8 Órai Ujság, 1926. május (12. évfolyam, 98-120. szám)
1926-05-01 / 98. szám
1926 MÁJUS 1 Dabasi-Halász Móric: Bizonyítékok nélkül ! Pakots József: A honvédelmi miniszterfelelős, mert közvetlen munkatársai követtek el visszaéléseket. Kuna P. András: A miniszter előre nem szagolhatja ! (Derültség.) Pakots József foglalkozik Viczián István tegnapi felszólalásával, amelyikben a szabadkőműveseket támadta. A szabadkőművesség alaptörvényei előírják a hazafiságot és a törvénytiszteletet. Ezután gazdasági és pénzügyi kérdéseket tesz szóvá, a frankügyről, a titkos társaságokról beszél. A költségvetést nem fogadja el. A következő szónok Reisehl Richárd, aki felhívja a nemzetgyűlés figyelmét a bortermelés válságára. Helyesnek tartaná, ha a szőlőtermelés helyett más termelési ágakra térnének át. Sürgeti a házhelyek szétosztását, amely még nem mindenütt fejeződött be. Reisehl Richárd: A hitelkérdésről szólva, a kisbirtokosok megsegítését sürgeti, majd kifogásolja, hogy az örökösödési illetéket túl magasan állapította meg a kormány. A maga részéről a karitatív valorizálás keresztülvitelét kéri és sürgeti a balesetbiztosító és betegsegélyzőpénztárak ügyének mielőbbi rendezését. A Balaton kultuszának előmozdítása szempontjából rendkívüli nagy fontossága van annak, hogy a kormány a fürdőtörvényt minél előtt a nemzetgyűlés elé hozza. Rendezni kell a balatoni gőzhajózás kérdését is és felhívja a kereskedelmi miniszter figyelmét, hogy a balatoni gőzhajózást az államvasutakkal csináltassa meg. A vámhitelcsalásokról beszél ezután és azt kérdi a pénzügyminisztertől, hogy az összes érdekeltek, akik a panamában benne voltak, le vannak-e már tartóztatva? — Az 1920. évi I. törvénycikk — mondotta tovább — megállapítja, hogy Magyarország királyság. Sok esetben azonban hivataloknál és hivatalos írásoknál hiányzik a címből a „királyi** szó. Arra kéri a belügyminisztert, hogy ezt a hiányt pótoltassa. De kéri az igazságügyminisztert is, hogy intézkedjék, hogy amennyiben királyság vagyunk, a bíróságok ne a magyar állam, hanem a király nevében hozzanak ítéletet. A költségvetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Létai Ernő ezután a trianoni szerződés káros gazdasági következményeiről beszél. A külföldi közvéleményt nem érdeklik a magyar ügyek, csak akkor, ha valamilyen ellenséges közleményt helyeznek el ellenünk az Utódállamok kormányai. Ezután új választójog szükségét hangoztatja. Létai Ernő nem fogadja el a költségvetést. A következő felszólaló Somogyi Béla, aki most mondta el szűzbeszédét. Esztergályos János: Vigyázzunk, nehogy az első beszédnél valami hiba legyen! Az elnök figyelmezteti Esztergályos Jánost, hogy a parlamenti tradíció szerint senkinek sem szokták megzavarni az első beszédét. Somogyi Béla: Egy cél felé kell törekedni, ez pedig nem más, mint az ország régi határainak visszaállítása. Az országot először gazdaggá kell tenni. Ezután rátér a fontosabb gazdasági és pénzügyi kérdések tárgyalására. A költségvetést elfogadja. A következő felszólaló Szabó József. Lapunk zártakor az ülés még tart. Oinktmmai rendes víz- és nemibetegek részére aZ8n8ruOSl ezüst salvarsan-oltás Rendelés egész nap. Rákóczi út 32.1.1. Rókussal szembe Tóth Imre — Félszázados jubileumára. — A színészetről való beszélgetéseink során Beöthy Zsolt, — akinek ugyancsak jó szeme volt a színjátszók előnyeinek és hibáinak fölismerésére — többször emlegette, hogy azok között a magyar színészek között, akiket ő ismert, Tóth József volt a legnagyobb. " Csoda-e, hogy ennek a kiváló művésznek fia, — ki még úgyszólván gyermekül, 13 éves korában állott apja koporsója mellett — egy dicsőség övezte név birtokában s az elhunyt apa fényes pályája emlékeinek hatása alatt, szintén vágyakozott, szomjú