8 Órai Ujság, 1926. október (12. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-06 / 226. szám

r % f '' ^''y/ a2icKl"5. . .0J. |/ J*^ a. tt» a "fl vmucD ^km.T a /—ÍRJ:'•*•'■' Budapest, 1926 október ^ ARA 10 W KORONA Szerda XII. évfolyam 226■ ' Budapest, 1926 október v. Szerda XH. évfolyam 226 sz KORONA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGYES SZÁM ARA: FÉLÉVRE 120.000 K — KÜLFÖLDRE 240.000 K FELELŐS SZERKESZTŐ: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON NEGYEDÉVRE 60.000 K — KÜLFÖLDRE 120.000 K MAGÁNYT ÁTTVITT 1000 KORONA, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, EGY HÓRA 24.000 K — KÜLFÖLDRE 48.000 K LJJ*- JMAJJAINI JMV11L, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIA- ÉS OLASZAUSZTRIÁBAN EGY HÓNAPRA 30.000 MAGYAR ORSZÁGBAN 500 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Aradi utca 14. Telefon: 3-34, 154-26, 154-27, 154-28 Jászai Mari. Gratz-féle amerikai kölcsönajánlat meghiúsult, a Kereskedelmi Haitit tett most újabb ajánlatot Túlságos drága lett volna a hárommillió amerikai kölcsön (Sját tudósítónktól.) Néhány hónppal ezelőtt Gratz Gusztáv és Strausz István nemzetgyűlési képviselők egy amerikai tőkecsoport nevében hárommillió dolláros kölcsönajánlatot juttattak el a népjóléti minisztériumhoz, illetve a kormányhoz azzal a céllal, hogy ezt az összeget építkeési hitelekre használja fel a kormány. A kölcsönök törlesztése amortizáció útján történt volna. A tanácskozások sokáig siikerrel kecsegtettek, anélkül azonban, hogy az ajánlat elfogadásáról végleges döntés történt volna. Mint most a legjobb forrásból értesülünk a Gratz Gusztáv által képviselt amerikai tőkecsoport ajánlata meghiúsultnak tekinthető, mert az illetékes pénzügyi szakértők az amerikaiak által ajánlott 88-as átvételi árfolyamot túlságosan terhesnek találták. Az amerikaiak kölcsönajánlatának félretétele, úgy látszik annál könnyebben történhetett meg, mert értesüléseink szerint a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank az utóbbi napokban egy kedvezőbb belföldi kölcsönajánlatot nyújtott át Vass miniszternek. Ennek az ajánlatának a megtárgyalása és az ebben lefektetett feltételeknek felül,vizsgálása most van folyamatban. A kölcsön összegéről megbízható számadatok nem állanak rendelkezésre, csupán annyi szivárgott ki, hogy ez a kölcsön is amortizációs alapon van tervezve. Meghalt! — mondja a szomorú hír és itt a pillanat siratni őt. De nem a könny az, aminek e veszteségre ki kell csordulnia. A könny, a fájdalom szelíd patakja még oly áradattal sem hordozhatja méltón annak a veszteségnek jelentőségét, amit Jászai Mari halála jelent. A könny gyengesége különben sem illik ama fogalommá lett nagysághoz és egyedül álló egyéniséghez, amit e pillanatban alig tudunk felmérni szóval, csak ez a név fejezi ki, hogy mije volt ő a nemzetnek, csak e név adja meg e nagyság méretét: Jászai Mari. Nem a könny, hanem a megrendült kiáltás, a megdöbbenés kiáltó szava szárnyalhat csak abba a magasságba. atíoPe■ lofS-“ lom ragyog: Jászai Mari! Lelkének mely tündöklése volt az, amelyben legszebben ragyogott az a kincs, amit a magyar Géniusz Jászai Mariban a nemzetnek adott? Mi mutatná meg legjobban a veszteség csúcsát s a fájdalom mélységét, amikor tudtul akarjuk adni, hogy meghalt Jászai Mari? Mondják, hogy amikor már lelke elengedte az élet fonalát és ott állt mögötte a halál, amikor már emberi fensége az elmúlás útjára fordult és testi ereje egyre jobban összetört, akkor is még esti imául azt rebegte ajka: Isten áldd meg a magyart! Nemzeti dalunk volt az imája. Esténként e fohásszal lépett egyre közelebb a lelke az Úr zsámolyához. A klasszikus élet klasszikus befejezése hű maradt lelkének legragyogóbb tartalmához, haldokolva is az volt, amit nem fejez ki más szó, mint a mai világban már szinte idegenül hangzó régi szép epiteton, magyar honleány. Életében is márványszobra volt a magyar nőnek. Magyarsága és nemzeti érzésében való nagysága az a ragyogó keret, amely Jászai Mari klasszikus portréját legjobban kiemeli. Ez a magyar lélek adta művészetének tüzét és szellemének fenségét. Ez a lélek volt összeomlott világunk fölött a magyar géniusz egyik