8 Órai Ujság, 1926. augusztus (12. évfolyam, 173-196. szám)
1926-08-03 / 173. szám
KEDD 2.OLDAL ÓRAI ÚJSÁG 1926 AUGUSZTUS 3 . Ma még nem időszerű az új keríttési beosztások dolga A vármegyék csak ősszel kezdik meg javaslataik előkészítését (Saját tudósítónktól.) A legutóbb alakult ellenzéki blokk tagjai erősen készülnek a nemzetgyűlési őszi ülésszakára. Főleg azt szeretnék, ha a nemzetgyűlés legelőször is, a kerületek beosztására vonatkozó javaslat le- tárgyalását kezdené meg, megelőzve ezzel még a felsőházi törvényjavaslat tárgyalását is. Az ellenzék szerint ugyanis a választójogi törvény életbeléptetése előtt kell a kerületek beosztásáról szóló javaslatot letárgyalni, mert ha a felsőházi javaslatot tárgyalnák előbb és ezzel együtt életbe lép az új választójogi törvény is, akkor a kormány rendeletileg is elintézheti a kerületek beosztását. Ezt pedig, az ellenzéki politikusok véleménye szerint, nem lehet megengedni, mert így a kormány az ellenzék kárára állapíthatná meg az új kerületeket. Kormánypárti oldalon ezzel szemben megállapítják, hogy az egész kérdés nem aktuális ma még, mert a vármegyék nem készültek el a javaslatokkal. A belügyminiszter ugyanis tudvalévően a vármegyéket bízta meg azzal, hogy a kerületek beosztására vonatkozóan javaslatot terjesszenek elő. A belügyminiszter csak a kerületek számát állapította meg és a vármegyék ennek alapján készítik el javaslataikat. Ezt a munkát azonban csak az őszi rendes közgyűlések keretében végezhetik el és csak akkor kerülhet sor a javaslat nemzetgyűlési tárgyalására. A gyáriparosok őszre várják a magyarorosz kereskedelmi probléma megoldását vagy elejtését Kormánytámogatással vélik megoldhatónak a hitelezés kérdését (Saját tudósítónktól.) A magyar-orosz kérdés különösen gazdasági körök állandó problémája. Főkép a magyar gyáripar foglalkozik ezzel a kérdéssel, miután ennek megoldása sok munkáskezet juttatna munkához a várható orosz megrendelések kapcsán. Jelentősen megkönnyíti a helyzetet az a nagy belső átalakulás, melyen most Oroszország keresztülmegy s amelynek segítségével mindinkább szakít a szélsőséges bellergista elemekkel. A magyar gyáriparosok körében úgy tudják, hogy az Oroszországgal való megállapodás kérdése pillanatnyilag nem aktuális, de remélik, hogy néhány hónapon belül aktuális lesz. Ezzel kapcsolatban azt is remélik, hogyha a megindítandó tárgyalások eredményre vezetnek, vagy már a tárgyalások kapcsán olyan szállításokat lehet a magyar ipar számára biztosítani, melyek hosszabb ideig nagyszámú munkáskéz foglalkoztatását tennék ismét lehetővé. Természetesnek találják, hogy a diplomáciai viszony helyreállítása előfeltétele az erre vonatkozó további tárgyalásoknak, melyek során nemcsak a szállításokkal való megbízás kérdése, de különösen a hitelkérdés is tisztázandó lesz. Ez olyan kérdés, melynek megoldását elsősorban itthon kell keresnünk, mert hiszen egészen kétségtelen, hogy Oroszország csak ugyanolyan feltételekkel fog ipartermékek szállítására vonatkozóan a magyar gyárakkal megállapodást létesíteni, mely feltételek mellett más államokból is beszerezheti ezeket az iparcikkeket. Az orosz szovjet pedig igen hosszú lejáratú hiteleket igényel és éppen ezek a körülmények indították arra a német kormányt, hogy legutóbb már igen jelentős, körülbelül 300 millió aranymárkára rugó szállítás tekintetében létesített megállapodást az orosz kormánynyal és a szállítandó árukért a maga részéről garanciát vállalt. Ezáltal e szállítások finanszírozását is