lélekkel epekedett a színpadi babér után? Annál inkább érhető volt ez a vágyakozás, mert hiszen édesanyját is kettős kapocs — színésznőé és a drámaírónőé — fűzte a színházhoz. Így lett Tóth József és Imre fiából alig 16 esztendős korában a „színi tanoda** növendéke — csakhamar az intézet ösztöndíjas, szorgalmas tagja. Mikor 1875-ben nyilvános gyakorlati vizsgálatot tartott az iskola s többek között a Velencei kalmárból adtak elő részleteket — és Shylock zsidó alakjában nagy feltűnést keltett a később elsőrangú művésszé vált Gabányi Árpád — a címszerepet, Antóniót, az ifjú, 18 esztendős Tóth Imre adta, kit bizonyára tiszta beszédére, nyugodt temperamentumára tekintettel választottak ki erre a feladatra. Ugyane tulajdonok tették őt alkalmassá arra, hogy e vizsgálati előadások során a Gringoireban Le Daim Olivért adja, aki borbélyból nemes ember lesz, hogy nemtelen hóhérrá váljék. Egy évvel utóbb, 1876-ban —s ennek évében most telt be félizázada már a Nemzeti Színházban játszott Tóth Imre, mint szerződött tag. Ez intézet kötelékében aztán fényes pályát futott meg, de nem mint színész. A nagy magyar aktor fiának véréből hiányzott az a forróság, természetéből az a lendület, amely nélkül embert sikeresen ábrázolni a kulisszák és lámpák világában még akkor sem lehet, ha az ábrázolt alak maga a hideg temperamentumok világából való is, így Tóth Imre éveken keresztül megmaradt a jelentéktelen szerepek kis körében — amit azonban (s elvégre egy előkelő színházban ez is érdem) becsülettel töltött be, buzgalommal látott el. A közönség így persze nem igen vehette észre Tóth Imrét — ám a színházi emberek, a színfalak mögött hamar észrevették, hogy a nagy Tóth József még sem hagyta szellemi örökség nélkül a fiát. Bebizonyosodott, hogy apjának és anyjának tulajdonságaiból nem csupán a színház utáni rajongást, hanem a színpad dolgaihoz való értést is örökölt a fiatal Tóth Imre. A mindig pontos, mindig szabatos, mindig kimért — s éppen ezért soha haladni nem tudó színészből kitűnő ügyelő lett, a rendezőknek megbízható segéde, az összjáték sikerének egyáltalában nem kicsinylendő tényezője. Tóth Imre — a színészek fidélis világának becézett és dédelgetett Didije — ügyelőből rendezővé avanzsált, pályája húszéves fordulóját már mint főrendező ünnepelte. Művészi életének ez a szakasza az ő virágkora. Aki a maga színpadi alakításait nem tudta volt igazán elevenné tenni, az rendezői szerepében nagyszerűen tudott életet önteni másokba, mások játékába, az egész előadásba. Ez nem is ritka eset a színház világában. Sok gyenge előadóból vált már ott kitűnő rendező — így történt például Paulay Edénél is, — mint ahogy megfordítva is láttuk már, hogy t. i. kiváló színész nem vált be a rendezői munkakörben. Egészen más valami az: játszani — és játszatni. Ilyenforma a különbség, mint teszem azt az újságok életében, ahol ismerhettünk kitűnő szerkesztőt, aki írónak egyáltalán nem volt jelentékeny s hány elsőrangú munkatársa van egy lapnak, akik mint szerkesztők, hamarosan tönkre tennék azt. Tóth Imre rendezői, különösen főrendezői működése korszakos jelentőségűvé vált a Nemzeti Színház történetében. Nemcsak a mintaszerű ensemblek bizonyítják az ő hozzáértését, hanem a színészeknek művészekké nevelésében is oroszlánrésze volt a nagyszerű színpadi érzékű élesszemű, erőskezű főrendezőnek. Ezért a munkásságáért nemcsak a színház, hanem az egész magyar kultúra részéről nagy elismerés kell, hogy illesse őt. Rendezői fényes tulajdonait igazgató korában is érvényesíteni tudta, s irígylésreméltó lelki nyugalommal tűrte az ez állással rendszerint egybekötött támadások pergőtüzét, mit színészek és színésznők, kritikusok és drámaírók — nyilvánosak és titkosak — sógorságilag és komailag kapcsolt