakot és nyolc mellékalakot egy tömegben, úgy ahogy az eredeti terven figurálnak, a másik szerint a mellékalakokat négy páros csoportban, a főalakot pedig egy szinte toronyszerűen ható posztamensen egymagában. Cél lett, mire a munka ifjabb Oláh Gusztáv vezetése mellett annyira-amennyire elkészült, teljes befejezésére azonban már nem is jutott idő, mert 12 óra után néhány perccel már megjelent a főváros szoborbizottsága, amelyet erre az alkalomra a képzőművészeti bizottság tagjain kívül néhány szakértővel is kiegészítettek. A főváros vezetőin, Sipőcz polgármesteren, Buzáth alpolgármesteren és Liber tanácsnokon kívül ott láttuk Kertész K. Róbert államtitkárt, Petrovich Eleket, Lyka Károlyt, Rákosi Jenőt, Istók Jánost, Gách Istvánt és a bizottság számos tagját. A szemle kezdetén élénk vita indult meg az elhelyezés kérdésében. Az eredeti terv a parlament kereszttengelyének meghosszabbításába, az Országház tér közepére helyezné a szoborművet, mégpedig — közgyűlési határozat szerint — arccal az Országháza felé. Az egész kompozíciót ábrázoló kulisszát így is állították föl mára és ez a próbafelállítás teljes mértékben azokat igazolta, akik az eredeti terv ellen foglaltak állást.A bizottságnak úgyszólván összes tagjai belátták, hogy ez az elhelyezés nemcsak magának a szobornak árt, de elrontja az egész teret. A vélemények azonban mégis megoszlottak, mert ahozzáértőkkel szemben a bizottság laikus tagjainak többsége a szobor fölállításának sürgősségét hangoztatva hajlandó volt az eredeti szerencsétlen terv elfogadására, annál is inkább, mert az annak idején kiküldött albizottság által ajánlott kisegítőmegoldás az illúziótlan kulisszák révén nem érvényesült kellően. Ez a megoldás az Országház tér hossztengelyébe állítja kettéosztva a szoborművet, a jobboldalon a bosquette közepén a főalakkal, a baloldalon, vele szemben pedig a félkörben elhelyezett négy mellékalakpárral, úgyhogy a parlament főkapuja szabadon marad. Ezt a tervet az albizottság is csak szükségmegoldásnak ajánlotta arra az esetre, ha a szobrot mindenáron az Országház téren kellene elhelyezni, a szakértők egybehangzó véleménye azonban az, hogy ezen a helyen teljesen kielégítő, művészi megoldást egyáltalán nem lehet találni. Munkatársunknak alkalma volt a szemlén jelenlévő művészemberekkel beszélni, akik egytől-egyig súlyos kifogásokat emeltek a mű tervbevett elhelyezése ellen. KERTÉSZ K. RÓBERT államtitkár elsősorban arra mutatott rá, hogy a tér közepén való elhelyezés még jobban hangsúlyozza azt a szerencsétlen divergenciát, amely az Alkotmány utca és az Országháza tengelye között amúgy is fennáll. A nagytömegű szobormű elrontaná a parlament egész perspektíváját, annál is inkább, mert stílusban is teljesen elüt Steindl nemes gótikájától. Egyenesen lehetetlen gondolat, hogy a főalak arccal a parlament felé nézzen és igy éppen a tér forgalmas részének fordítson hátat. LYKA KÁROLY: — A szoborművet, amelynek egész elgondolását főleg a mellékalakokkal kapcsolatban nem tartom szerencsésnek, kisebb, intimebb hatású téren kellene elhelyezni. Ezt az eszmét persze nehéz éppen Kossuthra való tekintettel propagálni, mert bizonyára akadnának olyanok, akik hajlandók lennének ebben Kossuth Lajos lekicsinylésére irányuló tendenciát látni. Meggyőződésem szerint az eredeti elhelyezési terv keresztülvihetetlen. GÁCH ISTVÁN: — A kompozíció szerint a főalak nincs szerves összefüggésben a mellékalakokkal és igy a szobormű nehézség nélkül lenne széttagolható. A főkapuval szemben nem szabad felállítani részben a stíluskülönbség miatt, részben azért, mert nagyon „nyomná” a parlamentet. Ez a megoldás minden lenne, csak művészi nem. Egyébként azt hiszem, hogy a főalak egyedül, megfelelően stilizált talapzaton sokkal kedvezőbb hatást tenne, mint az eredeti tervben. ISTÓK JÁNOS: — Az eredetileg tervezett elhelyezés esztétikailag lehetetlen. A parlament szürke kőtömege előtt a szürke szobor éppen úgy hatna, mintha papendekliből ollóval kivágott figurákat helyeznénk oda, nem is beszélve arról, hogy egy tömegben valóságos spanyolfalként rejtené el a néző elöl az Országháza szépségeit. Föltétlenül új helyet kell keresni a szobornak, mégpedig vagy a főváros egy másik terén, vagy ha már ragaszkodnak az Országház térhez, a Személynök ucca sarkán