lehetővé tette. Mint a Gyáriparosok Országos Szövetségénél hallottuk, hitelek engedélyezése esetén, ami az adott körülmények között nem kerülhető el, nálunk is előtérbe nyomul a finanszírozás kérdése, melyet a gyárosok csak a kormány megfelelő támogatásával látnak megoldhatónak. Az természetesen kizárt dolog a magyar ipar tőkeszegénysége mellett, hogy a maga erejéből évekig hitelezhesse az orosz kormánynak a szállított áruk vételárát, hiszen már a termeléshez szükséges tőkék előteremtése is gondot okoz az érdekelt vállalatoknak. Valószínű, hogy a kérdés csak az őszi hónapokban lesz aktuális, akkor dől el, hogy az egész kérdéskomplexum megoldható-e. Ami a közvéleményt illeti, a gyáriparosok úgy vélik, hogy az mindenesetre más szemmel fogja nézni az Oroszországgal meginduló tárgyalásokat abban az esetben, ha e tárgyalások kapcsán a magyar ipar részére jelentős szállítások lesznek biztosíthatók. Szerdán hirdetnek ítéletet Rákosiék perében Külföldi kommunisták és radikálisok tiltakozó távirata a perbefejezés ellen (Saját tudósítónktól.) A büntetőtörvényszéken Szemák Rezső dr. tanácselnök tanácsa ma folytatta Rákosi Mátyás és társai bűnügyének tárgyalását. Az utolsó szó jogán szólaltak fel még a vádlottak közül egynéhányan. Elsőnek Weinberger Zoltán szólalt fel és hosszú beszédben hangoztatta, hogy nem az ítélet nagysága és formája ellen védekezik, mert hiszen tudja, mit várhat a törvényektől, de kijelenti, hogy csak egy eszméért küzdött és fog küzdeni és éppen ezért bűnösnek sem érzi magát. — Ha egész életemben börtönben ülnék — mondotta, — még akkor sem lehetne belőlem a kommunista eszméket kiölni. A szovjetoroszországi állapotokkal foglalkozik ezután hosszadalmasam kijelentvén, hogy ott egyáltalában nincsenek olyan állapotok, mint ahogy azt az újságok írják. — Trianon — mondja Weinberger — csak a kommunistákkal együtt oldható meg, de nem a burzsoák, hanem a dolgozó munkások javára. Az ügyész vádbesédével polemizál ezután és kijelenti, hogy a királyi ügyész olyan kijelentéseket használt, amelyek a proletáriátus elleni izgatást foglalnak magukban. Az elnök ezért a kifejezésért Weinbergert rendreutasítja. Beszéde végén merész jóslásokba kezd és kijelenti, hogy a proletárok vissza fognak jönni, mire az elnök újra félbeszakítja és leülteti Weinbergert. Ezután Vági István vádlott szólalt fel az utolsó szó jogán. — Művész legyen az a királyi ügyész — mondotta nagyhangon —, aki a mi mozgalmunkból olyan vádat emel, amelyet nem lehet megdönteni. A vádirattal és az ügyész vádbeszédével polemizál s közben kiabál, sőt már ordít is, mire az elnök félbeszakítja: — Ne népszónok-stílusbatl védekezzék s ne kiabáljon, mert itt nincs népgyűlés! Foglalkozik ezután a munkásosztály helyzetével és kijelenti, hogy sehol a világon nincs olyan állati sorban a munkásosztály, mint éppen nálunk. A elnök ezért a kijelentéséért újra rendreutasítja és figyelmezteti, hogy ne tartson formális programbeszédet. Vági ezután az ügyésznek azzal a kijelentésével foglalkozik, hogy amikor megkérdezték, hogy a II. vagy a III. internacionáléhoz tartozik-e pártja, sápadtan makogott. — Én — mondja Vági — rögtön határozottan és nyíltan megmondtam, hogy ebben I vnzen Hok Écsfürdő terraszán B délután és este I J Steiner Sími fi Csíríte Színi ó Hkys'Jane és Fores Band Táne ja ’WífSi Kitűnő konyha —Polgári árak a kérdésben nem dönthetünk, mert nem kérdeztük meg a pártot. Ez különben is csak az államügyész úr koponyájában . .. — Rendre utasítom! — szakítja félbe az elnök. Vági most azt hangoztatja, hogy egyáltalán nem kommunista. Börtönből börtönbe vonszolnak bennünket, mióta a párt megalakult, de amint a bíró urak láthatják, nekem ez nem ártott meg — mondja Vági fenhéjázva. —■ Rendre utasítom! — kopog az elnök ceruzájával. — Figyelmeztetem, ha így folytatja, megvonom a szót! Vági: Ha akasztófára, vagy akármilyen börtönre ítélnek is . . — Megvonom a szót, — szól közbe az elnök energikusan.