8 Órai Ujság, 1927. április (13. évfolyam, 74-97. szám)
1927-04-01 / 74. szám
tást nem tett, a javaslatot nem fogadom el. Ez a javaslat monopóliumot biztosít a kartelbe tömörült biztosítótársaságoknak és a bizosítottak százezreit kiszolgáltja. Kartelek vannak külföldön is, de a külföldön több kartel versenyez egymással. Nálunk csak egy kartel van s ez a javaslat most belekényszeríti a kartelbe az eddig kívül állt biztosító társaságokat is. A kartel érdekeit szolgálja a javaslatnak az az intézkedése is hogy 1928. júliusáig új társaság nem alakulhat. Egyetlen kartel lévén, nincs lehetősége a versenynek. Ha egészséges verseny jönne létre, olcsóbbak lennének a díjtételek, így azonban a mai rendszer olcsóbbodás helyett csak árdrágítást idéz elő. Ezzel mindenki tisztában van, aki ismeri a törvényt és a közgazdaági viszonyokat. Az egész gazdatársadalom, az egész magyar ipar és kereskedelem ma a kartelek súlya alatt nyög. Ma, amikor a téglakartel legutóbb hatvan százalékkal emelte az árakat, amikor a többi kartelek is kényük-kedvük szerint drágítanak mindent, nem lehet ilyen javaslattal alátámasztani a karteleket. (Zajos helyeslés.) — Mert mit csinál a biztosító kartell Pesíhy Pál igazságügy miniszter: A magyar vagyont védi! Hadik János: Ezt én is helyesnek tartanám, de nem így van! Pesíhy Pál: Nem akarom, hogy az itteni biztosító vállalatok tönkremenjenek! Ez ellen véd ez a törvényjavaslat. Hadik János: Felolvastatihatnám a biztosító társaságok névsorát és ebből kitűnne, hogy csupa külföldi, nem pedig magyar biztosító társaságról van szó. Ez a javaslat tehát nem a magyar biztosítók érdekeit védi. Ilyen körülmények közt a biztosítási díjak külföldre vándorolnak és nem gyarapítják a nemzeti vagyont. Ezután a vállalatok üzleti működéséről szólva, a következőket mondja: Helyes volna, ha a biztosító társaságok visszatérnének a békebeli ügyletekre. Erre példát szolgáltathat az Első Magyar Általános Biztosító Társaság, amely éppúgy, mint békében, most is tisztességes eszközökkel dolgozik. Toleszky János, aki tudvalevőleg az Első Magyar Biztosító Társaság elnöke. Hadik beszédének ennél a részénél mosolyog. Bethlen István gróf miniszterelnök is mosolyogva fordul Toleszky felé. Hadik János: Beszélni kell arról is, hogy a kartellben tömörült biztosítók tartsák be egymás közt is a szerződést. Lehetne arról is beszélni, hogy a kartell tagjai hogyan döfik le egymást hátulról. A mélyen tisztelt kodifikátor urak, azokat az intézkedéseket, amelyek a biztosító vállalatok érdekeit, szolgálják, átollózzák , a külföldi törvényekből, de azokat, amelyek a biztosítottak érdekeit védik, elfelejtették átállózni. Az államnak kötelessége ügyelemmel kísérni a gazdasági életet, hogy a gyengébbek védelmére keljen. Ezután a biztosító társaságok felügyeleti hatóságait támadja, majd azt fejtegeti, hogy át kell alakítani a társaságokat. (Helyeslés.) Azt a biztosító társaságot, amely olcsóbb díjtételekkel mer előhozdolkodni, feljelentik tisztességtelen verseny címén és azzal gyanúsítják, hogy burkoltan engedményt akart juttatni a biztosítottaknak. Ahol nincs verseny, nincs konkurrencia, ott a tömegek érdekei mindig meg lesznek bántva. Ez a törvényjavaslat arra vezet, hogy a biztosítási díjakat fel fogják emelni. Sajnálja, hogy ki kell mondania, de életében ilyen pongyola javaslatot nem látott. A kodifikáló osztályt nem hibáztatja, mert ott kiváló jogászok ülnek, de a munkatársak voltak azok — a biztosítóvállalatok — akik a javaslatot ilyenné formálták. (Derültség.) . Még a komoly jogász sem ismerheti ki magát, mert a törvényjavaslat címe sem fedi tartalmát. A kisebbségi vélemény