8 Órai Ujság, 1926. június (12. évfolyam, 121-143. szám)
1926-06-05 / 125. szám
1926 JÚNIUS 6 Mikor a háború meghal Mi, — Hegedűs Lóránt regénye — Azt kell hinni, hogy Hegedűs Lóránt nem is Jókainak, hanem valamelyik nagyszerű Jókai-hősnek a rokona, mert ő is mindenhez ért, sőt mester mindenben, amihez hozzáfog. Sokáig úgy ismertük, mint legeslegelsőrangú pénzügyi kapacitást, mikor egyszerre csak, pihenésképpen, kezébe vette az írótollat és valósággal elkápráztatott mindenkit a legkülönbözőbb kérdésekről írott pompás cikkeivel. Máról holnapra arrabb publicista lett belőle, akinek ják a cikkeit. De itt sem állt meg ma mint regényíró lép elénk. Mikor a háború meghal című könyvével, amelyben azok mellet a kitűnő írói tulajdonságok mellett, amelyekkel a publicista és essayista Hegedűs meghódította a közönséget, még azt a nehéz fantáziát is megtaláljuk, amelyen lehetetlen föl nem ismerni a Jókai-féle eredetet. Erős szatirikus éllel megírt, utópista, politikai regény ez, tele meglepő fordulatokká, amelyeknél a szuggesztív erejű, Hegedűsféle,a különös nézőpont állandóan lekötve tartja az olvasót, aki az első lapok elolvasása után kritika nélkül meg kell, hogy adja magát az írónak, hogy azontúl boldogan álmodja végig vele ezt a gyönyörű magyar álmot a haza feltámadásáról. A Mikor a háború meghal csak olyan szívben születhetett meg, amely lángol a magyarság szeretetétől s nem is írhatta volna más, csak ez a gazdag fantáziájú székely zseni, aki hosszút évek óta figyeli aggóvva a magyarság szivedobogását. Hegedűs erejének legjava, törhetetlen magyar hite, a hit pedig hegyeket is meg tud mozdítani, nemcsak mondvacsinált országhatárokat. — „Ó, bárcsak igaz lennel*1 *— sóhajtottunk a regény végére érve és mélységes hála fogott el az író iránt, aki fájó sebeinkre zsongító balzsamot öntött, fcsüggedő lelkünkbe édes reménységet. Csathó Kálmán Június 10-én tartja első közlését a Vármegyék *W*trosok Országos Mentő||J|V egyesülete HHHkzág összes városaiban Mentőegyesületek alakulnak jót tudósítónktól. Közel két évtizede ki|Haz a nagyszabású terv, hogy az emberi ^^Bientést az egész országra kiterjesszék és Iudapest mintájára, a vidéken is megalakulta■A a mentőegyesüketek. A gondolatnak a meg- valósítása főleg anyagi nehézségek miatt mindezidáig húzódott, azonban különböző társadalmi testületek állandóan szorgalmazták ennek a nagyfontosságú kérdésnek a megvalósítását. Legutóbb Agerasztó Tivadar, Pest vármegye alispánjának a meghívására az ország törvényhatóságainak és más közületeknek kiküldöttei, az egészségügyi hatóságok és közjótékonysági egyesületek képviselői a szakminisztériumok bevonásával értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy megalakítják a Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesületét. Az előkészítő munkálatok elvégzésére az értekezlet egy szőkebb bizottságot kért fel, amelyik munkásságát befejezve, június 10-én, csütörtök délután 5 órára tűzte ki az alakuló közgyűlést. Az egyesület célja: mentőállomások felállításával, fentartásával, szakközegek kiképzésével az életmentést az egész országra kiterjeszteni. Az egyesület teljes erővel kíván közreműködni balesetek elhárítására, azok következményeinek orvoslására, járványos betegségek leküzdésére, a betegeknek a kórházba való szállítására, elemi csapások által sújtottak segélyezésére, vala-mint mindennemű emberbaráti feladatok meg-oldására. Az alakuló közgyűlés Pest vármegye székházának nagytermében lesz, ahol a kormányt a szakminisztériumok kiküldötteinek élén, dr. Tass József népjóléti és munkaügyi miniszter fogja képviselni. Mk-A* í l'b-~£ v”., Ififjjí. ■'* ' • .