8 Órai Ujság, 1927. június (13. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-01 / 123. szám

jSbs*Mk ÉTNI | ITD y Budapest, 1957 junius 1 AffJI rlLLtW XIII. évfolyam 123. sz. gjg| ELŐFIZETÉSI ÁRAK: „ „ EGYES SZÁM­ÁRA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYA­FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ FELELŐS SZERKESZTŐ: UDVAROKON 10 FILLÉR. AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ IvR pIAT­ÁNYT FINTT JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 50 CENT, EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ * OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Szerkesztőség és kinllsvatal: VIII. József-körut 9,1, em. Telefonszámaink: József 463—06, József 463-07, József 463—08, József 463—09 Amit kímélni kell Memorandumban kérik a kisapaa­­kép­visel­ők a kultuszmi­­n­isztert­ől a Tót-J ágas-ügy kivizsgálását és amennyiben e vizsgálati adatok nyomán indokolttá vá­lik, megtorlást úgy a kegyeletsértő al­kalmi színdarab szerzőjével, mint mind­azokkal szemben, akiket felelősség terhel a darab színtehozataláért. Nem kétséges,­ hogy ez a kívánság, mely nyilván nem­csak a memorandum aláíróiként szereplő képviselők egyéni akciója, hanem egy egész társadalmi réteg jogos szomjúsága az elégtételre, teljes méltánylásra talál a kultuszkormánynál s a kultuszminiszter meg fogja találni az elintézésnek azt a módját, mely végképpen és közmegnyug­vásra leveszi az aktuális kérdések napi­rendjéről a Tótágas-ügyet. Amilyen ta­pintatlan volt ennek a színdarabnak erő­szakolt előadatása,­_mert hiszen az ed­dig nyilvánosságra került adatok szerint nem drámai értékeiért tűzte műsorra a szegedi színház, hanem a szerző költsé­gére és felelősségére — olyan tapintatosnak kell­­lénni az elintézésnek a mo£bánfoft­­ kisgazdistar­sadalom érzelmei iránt. Már­pedig tapintatosság alatt ezen a ponton nem érthetünk mást, mint a leg­teljesebb szigort. Szívesen elismerjük, hogy az elmélet azoknak ad igazat, akik szerint az írói­ szabadságot nem szabad korlátozni s hogy Mészöly professzor ezt a darabját nem hivatalos minőségében, mint egyetemi tanár írta s így hivatalo­san felelősségre sem lehet vonni. De az elmélet csődöt mond abban a pillanatban, amint olyan “súlyos gyakorlati konzek­venciákkal jár, mint aminőt Mészöly pro­fesszor irodalmi ”kirándulása idézett elő. Az íróval szemben, aki művészi célokat tart szem előtt, valóban nincs helye sem­miféle eljárásnak, vagy megtorló intézke­désnek. De a társadalmi b­éke megbontá­­ját nem védelmezheti semmiféle olyan ki­váltság, mely egyes egyedül a művészetét illeti. Aki a művészet szabadságát béke­bontó szabadosságra használja fel, az el­len igenis el kell járni, különösen abban az esetben, ha az illető társadalmi állásá­nál, hivatali pozíciójánál magasabb mű­­vességénél fogva még fokozottabb súlyt kölcsönöz mindannak, amit kimond, vagy lesr. . Bárminő eredményre fog vezetni a­ kul­tuszminiszter vizsgálata, egy igen komoly tanulságot már most is le lehet vonni eb­ből a nagy kavarodásból. Meg kell álla­pítani, hogy a magyar társadalom külön­böző rétegei még ma is igen érzékenyen reagálnak a legkisebb szellő rezdülésére is. Függetlenül a Tótágas-ügytől, tudomásul kell venni, hogy ez a társadalmi érzékeny­ség eleven valóság, amellyel számolni kell, amelyet kimúlni kötelessége mindenki­nek, írónak, tanárnak, politikusnak, aki a nyilvánossággal érintkezik. Ezen a pon­ton érezzük a legsúlyosabbnak Mészöly professzor felelősségét, akinek éppen ma­gasabb műveltségénél és intelligenciájá­nál fogva tudni kellett volna, hogy sze­replésével egy érdemes társadalmi osztály érzékenységén üt sebet s akinek, mint egyetemi tanárnak, fokozottan kötelessége lett volna, hogy ténykedéseivel inkább elősegítse, semhogy megbontsa azt a tár­sadalmi egyetértést, mely minden mun­kának s talán legelsősorban kulturális munkának az alapja. Zárt ajtók mögött "Ülpípnak a klinikai panamák ügyében az új Marinovich főkapitány ma kihallgatáson -t,voli Scitovszky belügyminiszternél (Saját tudósítónktól.) A klinikai szállítási panamák rendőri pótnyomozá­sának központ­jában még ma is az Esztergom Vidéki Gaz­dasági és Kereskedelmi B.-T. vezérigazga­tója, Stern Jenő áll. A rendőrség kisebb-nagyob­b megsza­kításokkal már 36 órája folytatja Stern Jenő kihallgatását s a vezérigaz­gató vallomása már eddig is több, mint 30 oldal terjedelmű. A fő­iv ■)­’.-V .rt".