8 Órai Ujság, 1927. július (13. évfolyam, 146-172. szám)

1927-07-01 / 146. szám

Áfa Ék WiwLJB Pl I B Budapest, 1927 julius 1 R*i| rSLLEW Péntek XIII. évfolyam 146. sz. gjS Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Józai Körút 9,1. em. Telefonszámaink: József 463—06, József 463—07, József 463—08, József 463—09 ELŐFIZETÉSI Alf^^gj S' FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KUtFO^ctPb|2i!60.A PENGŐ NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ KÜLFÖLDI|^^180 P^ÍGŐ EGY HÓRA 2.40 PENGŐ —­ KÜLFÖLDRE^^B. PENGŐ FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. NADÁNYI EMIL. EGYES SZÁM­ÁRA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYA­UDVAROKON 10 FILLÉR. AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 50 CENT, OLASZORSZÁGBAN 1 ÓRA A drágaság Sóhajok hídja a vásárcsarnok, a mé­szárszék, a péküzlet, a szabóműhely és a cipőbolt, minden helyiség, ahol vesznek és eladnak. Sóhajtozik és kesereg a vá­sárló és a kereskedő az elviselhetetlen drágaság miatt, mely szinte óráról-órára növekszik, mint egykor a legvadabb infláció napjaiban. Megbízható statisz­tikai adatok szerint hat hónap alatt hu­szonöt százalékkal emelkedett mindennek az ára, sőt éppen az elsőrendű közszük­ségleti cikkeké még ennél is többel. Hiába kutatjuk az okát, sehogyan sem tudjuk megérteni, honnan indult el az az újabb drágasági lavina, csak azt látjuk, hogy itt van és elsöpréssel fenyeget száz meg százezer egzisztenciát. Lefokozott igé­nyekkel vegetál esztendők óta a magyar társadalom óriási többsége, fix fizetésű alkalmazottak, tisztviselők, tanárok, or­vosok, ügyvédek és az a sokezer egzisz­tencia,­ a különböző R-listák áldozatai, arcmitáid. rroagtik-nétrr-i unják, hogyan tá­remtik elő a betevő falatot, de ma már el­jutottunk oda, hogy a legszerényebb igé­nyek is kielégíthetetlenek, a legnagyobb önmegtagadás sem bír versenyt futni a drágasággal. A lelkiismeretes utánjárás csak annyit tud megállapítani, hogy például a főze­lékféle tízszeresére drágul, míg a vidék­ről a fővárosi piacra érkezik, hogy Bécs­­ben olcsóbb a magyar marhahús, mint Budapesten. Ezek az adatok, melyeknek megbízhatóságában nem lehet kételkedni,­­azt bizonyítják, hogy nem természetes okok idézik elő a drágaságot, gazdasági törvényszerűségek, amelyekkel szemben hiábavaló minden panasz és kesergés. Ennek a drágasági hullámnak, mely nyil­ván nem is érte még el kulminációs pont­ját a mai állapottal, kétségkívül mester­séges okai vannak. Nem először látjuk megindulni a drágaság hullámverését,, igazán elmondhatjuk, hogy van már ném­i gyakorlatunk az efféle megrohanásokba­n, de soha oly határozottan nem lehetett, megállapítani a drágaság indokolatlansá­­gát, mint éppen most. Amikor’pénzünk,, állandóan zuhant, amikor ujabb és újabb” fedezetlen bank­jegy törpégék “'áraszt­om­pi el az országot, amikor' még fennálalTaflis a kereskedelem különféle korlátozatpipel'' kellett fogadnunk, hogy ezek iP­ Bnyezők szükségszerűen drágulást idézjtsek, • elő, noha akkor is pontosan ki lehetett mu­tatni, hogy a drágulás mértéke mindig jóval túlhaladta a koronaromlás arányát, sőt talán még azt a kockázatot is, melyet a további romlás eshetősége jelentett. Most azonban szilárdan áll a magyar pengő a nemzetközi pénzpiacon és ezt a stabilitást semmiféle veszedelem nem fe­nyegeti. Az adók sem emelkedtek, sőt több ponton enyhítettek a közterheken. A ter­més sem ígérkezik gyengébbnek, mint a tavalyi. És mégis minden drágul! Lehet­­séges, hogy ezúttal