* — De kérem, még nem fejeztem be, —, mondja ekkor Vági. — Üljön le! — szól rá az elnök. Weiszhaus Aladár szólal fel ezután, aki az elnök többszöri figyelmeztetése ellenére is minduntalan agresszív hangon folytatja védekezését, mire az elnök tőle is megvonja a szót, azután szünetet rendelt el. Szünet után még csak Hajdú Henrik szólalt fel a vádlottak közül, majd pedig az elnök a főtárgyalást befejezettnek jelentette ki. A kommunista perben szerdán délelőtt 0 órakor hirdetik ki az ítéletet. •A főtárgyalás végére beérkezett az a kormányhoz adresszált tiltakozó távirat, amelyet száz aláírással ellátva, Berlinből küldtek. A távirat „az emberiesség és az igazság nevében” sürgeti a per megszüntetését, amelyet egyszerűen politikai üldözésnek minősít. A sürgönyt aláírták: Sandbury és Saklatvala angol képviselők, Granfury Helén írónő, Henri Barbusse író, Kurt Rosenfeld német kommunista képviselő és még több más politikus és író. Másfél milliárdos kártyanyereség után kártyán ment tönkre az öngyilkos Hajós József Egy nagybirtokos tragédiája a hazárdjáték miatt (Saját tudósítónktól.) Tragikus véget ért dömsödi Hajós József nagybirtokos, nyugalmazott uránuskapitány, a budapesti társasélet egyik tagja. A gyönyörűen indult életpályát viharos kártycsaták törték ketté, mígnem egy revolverlövés pontot tett utána. A 37 esztendős elegáns ember édesapja, id. dömösi Hajós József cs. és kir. kamarás a Pesti Hazai Takarékpénztár elnöke volt és 3000 holdas birtokát gyermekeire hagyta. A 3000 holdból Hajós József kapott 1000 holdat, de ő gazdálkodott az egész 3000 holdas birtokon. A dúsgazdag fiatalember 3—4 évvel ezelőtt kezdte meg a kártyacsatáit. Amíg édesapja élt, visszatartotta a kártyaasztaltól, de az apja halála után nagy szenvedéllyel ismét a kártyára vetette magát és nagy játékosnak számított azokon a helyeken is, ahol 10 és 20.000 holdas birtokok tulajdonosai szoktak játszani. Veszteségei egyre szaporodtak. Voltak napok, amikor 500 milliós differenciával kelt fel a kártyaasztaltól, bár ritkán az is megesett, hogy néhány százmillió koronát nyert. Körülbelül két hónappal ezelőtt Montecarlóba utazott azzal a tervvel, hogy felrobbantja a játékbankot. Rengeteg pénzt vitt magával. A szerencse egy ideig melléje, szegődött és Montecarlóban hétszázezer francot nyert. Ezzel a pénzel azonban nem elézgedett meg. Átment Nizzába és alig egy héttel később sürgöny érkezett tőle, melyben azonnal pénzt kért, hogy hazautazhassák. Nemcsak a 700.000 frakot veszítette el, hanem elveszítette azt a milliárdot is, amelyet magával vitt. Ettől kezdve nagyon ritkán játszott a Nemzeti Kaszinóban, de csakhamar ismét, mint nagy játékos jelentkezett. Barátai megtudták, hogy uzsorakamatokért kölcsönöket szerzett, így a Pálffy-banktól heti 5 százalékra vett fel uzsorakölcsönt. Az így szerzett pénzzel leggyakrabban az Eötvös tér 2. számú házban lévő Nemzeti Klubban játszott. Itt veszett el az a pénz, amelynek ellenében Hajós József 100, 200, 400, sőt 800 milliós váltókat adott, beleegyezve abba, hogy a kamatokat előre