-*1 /o • in­­ rendőrség a maga munkáját a legnagyobb diszkréció mellett, a nyilvánosság teljes ki­zárásával folytassa. Éppen ezért az intellek­tuális osztályon zárt ajtók mellett folynak a kihallga­tások, a nyomozást végző detektívek pedig teljes titoktartással dolgoznak. A főkapitányság a pótnyomozásról semmiféle közléseket nem, tett. A 8 Órai Újság munkatársa megállapította, hogy a rendőri pótnyomozásnak csak a tem­pójában állott be változás. A rendőrség ugyanis azt remélte, hogy a pótnyomozást nagy lendülettel és a lehető leggyorsabban folytathatja le. A helyzet azonban tegnap óta megváló­zott.­­A pótnyomo/.'k. olyan széles körben kell tu­rjo­ni, hogy a rendőri csak a ’« Tassai»ii.i TlSaalachiii 'j . nmei let' vomozoki'hegek­úton arra kell ügyelniük, hogy a nsi nao •• beavatottjai el­­ élhessék mindama bizonyiték,­amelyek után kutatnak. A i yfPL.’ro detektívek tegnap délután és ma delelő. F .i • szállítási panamák eddigi letartóz­­tatott,m­in.a fok lakásán sorozatos házkutatásokat tartottak.: ’A­ detektívek a házkutatások alkal­mával az úgynevezett üzleti belégek után ku­tattak. A detektíveknek száz üzleti „beléget“ kellett volna a házkutatások eredményeképp, a főkapitányságra beszállítani, azonban ma délig mindössze hat ilyen üzleti „beléget“ ta­láltak csak meg. A főkapitányság intellektuális osztályáról ma délben a fa- és szénszállításokra vonatkozó­lag ismételten idézéseket küldtek szét,­­íz idén vs.A holnapra szólnak.­­ Mariiovich­ Jenő dr., az állam­rendőr­­ség főkapitánya ma délben kihallga­tásra ment Scitovszky Béla belügymi­niszterhez. A főkapitány több, mint félóra hosszáig tartózkodott a belügyminiszternél, akit a klinikai szállítási panamák rendőri pótnyo­­mozásának újabb részleteiről és eddigi ered­ményeiről tájékoztatott. Ma­ Mre tetrtek ítéletet a visegrádi bestiális apagyil­kosság ügyében Az orvosszakértők szerint az apagyilkos fiú feltűnően cinikus ember­.­ ­ (Saját tudósítónktól.) A pestvidéki kir. kü­ld­ezőtörvényszékén , Szekér József dr. ta­nácselnök tanácsa ma délelőtt folytatta a visegrádi gyilkosság főtárgyalását. Az első tanú, Delegácz Mihály cipészmester, vallo­másában elmondta, hogy a gyilkosság éjsza­káján ott volt a tűz színhelyén és látta, ami­kor a romok alól kihúzták idősebb Papp Fló­rián holttestét. A csendőrök észrevették a mély vágást a holttest nyakán és amikor ezt közölték Papp Flóriánnéval, csak annyit vá­laszolt : — Én nem bánom, ha meggyilkolták, vagy öngyilkos lett, engem nem érdekel! A csendőrök rövid keresés után a romok között megtalálták a kést és amikor ifjabb Papp Flóriánt kihallgatták, észrevették, hogy a fiatalember nadrágja véres. A csend­őrök kérdésére ifjabb Papp Flórián azt vá­laszolta, hogy tegnap csirkét ölt. A további kihallgatás során Pappné és a fia beismerte a helyszínen a gyilkosságot. Gyiday Elemér dr. törvényszéki orvosszak­értő vallomásában előadta, hogy a gyilkossá­got követő hajnalban a vizsgálóbíróval együtt ő is megjelent a gyilkosság színhelyén és ami­kor a vizsgálóbíró szembesítette a fiút az anyával, mindketten beismerték bűnösségüket és a fiú szemébe mondta anyjának, hogy ő bujtotta fel a gyilkosságra. Amikor a törvényszéki orvosszakértő idáig jutott előadásában, ifjabb Papp Flórián in­gerülten felugrott a vádlottak padjáról és közbekiáltott: — Nagyon sajnos, hogy a törvényszéki orvosszakértő így tud nyilatkozni! Az elnök erélyesen rendreutasította a vád­lottat, majd Mandzák Kálmán dr. törvény­­széki orvost hallgatta ki, aki szemébe mondja a vádlottaknak, hogy a leégett istálló mellett a vizsgálóbírónak mindketten beismerték a bűncselekményt és ifjabb Papp Flórián azt is elmondotta, hogy a holttest nyakát azért öntötte le pet­róleummal, hogy elsősorban a nagy sebek égjenek el. A vádlottal­ az orvossal való szembesítéskor is konokul megmaradnak tagadásuk mellett. A bíróság ezután több tanút hallgatott ki, akik valamennyien azt állították, hogy a sze­rencsétlen meggyilkolt ember rosszul bánt gyermekeivel, a felesége pedig nem adott neki enni. Gyulay Elemér dr. orvosszakértő ismer­tette ezután a boncolási jegyzőkönyvet. Ebből kiderül, hogy az áldozat nyakán a két, kés­­vágástól eredő sérülés olyan mély volt, hogy majdnem elválasztotta a fejet a törzstől. Úgy a gége­, mint a nyakizmok teljesen el voltak vágva. Németh Ödön törvényszéki orvosszakértő előadása szerint, ifjabb Papp Flórián körül­belül másfél liter bort fogyasztott­­laponként. Nyugodt, kedélyű és mint a tárgyaláson is be­bizonyosodott, feltűnően cinikus ember, de egyáltalán nem, szenved elmezavarban. Papp Flóriánná az elmeorvosi vélemény sze­rint, állandóan elkeseredett lelkiállapotban volt. Seh­iffer Béla dr. ügyészségi alelnök vád- és a védő beszéde után a bíróság szünetet ren­delt el, majd közölte az elnök, hogy a dél­utáni órákban hirdeti ki a törvényszék ebben az ügyben az ítéletet.

Next