8 Órai Ujság, 1926. október (12. évfolyam, 222-248. szám)
1926-10-01 / 222. szám
Mie« OKTÓBER 1 OX&mjsáG PÉNTEK 3. OEDAD Bethlen gróf miniszterelnök tanácskozása Mayer miniszterrel és Scitovszky Béla házelnökkel (Saját tudósítónktól.) Bethlen István gróf miniszterelnök tegnap délután Gödöllőről viszszaérkezett a fővárosba és ma délelőtt folytatta azokat a tanácskozásokat, amelyeket még kedden a kormány egyes tagjaival megkezdett. Korán délelőtt megjelent a miniszterelnöki palotában Mayer János földművelésügyi miniszter, aki a reszortjába tartozó Ügyekről részletes jelentést tett a miniszterelnöknek. A földművelésügyi miniszter eltávozása után Scitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke jelent meg Bethlen István grófnál, akivel hosszabb tanácskozást folytatott. A házelnök távozásakor a 8 Órai Újság munkatársának a következőket mondta: — Több fontos dologban tárgyaltam a miniszterelnök úrral. Szóba került természetesen a nemzetgyűlés összehívásának kérdése is, de ebben még nincs végleges döntés. Féltizenkettő után Bethlen gróf az állami pénzverde felavató ünnepségére ment. Bethlen István miniszterelnök délután fél 2 órakor érkezett vissza az állami pénzverőintézet felavató ünnepségéről a miniszterelnökségi palotába, ahol ekkor már Kószó István és Kadik Gusztáv államtitkárok várták. Az államtitkárok a miniszterelnöknek több ügyben tettek előterjesztést. A kényszerfelszámolás kiterjesztéséről és az egyezkedések lebonyolításának megrövidítéséről tárgyal ma az OHE A 4090 pengőnél kisebb aktívumát ügyeket kikapcsolják a kötelező magánegyességek köréből (Saját tudósítónktól.) A 8 Órai Újság elsőnek adott hírt az Országos Hitelvédő Egyletnek arról a tervezetéről, mely a fizetésképtelenségek lebonyolításának megrövidítését és olcsóbbá tételét célozza. Ezt a tervezetet az összes kereskedelmi és ipari érdekképviseletek együttesen tárgyalják, de az anyag olyan nagyfontosságú, hogy a legutóbb tartott ülésen a tervezetnek csak a felével végeztek. Ma délután fél 6 órakor folytatják a tanácskozást a Kereskedelmi és Iparkamara székházában. A mai tanácskozáson elsősorban a kényszerfelszámolás problémája kerül megvitatásra. Most ugyanis az a helyzet, hogy csak a pénzintézetek, továbbá a pénzintézetek érdekkörébe tartozó ipari és kereskedelmi vállalatok kérhetik a kényszerfelszámolást. Az OHB ezzel szemben azt kéri tervezetében, hogy bármely kereskedelmi vállalat kérhessen kényszerfelszámolást s így elkerülhesse a csődöt. Ezután a tervezetnek arról a részéről tárgyalnak az érdekképviseletek, mely az eddigi kétszeres eljárás (magánegyesség és bírói kényszeregyesség) helyett csak egy eljárást ajánl. Szó lesz még arról is, hogy a négyezer pengőnél kisebb aktivima ügyek ne kerüljenek hivatalos egyezkedés alá s végül arról, hogy az utolsó 30 napon belül leszállított áruk után 20 százalékos szuperkvóta legyen elérhető. Pótlólagos kihallgatások Zichy Rafael gróf bűnügyében A tanuk a nyilvánosság kizárása mellett vallanak (Saját tudósítónktól.) Zichy Rafael gróf és társai bűnügyével — mint ismeretes — annak idején a nyilvánosság kizárása mellett foglalkozott úgy a büntetőtörvényszék, mint az ítélőtábla. A Tábla annak idején bizonyos pótlásokat rendelt el és a pótlólagos tanúkihallgatások foganatosításával Méhes Ignác dr. törvényszéki bírót bízta meg. Méhes Ignác dr. már több tanút hallgatott ki és ebben az ügyben még folytatja munkáját. Mára maga elé idézte báró Dőry Andornét és Csernyánszky Aladár dr. ügyvédet, akinek kihallgatása természetesen szintén zárt ajtók mögött folyt le. Szapáry László gróf külföldi pénzcsoport képviseletében ajánlatot tett a kormánynak a Duna- Tisza-csatorna megépítésére A 200 millió aranykoronás építési tőkét egészben Magyarországon invesztálnák . Az öt évig tartó építkezés sokezer