* -.p • jj ÖMímjsÁG VASÁRNAP 5. OLDAl A genfi tanácskozások befejezéséig elnapolták a nemzetgyűlést A lakásügyi panaszok felvételére tisztviselőket küld a népjóléti miniszter A nemzetgyűlés mai ülése (Saját tudósítónktól.) A nemzetgyűlés mai ülését ViH órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések után háromszori olvasásban is elfogadták az 1925—26. évi és 1926—27. évi felhatalmazási törvényjavaslatokat. Áttértek ezután a főváros külföldi kölcsönegyezményével kapcsolatos állami intézkedésekről szóló javaslat tárgyalására. Platthy György előadó ismerteti a javaslatot és rámutat arra, hogy ez a törvényjavaslat az esztendei egyezménynyel van kapcsolatban és célja az, hogy az egyezményen kívül, új igények a kötvénytulajdonosok részéről támaszthatók ne legyenek. A javaslatot általánosságban és részleteiben vita nélkül fogadta el a Ház. Ezután a kérvényi bizottság által letárgyalt kérvények fölött dönt a nemzetgyűlés. A kérvények egy részét az illetékes minisztériumba teszik át, másik részét pedig irattárba helyezik. Napirendi indítványt tesz ezután az elnök. Indítványozza, hogy tekintettel a népszövetségi tárgyalásokra, a miniszterelnök és a pénzügyminiszter távollétére, a nemzetgyűlés bizonytalan időre halassza el tanácskozásait. Az első ülés napirendjére tűzessék ki a ma letárgyalt javaslat harmadszori olvasása és a nyugdíjvalorizációs javaslat vitájának folytatása. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A napirendhez Saly Endre szólalt fel, s az új lakásrendelet nyomán támadt visszásságokat teszi szóvá. Vass József miniszterelnökhelyettes leszögezi, hogy azokon a helyeken, ahol szabadforgalom van, s ahonnan panasz érkezett, oda miniszteriális tisztviselőt fog kiküldeni, akinek érkezését nyolc nappal előbb közhírré teszik, hogy mindenki tudjon róla. A községi elöljáróságok nincsenek megbízva Vass József miniszterelnökhelyettes ráazért elvégezhetik. Akinek módja van arra, hogy sérelmét közigazgatási úton orvosolja, annak az ügyét el is kell hogy intézzék. A miniszteriális tisztviselők mindenkivel személyesen fognak tárgyalni. Ezen az alapon a felmondásokat a minimumra csökkenthetik, s a túlzott béremeléseket megakadályozhatják. Reméli, hogy augusztus 1-ig az összes panaszokat elintézhetik. Szilágyi Lajos nem fogadja el az elnök napirendjét, mert szokatlan, hogy elnapolás utánra az elnök fix tárgyakat tűzzön ki. Tiltakozik a nyugdíjvalorizációs törvényjavaslat tárgyalása ellen, mert az nincsen kellőleg előkészítve, antiszociális és méltánytalan. Ez egy lehetetlen javaslat, amelyet nem szabad keresztülhajszolni ebben a formájában. Javasolja, hogy a legközelebbi ülés napirendjére csupán a további teendők megállapítását tűzzék ki. Vass József miniszterelnök helyettes rámutat arra, hogy a nyugdíjas magántisztviselőknek nagy érdeke a valorizáció mielőbbi keresztülvitele. Kéri az elnöki napirend elfogadását. A nemzetgyűlés szünete nem fog hosszú ideig tartani, mert a jövő hét vége felé a pénzügyminiszter már itthon lesz. Ezért kár volna egy ülésnapot csupán a további teendők megállapításával eltölteni. A Ház az elnöki előterjesztést fogadja el, ami után az ülés 3/ 12 órakor véget ért. Vejével együtt Miamericia szülött a Szamiskártyásból bankárra lett Mezei Jena. Mezei Jenői békebeli hanáskártyás karrierje — Drámai jelenetek a becsukott Masken-korla előtt — Három, száz millió koronába kerülne a kiadatási eljárás (Saját tudósítónktól.) Hosszú, szomorú embercsapat vette körül ma délelőtt az Aradi utca 1. számú házat. Kezüket tördelő férfiak, siránkozó asszonyok jajveszékelése egy rövid mondatban fejeződik ki: — Mezei, Jenő bankár megszökött, kifosztott ... koldussá tett! A pénzüket, egzisztenciájukat vesztett kisemberek csoportja nem akar mozdulni a ház elől, pedig mindegyikük érzi, hogy a jajveszékelés hiábavaló. Mezei Jenő, a Maskenhitel feltalálója valahol külföldön jár már, zsebében többszáz kisegzisztenciának a vagyonkájával. Mezei Jenő bankbizományos módszere nem új és mégis