egy állítását sem tudta az igazságügyminiszter megcáfolni. A biztosított felek érdekeinek védelmét ez a javaslat a nullával teszi egyenlővé, szemben az osztrák törvénnyel, amely minden vonatkozásban védi a feleket. A javaslatot nem fogadja el. Az elnök az ülést ezután 10 percre felfüggeszti. Szünet után Nagy Ferenc dr. szólt hozzá a javaslathoz. A javaslatot — mondotta — szükségesnek tartja és elfogadja. Külföldön már mindenütt modern szellemben kodifikálták a biztosítási jogot. Senki sem kényszeríthető, több évre kössön biztosítást, ha azonban több a visszalépés jogát is garantálni részére. A reformnál úgy sem helyezkedhetünk más álláspontra. Ha megreformáljuk biztosítási jogunkat, lehetetlen más alapon megtennünk ezt, mint ahogy a szomszédos államok tették. Hadik János gróf (gúnyosan közbeszól): Talán kövessük Csehországot, ahol 40—50 százalékkal emelték a díjakat? Nagy Ferenc: Én tisztán jogi szempontból fejtegetem a javaslatot. A szabadversenyről beszél ezután, amelynek az új biztosítások megszerzésénél kell kifejezésre jutni. A mai szabad verseny egyáltalán nem kívánatos. A törvények nem állhatnak mindig az abszolút igazság alapján, mert alkalmazkodniuk kell az adott körülményekhez. Világosan bizonyítják ezt a megállapítást a háborús törvények.Ezután a trianoni szerződésről és a megszállott területek birtokreformjáról beszél, amelyek, bár tételes törvények, megtagadják az igazságot. Hadik János: Ezek kényszertörvények s nem a mi befolyásunkra jöttek létre. Nagy Ferenc: Ha tehát reformot alkotunk, mást nem alkothatunk, mint azt, amely ebben a javaslatban le van fektetve. Legfeljebb szabatosabban kellett volna fogalmazni. Elfogadom tehát a javasltot, nem tehetek mást, mert hiszen Hadik János is elfogadná, csak a visszaható erőt kifogásolja. Amikor Hadik így nyilatkozik, ellentétbe jut önmagával. A szabadversenyt ez a törvény fokozni fogja. A biztosítási intézményt feltétlenül meg kell erősíteni, mert hiába támasztjuk alá a feleket, ha a vállalatok nem tudnak eleget tenni kötelezettségeiknek. A Gazdák Biztosító Szövetkezete is állást foglalt e javaslat mellett, pedig ők a gazdákat képviselik. Hadik János gróf: Nagy tévedés! Ez már nem altruista intézmény! Nagy Ferenc: Az ügynöki verseny elfajulását tovább tűrni nem lehet. Ezért van szükség vissaható erőre. A javaslatot elfogadja, mert nem akarja, hogy a biztosítás alapjában rendüljön meg. (Taps és éljenzés.) Ezután Somssich László gróf emelkedett szólásra. Nem barátja annak, hogy egyes apróbb részleteket ragadjon ki a javaslatból, hanem az általános szempontok figyelembevételével kíván szólni. Kérdés, mi történik háború esetén a külföldi biztosítókkal kötött szerződésekkkel. Ami a gazdák biztosítási kérdéseit illeti, a földmívelésügyi miniszter kiküldötte más szemmel nézi a gazdák érdekeit, mint ők, a szenvedő alanyok. Ezután Bernáth István emelkedett szólásra. Azzal kezdi, hogy mint a Gazdák Biztosító Szövetkezetének igazgatósági tagja nem tudja, felszólalhat-e és nem inkompatibilis-e, ezért kérdi a felsőházat, megengedi-e a felszólalást? Hadik János gróf: Mi nem dönthetünk a felett. Bernáth István: Miután a felsőházban inkompatibilitási törvény nincs megalapozva, lehet róla dönteni. (Halljuk, halljuk!) A javaslathoz szólva, nem ismeri el a kisebbségi felfogást, amely szerint az a nemzetgazdasági és közgazdasági érdekeket veszélyezteti. A szociális szempontokat illetően osztja Nagy Ferenc véleményét. A harmincnapos felmondás kérdéséről beszélve, meg kell állapítani, hogy ez megállja helyét, mert itt tuladjonképen hoszszabb időről van szó. Meglepte Hadik János grófnak a Gazdák