8 Órai Ujság, 1927. január (13. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-23 / 18. szám
1927 JANUÁR 23 BÍBÓ LAJOS, a , Báthory Zsigmond" szerzője. „Báthory Zsigmond" — Bibó Lajos új darabja a Nemzeti Színházban — Éppen száz éve, hogy Fáty András, a kedves vígjátékíró, megírta egyetlenkomoly színművét, a Két Báthory c. történet szomorújátékát, Erdély viharos történetéből, a jezsuita nevelést kapott Báthory Zsigmond fejedelemnek és nagyravágyó rokonának, Báthory Boldizsárnak viszályát festvén. Jó félszázaddal utóbb Bartók Lajosnak, a lírikusnak, egyik drámája, Kendi Margit, szintén ezzel a tárgygyal foglalkozott. Próbálkozott közben a Báthoryakkal még több más drámaíró is — míg most Bibó Lajosnak, az ismert nevű elbeszélőnek, a két évvel ezelőtt adott Juss c. népszínmű szerzőjének képzeletét ragadta meg a Báthoryak lagikus története, s ebből a korból készült drámájának ma este lesz a bemutatója a Nemzeti Színházban. Báthory Zsigmonddal is olyanformán vannak a magyar színpadi írók, mint Martinuzzival. Mindkettőnek rejtelmes egyénisége állandóan izgatja fantáziájukat, de vérbeli drámaíró még eddig nem tudta igazán meglátni és jól megfogni sem a „kályhafűtő“-ből lett bíboros érdekes alakját, semm cselcsap, ingatag jellemű, beteg testűlelkű erdélyi fejedelmét. Bibó Lajos vállalkozása sem mondható sikerültnek, sem irodalmi, sem színpadi szempontból. Hogy hogyan tükröződik az ő lelkében Báthory Zsigmond sokszínű képe: nem tudjuk, mert nem érteti meg hősét a nézővel, s nem fejezi ki világosan a maga költői szándékát. Igaz, hogy Báthory Zsigmond alakja a históriában is felettébb zavaros, úgyszólván érthetetlen s teljességgel különös magatartásai és összevissza cselekedeteit a történészek is legfeljebb csak lelki súlyos bajaival tudják magyarázni, De a költőnek éppen az a feladata, hogy keresse meg, vagy legalább is képzelje és hitesse el velünk a lélektani rugókat, amelyek a történeti alakokat mozgatják. A történetíró még elmondhatja valakiről, hogy ezt vagy azt a tettét lélektanilag nem lehet indokolni és megmagyarázni — de a drámaírónak elengedhetetlen kötelessége a motiválás. Bibó darabjában még hozzá nemcsak Zsigmond alakja marad egészen zavaros, hanem a Kendi Zsuzsannáé is érthetetlen, s a Zsigmond párthíveivel sem vagyunk tökéletesen tisztában. Általában az egész darabon valami szürke köd borong, ami megakadályozza, hogy az egyébként költői színű és szép magyaros nyelven írt mű fölmelegítsen és elragadjon bennünket. Így persze a színészeket sem tudja feladatuk lelkesíteni, mert szerepeik éppenséggel nem mondhatók érdekeseknek. CONRAD VEIDT HEJ MEGNÉZI, SOKK EZ NEM FELEJTI! Ó Miutság VASÁRNAP 11 •OLDAT? Egyetlenegy jelenet van az egész darabban, ami megkapja a szívet, mikor az agyonsanyargatott, gyermekétől megfosztott, szegény öreg székely kifakad a fejedelem előtt. Pár percig tart az egész epizód, az alak nem is új, jóformán egészen Tiborczutánzat, de Bodnár Jenő olyan őszinte érzéssel, valami olyan lejekbe markoló hangon mondja el tirádáját, hogy csak a legnagyobb dicsérettel szólhatunk róla. Ez a legtöbbször kis szerepre szorított művész — kit mi állandóan érdeklődve figyelünk — még bizonyára nagy dolgokra van hivatva. Kiss Ferenc (Zsigmond), Mihályfi Béla (Boldizsár), Nagy Adorján (bibornok), Gát (Kendi), Palágyi (Carillo), Bartos (Geszti), Fehér (Bocskay), Garantszeghy (Balogh), Fáy Szeréna (Kendiné), Tőkés Anna (Zsuzsára), Környey Paula (Krisztierna), Iványi Irén (dajka— a szokott buzgalommal iparkodnak, de nem hisszük, hogy a különben rokonszenves szerzőnek ezzel a darabbal nagy és tartós