lévő ház — most tűzfal — középvonalában délnek néző fronttal. A szemle után az Alkotmány uccán távoztunk az Országház térről. A Szemere , ucca sarkáról visszanézve az egész szobrot együttesen ábrázoló nagy kulisszának éppen a sarka látszott ki a földmivelésügyi minisztérium mögül, ízelítőt adva abból a vigasztalan látványból, amelyet a tervezett megoldás elfogadása esetén az egész Országház tér nyújtana. A bizottság pedig visszament a városházára, ahol Sipőcz Jenő polgármester elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen több pro és kontra felszólalás után a hármas albizottság visszavonta a szobor széttagolására irányuló indítványát, majd a bizottság határozatot hozott, amely szerint a jövő héten újabb helyszíni szemlén próbál meg három elhelyezési tervet. Ezek közül az egyik szobrot továbbra is a főkapu tengelyében, de a mai helynél hátrább, a másik a főrendiház előtti bosquette közepén délre néző fronttal, a harmadik pedig az Országház tér legdélibb részén, a Vécsey utca meghosszabbításában helyezi el a szoborművet. (h. s.) Budapesteielinésitór 1926 április 17-26. Legjobb bevásárlási alkalom. Vámszabadraktár, Sillsi, ilausi is vltumHelmingi Képviseletek a bel- és külföld nagyobb városaiban. Egyidejűleg nemzetközi bőripari kongresszus. Szállást és teljes ellátást biztosító „S nap Budapesten" c. jegyfüzetek 1 millió magy. korona. Központi iroda: Budapest, V., Szemere ucca 6. Telefon: S. 961-22. ÓMiussÁe Csütörtök 3. oldal A bíróság bizonyítást rendelt el Petrichevich- Horváth Emil bárónak a Magyarság ellen indított újabb sajtópereiben A Magyarság rágalmazó cikkei a bíróság előtt . Az ügyész és Petrichevich-Horváth teljes egészében hozzájárult a vádlott hírlapíró bizonyításához (Saját tudósítónktól.) Ma délután tárgyalta a budapesti királyi büntetőtörvényszéken dr. Töreky Géza kúriai bíró tanácsa Petrichevich-Horváth Emil báró államtitkárnak a „Magyarság” ellen indított újabb két sajtóperét. Az első per vádlottja Thury Lajos hírlapíró volt, aki a „Magyarság” 1925. évi okt. 28-i számában „Még néhány szó Petrichevich-Horváth Emil erkölcseiről“ cím alatt súlyosan megrágalmazta Horváth Emil bárót. Rágalmazás címén indult meg az eljárás a hírlapíró ellen. A mai tárgyaláson a vádlott hírlapíró, s védője kérték a valódiság bizonyításának elrendelését és ugyanazt a bizonyító anyagot ajánlották fel ebben az ügyben, amelyeket az előző perekben. Baróthy Pál dr. királyi főügyész, teljes egészében hozzájárult a vádlott és védője előterjesztéseihez, de ellenbizonyítékokat ajánlott fel. Az ellenbizonyítékok ugyancsak szerepeltek már az előző perekben. Petrichevich-Horváth Emil báró szintén hozzájárult a főügyész előterjesztéséhez. A védő kérte meg, hogy Petrichevich-Horváth Emil bárónak Pethő Sándor dr. a Magyarság munkatársa ellen indított sajtóperét Thury Lajos sajtóperével egyesítsék. Ezután Pethő Sándor dr. állott a bíróság elé. Pethő a „Magyarság” 1925 évi október 30-ai számában „Parlamenti bizottságot kell kiküldeni Petrichevich-Horváth Emil ügyeinek felülvizsgálata céljából“ címen megjelent cikkében rágalmazta meg az államtitkárt. A vádlott védője, valamint Baróthy királyi főügyész és Petrovich-Horváth báró kérték a bizonyítás elrendelését, ebben a perben is ugyanazt a bizonyító anyagot ajánlva fel, amelyek az eddigi perekben szerepeltek. A bíróság határozathozatalra vonult viszsza s rövid tanácskozás után délután háromnegyed három órakor hirdette ki Töretky elnök a királyi törvényszék határozatát, amely szerint a törvényszék elrendeli mind a két sajtóperben a bizonyítást s helyt ad a védelem ama előterjesztésének, hogy a két sajtópert egyesítsék. , Ezzel a tárgyalást az elnök elnapolta. Bethlen István gróf ma Klebelsberggel és Walkával tanácskozott A vallásalap ügyeiről folyt beható megbeszélés a Fantasztikus kombinációk báró Perényi Zsigmond magántermészetű látogatása körül (Saját tudósítónktól.) Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap este visszaérkezett inkepusztai birtokáról Budapestre és ma reggel átvette hivatala vezetését. A miniszterelnök délelőtt főként adminisztrációs ügyeket intézett. A még Budapesten tartózkodó miniszterek közül Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter kereste fel a miniszterelnököt. A kultuszminiszter a miniszterelnökkel egyházi ügyekben folytatott tanácskozást. A tanácskozáson részt vett a katolikus egyház több vezető férfia is, valamint Gévay-Wolff Nándor államtitkár. A tanácskozás során behatóan foglalkoztak a vallásalap ügyével. Walkó Lajos külügyminiszter, gróf Khuen-Héderváry Sándorral fél három után távozott a miniszterelnöktől, akivel hosszabb megbeszélést folytatott. A miniszterelnök a katolikus ügyekben folytatott tanácskozás után báró Perényi Zsigmond v. b. t. t.-t is fogadta. Ehhez a látogatáshoz egy délutáni lap fantasztikus kombinációkat fűzött. Perényi báró errevonatkozóan a következőket mondotta a 8 Órai Újság munkatársának: — Egy szó sem igaz abból, hogy különös politikai célzatú ügyben jártam a miniszterelnöknél. Teljesen magánjellegű látogatást tettem, egy privát kérést adtam át, s mindössze két percig voltam Bethlennél, akinek boldog ünnepeket kívántam s e rövid ott távőrködés után eltávoztam. Minden más hiresztelés fantázia szüleménye. A politikában különben teljes csend van, a képviselők legnagyobb része vidékre utazott, úgyhogy sem a frankügyben, sem más fontos ügyben husvét utánig semmiféle tár- gyalás nem fog megindulni. A húsvéti ünnepekre ugyancsak vidékre utazott Bod János pénzügyminiszter is, aki Szabóky Alajos államtitkár kíséretében tegnap délután hat órakor Dinnyésre utazott. Bácsbodrog megye üdvözlete Bethlen István gróf miniszterelnökhöz Bajáról jelenti tudósítónk. Csonka-Bácsbodrog vármegye törvényhatósági bizottsága tegnap tartotta bisztrai Balka Gyula főispán elnöklésével rendes tavaszi közgyűlését. A bizottság a közgyűlésen melegen ünnepelte dr. Szabovljevits Dusán kormányfőtanácsos alispánt eredményekben gazdag közszolgálatának 25. évfordulója alkalmából. A főispán, továbbá Makay Gábor t. b. kanonok és Scherer Rezső főjegyző üdvözlő szavai után jegyzőkönyvbe iktatták az alispán érdemeit. Ezután a megyegyűlés Tóth Károly egyetemi tanár, törvényhatósági bizottsági tag indítványára egyhangúlag és nagy lelkesedéssel kimondotta, hogy gróf Bethlen István miniszterelnököt a haza érdekében úgy benn, mint a külföldön már öt éven át kifejtett áldásos munkásságáért a legmelegebben üdvözli, tántoríthatatlan ragaszkodásáról és feltétlen bizalmáról biztosítja, tovább működésében minden erejével a legodaadóbban támogatja, végül hogy a miniszterelnök arcképét a közgyűlési teremben elhelyezés céljából megfesteti. A közgyűlés végül betöltötte a megüresedett megyebizottsági tagsági helyeket és néhány megyei állást. A genfi motorkerékpár versenyen felrobbant egy motor és 27 vezető megsebesült Bécs, március 31. (Bécsi tudósítónk elefónjelentése.) Brüszszelből táviratozzák . A genfi motorkerékpár versenyen súlyos szerencsétlenség történt. Az egyik versenyzőmotor benzintartálya felrobbant és 27 versenyzőt többé-kevésbé súlyosan megsebesített. C. D. Bűnügyi zárlatot foganatosítottak a Pacsirta-mulató ellen Egy 250 milliós követelés miatt lepecsételték a helyiségeket (Saját tudósítónktól.) A Rákóczi úti Pacsirta-mulató ellen, mint azt annak idején megírtuk, sorozatos feljelentések érkeztek a főkapitányságra részben hitelezési csalás, részben kaució-sikkasztás és hasonló bűncselekmények miatt. A mulató, amely a konjunkturás időben valóságos aranybánya volt, az utolsó esztendőkben egyre kritikusabb helyzetbe került és helyzetét még súlyosbította az a botrány, amely a szerencsétlen Pásztori Lola halálos tragédiája körül a Pacsirta-mulatóra is igen rossz fényt vetett. A rendőrség már régebben gondolt arra, hogy a mulatót bezáratja, a VII. kerületi kapitányság tett is ilyen irányban előterjesztést, a Pacsirta vezetői azonban mindig el tudták hárítani a fenyegető veszedelmet. Ma aztán végleg bezáródtak a kéteshírű helyiség kapui, mert a sorozatos feljelentések folytán a főkapitányság intellektuális osztálya elrendelte a Pacsirta-mulató ellen a bűnügyi zárlatot. Délután három órakor egy rendőrfogalmazó jelent meg három detektívvel a Rákóczi úti helyiség előtt, amelyet felnyittattak és berendezését kétszázéven millió korona erejéig lefoglalták. A lefoglalás után a mulató ajtajait lepecsételték. A bűnügyi zárlatot a Deutsch-család feljelentése folytán foganatosították. ............................................... Meinl sz Jnzsuért vándérkosaival —