részeikkel egyetemben indítottak ellene, vélt igazaik védelmében. Néhai jó Vadnay Károly mondotta volt egykor Szigligetiről, hogy ő volt, — mint a Nemzeti Színház igazgatója — az ország legrágalmazottabb embere. Ezt a sorsot ebben a felettébb nehéz, de eszményiesen gyönyörű pozícióban Tóth Imre sem kerülte el, — de becsületes meggyőződésének és nyugodt önérzetének páncéljában hősiesen ártta a harcot — s ha hiányzott is belőle néhány tulajdonság ahhoz, hogy olyan egészen elsőrendű igazgató legyen belőle, mint amilyen páratlan nagyságúvá emelkedett volt a főrendezői munkakörben, a színház történetének eljövendő írója bizonyára juttat neki néhány babérlevelet azokért az érdemekért is, amiket a színház felelős igazgatásában szerzett. A Nemzeti Színház igazgatásától megválva, Tóth Imre pályája új fordulóhoz ért: a Színművészeti Akadémia vezetése bízatott reá. Itt is olyan feladat jutott neki, amit nem szabad kicsinyelni. Az újabb dekadens és nemzetközi áramlatok között igen fontos kérdés, hogy ki és hogyan vezeti a legfelsőbb színészképzésnek könnyen zátonyra szaladható, hamarosan örvény forgatagába kerülhető hajóját. Tóth Imre művészi érzéke, erős magyarsága, nagyszerű fegyelmező ereje pompásan bevált ebben a munkában is. Tudott mélyen szántani, tudott jó magot választani, tudott pontosan, gondosan vetni — a többi az Isten dolga, hogy jó legyen az aratás. Az áldás nem maradt el. És mikor most, pályája félszázados fordulóján örömmel és szeretettel köszöntjük Tóth Imrét s kívánunk neki erőt, egészséget a további munkálkodáshoz, át vagyunk hatva attól a meggyőződéstől, hogy nem csak neki kívánunk ezzel jót, hanem az egész magyar színpadi művészetnek, amelynek szolgálatában ő — akár közkatona volt, akár vezér — mindig a legnagyobb lelkiismerettel, s minden erejének latbavetésével teljesítette kötelességét. Bárcsak úgy elmondhatná ezt magáról a közélet minden szereplője, mint ő. Szász Károly- ÓRÁIUJSÁG SZOMBAT 3. OLDAL Szerdától kezdve a Ház már ismét nyolcórás ülésekben fogja tárgyalni a költségvetést A kormány tagjai ma miniszterközi értekezletet tartottak — Dabasi Halász Móric indítványt tett a nyolcórás ülésekre — A szocialisták hajlandók az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés gyors letárgyalásához hozzájárulni (Saját tudósítónktól.) A költségvetés általános vitájának befejezése után Bod János pénzügyminiszter hosszabb beszédben fog reflektálni a költségvetés során elhangzott észrevételekre. Biztosra vehető, hogy a költségvetés általános vitája az esti órákban véget ér és éppen ezért a kormány tagjai ma délután ké órakor Bethlen István gróf elnöklete alatt miniszterközi értekezletet tartottak, hogy sorra vegyék mindazokat a határozati javaslatokat, amelyeket a vita során az egyes felszólalók benyújtottak. A miniszterközi értekezlet előtt Scitovszky Béla házelnök és Almásy László az egységes párt ügyvezető elnöke hosszas tanácskozást folytatott Bethlen István miniszterelnökkel, a költségvetés további tárgyalásának rendjéről . A tanácskozás után Scitovszky Béla házelnök a következőket mondotta a Lorai Újság munkatársának: — Beszéltünk a miniszterelnök úrral a költségvetés további vitájának menetéről. Amennyiben a költségvetés általános vitája ma befejeződik, sem szombaton, sem hétfőn nem tart ülést a Ház. Kedden 12 órás ülésen fogjuk tárgyalni tovább a költségvetés részletes vitáját és ha javaslatot terjesztenének be aziránt, hogy ismét a nyolcórás üléseket állítsuk vissza, erről a keddi ülés végén határoz a Ház. Értesülésünk szerint Dabasi-Halász Móric a mai ülés végén az általános vita bezárása után fog indítványt beterjeszteni a 8 órás ülésekre való visszatérés tekintetében és szerdától kezdődőleg a Ház ismét 8 órás üléseken