sikert tudnának biztosítani. Márkus Emília igen szép jelenség, amint a prológust, a keresztre feszített magyarság fájdalmas szózatát szavalja. Az előzetes híradások arról is beszéltek, hogy ez a történeti darab a maga alakjaival és eseményeivel napjaink magyar problémáit is érinti. Mi ezt az irányzatosságot sem igen tudjuk a műből kihámozni — de hát ettől még lehetne a darab egészen jó. sz.k. Régi tükör Ott áll ma is, alvpl régen le állt. Régi tükör új helyre nem talált: Aranyrámája kissé megkopott, 'lisztes öreg ő, nem cifra kokott. A társalgó csöndes zugába, bej! — Maradi számára egy kicsinyke hely: Ott áll szerényen, némán, hallgatag S körötte minden ma is halgatag. De mind új arc, amelyet mama lát . . És nem hallja a Blaháné dalát, de sokszor látta szemtől-szembe őt: Ott állt a Tót lány a tükör előtt. Hová tűnt el a régi jó világ: Timim Rózsi és a Koldusdiák, A kis Suhanc, s a Nagymama, szegény, Es Napival a három sváblegény! . . . Az új hangok közt de sok a hamis . . Ott állt egykor Hegyi Aranka is: Várva, lesve a partner végszavát Meg megnézte a tükörbe magát. A szép Lili elment, örökre el. S a nagy kérdésre Saffi nem felel. ..Ki l esketett? . . . Ne mondd . . . /Ne mondd! . . . Te mondd!. . Ma más világ van ... s itt is sok a gond! Régi tükör élt a régi helyen, Ma is suhog körötted a selyem: Ma is sok a fény és a ragyogás. Az életünk mégis mennyire más! Az életünk ... no meg: a színpadunk: Talmi minden, amit veszünk-adunk; Eltévesztettük régen az utat És a tükrünk is hamisat mutat! . . . Faragó Jenő. Minden külön értesítés helyett A hét színházi szenzációja: a „Fehér testét” a Belvárosi Színházban . A pompás vígjátékot pompásan játsszák s az együttesből nagyszerűen válik ki a három főszereplő: Kertész Dezső, Makay Margit és Csortos Gyula Láttunk egy jó magyar filmet „Az ördög márkája“ nagy sikere Egy magyar filmet mutattak be a héten a mozik. A nagy amerikai filmekkel természetesen nem egyenrangú külsőségeiben és méreteiben ez a film és ilyen vonatkozásban nem konkurálhat más külföldi filmekkel sem. De van ennek a fimnek bizonyos erkölcsi értéke és ezért kedves nekünk különösen. „Az ördög mátkája“ centss filmről van szó. Magyar író munkája, magyar színészek játszszák, magyar vállalkozó csinálta. Szerény eszközökkel készült, nem lehetett sok ezer dollárt belefektetni. És a fűm mégis kitűnő. Szépek a felvételei és nagyszerűek a színészek, akik játsszák. Mátrai Erzsi arca és figurája kitűnően alkalmas a filmre. Mimikája, gesztusai, szemjátékai kifejezők s művészi tartalmat adnak a néma játéknak. Mindent megértünk: a dráma egyes jelenetei, bonyodalmát, fordulatait. Somogyi Erzsi és Fenyő Emil is klasszikus nívet adnak az új magyar fimnek, amely életrevalóságukat, tehetségüket, tudásukat hirdeti ezen a téren is. Pedig mennyi nehézséggel kell megküzdenie egy magyar fim rendezőjének. Forgács Antal Az ördög márkája egyik jelenetéhez egy vízimalmot keresett, de hetekig nem talált Budapest környékén. Végre megtudta, hogy Rákosszentmihályon, a Vigyázó grófok birtokán van egy vízimalom, kiment a szülészekkel, hogy a felvétett megcsinálja, de a molnár elkergette őket. — Hiszen nem megyünk be, csak kívülről fotografáljuk le — mondta a rendező. — Mindegy az nekem, — volt a válasz. — A gróf úrtól tessék engedélyt szerezni! Autó, vágtatás ... be Budapestre, a grófhoz. — Mozi*? — kérdi a gróf indignálódva. — Mozifelvételre nem engedem át! .. . Különben tessék az ügyvédemhez fordulni! Az ügyvéd úr nem volt ilyen rideg, csak éppen többet kért az engedélyért, mint amenynyibe egy műtermi nap került volna, így támogatja a