rengeteg ember akadt, aki vakon bízva benne, odaadta mindenét, értéktárgyait, pénzét, hogy valami kis hasznot húzzon a zálogul átadott ingóságok után. A megszökött bank bizományos személyisége azonban annyira érdekes és olyan múlttal rendelkezik, amilyennel csak kevés nagystílű nemzetközi szélhámos dicsekedhetik Mezei Jenő, aki jelenleg 51 éves, 1903-ban tűnt fel Budapesten, amikor két hamiskártyással együtt végigfosztogatta egész Budapestet, sőt megfordul abban az időben minden nagyobb külföldi metropolisban is egyegy kis vendégjátékra. A budapesti rendőrségen meg van örökítve ez a három tagból álló bűnszövetkezet. Budapesten 1904-ben egy német hadnagyot fosztottak ki, azonban valahogy sikerült akkor mind a három szélhámosnak megmenekülnie az igazságszolgáltatás elől. 1906. évben Mezei Jenő az óceánra tette át székhelyét és az Amerikába utazó luxushajókon szedte áldozatait. 1909-ben a budapesti Metropol-szálló előcsarnokában egy kifosztott áldozat megtámadta Mezeit, az elszánt kalandor azonban nem ijedt meg, a szóváltásnak verekedés itt a vége, Mezei revolvert rántott és csak a véletlenen múlt, hogy nem lőtte le azt az embert, akivel egy órával ezelőtt még kártyacsatáját vívta. Mezei Jenőt akkor a rendőrségen rövid úton intézték el: kivitték a toloncházba, azonban az agyafúrt hamiskártyás valamilyen módon onnan is meg tudott menekülni. 1910-ben Mezei Jenő megnősült, egy kis színésznőt, éisengut Jucit vette feleségül. Amikor visszatért nászútjáról, külföldi körözvények várták már Budapesten, különböző világvárosokban elkövetett csekkcsalásai és egyéb szélhámosságai miatt. A nemzetközi szélhámos nem várta meg, hogy újra rendőrkézre kerüljön, feleségével együtt külföldre utazott és egész a háború kitöréséig Monte Carlóban és Párizsban működött, mint hamiskártyás. 1914-ben visszajött Budapestre s az akkori zavaros időket felhasználva megszervezte a híres Kánisz-féle vasúti tolvajbandát. Mezei Jenő diktátor hatalommal uralkodott a betörőbanda tagjai fölött és néhány hónap alatt úgyszólván minden vasútvonalai végiglopkodtak. Mezei Jenő hol mint német katonatiszt, hol pedig, mint magyar, monoklis huszártiszt tűnt fel és az impozáns megjelenésű, atlétatermetű férfi biztos fellépésével csak szaporította áldozatainak számát. A háború után zsgbukméker irodát nyitott és ebben az új állásában hatalmas vagyont harácsolt össze. Feleségének villát vett a Ferri Oszkár utca 27. szám alatt és a pazarul berendezett ötszobás épületet elővigyázatosan a felesége nevére íratta. A jó konjunktúrában Mezei Jenő mindenbe belefogott, hamiskártyázástól kezdve a zsebtolvajlásig mindenféle mesterséget űzött. Közben Hilda nevű leányát férjhez adta Szabó Márton elektrotechnikushoz, akivel azután együttesen kezdték meg az újabb gyanús üzleteket. Múlt év májusában az Aradi ucca 1. szám alatt megalakították a Masken-hitel című vállalatot és a kétszobás üzleti helyiségből nagyszerű szervezettel gyűjtötték a hiszékeny embereket. Hirdetések és egyéb reklámok útján százával jelentkeztek a kisemberek és Mezei Jenő teljes fedezet ellenében tízhúsz millió koronás pénzösszegeket folyósított. Gyümölcsöztetés végett minden összeget átvett, úgyhogy a Masken-hitel irodája csakhamar nagyforgalmú vállalkozássá nőtte ki magát. Zongorától kezdve egészen a kisértékű ruhadarabokig vett át zálogtárgyakat Mezei, noha ezekhez az üzletekhez semmiféle iparigazolványa nem volt. A banküzlet pénztárában a veje, a volt villanyszerelő Szabó Márton ült és a két szélhámos kitűnően értette a módját annak, hogy minden gyanút eloszlatva rengeteg pénzt harácsoljon össze. 