sem sikerül pontos diagnózist csinálni a drágulás mestersé­ges okairól s bizonyítékok birtokában­­ megfelelő szigorúsággal eljárni az árdrá­­­­gítók ellen, visszaterelni az árakat a nor­mális mederbe. De mindenesetre meg kell kísérelni! Nem szabad elmulasztani egyet­len alkalmat sem, hogy tettenérjék a mesterséges árdrágítást és érdeme szerint bánjanak el­­veled 1 aranytorlat küld a főváros Ro­m­lordnak A hiteltúllépések ügye ismét a holnapi közgyűlés elé kerül (Saját tudósítónktól.) A főváros törvény­­hatósági bizottsága holnap délután ülést tart, amelynek napirendjén 33 tárgy szerepel, köz­tük legnagyobb részt költségfedezeti ügyek. A közgyűlésen ismét súlyos kritikát várnak annak a jelentésnek kapcsán, amelyet Liber Endre tak­áríttok-drog beterjeszteni a múlt esz­tendőben épített kislakások hiteltúllépéseiről. A kislakásépítkezések lefolytatása, kétségte­­­lznó létri, h­ogy 54 milliárdra rúg az az összeg, amelyet az előirányzaton felül használtak fel és amelynek minden részletét kivizsgálták, s holnap a közgyűlés véleménye alá bocsátják. Várospolitikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek éppen ezért a holnapi közgyűlés elé, mert nem tartják kizdartnak, hogy a holnapi közgyűlés az utóbbi napok­ban történt súrlódásokat ismét felele­veníti Az ügyosztályok, illetőleg a tanács ellen ebből az ügyből kifolyólag rosszulási indít­vány semmilyen részről sem jött, mindazon­által nem kétséges,a.,közgyűlés összes pártjai a mgnít.élméről­ kény­telenek lesznek a hiteltúUépgffi.é$ttnjjjnj3^%elytelenitö véte­ni iny a kme^gdrti^kiféjt. Kidőlj'értpkességej’Tjesx a holnapi ülés* nek, nogy?'' • V­­íwon f»ár*Pr­­és Ilovszky János indít- V ványt tenyésztettek be lord Rothermere ■ .^üdvözlése érdekében. Az pidjí'vastyra a sürgősség kimondását fogytó kérni Ugron Gábor ig­azt a napirend előtt fogja megindokolni, a közgyűlés pedig ■Azonnal tárgyalás alá is veszi. A törvény­­-t­rtóság az indítványt minden valószínűség szerint egyhangúan fogadja el és a polgár­mestert bízza meg, hogy a fővárosnak ezt a határozatát a lorddal megfelelő időben tudassa. Ilovszky János hasonló indítványt terjeszt a közgyűlés elé azzal a kiegészítéssel, hogy a főváros közönsége tisztelete és hálája jeléü­l aranyfóliát küldjön a lordnak. A közgyűlésre egyébként hét interpellációt jegyeztek be. Vitéz Aladár, a közüzemek ta­nácsa, Bánóczy László Ady Endre síremléke ügyében, Gál Benő a drágaságról, Horovitz Gábor az üzemi munkások bérmegállapításá­­­ról, Csillag Ferenc az 1927—28. évi választói névjegyzékek másolásáról, Kabakovits József a tisztviselők áthelyezéséről és Darvas Gyula a piacokon a vidéki­ kereskedők árusítási ide­jének meghatározásáról fognak interpellálni. A fővárosnak a nyári szünet előtt, jövő hét­­szerdáján lesz legutolsó közgyűlése, melynek egyetlen nagyfontosságú tárgya lesz az üzemek leépítésének kérdése. Ebben az ügyben tudvalevőleg már hosszú hó­napok óta folynak a tanulmányozások, meg­beszélések s a közgyűlés pártjai között szá­mosan akadnak olyanok, akik teljes erővel az ezernek számának csökkentése mellett foglal­tak állást, de nagy azoknak a száma is, akik a községesítési politikának változatlan fenn­tartása érdekében az üzemredukció ellen nyi­latkoznak. Valószínűnek látszik, hogy a jövő, szerdai közgyűlés csak néhány kisebb jelen­­tőségű üzem megszüntetését fogja elhatározni. Hódmezővásárhely törvényható­sági közgyűlése egyhangú hatá­r­ Tanai Weiheser üdvözölte- lord Rothermeret ** Már eddig 300.000 aláírásnak való íveket küldött szét a Délvidéki Otthon (Saját tudósítónktól.)