folytatja a költségvetés részletes vitáját. Szó volt arról is, hogy a költségvetési vita megszakításával az osztrák-magyar kereskedelmi szerződést vegyék elő és tárgyalják le. Erre nézve a szocialisták is megváltoztatták eddigi álláspontjukat és Peyer Károly a 8 Órai Újság munkatársa előtt kijelentete, hogy nem mondanak ugyan le a kritika jogáról, mégis nem fogják megakadályozni azt, hogy az osztrák-magyar kereskedelmi szerződést a legrövidebb időn belül, tehát egy nap alatt le ne tárgyalja a nemzetgyűlés. Fölmentették Jakabházy Lászlónét Az indokolás szerint férje valósággal rákényszerítette tettének elkövetésére . A közönség a fölmentett vádlott mellett tüntetett (Saját tudósítónktól.) A törvényszék Valentin-tanácsa Jakabházy Lászlóné bűnperében ma reggel folytatta a főtárgyalást. Előbb Horváth Erzsébet szobaleány vallomását olvasták föl, amelyből kitűnt, hogy Jakabházy László és a felesége között teljesen rossz volt a családi viszony. A férfi kikapós természetű, mulatós ember volt, aki Horváth Erzsébet ellen is követett erkölcstelen merényletet. Andriska Viktorné vallomását mutatták be ezután. Jakabházy László a tanúnak szintén házassági ajánlatot tett, de csakhamar kiderült, hogy nős ember, mire a tanú a jegygyűrűt visszaküldte. E két tanúvallomás felolvasásával a bizonyítási eljárás befejezést is nyert s ezután Kullmann dr. királyi ügyész és Grohmann dr. védő tették meg előterjesztéseiket a bizonyítás kiegészítésére vonatkozólag. A bíróság úgy a vád, mint a védelem előterjesztéseit elutasította és a perbeszédekre került a sor. Kullmann Sándor dr. királyi ügyész vádbeszédében rámutatott arra, hogy a bizonyítási eljárás éles vonalakban rajzolta meg a vádlott nő és a megölt férj karakterét, de a tanúk ezt úgy cselekedték meg, hogy Jakabházy Lászlónéban a jónak, Jakabházy Lászlóban a rossznak ezt az idealizálását elfogadni nem lehet. Még egy hivatásos drámaíró sem merné Jakabházék halálosvégű drámáját ilyen formában vinni a nagyközönség elé. Részletesen tárta fel a királyi ügyész ezután azokat az okokat, amelyek ezt a családi drámát megteremtették és kifejlesztették. Bebizonyítottnak látja, hogy Jakabházy Lászlóné ölte meg a férjét több revolverlövéssel és a vádlottnő elítélését kérte. Grohmann Zsigmond dr. ügyvéd ezután érvekben gazdag védőbeszéddel mutatta ki Jakabházyék családi drámáját és arra a konklúzióra jutott, hogy a vádlottnő jogos önvédelemből ölte meg a férjét. A védő felmentő ítéletet kért. A Valentin-tanács ezután ítélethozatalra vonult vissza, a szünet alatt lázas izgalom vett erőt a tárgyalótermet zsúfolásig megtöltő hölgyközönségen. A bíróság rövid tanácskozás után ismét visszavonult a tárgyalóterembe és Valentin elnök kihirdette az ítéletet,amellyel Jakabházy Lászlónét a bíróság az ellene emelt vád alól felmenti. Óriási lelkesedés tört ki a hallgatóság soraiban, a nők zsebkendőiket lobogtatva, éljeneztek és az elnök csak percek múltán tudott csendet teremteni. Az ítélet indokolásában kimondja, hogy Jakabházy Lászlónét tettének elkövetésére Jakabházy László durva bánásmódja valósággal rákényszerítette, vették.* (XT Különleges a m papién ingek m JBe 1 forgatható patent ^kezelővel, ÍR. M 200 ezertől í gál® föt^Károly körút 3. Csodás tavaszi nyakkendő újdonságok egységárakon 60, 75 és 90 ezer korona A tárgyalás befejezése után Jakabházy Lászlónét visszakísérték a királyi ügyészség fogházába, ahonnan a késő délutáni órákban hazabocsátják. — Kerékpárgázolás. Az Andrássy út 102. számú ház előtt Gregor Lajos 23 éves géplakatossegéd kerékpárjával elütötte Kaufmann Salamon 77 éves magánzót, aki súlyos sérülést szenvedett. A kivonult mentők Kaufmannt a Dorog-kórházba vitték, Gregor Lajost pedig előállították a főkapitányságra és ott őrizetbe