11 Női lelopok minden kivitelben, legolcsóbban csak FRIEDMANN kalapgyárban VI., Király utca 8. (Az udvarban Fest, tisztit, alakít Tegnapelőtt pattant ki a botrány. A bankbizományi irodában több üzletfél jelent meg. Át akarták venni azt a kamatot, amely a Mezei Jenőre bízott kis tőkék után esedékessé vált. A megjelent üzletfelek lehúzott redőnyöket, bezárt ajtókat találtak. Sehol semmi jelzés : Mezei Jenő bankár és a veje nem voltak találhatók. Tegnap délelőtt már drámai jelenetek játszódtak le az árvánhagyott irodában. Egy nyugalmazott őrnagy özvegye, aki minden pénzét Mezeire bízta, ájultan esett össze, amikor a házbeliek közölték vele, hogy Mezei Jenő alighanem megszökött Budapestről. Ma dásig 84 bűnvádi feljelentés érkezett a főkapitányságra Mezei Jenő és pénztárosa ellen, úgy hogy az idáig megállapított kár meghaladja az egymilliárd koronát. A rendőrség már tegnap házkutatást tartott a Masken-hitel helyiségeiben, lefoglalta az üzleti könyveket, amelyek azonban úgy voltak vezetve, hogy azokból aligha állapítható meg a hajdani hamiskártyás legújabb bűnkrónikájának teljes sorozata. A főkapitányságon kiderült, hogy Mezei Jenőnek nincs útlevele, azonban több ismerőse tud arról, hogy az éleseszű kalandor több ízben járt Bécsben s valószínű, hogy az ottani hajóstársaságoknál hamis útlevél felmutatása ellenében Délamerikába szóló hajójegyet szerzett. Mezei Jenőt öt nappal ezelőtt látták utoljára Pesten, míg a veje három nappal ezelőtt tünt el a fővárosból. A főkapitányságon ma körözőlevelet fognak kibocsátani a megszökött bankbizományos és pénztárosa ellen, akik egy egész csomó embert végzetes nyomorúságban hagyva, a kicsalt milliárddal hajóznak egy másik világrész felé. A két veszedelmes szélhámos elfogatását lényegesen megnehezíti az a körülmény is, hogy az új amerikai kiadatási törvények szerint körülbelül 300 millió koronát kell deponálni arra a célra, hogy az Amerikába szökött bűnözőt elfogják és visszakísérjék illetőségi helyére. Csupa kisemberről van szó, akiknek utolsó pénzét szedte el a monoklis Mezei Jenő és így nem valószínű, hogy össze tudják hozni azt a háromszáz millió koronát, amely ehhez az eljáráshoz szükséges volna. Az igazságszolgáltatás kezei közül alighanem újra megmenekül Mezei Jenő, hacsak a pénzét vesztett özvegyasszonyok, B-listára helyezett szegény emberek átka nem éri utol a messze idegenbe szökött két veszedelmes kalandort. Vági Andor:♦ Mezeit a VI. kerületi elöljáróság mint elsőfokú iparhatóság, az elmúlt héten tudvalevőleg 8 napi elzárásra és 5 millió korona pénzbírságra ítélte azért, mert engedély nélkül foglalkozott pénzközvetítéssel, beraktározási üzlettel és mivel a zálogul beadott értéktárgyakra a törvénynél megengedett magasabb kamatot szedett. Az elöljáróság annyira súlyos bűncselekményeket látott Mezei tetteiben, hogy az aktákat indítványtétel céljából ítélete meghozatala után a budapesti kir. ügyészséghez tette át. Mezei közben eltűnt, azonban annyira nem tetszett neki az elöljáróság ítélete, hogy azt még eltűnése előtt szükségesnek találta megfellebbezni. Ma reggel érkezett be Mezei ügyvédjének fellebbezése a VI. kerületi elöljárósághoz. A fellebbezés főleg az elzárási büntetést tartja súlyosnak és tiltakozván az ellen, hogy az ítéletben foglalt kihágásokat Mezei elkövette volna, azt kéri az elöljáróságtól, hogy a fellebbezést terjesszék fel a másodfokú elbírálás céljából a főváros tanácsához. Az elöljáróság e kérelemnek hivatalból eleget tesz, úgyhogy a jövő héten már a főváros tanácsa fog foglalkozni Mezei manipulációival. Bartel átszervezi kormányát Bécs, június 5. (Bécsi tudósítónk telefonjelentése.) Varsóból táviratozzák. A Bartel-kormány lemondását Moscicki elnök elfogadta. Ebből a ténybő lengyel politikai körökben arra következtetnek, hogy Bartel miniszterelnök, aki kétségtelenül újból megbízást kap kormányalakításra, átszervezi, illetőleg kiegészíti a most lemondott kormányt. C. D. LEGELŐNYÖSEBBEN ! kamatoztathatja készpénztőkéit a Reik Bank ’ Budapesten, Vilmos császár út 45. "