Biztosító Szövetkezete ellen intézett támadásában az a fije- lentése, hogy a szövetkezet nem az, ami vall. Ez nem áll. Tartozik ezzel a kijelentéssel az intézet élén álló Zselemzig grófnak, aki nem ment volna bele helytelen intézkedésekbe. A javaslatot elfogadja. Wlassics Gyula báró elnök: Miután senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. Eben a percben Hadik János felemelkedik helyéről és indignálódva szól az elnök felé. — Bocsánatot kérek ... azonban nem tudja szavait folytatni, mert az elnök közbevág: — Mint a kisebbségi vélemény előadójának lesz még módjában felszólalni, most Bod pénzügyminiszter úr kér szót. / Budapesti Nemzetközi Vésőt 1927. április 30-tól május 9-ig. Vizumkedvezmények: 50% utazási kedvezmény az összes belföldi vasutakon és hajókon 25—50 Vo8 kedvezmény 15 európai állam vasúti és hajózási vállalatánál. Kiillitólunk kis látogatóknak felvilágosítást nyújtottak a Vásáriroda Budapost, V., Alkotmám 1-8.Telefon 64-011, valamint a bel- és külföld minden városában működő tb. képviseletek. PÉNTEK 2. OLDAT:Ó Paiujsíg 1927 típusú PEUGEOT 5/12 HP, Cabriolet, fogyasztás 100 km, 5 liter benzin, 2 dci- olaj. Kedvest fizetési feltételekkel raktárról szólt! a vezérképviselet: Landy V Ormaiter-Or ss£ Ju István JS onefys Jf oldanterror csak QJT Upnenétxhatchfxrf hasnálja 1927 Április 1 A pénzügyminiszter beszéde Bod János pénzügyminiszter szólalt fel ezután. A biztosítóintézetek sorsát — mondotta — mindenki ismeri. A nagy paloták, amelyekkel rendelkeznek, nem mindig jólétet, hanem gyakran anyagi terhet jelent. A biztosítók sokat vesztettek a múlt években. Az igaz, hogy a biztosítók nem termelési ággal foglalkoznak, de nagy segítégére vannak a termelésnek. Itt nem szabad egyoldalú álláspontra helyezkedni. Komoly gazdasági megfontolás késztette a kormányt arra, hogy a biztosítótársaságok segítségére menjen. Hadik János gróf: Ezt a tételt tagadom. Had János: A biztosítók leromlása nem a rossz üzletvitel miatt, hanem a körülmények következtében állt be. Helyes Hadik János grófnak az a megállapítása, hogy meg kell találni a módot a kartel esetleges visszásságai ellen. Vannak kartelek, amelyekre a kormánynak már nagy befolyása van, mint például a szeszkartel. H Ha a biztosítók kartéiban vannak, az állam felügyelete alatt állanak. — Én tudom, hogy vannak panaszok. A biztosítottak nincsenek kellőképpen köviselve a felügyeleti hatóságban. Ezután részletesen és hosszasan beszél a felügyeleti hatóságokról, amelyeknek — úgymond — az objektivitás és a szabályszerű működés a legfőbb kötelességük és hivatásuk az, hogy védjék meg a biztosítottakat, de védjék meg a biztosítók érdekeit is. — Mindazzal, amit itt mondotta — fejezi be szavait — azt hiszem, eloszlattam a különböző felmerült aggályokat és kérem a javaslat elfogadását. A jogi vonatkozású kérdésekre majd az igazságügyminiszter úr reflektál. (Helyeslés és taps az egész felsőházban.) Wlassics Gyula báró elnök ezután gróf Hadik Jánost, mint a kisebbségi vélemény előadóját hívja fel szólásra, aki csak annyit jelent ki, hogy a biztosítottak védelme nem történt úgy, ahogy történnie kellett volna. Hadik János gróf beszéde végén a Gazdák Biztosító Szövetkezetével foglalkozik és kijelenti, hogy lehet az a szövetkezet színmagyar, vagy bármilyen, de hogy nem altruisztikus, az egészen bizonyos és benne van a kartellben. Ezt a javaslatot, amely a biztosítottak százezreit nyomorítja meg, nem fogadja el. Hadik János gróf ezzel temperamentumos gesztussal leül helyére. Utána Pesthy Pál igazságügyminiszter emelkedik szólásra és a javaslat jogi vonatkozású kérdéseiről beszél. Izgalom a szavazás körül Ezután Aglassics Gyula báró elnök, miután szólásra senki sem jelentkezett, feltették a kérdést, hogy a felsőhöz Hadik János gróf kisebbségi véleményével szemben elfogadja-e a javaslatot. .