magyar földmunkást foglalkoztat (Saját tudósítónktól.) Az évtizedek óta különböző változatokban felmerült és a megvalósulás reményével biztató Duna--Tiszacsatornatervek legutóbb megszaporodtak egy komoly építési ajánlattal, amely — noha természetszerűen még igen sok akadály tornyosul elfogadása elé — úgy látszik, hogy beható mérlegelésre tarthat számot. A tervezetet egy a Rothschild—Schröderpénzcsoport és a Rajna—Majna—Duna- Társaság megbízottaiból alakult és Szapáry László gróf volt londoni magyar követ vezetése alatt álló konzorcium terjesztette illetékes kormánykörök elé, a amelyeknek módjukban lesz a Duna—Tiszacsatorna tervének minden pénzügyi, építési és közgazdasági részletének felülvizsgálásával afelől dönteni, hogy alkalmas-e a beterjesztett elaborátum a további tárgyalásokra vagy pedig eltekintenek-e az ajánlat érdemleges elbírálásától? A Szapáry László gróf által nyújtott ajánlatnak az a lényege, hogy az említett pénzcsoport kötelezettséget vállal a 200 millió aranykoronával épülő csatornának a külföldi társasággal való megépíttetésére, mégpedig olyképpen, hogy az építéshez szükséges összes gépeket hárommillió angol font értékben magyar iparvállalatoknál rendelik meg és az építési munkáknál kizárólag magyar munkásokat foglalkoztatnak. A tervezet szerint a Dunaharasztinál a Dunából kiinduló és Csongrádon a Tiszába torkoló csatornából Szeged irányában egy kiágazó öntözőcsatorna is épülne, amelynek méretei a hajózást is lehetővé teszik. A csatorna elsősorban hajózás céljaira szolgálna, de az építéssel kpcsolatban 37.000 hold terület lecsapolásával termőképes talajjá alakítanák Hölgyek ! kalapé PluTUczttafsi?4”* gj,TsiX&12 W& Csillárli!iuveMie!| 4 kaen, massíívkara bronzcsillár csiszolt barival... ._ ... _. . ................... 000.000 ! 8 linirti, masssívkara fáklyád bronzcsillár 900.0001 T láaffa forogott fa fáklyáscsillir ... ._ ... GBO.OOO ] Selyemernyős éjjeliszekrény lámpa .. ... 120.0001 Keikezű fizetés, feltételiek Vidékre fényképeket is küldÜnk K\DELBOÍJER F,R\’Ő Budapest, V. lápét körút 5. Telefon: USA 84.1 ezt a területet, azonkívül az öntözőcsatorna segítségével több mint százezer holdnyi területnek jelentékenyen fokoznák a termőképességét. Az építés következtében éveken át sokezer földmunkás jutna állandó foglalkoztatáshoz és a nagy, közgazdasági, forgalmi és mezőgazdasági érdekeken kívül e szociális szempont megfontolását is ajánlják a terv elbírálásánál. Az államtól a társaság a befektetett tőkének 7.5 százalékos kamatozás biztosítását kéri, mégpedig olyképen, hogyha * csatom* jövedelme nem éri el a tőke 7.5 százalékát, akkor az államkincstár ennek összegéig kiegészíti, ami a tapasztalatok szerint csak a csatorna forgalombahelyezését követő, első években várható. • ... A nagyszabású tervről való döntés elé érdeklődéssel tekintenek a magyar közgazdaság különböző érdekeltségeinek széles rétegei. Élet temetkezési, telesei és betegségbiztosítás a nemzeti hadsereg tagjai részére A honvédelmi kormány ajánlattételre szólította fel a legnagyobb biztosító intézeteket (Sajáttudósítónktól.) A honvédelmi minisztériumban nagy horderejű tervezeten dolgoznak, mely a nemzeti hadsereg tagjainak gazdasági helyzetét lesz hivatva javítani. Bár még csak kezdetleges állapotban van a terv, a lényege mégis kidomborodott s remény van arra, hogy ha a technikai nehézségeket sikerül legyőzni, azt meg is lehet valósítani. A honvédelmi kormány vezető gondolata az, hogy a tisztikar tagjait, valamint a legénységet baleset és betegség esetére, továbbá a nemzeti hadsereg minden tagjának életét vagy legalább is temetkezési segélyét biztosítsa. Ezzel azt akarja elérni a honvédelmi miniszter, hogy a katonák hátramaradott családtagjainak valami kis tőke álljon rendelkezésére, de legalábbis annyi, amekkora a