levonják. Vasárnap, amikor felállt a játékasztaltól, egy 100 milliós váltót adott veszteségei fejében. Ez a váltó csütörtökre szólt. Hétfő délután hitelszerző körútra indult, de nem tudott újabb kölcsönt szerezni. .. Hazautazott Dömsödre, ahol leült íróasztalához és este 9 órától hajnali egy óráig leveleket írt. Ekkor hirtelen éles dörrenés hangzott el. Az egész ház berohant s az íróasztal előtt vérbeborulva hevert Dömsödi Hajós József. Az íróasztalon három levél hevert. Az elsőt édesanyjához, a másodikat testvéreihez, a harmadikat pedig egy régi barátjához címezte. Az édesanyjához intézett levelében arról panaszkodik, hogy nem bírja el a súlyos gondokat, az utolsó kívánsága az, hogy kedvenc lova is kísérje el a temetőbe. Szombaton délután négy órakor temették el Dömsödi Hajós Jósefet, családján kívül mindössze négy barátja állott a koporsó körül. 1 ^1^ íjjujtu, l ^ECTUyj Az Újságkiadó Tisztviselők Egyesülete és ennek Halálozási Csoportja mély fájdalommal közli, hogy régi, hű és kedves tagtársa. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a legjobb férj és apa, RADÓ JENŐ hosszú szenvedés után 40 évs korában folyó évi július hó 31-én csendesen elhunyt. Temetése augusztus hó 2-án, délután fél 5 órakor lesz a rákoskeresztúri szr. temetőben. Örökké siratunk, emlékedet örökké ápoljuk! Radó Jenőné Karsay Janka felesége. Évi leánya, Radó Gyula és neje szülei, Erőss Antalné Radó Irén, Radó Artúr és Radó Lajos testvérei, valamint sógorai, sógornői, rokonai és jóbarátai. Részvétlátogatások mellőzését kérjük! Mádé Jenő orusságkiadó-tisztviselő július hó 31-én csöndesen elhunyt. Temetése augusztus hó 2-án délután fél 5 óra- kor lesz a rákoskeresztúri szr. temetőben. Elhunyt barátunk emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni és utolsó útjára mindnyájan elkísérjük. M ] A Magyar Országos Központi Takarékpénztár hivatalnoki 1 kara mélyen megilletődve jelenti, hogy ftSZHRtt&S | Igazgatósági elnökhelyettes | 1926. július hó 31-én elhunyt. | Atyai jósága örökké fog hálás | emlékezetünkben élni! Budapest, 1926. augusztus 2-án. | A Magyar Országos | Központi Takarékpénztár | igazgatósága és felügyelő- bizottsága nagy veszteségek feletti gyászában jelenti, hogy forainais az intézet igazgatóságának elnökhelyetese 1926. július 31-én elhunyt. | Áldott az ő emlékezete! Budapest, 1926 aug. 2. Bodonné véresre verte a férjét Családi perpatvar az Elemér uccában. (Saját tudósítónktól.) Tegnap délután 5 óra tájban véres családi perpatvar szemtanúi voltak az Elemér ucca 36. számú ház lakói. Délután 4 óra felé tért haza Bodon József 29 éves szerelő és csakhamar heves szóváltásba elegyedett a lakásban tartózkodó feleségével. A fiatal házaspár között az utóbbi időben gyakran volt nézeteltérés. Most is szemrehányásokat tett az asszony férjének, aki heves indulatba jött és megütötte feleségét. Bodonné sem hagyta magát, visszaütötte férjét és verekedés közben úgy összeverte, hogy eszméletlenül esett össze. A helyszínre kiszállt mentők a fején súlyosan sérült szerelőt ideiglenes kötésekkel látták, el majd pedig több zúzott sebével a Dologkórházba szállították. — A soproni tűzoltó egyesülés jubileuma. Sopronból jelenti tudósítónk. Az itteni önkéntes tűzoltóegylet augusztus 19—23. között nagyszabású jubileumi ünnepségekkel üli meg fennállásának hatvanadik évfordulóját. A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség ez alkalomból Sopronban tartja 21-ik nagygyűlését. Az ünnep védnökségét József főherceg vállalta.