magyar társadalom a magyar filmgyártást... ... De ha a gróf úr megnézi Az ördög márkáját, bizonyára ki fog engesztelődni, mert a film egyik legszebb jelenetén mégis az ő vízimalma látható... Menyasszony a Nemzeti Színházban Érdekes eljegyzésről adhatunk hírt. A menyasszony nem más, mint Radó Mária, a színház kedves fiaital naivája, aki leányos bájával, diszkrét humorával, filigrán megjelenésével egyenesen arra született, hogy a klasszikus naiva-szerepeket játssza az ország első színházában. Szerződtetésének a történetére még mindenki élénken emlékezik, hiszen alig három évvel ezelőtt történt. Hevesi Sándornak valami hivatalos ügyben Nagykanizsára kellett utaznia s ha már ott volt, benézett egy pillanatra az ottani színházba. Ott látta meg Radó Máriát és meglátni őt és szerződtetni egy pillanatnak műve volt. Radó Mária a legkedvesebb, leguribb egyéniségű színésznők egyike, aki sokáig komoly gondokkal küszködött, de életének gondokkal és küzdelmekkel teli esztendei most már véget értek. Vőlegénye tiszavidéki földbirtokos. Hogy ezután is megmarad-e a színpadon, az egyelőre még titok . .. Dalolj bolond! A mozgószinházak is tartanak próbákat Beszélgetés Pásztor Béla igazgatóval A közönség abban a föltevésben van, hogy a mozgószinházak, a mozik nem tartanak próbákat a bemutatásra kerülő darabokból, hanem úgy, ahogyan kapják a filmeket, egyszerűen lepergelik. Hogy ez nem egészen így van, arról érdekes dolgokat mondott el nekünkásztor Béla, az Ufa-színház kitűnő igazgatója: — Ahogyan a prózai és az énekes színházak mindennap próbálnak, — kezdte Pásztor igazgató, — úgy próbálunk mi is, mert a filmet nem telét egyszerűen úgy kihozni, ahogyan kapjuk. Lepergetjük az új filmet vagy egy tucatszor, néha annál is többször, ha olyan nagyszabású fim bemutatóját készítjük el es, amilyen a „Strogoff Mihály“ volt és amilyen az „Őnagysága nem akar gyereket!“ lesz. Az első lepergetések egészen lassan történnek. A filmdarab egy-egy felvonása órák hosszat, eltart így. Ezeken a próbákon csináljuk meg és illesztjük be a filmbe a felírásokat. Hol jöjjön a felirat és mi legyen az? — elég fogas kérdés, mert a film sikere jórészt ettől is függ. — A későbbi próbákon mindenekelőtt azt nézzük, nincs-e fölösleges jelenet a filmdarabban; nincs-e unalmas részlet, amelyet ki kell hagyni. Nálunk mm a rendezői kékceruza működik ilyenkor, hanem — a rendezői olló. — Megint újabb próbák, a karmester bevonásával: milyen kísérőzenét adjunk a filmhez. Mert az az idő már elmúlt — hálistennek, — hogy a drámai jeleneteket a gassenhauerek és divatos kuplék zenéjére pergettessük le, a vígjátéki jelenetek alatt pedig valamelyik gyászindulót. A karmester tehát végignézi a filmet, jegyzeteket készít magának, azután összeállítja a muzsikát és erre újabb próba jön, amelyen most már a kész muzsika hangjai mellett pergetjük le a filmet. Így kerül összhangba a filmcselekmény a zenével és így válik lehetővé, hogy például az „Őnagysága nem akar gyereket“ — filmoperettnek hasson, sőt annál is többnek, valóságos operettnek. — Ma szombaton este lesz a Kiss és Kis bemutatója a Városi Színházban. Vincze Zsigmotus—Bús-Fekete—Kulinyi új operettjének főszereplői: Biller, Honthy, Slalmay, Vargha Imre. — A kereskedelmi miniszter rendelete a rádióberendezések összeírásáról. A "hivatalos lap ntai szánta közli a kereskedelmi miniszter rendeletét, amelyben — az 1925: IX. tc. 24. §-a alapján — elrendeli a rádióberendezések összeírását a főváros területén. IOSZINHÁZ Hétfőn, szerdán, csütörtökön, kedden, pénteken és vasárnap délután, szombaton és vasárnap este a a ■ t f* ■ ii timiter