­­A Délvidéki Ott­honhoz már eddig is Magyarország minden polgármesterétől és alispánjától megkeresés érkezett, hogy az Otthon küldjön megfelelő számú íveket, amelyeken a város, illetőleg a vármegye polgársága aláírásával üdvözöl­hesse lord Rothermeret. Ma többek között a Máv­ által kért 400 és a Hangya 1200 ívét vitték szét — ez maga 80.000 aláírást jelentene — továbbá egész sereg­testületnek és társadalmi egyesületnek kisebb-nagyobb számú íveket. A Trianon revízióját követelő angol lordot ma már az ország egyik törvényhatósági bizott­sága is közgyűlési határozattal egyhan­gúan üdvözölte nemes elhatározásáért. Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal fel­­ruházott város mai rendes közgyűlésén ugyanis Soós polgármester lelkes beszéd kíséretében indítványt terjesztett elő lord Rothermere ü­d­­vözlésére és a közgyűlés nagy lelkesedéssel egyhangúlag hozzá is jánu­l az indítványhoz, mire az alábbi táviratot küldték el a lordnak: „A hatvanötezer színmagyar lakosságú Hód­mezővásárhely törvényhatósági bizottsága mély­ tisztelettel és forró hálával üdvözli önben az alkományos, szabad, nagy Anglia kiváló fiát, aki az eltiport ezeréves Magyarország jogai­­nak és tiszta igazságának védelmére felemelte az egész világot átjáró hatalmas szavát. Isteni áldása szálljon önre, úgyszintén Anglia felsős­ges királyára és a dicső, hatalmas angol biro­­dalomra". A Daily Mail polémiája a kisantant sajtójával (Magyar Távirati Iroda.) Rainwille az Az­ Igazságot Magyarországnak címen folytatja azoknak a kommentároknak az ismertetését, amelyek lord Rothermere cikkét a közép­európai sajtóban követték. A magyar újságok — írja a londoni lap — csak a hála és elis­merés hangján emlékeznek meg a cikkről és a magyar felsőház zajos ovációt rendezett lord Rothermere mellett, amikor Jankovich Béla volt a miniszter a cikket egész terjedelmében felolvasta. A „Daily Itrail1” feljegyzi, hogy Bukarestben nagy riadalmat keltett a nagyjelentőségű cikk, amelyet az „Adeverul“ rövid részletekben közölt. Az „Adeverul“ a cikk ismertetését a következő kommentárral kísérte: — Azok, akik ismerik az angol sajtót, meg fognak lepődni lord Rothermerenek erő­sen románellenes­ hangján. Mindenki tudja, hogy testvére, lord Northcliffe segített ben­nünket megnyerni a háborút és ha figyelembe vesszük, hogy a „Daily Mail“ a világ legelter­jedtebb lapja, a cikket nagyon is komolyan kell venni. •­ A csehszlovák lapok — állapítja meg a londoni újság — hangsúlyozzák, hogy teljesen céltalan lenne Magyarországnak apró engedményeket tenni, mert addig nem lesz megelége­dett, amíg határait helyre nem állítják. A prágai „Narodni Ozboroveni“ úgy véli, hogy lord Rothermere egyáltalán nem ismeri a mai realitásokat és nincs tisztában azzal, hogy a trianoni szerződés máris csökkentette az elégedetlen kisebbségek számát. A cikk — m­o­ndja tovább a cseh lap ■—tartalmát illetőleg nem érdekes, de­ érdekes maga: az a tény, hogy egy kimagasló helyet elfoglaló nyugati polgár azt hiszi, hogy a középeurópai vesze­delmet ilyen olcsó és silány eszközökkel lehet elhárítani. Külön kiemeli a „Daily Mail“ a bécsi „Reic­hspost“ kommentárját, amely rámutat arra, hogy lord Roth­ermere-rel a trianoni szerződés igazságtalanságára nézve egy véle­ményen van Anglia, Németország, Olaszország, Amerika és Franciaország több vezető elméje is és olyan francia politikusok, mint The Monzie, Jouve­nel, Tissier és Paléologue.

Next