temetés költségeit fedezi. Szó van arról is, hogy a biztosítást a nyugdíjas katonákra és a már elhunytak családjaira is kiterjesztik. Arról egyelőre még nem történt döntés, hogy a biztosított összeg az egyes fokozatokban és biztosítási kategóriákban mekkora legyen. A honvédelmi miniszter ezt a tervét közölte az öt legnagyobb biztosító társasággal, melyektől ajánlatot kért, hogy milyen díjtételek mellett vállalják a nemzeti hadsereg tagjainak biztosítását. A biztosító társaságok — mint értesülünk — a betegség elleni biztosítást nem vállalják miután ez nem tartozik a magánbiztosítás keretébe, de az élet- és temetkezési, valamint a balesetbiztosításra vonatkozóan már megtették percentszámokban kifejezett ajánlataikat. Az ajánlatok természetesen alternatívák, mert maguk a biztosító társaságok sem tudják, hogy mekkora összegű biztosításokról lesz szó. Meglalátották a nyugateurópai acélkartelt Párizs, szeptember 30. A Journal Industries jelentiBrüsszelből, hogy a német, francia, belga és luxemburgi acélipar képviselői ma Brüsszelben összeülnek. .. Belgák követelésüket 282.000 tonnára csökkentették. Franciaország kontingensét 8 millió tonnában, Németországét 10—11 millió tonnában állapítják meg, Luxemburg pedig Belgiuménál mintegy 3 százalékkal kevesebb évi kontingenst fog kapni. A Saar-vidék számára külön kontingenst állapítanak meg. Jóllehet a tárgyalások menetéről tartózkodással nyilatkoznak, valószínű, hogy az acélkartelt ma megalakítják és már holnap életbelép. A belgák optimisztikusan ítélikmeg a helyzetet. . Fennállásának félszázados jubileumára készül a Magyar Kereskedelmi Csarnok Október 30-án tartják meg a jubileumi ünnepséget, melyre a kormány tagjait és az összes gazdasági tényezőket meghívták . (Saját fuu. A Magyar Kereskedelmi Csarnok, mely a magyar nagykereskedelem érdekképviselete, jubileumi ünnepségre készül. Több mint félszázad éve, hogy néhány befolyásos férfiú a Pesti Lloyd Társulatban mozgalmat kezdett egy külön érdekképviselet létesítése érdekében, mely szakmák szerint csoportosítva tömörítette a kereskedőket, hogy így hathatósabb működést fejthessen ki érdekükben. A mozgalom eredménnyel járt, annál is uem tartósan gazdaságosak inkább, mert Fálk Miksa, a Lloyd Társaság egyik vezető egyénisége elismerte az új érdekképviselet szükségességét. Így alakult meg 1870-ben a Pesti Kereskedelmi Csarnok. Az új érdekképviselet csakhamar országos szervezetté nőtte ki magát. Egymásután állította fel vidéki fiókjait Debrecenben, Székesfehérvárott, Orosházán, Pécsett, melyek ma is működnek. Mikor az országos szervezet már hatásos tevékenységet fejtett ki, a Pesti Kereskedelmi Csarnokból Magyar Kereskedelmi Csarnok lett. Az új érdekképviselet zajtalanul, de mindig annál eredményesebben végezte feladatát. De mindig azt tartotta szem előtt, hogy, a nagykereskedelem érdekképviselete legyen. Ezért részben a Magyar Kereskedelmi Csarnok akciójának is lett eredménye az OMKB megalapítása 25 évvel ezelőtt. A Magyar Kereskedelmi Csarnok 1921-ben töltötte be fennállásának ötvenedik esztendejét. Minthogy azonban az akkori zavaros állapotok nem voltak alkalmasak ünnepségek rendezésére, azért most, október 10-én üli meg a Csarnok félszázados jubileumát díszközgyűlés keretében. A díszközgyűlés után bankett lesz, melyre a kormány tagjai, az összes gazdasági vezető tényezők és gazdasági képviseletek meghívót kaptak. A Kőomlás agyonsújtott három hányásai. Iromwoodból táviratozzék. A múst pénteken az egyik bányában kőomlás történt, amely három bányászt megölt, 43 bányászt pedig teljesen elzárt a külvilágtól. A mentőszemélyzetnek ma végre sikerült az összeköttetést helyreállítania a benrekedt bányászokkal, akik még valamennyien életben vannak. KIS KOMÉDIA Pénteken szenzációs PIENIER Kezdete 749-kor. , Telefon : 14:22.