• Felsöhá: kórusban kiállja: Elfogadjuk ! Hadik Jánosizgatatlan az elnök felé fordulva): Tessék megállapítani, kik fogadják el, kik nem. Az elnök erre újra megkérdi, kik azok, akik a javaslatot elfogadják, mire a Felsőháznak csaknem , valamenyi tagja feláll;ülve essék Bethlen István gróf, Bod János és Pesthy Pál, továbbá a felsőház néhány tagja marad. Hadik János gróf ellenpróbát kér és most már azok állanak fel, akik a javaslatot nem fogadták el: így Hadik János gróf, Somssieh László gróf, Zichy Albert gróf, Szirmai Sándor gróf, valamint a négy kisgazda felsőházi tag. Az elnök ezután enunciálta, hogy a javaslatot általánosságban elfogadta a felsőhöz. Ezután következett a javaslat részleteiben való tárgyalása. Szombaton fizetik ki a Margitsziget vételárát A kormány jóváhagyta a vételt (Saját tudósítónktól.) A Közmunkatanács a Margitsziget megvételéről szóló határozatára megkapta a kormány hatósági jóváhagyást s így az átvételnek nincs többé akadálya. Szombaton fizetik ki a vételárat, mely pontosan 3.400.000 pengő. Ezt az összeget a Közmunkatanács a Moktártól vette fel, mely 35 évi annuitás alapján 94 százalékos kifizetéssel -és évi törlesztésre 1 millió dollár kölcsönt folyósított. A jövő hét folyamán lesz a margitszigeti részvénytársaság formális átvétele. Ekkor a régi igazgatósági tagok 1c- t mondanak és a Közmunkatanács új igazgatósági tagokat jelöl ki. Az igazgatóság tagjai lesznek a közmunkatanács mindenkori elnökén kívül a polgármester és a két alpolgármester, a közmunkatanács tagjai, akiket felerészben a törvényhatósági bizottság által választott, felerészben pedig az államilag kinevezett közmunkatanácsi tagok közül jelölnek ki. Tagja lesz még az igazgatóságnak a kölcsönt nyújtó pénzintézet képviselője és néhány közéleti személyiség, akiket a kormány nevez ki. Az igazgatóság első dolga lesz a sziget beruházási programját végrehajtani. A sziget albérleti szerződései továbbra is érvényben maradnak. Ezüstkoronákat és egyéb pénznemeket, valamint régi arany- és ezüsttárgyakat legmagasabb árban bevált, legpontosabban járó zsebórák, ébresztő- és mindennemű díszórák 10 évi jótállással • Újdonságok! Egy évben egyszer felhúzandó, 400 napig járó, gyönyörű kivitelű díszórákban SCHÖNWALD IMRE Budapest, IV., Bécsi utca 5. az. és Deák resöitoatca tusok) — Új kormányfötanácsosok. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Sztranyavszky Géza balassagyarmati és dr. Javíts Imre budapesti királyi közjegyzőknek a közjegyzői pályán kifejtett érdemes tevékenységük elismeréséül a m. I.ir. kormányfőtanácsosi címet adományozta. — Különös öngyilkosság. Gera Róza 54 éves nyugalmazott tanítónő, aki Pesterzsébeten a Vágóhidi utca 26. szám alatt lakott, meglehetősen nagy nyomorban, különös körülmények között követett el öngyilkosságot. Amikor végzetes tettének elkövetésére határozta el magát." lakására hívta meg vendégül a környéken játszó szegény gyerekeket, akiket előbb gondosan rendbehozott, majd pedig mindennemű édességekkel megvendégelte őket. Utána kedélyesen elbeszélgetett a gyermekekkel, mindegyiket megcsókolta és megajándékozta, s elbocsátotta őket. Ezután az életunt tanítónő ruhaszárító kötéllel összekötözte lábait, egy másik kötélből hurkot csinált és a mennyezetre felakasztotta magát. A kihívott mentők már csak a beállott halált konstatálhatták. A valamikor jobb napokat látott tanítónő öngyilkossága Pesterzsébeten általános részvétet keltett.