szövetnöke. E láng földi kelyhe összetört. Jászai Mari már nem él. De lelkének tüze tovább világít és utat mutat. Akármennyire távolodott el ez a világ régi tündöklő nagyságainak erényeitől, művészet, irodalom, társadalmi élet és az egyéni élet mai kultusza akármily messziségbe is elkanyarodott a régi Magyarország hajdani erényeitől, nem tűnhet el soha az a láng szemünk elől, amely e nagyasszony lelkében tüzelt és mindig magyarságunk oltárán égett. E fogalomnak: Jászai Mari, nem elsiratódni, e fogalomnak halhatatlanul élni kell! Annak, amit itt végzett, amiért itt dolgozott, amiben a lelke színpadon és mindenütt ájtatoskodott, nem lehet vége. Jászai Mari nem tűnhet el sem a lelkünkből, sem a kultúránk szelleméből. E csillaggá lett fogalomnak kell kivezetnie a megalkuvás hínárjából a magyar művészet feladatát is a kultúra nemzeti kötelességéhez. Esterházy Ferenc gróf ellen eljárás indul hamis tanúzás miatt Kibékültek a felek az Esterházy Móric—Wenckheim Antal rágalmazási pörben (Saját tudósítónktól.) Vitéz Litvay Sándor járásbíró ma folytatta azt a rágalmazási pört, amelyet Esterházy Móric gróf volt miniszterelnök indított X Wenckheim Antal gróf nagybirtokos ellen Esterházynak abból az állítólagos kijelentéséből kifolyóan, hogy „Anti pénzügyekben megbízhatatlan“. Az előző tárgyaláson Esterházy Ferenc grófot a nyilvánosság kizárásával hallgatta ki a bíró, aki a mai tárgyalásra Sigray Antalt, Károlyi József és Zichy János grófokat idézte meg tanául. A tárgyalás megnyitása után megkezdődött Sigray Antal gróf kihallgatása. Sigray elmondotta, hogy Bécsben 1925 decemberében Esterházy Ferenc gróf azt kérdezte tőle, hogy tud-e valamit Wenckheim Antal ellen. Sigray gróf erre akkor kijelentette, hogy nem tud semmit, mire Esterházy Ferenc azt mondta, hogy csak azért kérdezi, mert Esterházy Móric gróf valami olyasmit mondott, hogy „Anti megbízhatatlan". — Később hallottam, — folytatta Sigray gróf, hogy Esterházy Ferenc erről írást is adott Wenckheim grófnak. Kérdésemre Esterházy Ferenc azt válaszolta, hogy Móric gróf egy évvel ezelőtt mondta, hogy „Anti pénzügyekben megbízhatatlan". Én akkor csodálkozásomnak adtam kifejezést és megmondtam, hogy nem illik magánbeszélgetést visszamondani, mire Ferenc gróf azt válaszolta, hogy „Esterházy Móriccal nincsenek magánbeszélgetéseim." Litvay járásbíró: Bir-e súllyal Esterházy Ferencnek kijelentése, amelyre egy gentleman építhet? Sitray Antal gróf: Én Esterházy Ferenc emlékezőtehetségét nem tartom kifogástalannak, ma így, holnap amúgy emlékszik a dolgokra. Sigray Antal gróf ezután még elmondja, hogy annak idején az Esterházy-család szerződést kötött és Ferenc grófnak becsületszavát vették, hogy a szerződést megtartja. Ferenc gróf azonban megszegte a szerződést, amelynek alapján Sigray gróf gondnoki megbízást vállalt a tatai hitbizomány felett. Wenckheim Antal akkoriban tanácsolta, hogy Sigray ne fogadja el a gondnoki megbízást, mert a szanálási akció Ferenc grófon meg fog akadni. Ez tényleg bekövetkezett és ezért Sigray le is mondott a gondnokságról. Gróf Zichy János tett ezután vallomást. Elmondja, hogy Esterházy Ferenc azt mondotta neki egy alkalommal, hogy beszélt Esterházy Móriccal Wenckheim Antalról és az a benyomása, hogy Móric gróf megbízhatatlannak tartja Wenckheimet. Móric gróf azonban ezt kifejezetten nem mondotta neki Ugyanilyen vallomást tett gróf Károlyi József, hozzáfűzve, hogy Esterházy Ferenc kijelentései pletykaszerűen hangzottak. A bizonyítási eljárás befejezése után az ügyészségi alelnök tartotta meg vádbeszédét. Majd Esterházy Móric gróf állott fel és jelentette ki, hogy bebizonyosodott, hogy az inkriminált kijelentést ő sem tette meg. — Én — mondotta tovább, — részvétet érzek a vádlott iránt, akit félrevezettek, ezért visszavonom magánindítványomat és nem kívánom megbüntetését. Az ügyészségi alelnök erre elejtette a vádat és egyben kérte, hogy a járásbíróság az iratokat tegye át a királyi ügyészségre, amely Esterházy Ferenc gróf ellen hamis tanúzás címen indítja meg az eljárást. A járásbíróság Wenckheim Antal ellen a további eljárást megszüntette és az iratokat az ügyészi indítvány értelmében áttette, az ügyészséghez.